Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)
1964-09-10 / 179. szám
1964. szept. 10. csötürtök. NÓGRÁÜ 5 Taz-tanácaadó t Korszerű talajművelést az őszi kalászosok alá A népgazdaság valódi érdeke Néhány szó az igazgatói alapról az aratAs-cséplés befejezése után legfontosabb feladata mezőgazda- sági üzemeinknek a következő év sikeres termesztése érdekében a szükséges munkák megkezdése és elvégzése. Mezőgazdasági szakembereink körében általános, hogy a tervezett és előrebecsült őszi búzatermés csökkenését legtöbbször a kedvezőtlen időjárással indokolják. Kétségtelen, hogy az időjárás befolyásolja a hozamot, de nem csupán ez okozza az indokolatlanul alacsony termésátlagokat. Figyelembe kell venni a jó termést elősegítő összes tényezőket és a termesztéshez szükséges feltételeket meg kell teremteni. A termést kialakító tényezők közül legfontosabb: az éghajlati viszonyok alakulása, a talaj, az agrotechnika, az elővetemény, a vetőmag. Az éghajlati viszonyok alakulása tőlünk független tényező, ezért ezzel nem is foglalkozom. A talaj is nagy szerepet játszik a termés alakulásában. Vannak talajtípusok, melyek búzatermesztésre alkalmatlanok, például a könnyű homok, vagy a szik. Ilyenek megyénkben alig találhatók. Vannak azonban olyan talajok — s ezek jellemzőek megyénkre —, melyek csak tápanyag híján nem adnak megfelelő termést. Az ilyen talajok gondos kezeléssel, mű- és istállótrágyázással, megfelelő talajjavító növények termesztésével hamarosan termőképessé tehetők. IDE KÍVÁNKOZIK még a fajta kérdése, nevezetesen az, hogy ilyen talajokon igényes belterjes fajtát termeszteni nem szabad, mert alacsonyabb eredményt adnak, mint az élelmes, időjárással, tápanyaghiánnyal, dacoló belföldi fajták. Véleményem szerint mechanikusan, százalékos arányban nem lehet megállapítani, vagy éppen megszabni, hogy a termelő egységeknek, hány holdon kell belföldi vagy intenzív búzát elvetniük, ehelyett inkább a tsz vezetőségével együtt kellene felmérni a lehetőségeket és a talaj számára megfelelő fajták termesztését igy kellene megszabni. Az agrotechnikai szabályok betartása az üzemen múlik. Az irányítható tényezők közül ezen áll, vagy bukik a termelés sikere. Az elővetemény lekerülése után a késedelem nélkül elvégzett tarlóhántás, a legjobb talajállapot idején végrehajtott középmély, vagy mélyszántás, tehát a vetésidőre kifogástalan minőségben előkészített talaj biztosítéka a jó búzatermésnek. A talajelökészítésl a helyi adottságok, körülmények figyelembevételével végezzük. A búza vetésterületét, amint az sokszor előfordul, semmi esetre sem az aratáskor, hanem az előző év tervezése során kell kijelölni. Ha az őszi búza kalászos után kerül, akkor az első és legfontosabb munka a tarlóhántás. A jó minőségű tarlóhántás után az elpergett gyom és kulturmagvak gyorsan kikelnek. A talaj vízbefogadó képessége javul. A talajélet megindul és a következő talajmunkák könnyebben és jobb minőségben végezhetők el. A gabonatarlót, ha utána búza következik nem tanácsos ekével leforgatni még akkor sem, ha ezzel kifogástalan munkát végzünk. A mélyrekerült gyommagvak kikelését és elpusztulását ugyanis meggátoljuk. De ezért sem tanácsos ekével dolgozni, mert a kulturmagvak a későbbi talaj- munkák során felszínre kerülnek, kikelnek és fertőzik a búzavetést. Erre főként vetőmag termesztés esetén kell figyelni. KORÄN LEKERÜLŐ pillangósok, valamint jól ápolt kapásnövények után, nem hantjuk le a tarlót, hanem középmélyen szántjuk. Ezek a növények ugyanis jó állapotban hagyják vissza a talajt. Gondos ápolás esetén gyomtalanok, a szántással tehát egy munkafolyamatot megtakarítunk. Ha azonban a lekerült növény tarlója gyomos, vagy a szántás az időjárás miatt rögös lenne, akkor először disztillerrel lazítjuk fel a talajt, majd utána , mint minden talajműveléskor lezárjuk. Az évelő pillangósok tarlóját szántani szoktuk, és pedig ha jól elő akarjuk készíteni a talajt, már a nyár közepén szántani kell, még akkor is, ha ezzel egy kaszálást elvesztünk. A tarlóhántást a tarló kizöldülést után a szántás követi. A szántás mélységét a talaj állapota, valamint az előzőleg alkalmazott művelési mélység alapján állapítjuk meg. Olyan üzemekben, vagy táblákon, ahol korábban a régi kisparcellákon nagyon sekély művelés volt, ott a búza alá is fokozatosan mélyebb szántást kell adni az eketalp réteg áttörése végett. Helyesebb, ha