Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)
1964-09-12 / 181. szám
1964. szept. 12. szombat nógeAd 3 cfl mlrnük iS’ a lapát OTT ÁLLT az ÉMÁSZ mérnöke, és nézte, hogy az egyre mélyebben előrehaladó fúró mint túrja visz- szafelé a földet. A föld egyre gyűlt. Akármerre nézett, segédmunkásoknak sem hírét, sem hamvát nem látta hát szólt a lakatosnak. — Fogjon maga is egy lapátot, aztán lássunk hozzá! A mérnök, meg a lakatos lapátolták a földet. De nem ez a lényege. A városban ez az első út alatti átfúrás. A salgótarjáni távfűtés egyik elágazása halad majd el az úttest és a vasút alatt. Hátra van még négy. Mikor ezzel az elsővel végeztek a mérnök bement a vállalat igazgatójához. Nadrágját felcsippentette, mint egy szoknyát és nevetve mondta az igazgatónak: Nem veszi meg a nadrágom? Boszankodott, hogy lapátolnia kellett Nem azért, mert nem szeret lapátolni, vagy' mert szégyenné az efajta munkát, vagy mert tönkrement a nádrágjá. Nem. Egyszerűen azért, mert neki nem ez a dolga. Neki más dolga van. A lakatosnak is. A lapátolás pedig megint mások feladata. Úgy van az rendjén, hogy mindenkinek meglegyen a maga feladata. S a at végezze el becsülettel, tisztességgel. relnek... Legalább négy főnökségnek engedelmeskedő munkás mozog, tevékenykedik itt. Ha nem egyszerre, s nem egyfelé húznak, ha főnökeik nem állapodnak meg egymással — mikorra lesz kész ez a munka? Az első fúrásnál nem egyszerre, s nem egyfelé húztak a munkások. Ezért volt — sokszor megtakarítható telefonálgatás, üzengetés, mérgelődés. S kár- baveszett — bár szintén megtakarítható idő. Ezért,nem a lapátoló mérnök miatt írtam meg az egészet, meg azért, mert a körzeti főépítésvezető erről mit sem tudott. Nem állítom, hogy egyetlen vezetőnek mine. tudnia kell, de erről illett volna tudnia. Azért kiemelt építkezés a távfűtés. Nos a körzeti főépítésvezető megígérte, hogy utánanéz a dolgoknak és a jövőben nem lesz szervezetlenség. Hogy segédmunkás hiányában ne a mérnöknek kelljen kubikos munkát végeznie. Mert ugye, az mégis csak luxus lenne. A KŐVETKEZŐ útalatti átfúrás, csőátvezetés a Szabadság emlékműnél lesz. Ennek az útvonalnak hatalmas a forgalma. Ezren és ezren fognak meggyőződni arról, hogy a körzeti főépítésvezető megtagadja-e ígéretét. — Csizi — Tankönyv kis hibával Az általános, iskolák ötödik osztálya számára kiadott Magyar nyelvtan 7. oldalán két közlekedési jelzőtábla látható. Azt, hogy az egyikre rajzolt kerékpár a hivatalos jelzéshez képest fordítva áll, szóvá sem tennénk, ha e hibát nem tankönyvben találtuk volna. Mindenképpen szót érdemel azonban, hogy olyan közlekedési jelzőtáblát, ame lynek sötét korongján áthúzott szárú nyíl fehérük, nem ismer a KRESZ. Ez a tábla szerencsétlen öszvére az „Előírt haladási irány” és az „Útkereszteződés alárendelt útvonallal* jelzőtábla nászának. A tankönyv arra buzdítja a kisdiákokat, hogy fejtsék meg, mit jelent e tábla. A tanulók helyett felelünk: Figyelmez tét, hogy a tankönyvkészítésnél az eddiginél is nagyobb körültekintéssel kell eljárni. — b. z. — IGEN ÁM, de ahhoz, hogy mindenki ellássa a saját feladatát, bizony nem árt égy kis szervezettség. Mert végre: az építőipari vállalat kubikosai kiássák a fúráshoz az aknát. Az ÉMÁSZ hozza a gépet és felszereli az aknákban. Fúr. A szigetelő közben élvégzi a maga munkáját, utána a csövet áthúzzák a furaton, a csőszerelők, szeSz©vj@t=bel©rusi napek Nógródbem A Magyar—Szovjet Ba- barátság mélyítése, egymás ráti Társaság Nógrád me- életének jobb megismeré- gyei szervezete, valamint se érdekében szeptember a Tudományos Ismeretter- 22-től 28-ig Szovjet—Belo- jesztő Társulat megyei el- rusz Napokat rendez, nöksége a népek közötti A Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság gazdasági, tudományos, kulturális művészeti eredményeit reprezentáló program 22-én Salgótarjánban kez- I dödik A Balassagyarmati Porcelángyárban dolgozik Legény Imréné a gyár alapító tagja, aki jelenleg 13 tagú brigád élén küzd a szocialista cím elnyeréséért. A brigád tagjai vezetőjükkel egyetemben kifogástalanul végzik