Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)
1964-09-19 / 187. szám
6 KÖGtAD 1964. saept 19. asombet ()(Unszolmik ö lo ásóinknak Társadalombiztosítási tanácsadó VIL Ki jogosult öregségi nyugdíjra és mennyi annak összegszerűsége Államunk messzemenően gondoskodik a kiöregedett dolgozókról. Ez a gondoskodás megmutatkozik abban, hogy az 1959 január 1-től érvényben lévő nyugdíj rendelkezés szerint az öregségi nyugdíj abban az 'esetben hogyha a munkabérátlag az 500 forintot eléri, havi 500 forintnál kevesebb nem lehet. Megmutatkozik abban is, , hogy 1963. .május 1 óta nincs maximális határa sem a nyugdíj összegének, hanem a nyugdíjazásnál figyelembe vett' munkabérek teljes egészében érvényesülnek a- nyugdíj összegének kiszámításánál. Sok esetben előfordul. hogy 2000-2500 Forintot is megállapítanak. Öregségi nyugdíjra a férfi dolgozó 60 életévének betöltésétől, a női dolgozó 55 életévének betöltésétől jogosult. Az öregségi nyugdíjhoz. szükséges szolgálati idő 1964 évben 19 év, azonban a törvény lehetőséget ad arra, hogy már legalább 10 évi szolgálati idő megszerzése esetén is jogosult az öregségi korhatárt betöltött dolgozó a nyugdíjra. A megszerzett szolgálati idők számításánál az iparban eltöltött időket 1929 január 1-től lehet számításba venni, míg a mező- gazdaságban eltöltött szolgálati idő figyelembevételére 1939 január 1-től van lehetőség, az utóbbi esetben női dolgozónak 1945. szeptember 1-től. A nyugdíjra jogosultak megállapításánál a szolgálati idők számítása úgy történik, hogy minden 365 nap 1 évnek számít — beleértve a táppénzes időt is. — Csak abban az esetben nem vehető figyelembe a nyugdíjra jogosultság szempontjából a szolgáljAZ ANYA JOGÁN Férjem sorkatonai szolgálatból szerelt le nemrég. Katonáskodása idején két kisgyermekünkre munkahelyemen egyedülálló anyaként kaptam családi pótlékot Férjem a leszerelés hónapjában a családi pótlék jogosultsághoz szükséges 18 napot nem tudta ledolgozni. A leszerelt katona felesége már nem egyedülálló, így saját munkaviszonya alapján nem kaphat sem emeltösszegű, sem hetvenöt} grintos gyermeknevelési pótlékot, viszont azt sem tartom igazságosnak, hogy a leszerelés hónapjában elesünk ez összegtől” — írja K. Gyulává. Nem is lenne helyes és .gazságos. A családi pótlék rendelet messzemenő jóindulattal intézkedik is az ön és az önéhez hasonló családok problémájának Felmondás és próbaidő J. Anna pásztói olvasónk azt kérdi, ha a próbaidő alatt késett néhányszor munkahelyéről a próbaidő lejártával a vállalat meg- szüntetlheti-e felmondás nélkül a munkaviszonyát. A Munka Törvénykönyve rendelkezése szerint a próbaidő tartama alatt bármelyik fél felmondás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt. Tehát akár a dolgozó, akár a vállalat a próbaidő alatt megszüntetheti a munkaviszonyt és nem köteles indokolni elhatározását. Éppen erre szolgál a próbaidő. megoldásáról. Ha a férj hónap közben szerel le, s már nem dolgozhat abban a hónapban tizennyolc napot, az anya jogán jár az egyedülálló anyákat megillető emelt összegű családi pótlék. Akkor is jár, ha a leszerelés a hónap elején történik, s még dolgozhatna a férj tizennyolc napot, de valamilyen ok miatt nem lép azonnal munkaviszonyba. A leszerelést követő hónap első napjától azonban már csak a férj jogán fizethető családi pótlék. ti idő, ha egy-egy munka- viszony között 5 évnél hosszab a megszakítás. — Ebben az esetben ugyanis az 5 év megszakítást megelőző időt nyugdíj szempontjából a törvény értelmében figyelembe venni nem lehet. — A nyugdíj összegének megállapításánál minden