Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)
1964-10-14 / 208. szám
6 X06SÁ9 1964. oööber Ä 5*5? (^AUMlfCi lUU Z£fL? De csúnya palócosan beszélsz, szokjál már le róla, — voltam a minap fül tanú ja ennek a kifaka- dásnak. Hat valóban csúnya lenne a mi szűkebb pátriánk, Palócföld tájszólása? — morfondíroztam magamban a hallottak felett. Ebben nőttünk fel, nekünk ez a beszéd megszokott, fel sem tűnik, az hogy másA reggelihez kifli i§ kell rí. salgótarjáni Rokkant- áruellátásáról, vagyis az telepen lévő élelmiszerbolt itt meglévő hiányosságot említeném meg. A bolt reggel 7 órakor nyit. Ez az időpont nagyon jól megfelel a környék lakóinak. hiszen azok, akik reggel 8 órára járnak iskolába, és dolgozni megvásárolhatják időben a reggelit. Azaz. csak részben vásárolhatják ' meg. mert nagyon is kívánatos volna, hogy a péksütemény — zsemle, kifli — is 7 órakor már a boltban legyen. Hosszú idő óta problémája ez a boltnak, no meg a fogyasztóknak is, mert minden nap csak reggel 8—9 óra között szállítják Id a süteményt. Jó lenne, ha a Sütőipari Vállalat ide is. — éppúgy, mint a főutcán lévő élelmiszer boltokba — reggel 7 órára szállítaná a friss Péksüteményt K. Lajosné Salgótarján Szerkesztői üzenetek T. I. (Nagybátony): Az érvényben lévő rendelet szerint a baleseti járadékot az öregségi teljes, vagy résznyugdíj megállapításánál, illetve a megállapításhoz szükséges átlagkereset kiszámításánál munkabérként veszik figyelembe. K, GY-né (Salgótarján): Kérdésére közöljük, hogy ha a lakóházban, (bérházban) a lakóbizottság és a bérbeadó megállapítása szerint megfeleld mosókonyha nincs, a nagymosás hideg- padlós helyiségben (konyhában, fürdőszobában) is elvégezhető. Mosógéppel való vagy egyéb mosás kizárólag a bérlemény hideg- nadlós helyiségeiben végezhető. További kérdésére közöljük, hogy szőnyeget, matracot stb. lépcsőházak, függőfolyosók korlátján porolni, lépsőházban kirázni vagy lesöpörni tilos. * A. J. (Kisterenye): A mellékfoglalkozásban eltöltött munkaviszony után is megilleti a dolgozót a szabadság. A szabadság időtartamát ugyanúgy kell kiszámítani. mint a főfoglalkozású munkaviszony esetén. Eltérés csupán annyi, hogy a szolgálati évek alapján járó pótszabadságot nem a főfoglalkozásban. hanem csak a mellékfoglalkozásban szerzett szolgálati évek alapján kell kiszámítani. ként fejeznénk ki magunkat másoknál. Ki az illetékes ennek az eldöntésében7 A háború előtt aki elszakadt a falutól és felkerült hosszbb időre a fővárosba, mikor hazament látogatóba, az otthoniak első észrevétele így nyilvánult meg: de „urasan” beszél. Aztán változtak az idők változott a kifejezés megfogalmazása. Lett belőle: pesties beszéd. Városból falura került gyermekekre a társaik, a beszéde miatt furcsa irígykedéssel néztek. Igyekeztek utánozni, ami persze nem sikerült nekik. De a nép józan esze mindig a maga megfelelő helyére tudta tenni, hogy szép-e vagy csúnya a beszéde. A szomszédos falvak legényei a mindenáron beszédváltoztatókból gúnyt űzött. Az egyik nógrádi falu fiataljait a szomszéd községbeliek úgy figurázták ki: „urasan tanulnak beszélni. S ismételgették ezt a fából vaskarikát: Pláne Kati hová mész? — Direkt sőt ellenkezőleg vízért." Nézzük inkább, hogyan vélekednek rólunk mások. Ma elvetődnek a mieink az ország legtávolabbi