munkájukat, három-öt százalékkal túlteljesítik normájukat. „ Fotó: Koppány György ^1 .szupataki Béke Tsz nem szűkölködik jeles emberekben, pedig kicsi a szövetkezet, összes területe még a nyolcszáz holdat sem éri el. Sokat emlegetik a Felsőtoldról érkezett Gólyán József juhászt, akinek szakképzettsége nagyban hozzájárult a gyapjuhozam emelkedéséhez és a bárányok súly- gyarapodásához. Szorgalmas tsz-tc.gnak könyvelték el Viczián Márton Hadnagyot és Széplaki Pálnét is, akik szorgalmuk gyümölcseként most uj házat építenek. Mindenkor számíthat a tsz Tóth Pélnéra js, akinek a férje ipari munkás, de az igyekvő asszony szinte egy család helyett Sáll helyt. Hasonlóan szorgalmas ember Instito- risz János, aki fogatos társaival együtt már reggel ötkor az istállóban szorgoskodik és most az idénymunkák ideje gyakran este kilenckor hagyja abba a szállítást. De vannak még jócskán, akiknek neve említést érdemelne. 5 Csakhogy a felsoroltak f csaknem kivétel nélkül fel- j nőtt, nagyobbrészt idős em- j berek, hiányoznak viszont Közelebb a világszínvonalhoz A minőségi mozgalom eredményei megyénk üzemeiben Ma már mind több munkás szemléletében kezd tért hódítani az . a helyes törekvés, hogy az általuk előállított gyártmányok minden tekintetben megfeleljenek a világszínvonal követelményeinek, s hogy az előírt választékban, jó minőségben és olcsón készüljenek. Megyénkben ezzel a céllal indították útnak a ZIM Salgótarjáni Gyáregysége dolgozói annak idején a minőségi mozgalmat, amelyhez valamennyi jelentős üzemünk csatlakozott. Ennek megfelelően gazdasági- és mozgalmi szerveink vezetői az éves versenyvállalásokon belül fő helyen jelölték meg a minőségi munka javítására, a selejt csökkentésére, az I. osztályú áruk arányának növelésére irányuló felajánlásokat. Ebben az évben hivatalosan nem csatlakoztak ugyan az üzemek az előbb említett felhíváshoz, de nem feledkeztek meg a termékek további növeléséről. Uj gyártmányok és az őnmeózág Az előbb említettek értelmében a feladatokat műszaki intézkedési, fejlesztési és éves intézkedési tervekbe foglalták. A Tűzhelygyárban a hagyományos gyártmányok mellett újabb, nagyobb igényeket is kielégítő termékeket készítenek: a konvex típusú kétaknás kályhát és a Szikra-tűzhelyet. A világ- színvonalhoz közelálló automatikus gyújtással ellátott gáztűzhely prototípusa is ellenőrzés alatt áll. A Salgótarjáni Bányagép- gyárnál a minőség javítására a süveggerenda előállításánál műveletváltozásokat hajtanak végre. Fejlesztési tervükben szerepel a védőgázasV hegesztés bevezetése, folyamatban van a szalaghoz alkalmazkodó görgősfék és szalagtisztító prototípusának gyártása. A minőségi munka egyik fontos mutatója a selejtarány alakulása. A Tűzhelygyárban a kezdeményezés idejétől ez év e'lső feléig 0.69 százalékkal csökkent az összüzemi selejt. Az Acélárugyárban pedig 0,92 százalékról 0,82 százalékra. Egyébként a selejt mérséklése érdekében több iparágban — vas- és üvegipar — bővítették a minőségi ellenőrök jogkörét. Többhelvütt hozzáértő szakemberekkel erősítették meg ezt a testületet. Amennyiben közreműKödé- sük erdeményeként jelentősen csökken a kiszállított árukkal kapcsolatos reklamáció, akkor prémiumban részesülnek. Az előbbieken kívül a Tűzhelygyárban a mozgalmi szervek rendszeresen tájékozódnak a termékek minőségének alakulásáról. Az ilyen jellegű megbeszéléseken konkrétan feltárják, kinek a hibájából és miért következett be visz- szaesés. Ugyanakkor előléptetik azokat a brigádokat, amelyek kifogástalanul dolgoznak. Ennek egyik formája az önmeó- ”ás bevezetése. A szocialista címért küzdő brigádok közül eddig hat kapta meg ezt a jogot. Olyan elképzelések is születtek, hogy ez év végéig a szereidében minden brigád elérheti az önellenőrzési jogot. Az itteni példa hatására a Síküveggyár Zagyva I. húzóüzemében több brigád bejelentete, hogy törekszik az ellenőrzési jog megszerzésére. Az Acélárugyárban a szocialista címért küzdő brigádok 20 százaléka, a Nógrád megyei Kézműipari Vállalatnál pedig mindegyik kollektíva vállalta, hogy az előbb említett mozgalom keretében