Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)

1964-09-16 / 184. szám

6 üOGSAB \ 1964. «September ?6. aas«®» Magárahagyatotl a Bányász Korns MEGYÉN, de az or­szágos kórusmozgalmon be­lül is tekintélyes helyen van nyilvántartva a Bányász Művelődési Otthon férfi­kara. Eredményes munká­jának elismerését és nép- «zerűségét, nem az utóbbi Ivek során szerezte meg, nanem korábban. Az utób­bi évek eredményei biz­tosítékul szolgálnak arra, rogy a meglevő kórus az “lért eredmények tovább- fokozásával a legmaga­sabb követelményeknek is sieget tudna tenni Bizo- “Víjékul szolgál erre az a tény. hogy ez év júniusá­ban Miskolcon az Országos Minősítő Dalos Versenyen a 10 kórus közül csak 3 eórus nyert, illetve ért el fzüst koszorú érdemérmet. lev mindössze 13 pontegy­ség választott el bennün­ket az aranykoszorú meg­szerzésétől. A kórus min­ién egyes tagjának akkor is és ma is az a vágya, hogy a minősítésünk te­kintetében feljebb kell jut­nunk. kórus nem jött össze- a vezetőség nem ült asztal­hoz, hogy a jövőt illetően feladataink megvalósításá­ért mit kell tennünk. Ma a kórusra a magárahagya- tottság nehezedik. Jól lehet megfeledkeztek rólunk? Csak erre gondolhatunk, hiszen a 14. Bányász Nap­ra való készülődés során sem jutottunk eszébe a szervező bizottságnak. Mi szerettük volna a dalunk­kal még ünnepélyesebbé tenni ezt a napot. Vagy már a további munkánkra talán nem tartanak igényt? Tudtul szeretnénk most adni, hogy a kórus tag­jainak hangulata a fenti okok miatt igen rossznak mondható, s ez cseppet sem biztató a közelgő Kulturá­lis Napok felkészüléséhez. EDDIGI munkánk, sze­repléseink megtartásáért a felelősöknek sürgősen ten­ni kell valamit! A kórus tagjai nevében Tóth Gyula de meddig? Az augusztus 12-i lapban közölt „Bárnán nem szégyen berúgni” című cikk tartalmát nem akarom cáfolni. A cikkben megszólaltatott öt személy nyilat­kozatával ugyan egyetértek, de ha az igazság mércé­jével értékelem Bárnán az aggasztó jelenséget, helyes lett volna beszélgetni arról is, hogy Bárnán nem szé­gyen az asszonyverés sem. Ez a goromba, durva mód­szer erkölcsileg felülmúlja a szeszesitalra költött ösz- szegek szomorú tényét. Hogy az asszonyverés témája miért maradt ki a beszélgetésből azt én nem is kutatom, de az tény, hogy Bárnán tóbb az asszonyt verő nős ember, mint a berúgott ember. Nem akarok védője lenni annak a néhány nős embernek va gy a néhány fiatalember­nek, akiket a kocsma mérges illata megbűvölt, s a szomjas italozási vágy rabolja el szabadidejüknek nagy részét. De vajon van-e más lehetősége Bárnán a szórakozni vágyóknak? Erre adjanak választ a bar­nái illetékesek, ha nem szégyellik. De ne jövendőt jósoljanak az aggasztó jelenségekről, hanem a már elhangzott sok hasznos tanács alapján találjanak meg­oldást a kultúrált szórako záshoz. L. A. Bárna Ami a csomagban volt NEM ELÉG azonban a kórus munkájáról, ered­ményeiről szólni. Szólni kell a hogyan — továbbról Is? Ennél a kérdésnél áll mes minden kórus tag, amikor 54 dalos egy em­berként kérdezi meg az il­letékeseket: meddig megy ez így. mi lesz a kórus további sorsa Ugyanis kö­zel három hónapja, hogy a Társadalmi munka Csecsén Az elmúlt napokban egy pár emberből álló cso­port járta végig a részben elkészült csécsei sportpá­lyát A lielyi VB titkár el­mondta, hogy most törté­nik a felmérés és meg- állaoítják mennyi a pénz értéke az ott elvégzett társadalmi munkának. A felmérés utáni számítások igazolták, hogy az elvég­zett munka ér*éke több mint 400 ezer forint. Ezt a munkát a lelkes sport­köri tagok, valamint a község sportszerető közön-' sése végezte. Dicséretet érdemel Bel­la István igazgató. aki olykor reggel 3 órától es­te e.-ig •• dolgozott, hogy mibél előbb elkészüljön a iárás egyik legszebb sport- létesítménye. De dicsére­tet érdemel minden csé­csei dolgozó, aki részt vett az építési munkában, hi­szen ilyen natrv-összegO társadalmi munkát talán eev községben sem végez­tek. ' Gócza1 László Csécse Augusztus 29-én délután a Csemegében a gyümölcs­elárusító pultnál szép, egészséges szőlőfürtöket láttam, ládákba rakva a pult előtt. Kértem egy félkilót. A fehérköpenyes kiszolgáló a pult mögé ment. s fehér zacskóba csomagolva hozta a cse­megét a mérlegre. Út­közben hazafelé már gya­nús volt a csemege cso­mag, mert a zacskó kez­dett átnedvesedni. Sebaj gondoltam, biztosan előre megmosták a szőlőt. Otthon bizony sajnálat­tal állapítottam meg, hogy az én bőséges íélkiló sző­lőm a lehető legapróbb, s amellett két