Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)
1964-09-08 / 177. szám
—><0 % VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÖGRÄD MEGYEIBIZOTTSAGA ÉS A MEGYEI TA N A CS LAPJA XX. EVF. in. SZÁM ARA: 60 FILLER 1964. SZEPTEMBER 8. KEDD Két műszakot Mai gondok a milliomos tíz ben A nyugtalan doktornő Nagyoroszi ősz Hullámvölgyben az SBTC Tervek és érvek Igazodni a külföldi piac Igényeihez Az exportbizottságok vezetőinek tanácskozása A szorgalmas munkával teli hétköznapok rohanásában újabb állomáshoz érkeztek a termelőszövetkezetek, a tervkészítés munkájához. Bár jelenleg még nem készülnek véglegesen kimunkált tervek, de már minden közös gazdaságban folynak a felmérések, a megbeszélések, az esélyek és lehetőségek latolgatása, egyszóval a jövő évi termelő munka alapos előkészítése. Nem mindegy, hogyan készülnek fel termelőszövetkezeteink a következő év termelő munkájára. A feladatok ugyanis nem csökkennek, hanem egyre inkább növekszenek, s ennek megfelelően kell a végrehajtásra is felkészülni. Termelőszövetkezeteink előtt ismeretesek azok az elkerülhetetlen tennivalók, amelyeket elsősorban figyelembe kell venni a tervezések során. Továbbra is elsőszámú feladat az elegendő kenyérgabona elvetése. Az ellátás további javítása érdekében is fontos, hogy minden gazdaság elvesse legalább azt a területet, amelyet az ősszel „lejelentett”. Azonkívül a hozamemelés azt is megköveteli, hogy a lehetőségekhez mérten vessenek nagyhozamú búzafajtákat. Viszont ahová intenzív búzát vetnek, ott biztosítsák a legkielégítőbb belterjes viszonyokat. A tervkészítés, illetve már a terv előkészítés során úgy állítsa össze minden termelőszövetkezet a vetésszerkezetet, hogy népgazdasági és az üzemi érdekek összhangban legyenek! Minden gazdaságnak erkölcsi kötelessége azokat a növényféleségeket is megtermelni, amelyek a népgazdaság szempontjából fontosak, még akkor is, ha azok termelése erőfeszítéssel jár a termelőüzem számára. Ez elsősorban az egyes ipari növényekre vonatkozik. Az államháztartás gazdaságosságához az is hozzátartozik, hogy a közös gazdaságok menynyi zöldségfélét, gyümölcsöt, aprómagot termelnek. Ugyanezeket lehet elmondani az állattenyésztésről iá, hiszen a kiváló minőségű szarvasmarhák, hizottsertések, pecsenyebárányok igen keresettek külföldön. Persze amellett az egyre növekvő ellátási feladatok megoldásához is hozzá kell járulniuk szövetkezeteinknek. Kétségtelen, hogy a növekvő feladatokat csak egyre javuló üzemi körülmények között lehet teljesíteni. Ehhez megyénk termelőszövetkezeteiben is év- ről-évre kedvezőbbek a termelés lehetőségei. Mind több és több korszerű üzemi épület, modem gép segíti a hozamok emelését és az önköltség csökkentését. Jelentősen növekszik a talajerő visszapótlás, az egy holdra eső műtrágya meny- nyisége. Hozzáláttak a megyében a pusztító erózió súlyos terméscsökkentő hatásának megszüntetéséhez. Ez mind-mind azt igazolja, hogy a népgazdaság minden évben — anyagi lehetőségeihez mérten — sokat áldoz a gazdaságok fejlesztésére, a termelés növelésére. Tehát joggal várja el a tsz-ektől a terme- lési igények kielégítését Ezekben a napokban minden járásban körzeti értekezleteken beszélik meg a termelőszövetkezetek, a járási mezőgazdasági szervek és a termeltető vállalatok - a jövő évi termelési tervek kialakítását A tsz-ek a felsőbb szervek véleményét meghallgatva végső soron maguk határozzák meg termelési céljaikat, az általános gazdaságpolitika figyelembevételével. Ez az önállóság azonban szövetkezeteinktől fokozottabb felelősséget követel. A rétsági járásban például a járási vezetés elhatározta, hogy az egyes gazdaságokra történő tervfelbontást csaknem teljesen a szövetkezetek vezetőinek felelősségére bízza. Ez fokozottabb bizalmat árul el a közös gazdaságok vezetői iránt, akik alaposabb üzemi ismereteik birtokában valószínűleg céltudatosabban „bontják le” a tervet. Már most a tervelőkészítések során vegyék figyelembe a gazdaságok vezetői a távolabbi célkitűzéseiket is! Érvényesüljön a pontos elemzésen