Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)

1964-09-24 / 191. szám

2 NÖGRAD 1964. saept. 24, csütörtök De Gaulle folytatja latin*amerikai körútját óvatossági intézkedések .A® ügy, amelynek életét szentelte, halhatatlan4* A berliniek végső búcsút Szigorú De Gaulle francia elnök kedden este Venezuelából Kolumbiába érkezett. A fő­város, Bogota közelében lévő repülőtéren Guillermi Leon Valencia kolumbiai elnök és lánya fogadta. A repülőtérről a városba ve­zető út mentén mintegy háromszázezer ember so­rakozott fel, s lelkesen él­tették a francia elnököt. A bogotai rendőrség szigorú óvatossági in­tézkedéseket lett De Gaulle biztonsága ér­dekében. A hadsereg és a rendőrség tagjai egymástól 3 méter távolságban álltak sorfa­lat az út mentén. Az el­múlt 24 órában a rendőr­ség letartóztatott 166 „ve­szélyesnek minősített’ sze­mélyt. A rendőri készült­séget nyilvánvalóan azért szigorították meg, mert a hadsereg parancsuoksaga hivatalosan közölte, érte­sülést kapott arról, hogy Eduardo Frei, az újon­nan megválasztott chilei köztársasági elnök a Clarin című lapnak adott nyilat­kozatában kijelentette, hogy feltétlenül megtartja a választási hadjárat során tett ígéreteit. Frei hagsű- lyozta, hogy mintegy száz­ezer paraszt jut földhöz a Bogotában tartózkodik Chateau Jobert íran- via állampolgár, volt ejtőernyős ezredes, hi OAS egyik vezetője. Az ezredes, aki a legutób­bi három hónapban Gul- lot álnéven Bogotában élt, az értesülések szerint most Kolumbiából tovább szán­dékszik utazni más latin- amerikai országokba, aho­va De Gaulle ellátogat. A kolumbiai katonai parancs­nokság közleménye felszó­lítja az ország lakosságát, segítsen Chateau- Jobert kézrekerítésében. De Gaulle kedd este folytatta első megbeszélé­sét Valencia elnökkel, majd résztvett a San Carlos-pa- lotában, a kormány és az elnök rezidenciájában ren­dezett díszvacsorán. Caracasban kedd este a ■úvatalos közös közleményt adtak ki, De Gaulle és Leoni megbeszéléseiről. A közleményben földreform során. A kisa­játított földterületekért a volt birtokosoknak kárté­rítést fizetnek, emellett a kormány hitelek folyósí­tásával és műszaki segély- nyújtással kívánja előmoz­dítani a mezőgazdasági termelés emelését. Franciaország és Vene­zuela államfője állási- foglalt a két ország szorosabb technikai, kereskedelmi és Kultu­rális együttműködése mellett. Értesülések szerint sor kerül egy kereskedelmi megállapodás aláírására is a két ország között és venezuelai-francia vegyes­bizottságokat fognak kine­vezni a két ország gazda­sági és kulturális állam­főt, hogy látogasson el Franciaországba, de a lá­togatás időpontjait még nem tűzték ki. Kedden Párizsban a Francia Kommunista Párt nagygyűléssel emlékezett meg az első intemacionálé megalapításának 100. év­fordulójáról. A nagygyűlést Waldecij Rochet, a párt főtitkára nyitotta meg, majd Jacques Duclos, a párt Politikai Bizottságának tagja tartott beszámolót az I. Intema- cianálé 100. évfordulójáról és a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységé­ről. Hangoztatta, hogy a kommunista mozgalom egysége korunk parancs­szava. A világ kommunis­táinak újra meg kell erő­síteni a marxizmus—leni- nizmus valamennyi kom­Berlin, Pinczési Pál, az MTI