Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)
1964-09-23 / 190. szám
6 löst sseptembsr 5&, sasrés SÖGSÄ5 A teljesség jegyében A Nógrád hasábjain Kovács János elvtárs már több alkalommal szerepeltette írásaiban Dr. Darnay (Dornyai) Béla Nógrád megyei munkásságát. Legutóbb a salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeumra hagyományozott emlékeket. Megemlékezett a jubileumi elismeréséről is. A megyében azonban kevesen tudnak arról, hogy van Darnaynak egy gyűjteményes munkája is, amely a „A Nógrád megyei Kazár helynevei” címet viseli. Ebben feldolgozta az említett község helyneveire vonatkozó kutatásainak eredményeit. Érdemes ezt is megismertetni az érdeklődő közönséggel. Ebben oly részletességgel foglalkozik, hogy az nem hagyható figyelmen kívül. A tudós alaposságával elemzi ebben a munkájában az egyes kazári dűlőnevek elnevezéseinek messze múltba nyúló eredetét, hogy ettől alaposabb munkát rajta kívül ezen a te- 'üleien még senki sem produkált. 1947-ben Kazár község monográfiáján dolgoztam. Adatgyűjtéseim során akadtam rá a kazári községi elemi népiskolában. Mojzes Zsigmond, az iskola akkori gazgatója bocsátotta a rendelkezésemre, akinek én azt visszajuttattam. Valószínű még ma is fellelhető ott. Hadd idézzek belőle egy szemelvényt a sok közül: — A kazári „Kenderek”, de még inkább a „Kenderek tető” helynévalak azt látszik bizonyítani, hogy itt nem a növényi „kender” (Cannabis) szóra kell gondolni, hanem sokkal inkább, vagy talán kizárólag is egy kazár méltóságnévben: A „kender kákán” névben szereplő „kender”, a többesben „kenderekére. A „kender kákán” a kazároknál, Ibn Foszlán szerint, a király helytartója. Gr. Kun G. (Relatióifiura Hung. I. 166 224, s 249.) A török köndemak s a js- kut kündü egyaránt „tisztelet”-et jeleni Al. Bekri, XI. sz.-belí arab író szerint a lebediai magyarok királyát „kende”-nek nevezték. Nem idézem őt tovább, mert az egy külön tanulmányt igényelne, s az ilyen tanulmány szaklapba kívánkozik. Hisszük, hogy Dr. Camay (Dornyai) Béla nyugdíjas évei alatt még sok olyannal gyarapítja ismereteinket, ami segít bennünket Nógrád megye alaposabb megismerésében. Szabó Emi! A négyes koriéi segítségei kér Kérelmünk 7 éves múltra tekint már vissza. Sajnos, sok helyütt, több alkalommal tettük szóvá, hogy körzetünk, a Bajcsy- Zsilinszky út nem rendelkezik egy olyan helyiséggel, ahol a párt- és tömegszervezetek, valamint a2 orvosi rendelő is elhelyezést nyerhetne. Ügy érezzük most is, hogy kérelmünk reális, hiszen ilyen minőségben egyedüli körzet vagyunk Salgótarján területén. A körzethez tartozó összes alapszervezet. KISZ, Nőtanács, Hazafias Népfront, stb. elvégzi a reája bízott munkát, ezen a téren még sohasem kaptunk bírálatot- Mi is el tudnánk képzelni, hogy kapunk egy helyiséget, ahol kultúrált módon végezhetnénk munkánkat. Ez alkalommal ismét csak kérünk, s reméljük a teljesítés nem várakoztat- bennünket sokáig. K. Ferenc, a Hazafias Népfront Bizottság tagja Fortuna sikerén A Nógrád pénteki számából értesültek a vizslást általános iskola tanulói arról, hogy iskolájuk megnyerte az 1963-84 tanév takarékossági versenyét. A hír olvasásakor lelkesedésben törtek ki. Élénkségüket csakhamar felnőttes gond váltotta fel, arról kezdtek töprengeni, hogy mire is kellene fordítani a 10 ezer forintos nyereményösszeget? — Jó volna