Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)

1964-09-18 / 186. szám

2 PíÓGRÁD 1964. saept. 18. péntek A ciprusi kérdés vitája A szovjet kormány nyilatkozata ü Biztonsági Tanács ülésén az amerikai atomflotta JaPan tamaszpontjair01 * ■ • 1 1 • j ' * i ■ _ A*«r V» n rf aL-m n Ír A Biztonsági Tanács szerda délutáni ülésén megkezdte a vitát U Thant ENSZ-f Stitkár jelentése fe­lett. U Thant a ciprusi ENSZ—műveletről szóló be­számolójában meglehető­sen borúlátóan nyilatko­zott annak lehetőségéről, hogy az ENSZ előmozdít­ja a ciprusi kérdés meg­oldását. U Thant beszámolójában teljes mértékben egyetért a több mint hatezer főnyi ENSZ-erő megbízatásának meghosszabbításával. Kiprianu élesen tiltako­zott az ellen, hogy a har­coló felek elválasztására ütköző övezeteket kell lét­rehozni, ahol nem állomá­sozhatnának fegyveres erők. A ciprusi helyzet A Pugwaüíh-érteke*let folytatja munkáját A Pugwash-értekezlet résztvevői szerdán bizott­ságokban folytatták a munkát. Mint az újság­írókkal közölték, az egyes bizottságok már kidolgoz­ták a záróközleményeket. Az első bizottságban egyöntetű nézet alakult ki arra vonatkozólag, hogy rendkívül káros a sokolda­lú NATO-haderő terve. A tudósok a közép-európai atomfegyvermentes övezet megteremtése útján kíván­ják megoldani a közép-eu­rópai demilitarizálás kér­dését, és a Gomulka-tervet tartják a legalkalmasabb tárgyalási alapnak. A tengeri provokáció hátterében nz Egyesült Államok Castro sajtóértekezlete mában helyreállt a nyuga­lom, amerikai részről úgy látszik felhagytak a provo­kációkkal. Az amerikai kormány azonban tovább­ra is ellenséges magatar­tást tanúsít a forradalmi Kubával szemben, de Ku­ba éber és jól fel van fegyverezve. > De Gaulle közelgő la­tin-amerikai látogatásáról Castro kijelentette, hogy meggyőződése szerint ez a látogatás egyáltalán nem tetszik az Egyesült Álla­moknak, de mivel nem tudja megakadályozni, azt mondja, hogy helyesli. Kuba gazdasági politi­kájára vonatkozólag Castro azt mondotta, hogy Kuba kapcsolatokat akar fenn­tartani saját gazdasági éle­tét kiegészítő gzdasági kö­zösségekkel, különösen a latin-amerikai országok­kal. Castro kubai miniszter- elnök Mexikó havannai nagykövetségén a függet­lenségi ünnep alkalmából adott fogadás után sajtó- értekezletet tartott a kül­földi újságírók számára. A hozzá intézett kérdésekre válaszolva Castro megis­mételte a kubai kormány­nak azt az álláspontját, hogy ha nem is az ameri­kai kormány és a CIA Szervezte a Kubába tartó „Sierra Aranzazu” spanyol hajó ellen intézett táma­dást, az az Egyesült Álla­mok tudtával történt. „Az amerikai haditengerészet és a légierő ellenőrzése alatt tartja a kubai ellen­forradalmárok hajóinak mozdulatait. Ilyen kalóztá madás tehát csak az ő engedélyükkel következhe- tik be” — mondotta. A miniszterelnök hang­súlyozta, hogy Guantana­javasolta, hogy szep­tember 26-től kezdő­dően újabb három hó­napra terjesszék ki az ENSZ-csapatok cipru­si megbízatását, és gyakorlatilag az ENSZ- erők jogkörének kibővíté­sére tett javaslatot. Ezután Kiprianu kije­lentette, hogy kormánya Rendezésére "tett javaslat ezen pontjának elfogadá­sa veszélyes következmé­nyekkel járhatna, mert tapasztalatok bizonyít­ják, hogy az ilyen el­választó övezetek lét­rehozása nem segíti elő a béke helyreállí­tását. Kiprianu emlékeztetett Makariosz elnök U Thant főtitkárhoz