esetben a megállapítást megelőző 5 évi munkabért kell alapul venni. — Ezen 5 évi munkabér 1 havi átlaga adja a nyugdíj kiszámításának alapját. — Ettől eltérően a dolgozó kérheti a 60. életévének, vagy az 55. életévének betöltését közvetlenül megelőző 5 évi munkabér figyelem- bevételét is a nyugdíj összegének kiszámításánál ha az részére kedvezőbb. — Ezen utóbbi választási lehetőséggel azonban csak az a dolgozó élhet, aki az 55., vagy pontosan 60. életév betöltéséig legalább 10 évi szolgálati időt szerzett A szolgálati idő beszerzését nagy mértékben megkönnyíti, ha a nyugdíjat igénylő a birtokában lévő összes munkaviszonyokat igazoló okmányokat (pl. munkakönyv, cselédkönyv, bélyeglap stb.) a nyugdíj igénylése során a megállapító szerv rendelkezésére bocsátja. A dolgozónak a nyugdíjat a lakóhelye szerint illetékes SZTK Alközpontinál kell igényelnie, olyan üzemi dolgozó pedig, akinek üzemében nyugdíjelőkészítő albizottság működik, nyugd fi idényét az üzem nvugdíielőkészítő albizottságánál terjeszti elő. Szerkesztői üzenetek H. Imre (Szócsény): A technikumok levelező hallgatói részére a kötelező foglalkozásokra és vizsgákra utazás költségeit a vállalat legfeljebb évi tíz alkalommal köteles megtéríteni. Ha a munkahely az oktatási intézmény székhelyétől ötven kilométernél távolabb fekszik, az utazási költség felmerülését az oktatási intézmény Igazolja. A hallgató jövedelme a havi 1400 forintot nem haladhatja meg. Gy. Antal (Sóshartyán): A vonatkozó rendelet értelmében nem lehet felmondással megszüntetni a munkaviszonyát annak a dolgozónak, aki első tényleges, vagy tartalékos katonai szolgálatra vonul be, a a katonai szolgálat és annak befejezésétől számított harminc nap alatt. E rendelke. zésből következik, hogy a leszerelést követő harminc nap elteltével a munkaviszony felmondható, ha arra a törvényben előirt indok fennáll. Ozv, R. Józsefné (Pásztó); Az özvegy a férj halála után annak fizetésére nem jogosult Természetesen a férj által a halála napjáig ledolgozott és még ki nem fizetett bérösszegre. valamint a férj elhúnytálg a ledolgozott hónapok arányában járó és még ki nem vett szabadság pénzben! megváltására jogosult. I Á gépkocsivezető kiküldetési díja Balassagyarmati gépkocsi vezetők” jeligés levelükbe! olvasóink azt kérdik: jár-e i gépkocsivezetőnek kiküldetés díj, milyen Időre és mennyi' A gépkocsivezetőnek a kiküldetés általános szabályai szerint jár nápldlj. A teljes napidíj összege SÍ forint. A telephelyen kívül eltöltött Időre jár, mégpedig csak akkor, ha a kiküldetés Ideje a 8 órát meghaladja, 12 órán aluli kiküldetés esetén fél napidij jár. S. nyugdíjas” jeligére: Kérjük mielőbb közölje nevét és munkahelyét, mivel kérdésére csak azok ismeretében adhatunk pontos választ. A magnó a külföldön élő. gye- -‘4- rekek — János és Karcsi — az őshazában maradt szülőkkel és rokonokkal becsülettel tartották a kapcsolatot. János New Yorkból, Karcsi San Franciscóból küldözgette leveleit az édesszülőknek, ritkábban a rokonoknak. A kézzelfoghatóbb szeretetröl sem feledkeztek meg: a csomagot és pénzt a két testvér felváltva küldte. Hűtőgép, zsebrádió, . magnó került így az öregekhez, máskor csak pénzt adtak postára, ahogy éppen ajándékozási kedvük és szeretetük diktálta. Időnként az egymástól meglehetősen távol élő gyerekek is váltottak levelet. Ha a levél hosszabb ideig kimaradt, telefonon hívták fel egymást. Ilyenkor szokták megbeszélni azt is, ki mii küld legközelebb az öreg szülőknek. Telefonbeszélgetés közben szóba került Benő bácsi és Luncsi néni ügye is. ^— Na látod! — mondta a