nyugvó,. tárgyilagos, minden önzéstől mentes tervezés! A járási mezőgazdasági osztályok pedig vigyázzanak arra, hogy a még gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek a kedvezőbb anyagi előnyökkel járó tervfeladatokat kapják! Ezek figyelembevétele nélkül nem lehet arányos, minden igényt kielégítő terveket készíteni. Mert ha már most indokolatlan feszültségek keletkeznek, a későbbiek során a tervezés hibái a tsz-ek gazdálkodási eredményeit is károsan befolyásolhatják. A most folyó előkészületek alapossága azonbax arra enged következtetni, hogy a következő évre jól átgondolt, megalapozott tervek készülnek. De hozzá kell tenni, hogy az 1965-ös termelési tervek sikeres megvalósítása attól is függ, hogy a gyakorlatban hogyan készülnek fel a tervek teljesítésére. Tehát nem elegendő csupán a papíron megfogalmazni a jövőt, az is szükséges, hogy a hátralévő munkákat is nagyon, lelkiismeretesen alapozzák meg és végezzék el minden közős gazdaságban, s egyetlen feladat megoldása se találja őkét felkészületlenül. Pád ár András Magyar párt- és karmány- küldöttség utazett Bulgáriába Hétfőn reggel magyar párt- és kormányküldöttség utazott a Bolgár Népköz- társaságba, Bulgária fel- szabadulása 20. évfordulójának ünnepségeire. A küldöttséget Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese vezeti. A delegáció tagjai: Nagy József né könnyűipari miniszter, dr. Dab- ronaki Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az élelmezésügyi miniszter első helyettese és Ferenc László, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, aki a bolgár fővárosban csatlakozik a küldöttséghez, A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Nemes Dezső, az MSZMP Folitikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Papp János,. a mipiszttat tanács elnökhelyettese és több minisztérium képviselői búcsúztatták. Salgótarjánban a Technika Házában jöttek ösz- sze tanácskozásra a megyeszékhely exportáló vállalatainál tevékenykedő exportbizottságok vezetői és a nagyüzemi pártbizottságok titkárai. Szalai Gáspár városi titkár megnyitója után Varga Gyula, a városi pártbizottság mellett működő export bizottság vezetője számolt be az exporttevékenység alakulásáról, valamint a tennivalókról. Az exportra termelő vállalatok — Acélárugyár, Bányagépgyár, Öblös-Síküveggyár és a Vasötvözet- gyár termelésében jelentős helyet foglal el az exportra gyártott. termékek állandóan növekvő meny- nyisége: Míg 1960-ban 114, addig 1963-ban 341, ai idén augusztusig bezárólag pedig 249 millió forint értékű terméket, árut száílítotttunk a külföldi piacokra. Vagyis négy év alatt duplájára nőtt az exportálható áruk mennyisége. Ez azt jelenti, hogy az éves termelési értékből az export részaranya az 1960. évi 8 százalékról, az idén már 15,9 százalékra emelkedett. Részleteiben vizsgálva a megtett utat, megállapíthatjuk, hogy a fejlődés ellenére egyik-másik üzemünkben elmaradak az exportterv teljesítésével. Ezek közé tartozik az öblösüveggyár és a Síküveggyár. Az előbbi 1,5 millió forint értékű áruval adós, melyből a nyugati export lemaradás 1 millió 300 ezer forintot tesz ki. Az utóbbi gyárban jelentkező elmaradás teljes egészében tőkés piacot érint. Az okokat elemezve az előadó megemlítette az objektív és szubjektív akadályokat, majd részletesebben foglalkozott a gyárak és a külkereskedelmi vállalatok között kialakult kapcsolattal. Ennek során hangsúlyozta, hogy a legnagyobb fejlődés az Acélárugyárban van. A külkereskedelem képviselői rendszeresen részt vesznek azokon a megbeszéléseken, amelyek az expcrtkérdes- sel kapcsolatosak, tájékoztatják a gyár dolgozóit, a külföldi piac igényeiről. A külkereskedelmi vállalatok segítségével öt vezető beosztású dolgozó, ismerkedett meg a külföldi partnerekkel, személyesen győződött meg a megrendelők kívánságairól. Az Öblösüveggyárban viszont a merev műszaki szemlélet vet gátat a jelenlegi helyzet megváltoztatásán. Ka nem is ilyen mértékben, de javítani kell a kapcsolatot a Síküveggyár vezetőinek is. Szükség van erre azért is, mert