intézett szep­tember 15-i táviratára, amelyben kijelentette, a ciprusi kormány hajlandó elfogadni az ENSZ bármi­lyen javaslatát a biztonság és a béke megteremtése ér­dekében, csak azt a felté­telt szabja, hogy ezek az intézkedések nem érinthe­tik a probléma "-''bikái megoldását. A külügyminiszter a tanács elé terjesztette Makariosz elnök „bé­ketervét”, amely ha­tálytalanítja a cipru­si törökökkel szemben alkalmazott élelmezési korlátozásokat és ga­rantálja az általános amnesztiát. Orhan Eralp, Törökor­szág képviselője felszóla­lásában újra igazolni pró­bálta a Ciprus elleni török agressziót, majd gyakorla­tilag azt követelte, hogy a Cipruson állomásozó ENSZ- csapatok ne engedjék meg a sziget védelmének erősí­tését. Eralp beszédében célzott rá, hogy kormánya még mindig nem tett le Ciprus fegyveres erőszak alkalmazásával való meg­osztásának tervéről. A szovjet külügyminisz- dekeit érinti, hanem azo­A tudósok megvitatták a svéd csoportnak azt a javaslatát is, hogy tudo­mányos központot kell lé­tesíteni a béke védelmé­ben. Az értekezlet vélemé­nye szerint ugyancsak szükség volna egy olyan központra, amely összegez­né és átadná a tudományos tájékoztatásokat. Az értekezlet bebizonyí­totta, hogy résztvevői azo­nos nézetet vallanak sok fontos kérdésben. A Pugwash-mozgalom sajtó­titkárának véleménye sze­rint azonban nem értek el előrehaladást a német kér­désről folytatott tárgyalá­sokon. tórium csütörtökön közzé­tette azt a szovjet kor­mánynyilatkozatot, ame­lyet szeptember 11-én Vla­gyimir Vinogradov nagy­követ nyújtott át Siina ja­pán külügyminiszternek. A nyilatkozatban a szov­jet kormány megállapítja: a japán kormány a japán­amerikai katonai szerző­désre hivatkozva elhatároz­ta, megengedi, hogy ame­rikai atomtengeralattjárók állomásozzanak japán kikö­tőkben. Ezzel a japán kor­mány olyan lépést tett, amely nemcsak Japán ér­két a szomszédos országo­két is, amelyek ellen a te­rületén létesített külföldi katonai támaszpontok irá­nyulnak. A nyilatkozat emlékez­tet rá, hogy a kérdéssel foglalkozó február 6-i fel­hívásban a szovjet kor­mány már rámutatott, hogy a japán amerikai ka­tonai együttműködés ki- terjesztése, a japán szige­tek átengedése a legpusz­títóbb erejű modern fegy­verek felállításának céljai­ra semmi jót nem ígér sem Japánnak, sem pedig A jugoszláv sajtó Tito látogatásáról Létrejöttek az együttműködés elmélyítésének feltételei ■ A csütörtöki jugoszláv lapok első oldalán egyet­len témakör szerepel: Tito magyarországi látogatása, illetve a látogatás befeje­zése. Az újságok első ol­dalán Tito elnök képe lát­ható, amint a belgrádi pá- Komuniszt lyaudvarra érkezik ma- foglalkozik gyarországi. látogatásáról. Valamennyi lap hangoz­tatja, m>gy Tito elnök elé­gedetten érkezett vissza Budapestről. „Az elnök vi­dáman, mosolyogva lépett ki a vasúti kocsiból, mint­ha nem töltötte volna ki látogatásának minden nap­ját aktív program, hosszú tárgyalások s a szomszé­dos ország fejlődésével és eredményeivel való ismer­kedés. Már az első pillan­tásra is látható volt, hogy Tito elnök igen elégedett Magyarországon tett láto­gatásával” — írja a Ma­gyar Szó. A lapok első és második oldalon ismertetik a ju­goszláv—magyar közös közleményt. A Politika két alcíme a közleményből a következőket emeli ki: „A jugoszláv—magyar gazda­sági együttműködési bi­zottság pozitív szerepe — a