Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)
1964-09-04 / 174. szám
1964. szeptember 4. péntek. NÓGRÁD 5 Libatömőgép, műtrágyaőrlő, bakelit-csapágy és társai... Séta a mezőgazdasági újítások, találmányok között Mezőgazdaságunk köztudottan alkatrészhiányban szenved. Sokszor a legegyszerűbb alkatrészekhez sem lehet könnyen hozzájutni. Néhány gyakorlati szakemberünknek eszébe jutott: az olyan anyagokat, mint például a bronz, talán más, könnyebben hozzáférhető, olcsó anyaggal is lehetne helyettesíteni? így esett választásuk a textil-bakelitre. Ma már 29 különféle traktoralkatrész készül ebből az olcsó, filléres anyagból. Nagyüzemi feltalálok, a jobbra, tökéletesebbre törekvő falusi ezermesterek, barkácsolók, egyszerű mesteremberek és iskolázott szakemberek méltán lehetnek büszkék műveikre. Az újítóknak kijáró erkölcsi elismerés, társadalmi megbecsülés nyilván újabb alkotásokra ösztönzi valamennyiüket. Nem szűkölködött azonban társadalmunk az anyalibatömőgép gatók tehát térbelileg is együtt tanulmányozhatják a növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészet, az öntözéses gazdálkodás, állategészségügy, a gépesítés, a gépjavítás és más területek újításait, találmányiét. Néhány újítóval is találkoztunk. Készségesen, aprólékosan magyarázták el újításuk lényegét, elvét, Ugyancsak a szükség hozta létre a műtrágyaőrlő gépet is. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek ma még raktárak hiányában nem tudják mindig szakszerűen tárolni a műtrágyát. A nedvességtói egy tömbbe összeállt anyagot pedig fejszével szétverni költséges, hosszadalmas. Ezen s-gít az őrlőgép. Ezt a hasznos masinát legtöbb gazdaságban házilag is elkészíthetik. Nem kell hozzá csupán egy kiöregedett kalapácsos daráló, melyet traktorra szerelve bárhol — ahol a műtrágyát tárolják — üzembe A kiállítás főterének jobb sar kában, a Kohó- és Gépipari Minisztérium csarnoka mellett kapott helyet a mezőgazdasági újítások és találmányok pavilonja. A nyitást követő néhány nap alatt már sokezren megfordultak itt. Vannak akik többször is vissza-visszatérnek, ceruzával, papírral a kezükben jegyezgetnék, tudakozódnak, műszaki leírásokat kémek. Egy-egy „szenvedélyes érdeklődő” ennyivel sem éri be: magával az újítóval akar beszélni. Ez — sajnos — sok esetben lehetetlenség, hiszen a kiállított kereken százötven újítás és találmány alkotói nem tartózkodhatnak egyszerre és állandóan Budapesten. A pavilonba lépve ez a felírás fogad: „A dolgozók alkotó, feltaláló és újító tevékenysége a mezőgazdaság technikai haladásának kiapadhatatlan forrása.” S hogy ez nem szólam, bizonyítják a tények: Az utóbbi három esztendő alatt, — 1961—63-ban 15 987 benyújtott újításból 8 243 újítást fogadtak el, ezekből eddig 6 737-et valósítottak meg a gyakorlatban is a mezőgazdasági üzemekben. Az újítók, a gi elismeréssel sem: három esztendő alatt 7 143 000 forintot fizetett ki a mező- gazdasági újítóknak, feltalálóknak. Az újítások, találmányok között elidőzve, dicséretet érdemelnek a rendezők is, hiszen nagy körültekintéssel válogatták ki a hétgazdaságosságát. Annál szófukarabbá valtak azonban, amikor megdicsértük leleményességüket, találékonyságukat. Bár nem beszéltek össze, de mégis valamennyien ugyanazokkal a szavakkal hárították el a dicséretet: „Nem volt nehéz