tudósítója jelenti: A Német Szocialista Egységpárt Központi Bi­zottsága székházának ülés­termében szerdán délután pontban két órakor kezdő­dött az állami gyászaktus, amelyen a Német Demok­ratikus Köztársaság állam­tanácsa, minisztertanácsa, pártjai, a baráti országok­ból és a külföldi testvér­pártoktól érkezett küldött­ségek tagjaival együtt vég­ső búcsút vettek Ottó Gro- tewohltól, a német és a nemzetközi munkásosztály nagy halottjától. munisla- és munkáspárt számára közös elveit, mon­dotta Duclos. Jacques Duclos végül be­jelentette, hogy a Francia Kommunista Párt Maurice Thorez végrendeletéhez hí­ven részt fog venni a jö­vőre megtartandó nemzet­közi kommunista értekez­leten és a decemberben összeülő előkészítő tanács-^ kozáson. BERLIN: A német fővárosban pén­teken tudományos ülésszak nyílik az I. Intemacionálé 100. évfordulója alkalmá­ból. A pénteken megnyíló ülésre már megérkeztek az első külföldi résztve­vők. Otto Grotewohltól Az immár lezárt koporsó mellett a nemzeti néphad­sereg rohamsisakos tisztjei álltak díszőrséget. A ko­porsó mellett foglaltak he­lyet Johanna Grotewohl, az elhunyt miniszterelnök felesége, továbbá Walter Ulbricht, az NDK állam­tanácsának elnöke, az NSZEP első titkára, az NSZEP Politikai Bizottsá­gának tagjai és a külföld­ről érkezett küldöttségek vezetői, köztük Nemes De­zső, a magyar küldöttség vezetője. Az NDK nemzeti him­nuszának eljátszása után Walter Ulbricht mondott gyászbeszédet. Walter Ulbricht méltatta az el­hunytnak a német mun­kásosztály egységének megteremtésében és a né­met történelem első mun­kás-paraszt államának lét­rehozásában szerzett nagy érdemeit, majd így fejezte be beszédét: „Drága halot­tunk neve az idők végte­lenjéig ragyogni fog a né­met munkásosztály dicső­séges történetében.” Dmitrij Poljanszkij, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a szov­jet küldöttség vezetője hangsúlyozta, hogy ebben a fájdalmas órában az egész szovjet nép együttérez a német demokratikus köz­társaság munkásosztályá­val, parasztságával, dolgo­zó értelmiségével, egész la­kosságával, | Otto Grotewohl, a nagy vettek tehetségű és bátor mun­kásvezér és politikus mind­halálig hűséges maradt Marx, Engels és Lenin ügyéhez, s tántoríthatatla- nul harcolt az NDK és a Szovjetunió barátságának elmélyítéséért. „Otto Gro­tewohl halott, de az ügy, amelynek életét szentelte, halhatatlan” — fejezte be beszédét Dmitrij Poljansz­kij. Ezután Max Reimann, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának el­ső titkára hangsúlyozta, hogy Otto Grotewohi éle­tének tanulsága a nyugat­német munkásosztály szá­mára ma élőbb, mint va­laha. Grotewohl példája ar­ra tanít, hogy a munkás- osztály egysége révén dia­dalmaskodni lehet e német militaristákon, Imperialis­tákon és meg lehet terem­teni az egész német nép békés, boldog szocialista jövőjét. A Francia Kommunista Párt küldöttének búcsúbe­széde után felcsendültek az Intemacionálé dallamai, majd a nemzeti néphadse­reg tisztjei a koszorúkkal és az elhunyt miniszterel­nök fekete bársonyra he­lyezett kitüntetéseivel megindultak a kijárat fe­lé. Az NDK lobogójával és a munkásosztály vörös zászlajával letakart kopor­sót a néphadsereg táborno­kai és tengernagyai ' ették vállukra, s az