iskolatelevízió, de magnó is kellene! A nagyobbak lemezjátszó mellett kardoskodtak. Egyikük ezt, másikuk azt szeretné. Abban azonban mindannyian egyetértenek, hogy olyanba fektetik be a nyereményüket, amit kivétel nélkül mindannyian jól hasznosíthatnak. Esztendők óta várják már, hogy egyszer sikerül elérniök az elsőséget. A, múlt év szeptemberétől kezdve kitartó szorgalommal ragasztották gyűjtő- lapjaikba a takarékbélyeget. Most aztán kétszeresen meglett az eredménye. A. júniusban visszaváltott pénzükön kinek-kinek megvásárolták szüleik a tervezett tárgyakat, felszereléseket. Ez a szerencse még további takarékosságra lelkesíti őket. Bíznak abban, hogy az elsőséget sikerül ezután is megtartaniuk. Sz. E. Nagyszülők tanácskozása Hugyagon Szßykßsmiöi üzenetek Cs. Zoltán (Salgótarján): A válópert illeték hatszáz forint, melyet bélyegben kell leróni. A kereslet benyújtásakor elegendő kettőszáz forintot fizetni. a további összeget az előkészítő tárgyalást követően Is le lehet róni. gosulatian felvett táppénzt és a tartásdíjakat lehet levonni, mást nem. Az engedélyezett levonások sem haladhatják meg a kifizetésre kerülő táppénz 33 százalékát. Hugyagon 80 nagyapa és nagyanya kapott meghívót a község tömegszervezeti vezetőitől, hogy résztvegye- nek egy baráti beszélgetésen. A kultúrotthon nagyterme feldíszítve várta érkezésüket, s mintegy kerek-asztal konferencia zajlott le a tanácskozás. A tanácskozás ez alkalommal arra hivatkozott, hogy tu-i domást szerezzen az öregek problémáiról, valamint hogyan tudnának részt vállalni a családnevelésben, s tőlünk telhetőén a termelőszövetkezet munkájában. Ezután a járási Nőtanács titkára arról beszélt, hogy a családon belül mit kérnek az öregektől. Megköszönte a téesz nyugdíjasok munkáját és ez alkalomból 2 nagyapa és 2 nagyanya tárgyjutalomban részesült. A hozzászólások során a nagyszülők köszönetét mondtak a szép és bensőséges megemlékezésért, s Ígérték, hogy a továbbiakban is a 70-80 évesek segítenek a termelőszövetkezet és a család munkájában. Az ünnepi rész lezárásával kezdetét vette az ünnepi vacsora, a terített asztal mellett. Az ünnepélyes megnyitó keretében a községi tanács elnöke mondott köszöntőt. K, Diniemé (Szécsény): A fűzelőutalvány részletet nem lehet levonni a táppénzből, mert a társadalombiztosítási rendelkezések értelmében a táppénzből csak az esetleg joJOGOS a pótszabadság „1938. VI. 18-tól kezdődően folyamatos munkaviszonyban dolgozom. A mai napig csak egy nap pót- szabadságot kaptam. Igaz- e. hogy minden ledolgozott 2 év után 1 nap pótszabadság jár?” — kérdi U. János Dejtári Olvasónk. Mivel munkaviszonya 1958. VI. 18-án kezdődött és az megszakítás nélkül folyamatos az évi 12 nap alapszabadságon felül már 1964-évben 3 nap pótszabadság illeti meg. A Munka törvény könyv ide vonatkozó rendelkezése rzerimt minden 2 év után, iár 1 nap pótszabadság. A továbbiakban arra is felhívjuk figyelmét. hogy 1966-bsn már további I nap pótszabadság illeti meg. H. István (Karancslapujtő): A munkaviszony kezdő évében csak hat hónap elteltével vehető ki szabadság. Ha azonban már nem az első évről — van szó, akkor — ha a vállalati érdekkel sem ellenkezik — az egész évi szabadságát is kiveheti a dolgozó az év elején. Az úttörők műsorában szavalatok, énekszámok szerepeltek. Majd a kis óvodások szavalatai tették emlékezetessé az ünnepet.