a mélyítő művelést a kapás kultúrák kapják, mert a kalászosok nem igénylik a mélyművelést. A búzának a 20 centis mélyszántás elegendő. Az ekét olyan mélyen járassuk, hogy a szántás omlós legyen, kivételes esetben, nagy esőzések után a nyáron hantosán végzett szántás is jól előkészíthető. Erre azonban a mi éghajlati viszonyaink között nem lehet számítani, ezért az ilyen szántásoknak legtöbbször bizonytalan az eldolgozása. Ezenkívül a nagy szárazságban és melegben a hantos szántás talajában szünetel a talajélet. Mechanikailag ugyan előkészíthető a vetés idejére, de a talajélet tevékenysége csökken. A NYÁRON végzett szántást is azonnal boronáljuk és gyűrűshengerezzük. A megszántott talajt, ha kizöldül vetésig, tárcsával, kultivátorral és diszktiller- rel gyomtalanítjuk. A jól megművelt talaj vetés idejére beérett, morzsalékos lesz és a vetőmag a kívánt mélységre jól elhelyezhető. Sokszor költségkímélés miatt kevésbbé fontosnak látszó művelést elhagynak, mint a nyári gyomtalanitó tárcsázást, ez azonban nem helyes, mert az esetleg költségesebb, de jól végzett munka a terméseredményben többszörösen megtérül. Meg kell emlékezni a szántás nélküli talajművelésről is. A szántás nélküli talajművelés rendes időjárás, jó talajelőkészítési lehetőségek esetén, nem pótolja a szántást és az azt követő talajművelési munkákat. Vannak azonban kivételes esetek, mikor az eredmény érdekében a sekély talajművelést kell előnyben részesíteni. Ez akkor indokolt, ha az időjárás miatt a talaj állapota olyan, hogy szántással nem lehet rögmentes, megfelelő szerkezetű magágyat előkészíteni. AZ AGROTECHNIKAI kérdéssel szorosan összefügg az elővetemény problémája is. Általában jó, elfogadható és rossz elővete- ményeket különböztethetünk meg, attól függően, hogy az elővetemény betakarításának ideje a búza vetése szempontjából elfogadható-e s az elővetemé- nyek milyen állapotban hagyják vissza a talajt. Véleményem szerint a kevésbé jó elővetemények megfelelő mütrágyaadag- gal és nagyon gondos talajelőkészítéssel még kedvezőek lehetnek. Egész búzatermesztésünkre az az irányadó, hogy az elővete- ményt úgy kell megválasztani, a talajművelést és előkészítést úgy kell elvégezni, hogy a növény kezdeti fejlődését a legteljesebb mértékben elősegítsék. Ha az induláshoz megadjuk a legkedvezőbb feltételeket, az időjárás befolyásolhatja ugyan a termést, de az egyes gazdaságok hozomai között olyan nagy különbségek, mint az utóbbi években voltak — nem lehetnek. Faragó Gusztáv főagronómus Szécsényi Tangazdaság Különös gyárépületi Aki csak távolról látja időnként, az ugyancsak csóválhatja a fejét: „Na ez is olyan, akár a Lucaszéke, nehezen készül el... ” Mert a váza kész már jó ideje, de a fal^i még hiányoznak. Az igazgatói alap fel- használására, különösen az egyéni jutalmazásra szánt hányadának szétosztására a vállalati közvélemény mindig érzékeny. Különleges esetek híre még az érintett vállalaton túl is elterjed, bejárja néha az egész iparágat. így volt ez nemrégiben is, amikor az egyik vállalat igazgatója egész tervidőszakon át nem nyúlt az alaphoz, meggyőződéssel állítván: vigyáz a népgazdaság érdekeire, nem bánik könnyen az ország vagyonával. Azóta is emlegetik, hogy a vállalatnál felhasználatlan maradt az alap. Létszámtól függően Mindenki számára világos ugyanis, aki csak valamennyit is megértett az immár másfél évtizede rendszeresített igazgatói alap valódi céljából, hogy az ilyen álláspont minden, csak nem a népgazdasági érdek képviselete. Az alapot azért bocsátják az igazgató rendelkezésére, hogy — kulturális és szociális célokon túl — a vállalat előtt álló gazdasági feladatok megvalósítását segítse, elsősorban céljutalmazások alkalmazásával. Ez az oka annak, hogy az idén már teljesítményeik, alapjövedelmezőségük alakulásától függetlenül megkapják az egyes gyárak, vállalatok az e célra teljes pénzösszeget. Az ösz- „szeg tulajdonképpen csak a létszámváltozása szerint ingadozik. (A gyakorlatban az egyes vállalatok igazgatói alapját úgy határozzák meg, hogy a dolgozók számát beszorozzák az úgynevezett fejkvótával: átlagosan 150 forinttal. Ezer fő esetén a vállalat igazgatói alapja például 150 ezer forint.) Távolról sem könnyelműség húzódik meg a feltétel ilyen meghatározása mögött. Arról van szó ugyanis, hogy az igazgató számára — függetlenül a vállalati eredménytől — Távolról ilyennek látszik a hidasi