kitalálni . . . Más is Sűrűsorú gabona- és magvetőgép ezer újítás közül a népgazdasági, üzemi szempontból legjelentősebbeket. Bent a pavilonban kilenc, a szabadtéren öt csoportba osztották az anyagot. A látorájött volna ... A kényszerűség vitt rá . . ." Lássunk csak néhány példát. Lassanként másfél évtizede, hogy libatenyésztésünk egyhelyben topog. Ennek egyik oka: a nagyüzemekben munkaigényessége miatt nem kifizetődő a kézi libatömés. Ebből a kényszerűségből fakadóan született meg négy lelkes agróregyetemi szakember több éves munkája nyomán a nagyüzemi libatömőgép. Segítségével 20—25 másodpercenként végezhető el egy liba tömése. A falusi parasztasszonyok a megmondhatói, hogy menynyi időt és fáradságot lehet ezzel megtakarítani. Altalajlazítás NogT’ád megyében Nógrád megye termelői- szövetkezetei olyan földterületen gazdálkodnak, amelyeket meredek lejtők, vízmosások szabdalnak. Ezeken a területeken a legjobb agrótechnkai eljárások alkalmazása mellett is nagy gondot kell fordítani a termőtalaj védelmére. Az eddigi hegyvölgy irányú művelés, nagymennyiség csapadék esetén kedvező előfeltételeket teremtett a talajpusztulás, az erózió számára. Megyénk talajainak mintegy : 70 zázaléka az erodált, kú- | lönféle erőtalaj-tipusok 1 csoportjába tartozik. A terméshozamok növelése, a mélyművelés kiszélesítésével és a célszerű talajerővisszapótlással lehetséges. Az altalajlazítás jelentősége A talaj műveléssel az a cél, hogy a kultúrnövények számára a legkedvezőbb életfeltételeket biztosítsunk Ezek közül is a legfontosabb a talaj vízgazdálkodása. Az altalajlazítással kötött talajon is 3-6-szoro- sára lehet növelni azt a vízmennyiséget, amelyet a talaj nagyobb esőzések idején magába tud fogadni. A művelési mélység alatt keletkezett nagyon tömött talajréteget az altalajlazító munka közben áttöri, fellazítja, s így a talaj pó- lugtérfogata jelentőn mértékben megnövekszik, ez gyors vízáteresztést, és víztárolás eredményez. A növények gyökérzete a fellazított talajban elegendő vízhez és levegőhöz , jut, erőteljesebb lesz a gyökér fejlődése, biztonságosabb a termés. A fellazított rétegbe behatóló gyökerek életműködésük során tápanyagot juttatnak a talaj alsóbb rétegeibe is és így jelentősen növekszik a humusz anyagok mennyisége. Mindezek tehát azt bizonyítják, hogy sekély termőrétegű és tömődott altalajé lejtős talajainkon a talajjavításának alapvető feltétele az altalajlazító alkalmazása. Tervek 1964-ben A megye szakíránvító szervei több éve nagy erőfeszítéseket tesznek a talaj- védelmi munka anyagi és tárgyi feltételeinek biztosítására. Ennek eredménye, hogy tavaly már 12 ezer holdon végeztek rétegvonalas szántást a termelő- szövetkezetekben. Az idén újabb területekre terjesztették ki a talajvédelmet. Az állam 16 millió forintot bocsát e célból a termelőszövetkezetek rendelkezésére. A gépállomásokra már megérkezett 20 altalajlazító és elkészült a rétsági járásban a Lókos vízgyűjtő területének talajvédelmi tervdokumentációja is. A 16 milliónak ötödrészét a 4 ezer holdas alta- lajlazítási munkálatokra fordítják. A terület felét mintegy 2 ezer holdon a rétsági járásban végeznek altalaj lazítást. Ezenkívül a balassagyarmati járásban 460, a pásztói járásban 740 a salgótarjáni járásban 350, a szécsényi járásban pedig 450 holdon végzik el a