leszerelés továbbra is lét- fontosságú kérdés*. A csütörtökön megjelenő kommentárban a látogatással. A Budapesten tanácskozó jugoszláv és magyar veze­tők — írja — megelége­déssel állapíthatták meg, hogy létrejöttek a további együttműködés elmélyíté­sének feltételei. Tito magyarországi láto­gatása kétségtelenül jelen­tős esemény Jugoszlávia és Magyarország kapcsolatai­nak fejlődésében. Ez a lá­togatás más, szélesebb ér­telemben is igen fontos — hiszen a szocialista orszá­gok együttműködése példád­ként kell, hogy szolgáljon a népek között fejlődő új, demokratikus és az egyen­jogúságon alapuló kapcso­latokra. Az ilyen kapcso­latok kialakítása pedig a béke és a szocializmus ügyét szolgálja. a távolkeleti országoknak. A japán kormány azon­ban a figyelmeztetés elle­nére tovább fokozza az együttműködést az Egye­sült Államokkal és való­jában a távolkeleti agresz- szív atomstratégia ugró­deszkájává változtatja Ja­pánt. Eközben egyesek szemmelláthatóan megfe­ledkeznek arról, hogy ha japán területeket külföldi fegyveres erők a békesze­rető országok elleni táma­dásra használnak fel, ez válaszcsapás esetén cél­ponttá változtatja Japánt. A nyilatkozat ezután a japán kormány képviselői­nek azokkal a próbálkozá­saival foglalkozik, amelyek célja úgy tünteti fel a tényeket, mintha az ameri­kai atomtengeralattjárók, legénysége csak pihenés céljából állomásoznék Ja­pán kikötőiben. Az ilyen fogásokkal azonban nem lehet leplezni a fő tényt éspedig azt, hogy az új amerikai-japán megegye­zés értelmében az Egyesült Államok akadálytalanul el­helyezheti Japánban az atomfegyverek célbajuttatá- sára szolgáló eszközöket és fokozott mértékben hasz­nálhatja fel Japánt a távol­keleti és dél-keletázsiai ag­resszív politika céljaira. Nem szükséges, hogy kü­lön is hangsúlyozzuk, az említett megállapodás szö­ges ellentétben áll a japán kormány kijelentésével, miszerint' Japán elveti az atomfegyverkezés gondola­tát és ellenzi atomfegyver­nek Japánba való szállítá­sát. A szovjet kormány el­várja, hogy a japán kor­mány teljes figyelemmel vizsgálja meg a nyilatko­zatban kifejtett érveket és tartózkodni fog az olyan lépésektől, amelyek el­mérgesíthetik a helyzetet, tovább izzíthatják a lég­kört a Távolkeleten — ál­lapítja meg végül a szov­jet kormány nyilatkozata. (MTI) Csőmbe volt zsoldosai visszatértek Kongóba Mintegy háromezer volt katangai csendőr — Csőm­be egykori zsoldosai — Angolából visszatért Kon­góba. A csendőrök szerdán Kolvezi katangai városba érkeztek, ahová a hét vé­gére várják Csőmbe láto­gatását. A kongói hadsereg egy­ségei harcok nélkül vissza­foglalták Kongolót a felke­lőktől. Kongoló volt az utolsó jelentősebb katangai város, amelyre eddig nem terjedt ki a kongói hadse­reg ellenőrzése. A fehér halál vámszedői A „LANCET”’ című he­tilap Anglia egyik legelö­ellenszegülőknek minden első adagot ingyen adják. fogát kihúzták és még kelőbb sajtóterméke és börtönbe is vetették őket. A 2. sz. Autóközlekedési Vállalat nehézgépkezelői vizsgával és rendelkező jogosítvánnyal Bagger rakodógépkezelőt felvesz. Jelentkezés Salgótarján, Rákóczi út 247; a vállalat személyzeti és munkaügyi osztályán. éppen ez az újság közölt nemrég egy különös cikket. A szerző a marihuana el­nevezésű kábítószert vette védelmébe, részletesen ki­fejtette, hogy véleménye szerint a marihuánát ki­keli venni az ismert kábi- tómérgek