vidékeire is. Zamatos, ízes beszédüket elviszik a Balatonra, a Tiszántúlra. Kapja az egyik üdülésről hazajött az ott szerzett új ismerősétől a levelet: „Kedve Imikém. Igen szeretem olvasni Miksztáh-ot, főként a Jó palócokat. Ezután még jobban. Sokáig nem feledem ízes beszédedet...” A feladóhely Tapolca. Lám, irodalombarát hazánkfia akkor tudta igazán értékelni nagy írónkat, amikor eredetiben is hallotta Palócföld szülöttének romlatlan tisztaságú, eredeti kifejezésekkel ékes tájszólását. Nem szégyellni való tehát a mi nyelvünk! De vizsgáljuk meg, mit mondanak rólunk a tudósok. Hivatkozom az egyik legnagyobbra. A magyar nyelvtudomány megalapítója, s a múlt század leghíresebb nyelvtudósa: Révai Miklós, óva inti a nyelvészeket, hogy ne nevessék ki a palócok furcsaságait, mert a palócok igen sok dologban a régi Magyarország nyelvének emlékeit tisztán őrizték meg. Nincs hát igaza annak, aki kivetnivalót talál abban, ha valaki palócosan beszél. , Szabó Emil Ami ff jelvény megöli van Szeptember 39-ás a ZTM Salgótarjáni Gyáregység kapuján távozó számos dolgozó kabátján egy fehér Ízléses kis jelvényt pillanthattunk meg. Akik ezt a jelvényt viselték, azoknak ott lapult még zsebükben a Magyar Vöröskereszt Országos Központja által adott Emléklap, mely elismeréssel köszöni meg a szocialista és embertársai iránti kötelességérzésből önkéntesen és térítés nélküli adott vért. Akik vért adtak nem az elismerésért tették, hanem azzal a megértéssel, amivel mind többen és többen rendelkeznek társadalmunkban; az embertársaik iránti szeretet, és segíteniakarás késztette erre őket, A gyáregységi vöröskeresztes szervezet nevében ezúton is köszönetét mondunk a véradóknak. Úgy érezzük azonban, hogy külön említésre méltóak a csiszoló műhely dolgozói, akik nehéz munkájuk mellett kollektiv megjelenésükkel bizonyították készségüket. Annak ellenére azonban,r:hogy a véradás a gyáregységünknél meghozta a várt eredményt, szívesen emlékeztünk volna meg arról is, hogy az úgynevezett irodai alapszervezet dolgozói a fegyelmezett és szervezett lebonyolítás mellett, létszámukhoz mérten a véradásból Is kivették volna részüket. Szenes Tibor Ä «S munkájának tükr© Eldobtunk húszezer forintot Nem jártam soha Bükkszéken, nem is üdülési céllal indultam oda, hanem hivatalos kiküldetésben tartózkodtam ott. Reggel 9 órakor érkeztünk meg 4 tonnás tehergépkocsinkkal. Utunkat csak egy St. 9 számú hatalmas földgyalu állta el, mely keresztben állt az úton, s motorja üresben járt. Munkám végzése közben is a tétlenkedő hatalmas földgyalura trelődött a figyelmem. Eszembe jutott a sokat emlegetett gépek kihasználása! A gép kezelőjétől tudtam meg. hogy a Mi- zserfai Bányaüzem külszíni fejtésétől vezényelték ide. hogy az üdülő területén mintegy 400 négyszögöl területen terep gyalulást elvégezze. Elmondta,, hogy se helyszíni rajz, se szintezési méret nincs birtokában, s nem tudja munkáját megkezdeni. Ehhez a gondnok sem tudott részére útbaigazítást adni. — A tröszttől voltak kint megbeszélni, hogy mit kell a gépnek elvégezni, és ma is telefonon érdeklődtek, hogy dolgozik-e már. de én nem értettem, hogy tulajdonképpen mi is a feladata. — Telefonon utasították a gépkezelőt, hogy kezdje meg a munkát, később kijönnek a tröszttől. Ügy 15- óra tájban mint az elszabadult vad, a hatalmas