- tj Vastag ereken buzog bennem a harag az autó- tulajdonosok ellen. S ezt így szemtől szembe, fehé- ren-fekeién megmondom, jóllehet ők többen vannak nálam. Haragszom rájuk, mert: attól kezdve, hogy az első forintot betették a takarékba, másról sem beszélnek, mint a „KOCSI”- ról■ „Jaj, istenem, mennyi benzint megeszik ez a kocsi! Az ember másra sem győz keresni!” Vagy: „Képzeld, milyen dolgok történnek! Megyek szépen a Retek utcában, negyvennel, egyszercsak elém kanyarodik egy motoros rendőr és azt mondja: szúrjak le ötszáz forintot, mert megsértettem a KRE SZ-t. Fant’ sztikus, hogy mi pénzt megeszik egy ilyen kocsi!” Mindig karambolt csinálnák és mindig mást hibáztatnak. Az ember nem tud mellettük tiszta levegőt szívni. Csupa benzines olajszagnak. Már a teaNem lehet a rendszámát leolvasni... Olyan sebesen száguld végig a Bajcsy Zsilinszky úton, hogy az utána keletkezett légáramlat _ tisztára nyalja a vadgesztenyefákról lehullott leveleivel terített utca követ. Úgy tűnik fel, mintha a föld vonzóerejétől elkívánna szakadni. A nagy sebesség következtében szinte sír, jajgat a fekete vas-paripa, mely Pannónia névre hallgat. Az elmellőzött gyalogos, vagy szemben haladó járókelő akaratlanul is a száguldó vaslovas után fordul és fejesóválással fejezi ki ehhez tartozó gondolatait, véleményét. Mindez lakott területen történik. A motorkerékpár tulajdonosa elfelejti tán, hogy lakott területen halad, olyan utcán, amely gyerekek zsivajától hangos, mely semmi esetre sem alkalmas arra, hogyverseny-képesség fokozására szolgáljon. Elfeledi azt, hogy átjáró helyeken sebességet csökkentsen, ott ahol a gyalogos forgalom a legnagyobb. Műid ezek ellenére mi gondoljuk, hogy a KRESZ vonatkozó szabályaival tisztában van. Jóindulatúan azt ajánljuk, hogy saját és a lakosság érdekében is tartsa be a közlekedési fegyelmet. .A lakok nevében Tóth Gyula Wégyezer gyümölcsfa gaadát keres Szomorúan integető, hat éves korukra koravén, állatok és emberek vandalizmusától jórészt megcsonkított, a gyomok közül alig kilátszó, itt-ofct csökött gyümölccsel integető, halálra ítélt fák a Pécskő déli, délkeleti lejtőjén. A csenevész lombkoronákon végigtekintve hosszú egyenes sorok látszanak, az ültetés előtti léniák .pontossága. Harminchét ka- tasztrális hold területen mintegy négyezer, még élő gyümölcsfa. ... Kitűnő volt a gondolat, hogy a gyümölcsben szegény, hegyi iparvárosnak saját gyümölcskertje legyen! Parlagon levő föld és úgy látszik, pénz is volt hozzá elegendő, így 1959- ben, 1960-ban és 1961-ben, a három és alatt 261 384 forintból a salgótarjáni városi tanács elvégeztette a telepítést. Zömében alma és szilvafákat ültettek, de elég sok a barack és a körtefa is. Köztesnek is bőven maradt hely. egy évben próbálkoztak is hagymával, uborkával, ese- megekokoricával. de ez aztán abbamaradt. A gvü- mölcsös gondozását a városi tanács végeztette saját és nem saját munkásaival, munkaeszközeivel, amelyek között a legértékesebb egy lófogat volt (a szállításokra, szántásra stb.) Fenntartási költség címén 1960-tól 1963-ig kifizettek 372 705 forintot, ebből 1963- ban már csak 32 488 forintot. Ugyanis a tavaly ősszel már 634 089 forintba került gyümölcsös felett megkongatták a vészharangot, s egymásnak ellentmondó döntések, tervek születtek sorsáról. Rájöttek, hogy a tanács nem termelőüzem, nem folytathat