kagylóba Karcsi, a fiatalabb testvér, összeállíthatnánk végre egy csomagot az ő részükre is ... — Elment az eszed? — horkant fel János a drót túlsó végén. — Hát elfelejtetted már, hogy a háború alatt Benő bácsiék mást sem csináltak, mint éjjelnappal üzérkedtek? Arra sem emlékszel már, hogy míg apa a fronton volt és mi éheztünk, Benő bácsi és Luncsi néni tejben-vaj- ban fürödtek? Mit gondolsz, miért „felejtett el” bennünket meglátogatni évek hosszú során át a mi szeretett nagybátyánk? Csak azért, nehogy véletlenül kölcsönt kérhessen tőle az édesanyánk! — Igazad van, bátyus! — hebegte Karcsi. — Benő bácsiék tényleg' nem érdemelnek csomagot. Való igazság, hogy amikor csak tehették, kisemmiztek bennünket. A telefonbesélgetést végül is azzal zárták, hogy a következő csomagot Karcsi készíti, de nem Benő bácsinak, hanem édes szüleinek küldik. A csomag rövidesen postára került. Az ajándékok közé rakták azt a magnetofonszalagot is, amelyen János és Karcsi, továbbá a felesegek és az unokák hangja hallható. A csomaggal egyidőben elindult a szokásos kísérőlevél, de hogy a csomag érkezését biztosan megelőzze — légipostára adták! „Drága Édesanyám és Édesapám! — kezdődtek Karcsi sorai. — Remélem, a csomag tartalmával meg lesztek elégedve: Egy újszerű, divatos levelet küldünk benne Nektek, szóbeli üzeneteket, legalább figyelmeztet benneteket arra, hogy a magnetofont többször használjátok. Egyébként Benő bá- csiékról is szó lesz benne, hallgassátok meg r lán soha nem várták még ekkora izgalommal nagyapáék a csomagot, mint ekkor. S amikor végre megérkezett, elsőként a magnószalagot keresték elő belőle. Nagyapa a szalagot mindjárt frissibe befűzte a gépbe. A masina elindult. „Elsőnek — hát nem édes? Jánosék gyereke, az ötéves Pistike köszöntette a „drága nagymamát és nagypapát”, méghozzá magyarul! Aztán sorban következtek a többiek. Mindjárt másodiknak Karcsiéit négyéves Jutkája hallatta a hangját... Az öregek az örömtől és meghatottságtól sírva fakadtak. De közben valami Miért maradt távol elnök elvtárs? BIZTOS VÁGTOK abban, ön is értesült arról, tanácselnök elvtárs, hogy KISZ fiataljaink előtt most milyen óriási munka áll. Tudja, hogy ifjúságunk a KISZ VT. kongresszusára készül, s ezekben a napokban küldött- és vezetőségválasztó taggyűléseket tartanak a falvakban, üzemekben, intézményekben egyaránt. Ezeken a gyűléseken — amelyek ax eseményhez méltóan ünnepélyesek is — négy év munkájáról adnak számot, s választanak küldötteket a járási értekezletekre!, s vagy megerősítik, vagy újakkal cserélik fel a vezetőséget. Ezeknek a gyűléseknek igen nagy a jelentősége, különösen falun. Az utóbbi időkben nem egy helyen fogalmazták meg: olyan lesz a jövő, ahogyan az ifjúságot neveljük, s éppen ezért a falvak társadalma, arra hivatott vezetői fogtak össze, hogy segítsenek a fiataloknak. Másszóval, közüggyé vált a KISZ munkája. A legéndi küldött- és vezetőségválasztó taggyűlésre önt is meghívták, elnök elvtárs. Azt akarták a fiatalok, hogy mint a többi községben szokás ön is legyen ez alkalommal közöttük, s ha úgy tetszik, néhány kérdésre is választ adjon, mint a falu vezető embere, ön mit sem törődött a fiatalokkal. Pedig sokáig vártak a gyűlés megkezdésével, sőt kétszer is üzentek önért. A gyűlést aztán megkezdték. Es mint várható volt, igen aktívak voltak, nyílt és őszinte hangon beszéltek a fiatalok. A tanácsról is szó eseti Csak néhány gondolatot említsek. Miért libalegelő a futballpálya? Miért nem tiltják meg tanácsi rendelettel a libák legeltetését, amikor tudvalévő, hc<gy a sportolók szempontjából igen