földgyalu már harapta a földet és megkezdődött a 20 ezer forintos költséggel telepített facse- metés „gyökeres” kiirtása, az élő fák temetése, melynek „búcsúztatásához” al- ligha kell komentárt fűzni. Ebből az élményből, mint kiküldöttek levontuk a tanulságot, s ezután nyújtunk módot arra, hogy az erre illetékesek is felelősség érzetükben szólhassanak. Tóth Gyula r. munkás A községfejlesztés célja, hogy a tanács állami & helyi erőforrásokból minél nagyobb arányban elégíthesse ki a lakosság gazdasági, szociális és kulturális igényeit A lakosság önkéntes társadalmi munkájának kibontakozásában nagy szerepük lehet a tanácstagoknak. Megyénk egyetlen községéről, városáról sem mondhatjuk, hogy a tanácstagok elzárkóztak volna a társadalmi munka szervezésétől, az abban való részvételtől. Aktivitásuk fokát leghívebben az elért eredmények nagysága tükrözi. A kicsiny Felsőpetény- ben például tavaly a lakosság majdnem százezer forint értékű társadalmi munkát végzett; ebből a falu minden lakosára százhúsz forint jut átlagosan. A nógrádköves- diek százhét forintos átlaggal, s majdnem ilyen elismerésre méltó sikerrel dicsekedhetnek a rétságiak, ságújfaluiak, szécsényi- ek, alsópetényiek, mátra- mindszentiek, mihályger- geiek, somoskőújfaluiak. Az említett helységekben a tanácstagok a jó ügy érdekében együttműködtek a hazafias népfronttal, s a többi tömegszervezettel. A tanácstagok pontosan feljegyezték a választók felajánlásait, s elsőként kezdték a vállalás teljesítését. Megyénk egészét tekintve nem ilyen képet látunk. Szomorú, de igazság, hogy megyénk az ország többi megyéje között a társadalmi munka végzésében az utolsó helyen áll. Míg akadnak megyék, ahol az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke övten forint körül jár, addig nálunk még a húsz forintot, sem éri el. Hellyel-közzel hallani 1 azt a furcsa nézetet, hogy v a tecmelösacvetfceaedS parasztság azért nem wégeí társadalmi munkát, mivel a tsz azért nem ír jóvá munkaegységet Ha írna, a munka máris nem lenn* társadalmi munka. A különben meglévő munka- kedvet másutt viszont a* töri le, hogy a kivitelezd vállalat egy-egy önkényeskedője nem engedi segíteni a társadalmi munkásokat Az igazság az, hogy a vállalatok nem zárkózhatnak el a társadalmi munkások elől, s hogy azok fáradozásának ellenértékét kötelesek a helyi tanács községfejlesa- tési számlájára átutalni. A helytelen szemlélet, a jogszabályok nemismerese vagy éppen megszegésé több községünkben ma H gátja a társadalmi munkának. így például Szirák másfél kilométernél hosz- szabb útépítéshez csak ötezer forintos, Kazár az óvoda befejezéséhez szerény ezer forintos, Somoskő a ravatalozó építéséhez alig kétezer forintos társadalmi munkát tervezett. Pilíny- ben, Nógrádmegyeren még csak nem is terveztek társadalmi munkát. A jelölőgyűlések során bebizonyosodott, hogy a választók ismerik a jelölteket, nyilvánvaló tehát: a tanácstagok is ismerik választóikat. Nem idegenekhez fordulnak kéréssel akkor, amikor arra buzdítják őket, hogy segítsenek ax ez évre tervezett munkák elvégzésében, s hogy tegyék meg felajánlásukat a jövő esztendőre. Szorgalom, helytállás dolgában a mi megyénk népe sem alábbva- ló a többiénél. Kívánatos, hogy ez a községi ej lesztés eredményeiben, a társadalmi munkában is tükröződjék. Sirkó Sándo* megyei főelőadó Baráti látogatáson Alsósztregován Csapatunk Madách Imre nevét viseli. 