közvetlen gazdálkodást állami költség- vetésből. Aztán megállapították azt is, hogy a gyümölcsös telepítése előtt már egyszer hat hold málnát’ is telepített a tanács s a talaj rossz minősége miatt abból sem lett semmi. A tanács nem lehet gazda, a talaj nem megfelelő a fák a szakszerűtlen gondozás, vagy inkább a hanyagság miatt termőképtelenek, sebesültek — jött a döntés a kiselejtezésre. De ki csinálja? Nem akadt vállalkozó. Jött a másik döntés: vegye meg. majd: ingyen vegye át. a területtel határos Salgó Hegyvidéke Termelőszövetkezet. Az először hailott erre. hiszen a városi tanácstól jó néhány, összesen mintegy 260 ka- tasztrális hold fásított legelőt átvett, már. ami igen hasznos üzlet volt. De aztán valami meggondolásból mégse kellett a gyümölcsös .Igaz is, az akkor már hanyatlásnak indult s ki tudja, mikor, kik vetik majd fed a felelősség kérdését. Hiába volt a városi tanács mezőgazdasági csoportjának határozata is a tulajdonba helyezésről, a tsz nem nyúlt a fákhoz. Megszületett a harmadik döntés is. Kormányren-1 delet szerint a tanács a területileg legközelebbi állami gazdaság tulajdonába helyezheti az ilyen földeket. A Kisterenyeí Állami Gazdaság földjei körülölelik a gyümölcsöst, de ők iá kézzel-lábbal tiltakoznak az ellen, hogy az övék legyen. Ilyen állaootban kinek is kellene már? Nekem egv Rokkant-! telepi nyugdíjas. Maiczen Lajos bácsi hívta fel a. figyelmemet a pusztulóí fákra. Azt mondta: „Miért nem bízzák ránk, öregek-: re?” Valóban, jó közti mélyszántással, erős víssza- metszéssel, bő trágyázással’ és állandó kezeléssel, permetezéssel a szakemberek szerint 2—3 év alatt termésre fordulhat a gyümölcsös. Ha szakcsoportot alakítanának, a MÉSZÖV — úgy tudom — hitelt nyújtana a beruházásokra. Meg, lehet menteni a gyümölcsöst, ha gazdája akad! S akKor a szép célkitűzés, ami létrehozta, hogy több '■’yümölcs legyen a salgótarjáni piacon, meg is valósulhat. Kondorost János |*s***«*»***«s**»**| I cA harag J I kátifrjr J tűket is átitatta a motalkó, egészen a csontig. Mindig hamarabb odaérnek, ahová éppen indulni kell, jóllehet mindig későbben indulnak. S , nekik semmi sincs messze. Ha azt hallják, hogy Siófokon új szállodát nyitottak, elmennek és megnézik, én meg csak képen látom. Nincs menetrendjük, akkor indulnak, amikor aks rnak. Nekem ott kell hagynom egy jó bankettet, mert megy a vonatom, ők nyugodtan dajdajolnak reggelig is. Olyan várakozásteljesen néznek rám, ha felvesznek■ Elvárják, hogy megdicsérjem a kocsit és elismerésemet fejezzem ki a gondos és figyelmes vezetésért. Ök néha még az egész családjukat u beül-1 tettfc az autóba és úgy mennek kirándulni, meg a strandra, meg a szomszéd) utcába, a Náncsi néni névnapjára, én meg gyalog viszem a fiainkat a hőségben, és amikor a kicsi elfárad, a nyakamba kell vennem. Engem mindig megvágnak a ruhatári díjjal, ha esernyő vagy ballonkabát van nálam, de őket sose. mert egyszerűen bennhagyják a cuccot az autóban és aszal a kis kulccsal lezárják az ajtaját. Soroljam még ? Azt hiszem máris meggyőző a harag indítéka. Pardon! Egyet még kifelejtettem. Egyetlen egyet, de talán a legsúlyosabbat. Bizonyára azért is maradi ez utoljára. Legjobban pedig azért haragszom az autótulajdonosokra, mert én nem völgyök autótulajdonos Ks én is az leszek, majd bolond leszek magamra haragítani magamat! Sa. S£ím®n Istváj?