új brikettgyár. Közelről azonban egészen más a kép. Állnak a falai is, csakhogy nem téglából, hanem üvegből. Átlátszó gyár, bizonyos ösztönzési, kulturális és szociális kiadásokra mindenképpen lehetőséget kell biztosítani. Célszerű felhasználás Különösen érvényes ez az alap kulturális és szociális kiadásokra szolgáló hányadára, a meglevő intézmények fenntartása érdekében. Nem más azonban a helyzet a jutalmazást, ösztönzést szolgáló hányaddal sem. Sőt, éppen azoknál a vállalatoknál kell az ösztönzésre lehetőséget nyújtani a problémák megoldása érdekében, amelyeknek nincs teljesen rendben a szénájuk. Az igazgatói alap ilyen jellegű célfeladatok elvégzését serkentheti, ha a rendelkezés szellemének megfelelően gazdálkodnak vele. Ha az említett vállalatnál arra vigyáznak, hogy a fontos pénzforrást ne fecséreljék el sűrűn tartott rendezvényekre és reprezentációkra, lelkesen üdvözölni lehet = t^ekvést. De az igazgatói alapot itt takarítás címén felhasználatlanul hagyni egyet jelent azzal, hogy lemondunk a vállalati tevékenység hatékonyabbá tételéről. Ez pedig már valóban sértené a népgazdaság érdekeit. Az elmondottakon túl indokolttá teszi az e témával való foglalkozást, az iparirányítás közelmúltban végrehajtott átszervezése, az összevont nagy- vállalatok létrejötte is. Az igazgatói alappal most már az összevont vállalat vezérigazgatója rendelkezik. Az új helyzetben az is probléma, hogy szükséges-e felosztani, s ha igen, milyen arányban a gyáregységek között a központi igazgatói alapot. Nem vitás, központi keretre szükség van, hogy azzal a vezérigazgató a nagyvállalat ilyen is kevés van még az országban. Igaz, másban is különbözik ez sok üzemünktől. Mert ekkora üzem — ötvenmillió forintos beruházás! — általában harminc hónap alatt készül el. Ezt — úgynevezett gyorsberuházással — tíz és fél hónap alatt építették fel! Az ország hetedik brikettüzeme, hazai és nyugatnémet berendezéssel látták el, s már megkezdődött a próbaüzemelés. Októbertől folyamatosan termel, s még ebben az évben 40 000 tonna 6 000 ka- lóriás kőszén-brikettet ad, azután pedig évente 150 000 tonnát. Esetenként messzire látszik a kivilágított csupa- üveg üzemcsarnok. Hamarosan vagonsorok gördülnek ki a kapuján, szállítják a tüzelőt az ország minden részébe. előtt álló feladatok elvégzését ösztönözze. Az egész alapot tehát semmiképpen sem lenne célszerű felosztani. Az sem vitás azonban, a gyáregységvezetőknek is szükségük van megfelelő pénzügyi hatáskörre, hogy ezzel főbb célkitűzéseik megvalósítását serkenthessék. . A rendeltetésnek megfelelően Ahhoz, hogy e hatáskör szélességét meghatározhassák esetenként figyelembe kell venni az egész vállalat irányítási módszerét. Ahol erősebb a központi irányítás, ott a központilag kezelt hányad nyilván meghaladja majd a gyáregységek között felosztottat Ahol a vállalati egv- ségek, tevékenységük jellegénél vagy éppen vezetőik rátermettségénél, fogva nagyobb önállóságot élveznek, a fordított arán" az indokolt. Érdemes t~ kintetbe venni -•> ' " egyes gyáregységekre váró sajátos feladatokat, és bonyolultsági fokát is. Nem kétséges, a nagyváHalAtnk- kezdetben erős köz- pontosítással. határozott központi irányítással kellet indulni. .De az sem vitás: ahogy az új szervezet munkája, működése megszilárult, amikor már végbement az új keretek között a termelők tényleges koncentrációja, létrejött az ésszerű munka- megosztás-, a vezetés is a docentrálizáció, a helyi önállóság növekedése felé fejlődhet. Ennek következtében igazgatói alap gyáregységenkénti felosztásának aránya is fejlődéssel változhat. Summázva az elmondottakat: a népgazdaság valódi érdeke az, hogy az igazgatói alapot valameny- nyi vállalatnál a rendeltetésének megfelelően használják fel s ez feltételezi jz ipar átszervezéssel keletkezett új követelmények figyelembevételét is. M. M. Szőlészeti újítás Porlasztóit permetié A sztarazagorai gépgyár új típusú szőlőpermetezőgépet szerkesztett. Az új permetezőgép leglényegesebb eleme egy ventillátor, amely a permetező oldat cseppjeit két és félszer kisebbre morzsolja, mint az eddig használt permetezőgépek. így a szőlő leveleit rendkívül finom permet fújja be és a ventillátor légárama alulról fölfelé irányítja a növényre. A gép kapacitása jóval nagyobb az eddiginél, s működése is sokkal gyorsabb, mert szerkezetében nincsenek csövek. „Átlátszó gyár ‘ Hidason A. K.