csak kifogástalanul előállított terméket adnak a megrendelőknek, illetve a fogyasztóknak. Sok a selejt Csak helyeselni lehet az olyan törekvéseket, amelyek azt bizonyítják, hogy gyáraink dolgozói közül mind többen belátják: rossz árut eladni ma már nagyon nehéz. Hiába, meg- nőtek az igények, nemcsak a fogyasztási cikkekkel, hanem egyéb termékekkel, gyártmányokkal kapcsolatban is! Mivel a megrendelők legtöbbször rövid határidőt szabnak az áruk előállítására. nem mindegy, hogy csökken-e, vagy növekszik a selejtes termékek mennyisége. Sajnos - minisztérium irányítása alá tartozó üzemekben a bázishoz viszonyítva nőtt a selejt. A szénbányászatban az előírtnál kevesebb darabos szenet küldtek felszínre és emiatt nem teljesítették árbevételi tervüket az év első felében. De van mit tenni a Tűzhelygyárban, a tanácsi helyiiparban, a kisipari szövetkezeteknél is, Hogyan tovább A jószándék nem valósul meg magától. Szükség van a szakszervezeti bizottságok segítségére is. Megyebizottságaink helyesen teszik, ha a munkások különböző csoportjaival együtt határozzák meg, döntik él, kinek, mit kell tennie, milyen akadályokat kell elhárítania a fejlődés útjából. Szükség volna céltanfolyamokra, olyan előadásokra, amelyek az új termékek gyártástechnológiájával foglalkoznak. Csökkenne a selejtes termékek mennyisége, ha üzemeinkben kiterjesztenék a minőségi bérezést Szakszervezeti bizottságaink ver-, semyt ellenőrző munkájuk során ne feledkezzenek meg a minőségi felajánlások rendszeres értékeléséről. Mivel Nógrád megyéből indult útjára a minőségi mozgalom, ezért erkölcsi kötelesség bebizonyítani életképeségét, emberformáló erejét Mondjuk ezt azért, mert minden lehetőség megvan erre. Csupán élni kell vele! Murányi László Falusi arcképek: A lány, aki ritkítja párját a felsorolásból a fiatalok. — Nics utánpótlás - tárja szét karját Viczián György is, a tsz-elnök, aki fölött ugyancsak elszaladt már az idő. A főkönyvelő is csak négy leány nevét említi, a- kik nagynéha a szövetkezet munkájában is segítenek: Viczián Ilona, Viczián Mária, Gulya Margit és Forgács Magda. Elindulunk, hogy felkutassuk a négy fiatalt. Otthon senkit sem találunk, de a népes h-.tárban is hiába keressük őket. Egyik helyen a szervestrágyát teregetik a férfikezek, ott javasolják, hogy a hagyma- szedőknél próbálkozzunk. Ezt javasolja Szlivka Márton traktoros is, aki éppen a rozsnak csinálta volna a talajt a tarackos földön, fürge UTOS-ával. A Szentkút-patak mentén érkezünk el a hagymaszedőkhöz, ahol végre a négy lány közül egyet, névszerint Viczián Ilonát, meg is találtunk. Viczián Ilona alig múlt tizenöt éves, egy éve került ki az általános iskolából. Takarosán öltözött lány, Ízléses nyári ruhájához szinte nem is illik a nagykapa. — A többi lány nincs itt? — kérdezem. — Most csak egyedül vagyok fiatal — hangzik a válasz. — Tehát ritkítja párját — kacagunk. Az interjút azonban hangos szóval szakítja félbe a kislány édesanyja. — Jobban szeretem, ha az erdőgazdaságban dolr gozik készpénzért. Az ilyen gyereknek még sokba van a ruháravaló ... — Mennyit keres az erdészetnél? — Kapálásnál és ültetésnél dolgozott. Hétszáz- nyolcszáz forintot megkeresett havonta. Azonkívül két ürméter fát is kapott térítésért. Az is jól jön, a fa. Gyors számításba kezdünk. A korábban gyenge tsz felfelé ívelő fejlődést mutat: az idén már harmincnégy forintot tervez-’ tek egy munkaegységre. Ha csak harminc forintnak vesszük az egy munkaegység értékét, a fiatalok az erdészetnél nyújtott teljesítménnyel többet keresnének a tsz-ben. Az idegenkedésben több az előítélet, mint a megfontoltság. — Tán itt nehezebb a munka? — kérdezi a társaságomban levő bsz-el4 nők. A lány fejéoel bólint nemet. alán, ha as eredmények ÉKandósul- nak, a fiatalok is meggondolják, hogy falujuktól távol keressenek munkát. Ámbár ez önmagába visszatérő vonal: hiszen, ha 18—20 munkáskézzel növelni Setsetne a taglétszámot, a szövetkezet fejlődése is rréeggyor- sulna. Szövetkezeteink mai gondját azonban derűsen viseli el az üde, szinte még gyermek leány. -. toka» György