listájából, lega­lizálni kell behozatalát és kereskedelmét. A lap állásfoglalását az alábbi érvekkel támasztotta alá: A marihuana terjesztésé­vel ismét több élvezethez jutna a lakosság. Csökken­tenénk a bűnözések arany­számát (ez a különös logi­kájú megállapítás arra utal, hogy a marihuana csempészeket ezután nem büntetnék), és végül, de nem utolsó sorban szapo­rodna az adóbevétel. Mielőtt a Lancet cikkíró­jával vitába szállnánk, ami talán nem is a mi feladatunk, röviden emlé­keztetnénk a kábítószerek történetére. 1378-ban Su- dun arab emir megtiltotta a hasis nevű növény ter­mesztését. A szankciók elég kemények voltak. Az Több évszázaddal később Franciois Menou tábornok, a napóleoni hadak egyip­tomi parancsnoka, ugyan­A többit elvégzi maga a méreg. Napjainkban a ká­bítószer csempészek éven­te legalább másfél tonna heroint lopnak be Japán­ba. Semmiféle más áru csak szigorú rendeletét sem biztosít ilyen mesés adott ki a hasis-kereske­dők megrendszabályozásá- va. A világ különböző ré­szein hivatalos és társa­dalmi szervek azóta is sok mindent megpróbáltak, hogy a kábítószerek ellen eredményesen vegyék fel a harcot. A jelek szerint a küzdelem váltakozó si­kerrel folyt, sőt legutóbb a legfejlettebb kapitalista országokban a méreg ol- fenzívája bizonyult erő­sebbnek. A marihuana ma már az Egyesült Államok­ba a fiatalok körében va­lóságos divathóborttá vált. Nagy Británniában pedig annyira elharapódzott, hogy a Daily Sketch így írt: „Náluk úgy szaporod­nak a kábítószer rabjai, mint az emberek Indiába." KÜLÖNÖSEN tragikus a helyzet Japánban. Itt már hatalmas üzleti organizá­ciók foglalkoznak a kábí­tószer-kereskedelemmel. Az szer fogyasztás éppen az amerikai megszálló csapa­tok kaszárnyái és támasz­pontjai közelében kezdett terjedni. A csempészetből származó mesés jövedelem háromnegyed része ma is külföldi zsebekbe vándo­rol. A KÁBÍTÓSZEREK leg- újabbkori történelméhez tartozik az is, hogy egyes diplomaták folytatják — szinte üzletszerűleg —a jövedelmező, lelkiismeret­len üzérkedést. Persze kö­zülük csak keveset sikrüi leleplezni. Tény, hogy őri­zetbe vettek nemrég két latin-amerikai diplomatát, segítőtársukat, egy francia állampolgárt, sőt még egy nagykövetet is. Letartóz­tatásuk után azonban a bírósági tárgyalás valósá­gos tragikomédiává fajult. Magas összegű óvadékért a diplomatákét szabad­lábra helyezték. A nagy összeg kifizetése pedig nyílván nem okozott ne­kik különös gondot, telik a jövedelemből. Sudun arab emir 1378-ban még másozó hadirepülőgépek nem volt ilyen elnéző, útján érkezik. Ilyenkor I*az ő csak egyszerű arab azután a helyi hatóságok parasztok ellen hozott semmit sem tehetnek. Nem drasztikus rendszabályo- véletlen, hogy a háború **at. utáni években a kábító- Sümegi F.ndr» jövedelmet és kereseti le­hetőséget. Külön centrum Hongkong, ahol egy gramm hiSroin 600 yenbe kerül, innen jut aztán a szövevényes csempészhá­lózaton az áru a japán fogyasztóhoz. Akkor vi­szont egy gramm ára már 60.000 yen. Ilyen kereseti lehetőségek mellett a csem­pész semmitől sem riad vissza. A japán vasgyá­rakba hatalmas mennyisé­gű vas-és másfajta érq ér­kezik. A töméntelen érc között sokszor ott rejlik egy-egy csomag fehér mé­reg. Az átvevők tudják, hogy hol. Az is gyakori, hogy a közvetítő idegen hadsereg egyenruháját vi­seli, vagy a Japánban álló-

Next

/
Thumbnails
Contents