épület előtt ágyútalpra helyezték, a gyászmenet lassan megi'n* dúlt Berlin utcáin. A tírt- porsó előtt 11 autó vitte’a koszorúk megszámiálhálat­Belartom választási ígéreteimet — jelentette ki a chilei elnök Hegemlékezés Párizsban és Berlinben az I. Internacionalé 100. évfordulójáról 1964 - rekordév a kelet-nyiLíiati ke tf esketi el eiubeii ? A legutóbbi években a fejlett tőkés országok kül­kereskedelme — az Egye­sült Államokat kivéve — egyre erőteljesebben fejlő­dik a szocialista országok­kal. 1964. előreláthatólag a kelet-nyugati kereskede­lem rekord éve lesz. Tő­kés viszonylatban a Közös Piac a szocialista országok legjelentősebb külkereske­delmi partnere. 1962-ben nyugati kereskedelmének Lengyelorswg 30 százalé­kát. a Szovjetunió 40 szá­zalékát, Magyarország és Csehszlovákia 50-50 száza­lékát, a többi szocialista ftrszág pedig mintegy két­harmadát bonyolította le a Közös Piaccal. Angol előretörés Mindeddig Nyugat-Né- metországnak volt a tő­kés országok közül a leg­nagyobb áruforgalma a szocialista országokkal. Ezt a pozícióját azonban meet Nagy-Britannia veszélyez­teti. Az angolok olyan mértékben növelték for­galmukat két év alatt, de főképp az idén szocialis­ta partnereikkel, hogy fel­tehető: jövőre elhódítják a nyugat-németektől az első helyet. Az angol — nyugat-né­met verseny a szocialista piacokért egyébként már vagy három esztendős. Az a felismerés, hogy egymás között huzamosabb időn át nem tudják értékesíte­ni feleslegeiket, az Egye­sült Államok minden til­takozása ellenére megér­lelte a helyzetet a kelet­nyugati kereskedelem nor­malizálására. A szocialis­ta országok mindenkor azon a véleményen voltak — és legutóbb a kezde­ményezésükre összehívott genfi világkereskedelmi értekezleten is világosan kifejezték —, hogy a ke­reskedelmi kapcsolatokat egyenlő fettételek és köl­csönös előnyök alapján fejleszteni kell a Kelet és a Nyugat között. A döntő indítékokat, hogy kedvező ajánlatok­kal jelenjenek meg Nyu- gat-Európa legnagyobb or­szágai a szocialista piaco­kon, mégis az adta, hogy mind Nagy-Britannia, mind pedig a Közös Piac országok együttes külke­reskedelmi mérlege tavaly többmilliárd dolláros hi­ánnyal zárult. Az Egyesült Államok nem tud segíte­ni, nem tudja átvenni fe­leslegeiket, mert .3-4 esz­tendeje magVi is export- gondokkal küzd, sőt arra akarja kényszeríteni euró­pai szövetségeseit, hogy nyissák fel a- vámsorom­pókat az amerikai áruk előtt. A hidegháború maradvá­nyaként Amerika külke­reskedelme egészen 1964- ig jelentéktelen volt szo­cialista viszonylatban. Még Ausztria és Dánia is na­gyobb árucsereforgalmat bonyolított le a szocialista országokkal, mint az Egye­sült Államok. Ahogy az elmúlt eszten­dőben súlyosbodtak a gaz­dasági gondok, olyan mér­tékben fordultak Kelet fe­lé a nyugat-európai orszá­gok. S a szocialista piacok­ért folyó verseny az idén egy új elemmel bővült: a hitelversennycl. Hosszúlejáratú hitelek A nyugati országok 1934- ben egyezményt kötöttek (Berni Unió), amelyben vállalták a külkereskede­lemben, csak azonos lejá­ratú hiteleket nyújtanák, hogy egymással pénzügyi téren ne konkurráljanak. Az Egyesült Államok 1958- ban, mint a NATQ vezető országa kikényszerítette a Berni Unió tagállamaitól, hogy az eredeti