a külföldi piac változó igénye az eddiginél nagyobb ru-i galmassagot kíván az ex-1 portra termelő gyáraink vezetőitől, Utalt meg arra, hogy áruink csomagolása sem minőségben, sem külsőségben nem éri el a kívánt színvonalat. Gaida§ágaink sikere Három aranyérmet nyertek a Nógrád megyei kiállítók Megyénkben a mostoha természeti- és közgazdasági adottságok miatt nagyon nehéz a nagyüzemi feltételek teljesítése, s ezért megyénk állami gazdaságai és termelőszövetkezetei viszonylag kisebb számban vesznek részt a Mezőgazdasági Kiállításon. Elért eredményeik alapján két állami gazdaság, kilenc termelőszövetkezet és két háztáji gazdaság érte el termékeivel, illetve jószágaival a kijelölt szintet. A Pásztói Állami Gazdaság cukorrépával és uborkával, a Szécsényi Mező- gazdasági Technikum Tangazdasága burgonyával, az egyházasdengelegi Kossuth, a héhalmi Üj Élet és a lu- dányhalászi Alkotmány tavaszi árpával, az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Tsz cukorrépával és dohánnyal, a nógrádmarcali Aranykalász Tsz dohány- nyál, a palotási Május 1. Tsz tavaszi árpával és cukorrépával, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz tavaszi árpával, kukoricával, cukorrépával, fajtaborsómagga! és görögdinnyével, a vanyarci Virágzó Tsz dohánnyal, a varsányi Dózsa Tsz burgonyával és cukorrépával képviselteti magát. A háztáji gazdaságokból a szécsényi Juhász István és a fesőtoldi Klátyik István pedig bikával vesz részt a kiállításon. A Nógrád megyei kiállítók jó] szerepeltek az idei kállításon, mert három aranyérmet is elhoztak. Aranyérmet nyert a Szécsényi Tangazdaság 150 holdon elért 109,6 mázsás burgonya termésével, Ülést tartott a Tegnap délelőtt ülést tartott a balassagyarmati városi tanács végrehajtó bizottsága. Napirenden a vb lejárt határidejű határozatainak végrehajtása; a lakosság építőanyaggal és tüzelővel való ellátottsága; az építési-közlekedési csoport általános tevékenysége; a Nógrád megyei tanács vb-titkársága és szak- igazgatási szervei által tartott vizsgálat megállapításai szerepeltek. , A vb a TÜZÉP-telep vezetőjének jelentése alapján megállapította, hogy a tavalyihoz képest némileg aranyérmet kapott az érsekvadkerti tsz dohánya is és csak 6 deka hiányzott a holdanként! termésátlaghoz, hogy az érsekvadkertiek nyerjék el a nagydíját és a Belkereskedelmi Minisztérium külön díját. Aranyéremmel jutalmazták Klátyik István „Piros fia” nevű bikáját is. A héhalmi Oj Élet Tsz 211 holdon elért 15,8 mázsás tavasz árpa termésével és Juhász István „Galamb fia” nevű bikájával bronzérmet nyert. javult a város tüzelőellátása. A júniusi és júliusi szénszállításból százötven vagonynyi a lemaradás, — aminek vagonhiány az oka. A közületek megrendelt tüzelőjük több mint ötven százalékát megkapták; így például a kórháznál 180 vagonos készletet sikerült képezni. A TÜZÉP-telep az építőanyagok iránt örvendetesen megnövekedett keresletet tégla, cserép, s az utóbbi hetekben cementhiány miatt nem tudta maradéktalanul kielégíteni. A tsz- ek a cserép kivételével s ezért termékeinket sokszor alacsonyabb áron értékesítjük a világpiaci árnál. Megemlítette még azt is, hogy gondot okoz a2 export kiszállításra kész áruk raktározása ií. Ennek megoldását a megye- székhelyen egy központi gépesített közraktár megépítésében látja. Végül azzal zárta beszámolóját, hogy a fennálló nehézségek ellenére megvan minden lehetőség az ez évi exporttervek maradéktalan teljesítésére. Az ezt követő vitábar felmerült kérdésekre Varga Gyula válaszolt, majd a tanácskozás Szalai Gáspár zárszavával ért véget. minden szükséges epítő-4 anyagot megkaptak. A| TÜZÉP a cseréphiányt importtal igyekszik enyhíteni. Az építési- és közlekedési csoport tevékenységét kedvezően ítélte meg a végrehajtó bizottság. A csoport értékes segítséget: nyújtott a KISZ-lakások1 építéséhez. A magánerőből történő építkezések kereken 80 százalékát az OTP segíti kölcsönnel. Az OTP által megrendelt műszaki értékeléseket szintén a csoport végzi. Javult a tüzelőellátás balassagyarmati városi tanács-vb