munkát. A munkálatokat azonban elsősorban a termelőszövetkezetekben végzik el ahol eddig a legjobban pusztított az eró- zói többek között Galga- gután, Mátraverebélyben, Vanyarcon, Bujákon, Nóg- rádmegj'erben, Magyargé- cen, Lucfalván, Karancs- kesziben, Kázáron, Sám- sonházán, Szilaspogonyban kisebb területen kerül sor altalajlazításra. Altalajlazítás a gyakorlatban A munka gyakorlati végrehajtása rendkívül sok új gondot jelent. A munkák a terület kijelölésével kezdődnek. Kőmentes, vagy esetleg szórványos köves területeken a legkötöttebb és a legjobban erodált talajokat célszerű az altalaj- lazítási. munka első szakaszába sorolni. A terület kiválasztásánál helyes áttanulmányozni a községi talajismereti térképet, az altalaj összetétele ugyanis megszabja a lazítási mimikák mélységét. Az altalaj szerkezetének Ismeretében a további legfontosabb teendő a szintvonalak kitűzése, melyek mentén dolgoznak majd a gépek. Ugyanis a talaj víztartó képessége csak akkor érvényesül a lazított területeken, ha a szintvonalak valóban vízszintes sorokban, helyezkednek el. Ezért nem lehet egyetérteni azokkal a szakemberekkel, akik a szintvonal kitűzése nélkül a táblahatárok mentén a lejtőkön keresztbe megkezdik az altalajlazitási munkákat. A legmeredekebb lejtőkön is ügyelni kell arra, hogy a szintvonalak magassága Különbségei az 5 métert ne haladják túl. Célszerű annak a gyakorlatnak a megvalósítása, hogy a kitűzést azonnal kövesse a szintvonalak megvonalazása, kihúzása, hogy elkerüljük a nagyobb eltéréseket. Munkában a gépek Nagyon fontos uoíog, hogy a munkálatoknál valamennyi munkaeszköz a szükséges erőgéppel dolgozzon. Az FA-1 függesztett altalaj lazítást Utos UE 28-as és MTZ traktorokra kapcsoljuk. A D-4-K 7Ü-es traktorokhoz, a DT és az SZ 100-as erőgépekhez az FA 3/2-es függesztett tübb- késű altalajiazitó használható. Az altalajiazitó munkájának mélysége és a kések sortávolsága akkor a legjobb, ha a sortávolság a munkamélység másfélszerese. Minél több késsel üzemeltetünk egy munkaeszközt, annál kedvezőbb lesz az altalajlazítás minősége is. Az al talaj lazuas a megye területén mér megindult. A leggyorsabb az előrehaladás a pásztói és ba- lassagyarmatr-járás termelőszövetkezeteiben. " A leggyengébb munkateljesítményt a szécsényi brigád érte el. Folyik a munka a kiemelt körzetekben is. Azonban a jelenlegi kapacitás kevés, a teljesítmény alacsony. A Talajjavító Vállalatnak gyorsítani kell munkáját ha időben végezni tudjanak mindenütt a tervezett altalajlazitási munkákkal. Bencze Barna Zetorra szerelt műtrágyaőrlő berendezés (Regős István felvételei) lehet állítani. Teljesítménye 30—40 q műtrágya őrlés óránként. E néhány példa, s az egész újítási anyag is azt példázza, hogy mezőgazdasági nágyüzemeink, gépjavító állomásaink lelkes, gyakorlati szakemberei olyan gépeket, eszközöket hoznak létre, amelyekkel a mezőgazdasági gépgyártó ipar eddig adós maradt. Ez pedig nagy tanulság, örvendetes lenne, ha a mezőgazdaság egyszerű, munkásai mellett minél több gépészmérnök, tervező, gépgyári szakember tanulmányozná a bemutatót. Bizonyos, hogy jónéhány gondolatot ébresztenek az itt látottak. És az is bizonyosnak, látszik, hogy egész sor olyan gép és technikai megoldás ,gépi eszköz akad a csak itt láthatók között is, amelyek megértek a sorozatgyártásra.