1956 óta tartunk kapcsolatot a költő szülőfalujával Alsósztrego- va pionír csapatával. A községben rendezett centenáriumi ünnepségekre meghívták csapatunk küldöttségét. Tizenkét pajtás és 2 nevelő képviselte csapatunkat az ünnepségeken. Az iskola nevelői és pionírjai meleg szeretettel fogadtak bennünket. A sztregovai csapat vezetője egy-egy vörös nyakkendőt kötött pajtásaink nyakába. Innen utunk Losoncra, majd a községbe vezetett. Négy napot töltöttünk ott. Ismertették velünk a csapatban folyó munkát. Sok tapasztalattal gazdagodtunk. Ne- aved’kén részt vettünk a költő emlékére rendezett ünnepségeken. Öröm volt látni, hogy a község lakói milyen igyekezettel készültek erre a napra. Az ott eltöltött idő alatt a.z iskola nevelői és pajtásai mindent megtettek, hogy jól érezzük magunkat. Baráti kapcsolat szövődött a két csapat pajtásai között. Ezt a baráti kapcsolatot továbbra is fenn akarjuk tartant. Meghívtuk a csapatot hazánk fel- szabadu'ása 20. évfordulójára a község ünnepségeire. A nyárra cseretáborozást tervezünk. Pajtásaink és mi nevelők is szép emlékekkel és aiándékokkal tértünk haza. Köszönjük az alsósztregovai nevelök és pnitások szives fogadtatását. Demus Gyula, csapatvezető Nogradszakal Tízmillió helyett tizennégyet teljesítettek A% Acélárugyár munkásfiataljainak felajánlása A második ötéves terv indulásakor tízmillió forint értékű megtakarításra vállalkoztak a Salgótarjáni Acélárugyár 13 KISZ alapszervezetének fiataljai. A vállaláshoz csakhamar csatlakoztak a szervezeten kívüli munkásfiatalok is. A több mint nyolcszáz acélárugyári fiatal munkáját jelentős gazdasági eredmények igazolják. A szegcsomagoló és az órárugó- gyártó üzem — itt csak fiatalok dolgoznak — éveken át pontosan teljesítette termelési feladatát, s ennek következtében mindkét munkahely az ifjúsági üzem címet viseli. Idén már száznál több újítási javaslatot nyújtottak be a gyár fiataljai, de az előző években kidolgozott újításaik száma is 130—140 körül mozog. Tavaly pontosan egymillió forintot jegyeztek takarékossági számlájukra az újítások eredményeként. Még nagyobb sikereket hozott* az anyagtakarékossági mozgalmuk. Különösen a színesfémek és importanyagok megtakarításában értek el kitűnő eredményeket. Külön fém — és papírgyűjtő brigádokat szerveztek a gyár fiataljai, ugyanakkor együttesen vettek részt a gyáregységek belső rendjének kialakításában, a gyár területének. „nagytakarításában”. A vagonrakó-brigá- dok is sok vasárnapon dolgoztak, a gyárba érkező alapanyaggal megrakott vagonok kirakásánál és a szombati műszakban elkészült gyártmányok bevagonírozásánál is. Nemrég összesítették a fém és papírgyűjtő brigádok eredményét és kiderült, hogy több ezer mázsa vashulladékot, színesfémet és papírhulladékot gyűjtöttek ösz- sze. A második ötéves terv kezdetétől számítva az anyagtaakrékosság mintegy hatmillió forintot hozott eddig. A gyár fiataljai körülbelül félmillió társadalmi munkaórát dolgoztak eddig a város szépítésénél, építésénél is. így a nemrég megválasztott új KISZ vezetőség arról adhat számot, hogy a második ötéves terv végéig vállalt tízmilliós megtakarítást, már mostanáig tizennégy millióra teljesítették a gyár munkásfiataljai. I