egészségtelen az? Vagy: a KISZ vebaj történt. A gép betegesen kattogni kezdett, végül megállt. Hiába kísérleteztek vele bármit, csökönyös maradt, nem volt hajlandó elindulni mégegyszer. — Mit tegyünk? — kérdezte a feleségétől nagypapa. — Menjünk el az öcsédhez — tanácsolta a gyakorlatiasabb nagymama. — Benőék nemrég vettek magnót, legalább örömet szerzünk nekik ezzel az üzenettel. Különben is, Karcsi írta, hogy róluk is szól lesz benne. A javaslatot követte a tett. Benőék szívesen teljesét. A találkozást kitűnő sítették a testvérek kéré- alkalomnak találták a múlt feledtetésére, sőt Luncsi néni titokban már arra is gondolt, hogy a magnó meghallgatása után esetleg a két Amerikába szakadt gyerekkel — Jánossal és Karcsival — is erősítheti a rokoni kapcsolatot. Kellemesen csevegtek, miközben Benő bácsi — a nagyapa közreműködésével — elindította a gépet. Minden kezdődött élőiről. Nagyanya és nagyapa könnyei a boldogságtól, az örömtől, a meghatottságtól ismét hullani kezdtek. Ám egeszen váratlanul megint baj történt a magnóval. zetők. tagok megkérdezése nélkül a KISZ helyiségbe vitték a könyvtárat, tanácsi utasításra. Nem rossz dolog ez, de zavarja a könyvtári és a KISZ munkát is. Menjünk további A tangóharmonika a kiszese- ké. Akkor miért engedik — tanácsi jóváhagyással —, hogy azt saját szórakoztatásukra mások használják? A zenekari felszerelésre ugyan a tanács és a tsz adott pénzt, de ha már adta, akkor az a fiataloké, sajátjuk, ők rendelkeznek felette. És még egy kényes kérdés, ami elhangzott: mire használták fel azt a kétezer forintot, and a M- szeseket illeti? Olyan kérdésekre vártak választ a fiatalok, amiben ön is segíthetett volna. Miért írok önnek így a nyilvánosság előtt? A válasz egyszerű. Hiszen ön nem tudott dönteni abban, hogy mi a fontosabb. A KISZ küldött- és vezetőség- választó taggyűlése-e amikor négy év munkájáról, a hogyan továbbrői vitatkoznak a fiatalok, s várják az idősebb, tapasztaltabb vezetők véleményét, vagy az, hogy azt az idejét máshol töltse el, amit a fiatalok kértek öntől. Lehet, hogy így elmélkedett azon: hogyan is segíthetne egy új, szocialista típusú ifjúság nevelésében. Kár, hogy a helyet rósz- szül választotta meg. A legéndi fiatalok döntöttek saját sorsuk felett Oj vezetőket a falu legjobb fiataljait választották a KISZ élére, küldték a járási értekezletre, hogy szót emeljenek falujuk ifjúságának érdekében. Sajnálnám. ha ott is szó esne önről, az eléggé e! nem ítélhető magatsrtásárd! ÜGT ÉRZEM ezt meg kellett írni, éppen a legéndi ifjúság a kísaesek érdekében. Somogy várt EássáS Helyesebben: eeMtS épp, az volt a baj, hogy nem] állt meg idejében a gép, s így bizony Benő bácsiék hallhatták, amint a köszön-1 tők után — egészen váratlanul — ismét Karcsi veszi , át a szót és szóról szóra a következőket mondja: — Benő bácsinak, annak a piszkos csirkefogónak pedig akkor sem küldünk csomagot, ka a felségével együtt sárgaságot kap az irigységtől... ,—„ Hát ez meg mi volt?! — hitledezett Luncsi néni. — Hallottad Benő? — és ti is .hallottátok? — fordult paprikavörösen nagypapáikhoz. Hogyne hallották volna. Sőt, nemcsak azt, hanem János még Karcsiéknál is cifrább véleményét is. Nagypapa mindent kívánt a gépnek, csak jót nem, de hiába sóhajtozott, a-gép ettől még kevésbé döglött be. Pörgött az, egészen az utolsó mondatig, ahol Karcsi és János — most már közösen — megismételték a sárgaságra vonatkozó „jókívánságot”, r zlibetaláltak ezzel az óhajukkal: Luncsi néni az őszinte és szívből- jövő rokoni üzenettel ott helyben megkapta a sárgaságot . Lányai Sándor