megálla­podásokat bővítsék ki oly módón, hogy a szocialista országoknak nem nyújta­nak 5 évnél hosszabb lejá­ratú kereskedelmi hitele­ket. Elsőnek az angol kor­mány „feledkezett meg” a Berni Unióról, amikor az idén kijelentette, hogy haj­landó garanciát nyújtani angol cégeknek 10-15 éves lejáratú kereskedelmi hi­telekhez a Szovjetunió és a szocialista országok ré­szére. Ezután Olaszország következett: olasz üzleti körök ajánlatot tettek ké­miai gyár építésére a Szovjetunió részére kilenc éves hitelre. Most pedig De Gaulle szorgalmazza az új szov­jet-francia kereskedelmi megállapodás megkötését, amelynek keretében Fran­ciaország mintegy 360 mil­lió dollár vásárlási hitelt kínál fel a Szovjetuniónak hét éves lejáratra. Emi­att ,,a németek dühösek, az amerikaiak nyugtala­nok, az angolok izgatottan figyelik a fejleményeket, a japánok nem kevésbé., írja a francia Express- A dolog odafejlődött, hogy a Közös Piac országainak külügyminiszterei a követ­kező hetekben konferen­ciát tartanak, hogy meg­tárgyalják a szocialista or­szágoknak nyújtandó hosz- szúlejáratú hitelek ügyét. Saragat olasz külügymi­niszter javasolta, hogy te­kintsenek el a Berni Unió megállapodásaitól és egyezzenek bele a hosszú- lejáratú hitelek nyújtásá­ba. Franciaország támo­gatja az olasz javaslatot, a nyugat-németek és a hol­landok ellenzik. A nyugat­németek azonban már tet­tek egy lépést, hogy le ne maradjanak a franciákkal és az angolokkal szemben a versenyben. Bonn hozzá­járult, hogy exportáló vál­lalatai a kormány külön engedélye nélkül is adhas­sanak 5 évre szóló keres­kedelmi hiteleket a Szov­jetuniónak. És Amerika ? Az amerikaiak egyelőre makacsul ragaszkodnak a berni megállapodásokhoz, de erre már a nyugat­európaiak alig figyelnek. Amerikai üzleti körök vi­szont állandó nyomás alatt tartják a Johnson kor­mányt, hogy liberalizálja a külkereskedelmet a szo­cialista országokkal. Bizo­nyos enyhítéseket az idén már tettek Johnsonék és azt jósolták, hogy rövide­sen az amerikaiak is fel­adják eddigi merev állás­pontjukat. Mindezek. persze csak kezdeti lépések. A kelet­nyugati kereskedelem . le­hetőségei még koránt sin­csenek , kihasználva. Ügy tűnik azonban, hogy a nyugatiak gazdasági prob­lémái megnyitják az elzár­kózás kapuját. Pozsgai József lan tömegét. A koporsót azi elhunyt legközvetlenebb; rokonai és harcostársai kö­vették, akik ünnepélyes; lassúsággal haladó sze­mélyautókban kísérték utol­só útjára a nagy halottat. Végig a baumschulen- wegi krematóriumig vezető mintegy 20 kilométeres út­vonalon a gyászoló berli­niek százezrei álltak s né­mán vettek utolsó búcsút Ottó Grotewohltól. A kre- matóriurni gyászszertartá­son csak a legközvetlenebb rokonok és barátok vet­tek részt, A krematórium díszter­mében Friedrich Ebert, a NSZEP Politikai Bizottsá­gának tagja. Nagy-Berlin főpolgármestere mondott beszédet A gyászbeszéd elhangzá­sa után az orgona az In- ternacionálét kezdte játsza­ni és a nemzteközi mun­kásosztály himnuszának hangjai mellett mélybe süllyedt az Otto Gröte- wolhl földi maradványait őrző koporsó. Az Otto Grotewohl ham­vait őrző urnát október 15-én helyezik el a német munkásmozgalom nagy ha­lottainak friedrichsfeidei temetőjében.

Next

/
Thumbnails
Contents