fürt pedig csaknem teljesen rothadt Én is ismerem a keres­kedelmet és jól tudom hogy nálunk is van se­lejtkár és kockázati vesz­teség is, melynek terhére az ilyen rothadt szőlőt le kell írni, nem pedig a fogyasztóra sózni I. osz­tályú áron. Ez az eset nem méltó a Csemege jó hírnevéhez. Dudás Pál A nénike a második emeleti lakás ablakában a vorrongyot rázta. Egy óvatlan mozdulat és a por­rongy, mint barna zász­ló, lefelé lengedezett a szélben. A ház előtti fa csupasz ága hirtelen bár­sonydíszt kapott. A por­rongy ugyanis valaha szebb napokat látott, csipkés, barna bársonyruhához tar­tozott. Ebből a ruhából ma­radt meg ez a darabka, amely hosszú évek óta por­rongyként hasznosította magát. Fiafalokré! Szeptember harmadikén tartotta meg küldöttválasz­tó taggyűlését a lucfalvai KISZ alapszervezete. A taggyűlésre valamennyi lucíaívai KISZ-tag eljött és elmondták véleményü­ket. javallataikat e KISZ szervezet munkájára vo­natkozóan. A vezetőség újjáválasztása mellett meg választották a járási kü) dötteket is, Brincza Jánosné Luciáivá Az idős asszony partvist kerített, s úgy, ahogy volt, pongyolában az utcára sie­tett és a fa alá állt. A ru­hamaradék azonban na­gyon magasan kötött ki, nem lehetett a hosszú part­vissal sem elérni. Több kisvendéglőt A balassagyarmati járás területén 31 italbolt és egy kisvendéglő működik. Az italbolt, haladó meghatá­rozása a régi értelemben vett kocsmának. Valószí­nű más járásokban sem sokkal jobbak az italbolt­kisvendéglő arányok. Ha egy idegen erre jár, meg- turáltan megebédelni, meg­vacsorázni nem tud, még a nagyobb községekben sem. Sokat segítene a kis­vendéglő a második mű­szakban dolgozó asszo­nyoknak is, volna mód a városokhoz hasonló étke­zésre a dolgzóknak. Kultu­rális szempontból is kü­lönbséget kell tenni, kocs­ma, és kisvendéglő között. Ha az italboltokban hideg ételeket, felvágott félesége­ket lehet is kapni, hiány­zik a meleg étel fogyasz­tásra a lehetőség. Meggondolás tárgyává kellene tenni, hogy pél­dául Bercelen, nem vol­na-e kifizető egy kisven­déglő üzemeltetése, A cuk­rászdánk is igen gazdasá­gosan működik. Dr. V-s. Előzzük meg a balesetet A Stromfeld Aurél Gépi­pari Technikum előtt, reg­gel a Főtérről háromne­gyed nyolckor a helyijára­tokon 40-50 tanuló érkezik, akik a közeli 8 órai időpont végett rahonnak át az érke­zési oldalról a technikum­ba. Egyesek közülük he­lyesen a gyalogosok részé­re védelmet nyújtó, gya­logátkelő helyen haladnak át. Ebben az időben, ezen az útszakaszon is a jár­műforgalom igen nagy. Sajnos az úttestre festett párhuzamos szaggatott vo­nalak annyira kopottak, hogy a gépjármű-vezetők nem veszik észre. így a kijelölt gyalogátkelő-helyen a rájuk vonatkozó KRESZ szabályt figyelmen kívül hagyják. A gyalogjárók fokozot­tabb védelme megkívánja, hogy a KRESZ 27 §-ának úgy is érvényt szerezzünk, hogy az útburkolati jeleket tegyük feltűnően láthatóvá, tehát esetenként a felfesté­seket újítsuk meg. Ezzel tartozunk a gyalogosok­nak és a gépjárművezetők­nek is! Csőke Béla Salgótarján Itt az őszi e§úe§forg[alom Éjjel-nappali szállításra készültek fel a megyénkben A mezőgazdaságban tel­jes ütemben folyik a be­takarítás. Megnövekedtek a terményszállítási felada­tok. Az első félévben csak a MÉK vállalat négy mil­lió forint értékű szállítási kapacitást kötött le. Te­hergépkocsikon 838,8 va­gon árut szállítottak a megye belterületén, vala­mint az ország különböző területéről. Ez a mennyi­ség a MÉK-nél a második félévben tovább emelke­dik. Ehhez azonban hoz­zá kell számítanunk most már az őszi terményeket, a burgonyát, a cukorrépát, a kukoricát és egyéb más, most betakarításra kerülő terményt, nem is beszélve az ipari termelvények szállításáról. ' Kevés a szállító­eszköz Érthető, hogy a szállí­tási feladatok nagy gondok elé állítják az autóközle­kedést irányító szerveket. Nehezíti a feladataik megoldását, hogy a közle­kedésnek alacsonyabb a népgazdasági beruházá­sokból való részesedése, mint az iparnak és a me­zőgazdaságunknak. 1959'' és 1962 között például az ipar termelő jellegű beru­házásai 8,3 százalékot tet­tek ki, a közlekedésé pe­dig alig volt 4,3 százalék. Mindennek ellenére a szállítást mégis úgy kell megoldani, hogy zavarta­lan legyen. Elképzelhető milyen bonyodalommal járna, ha például a Selypi Cukorgyárnak nem szállí­tanánk idejében a cukor­répát A nyersanyaghiány az egész üzem munkáját megbénítaná. A közhasznú áruszállí­tást a megye területén a megye szállítási bizottsága irányítja. Száman/tartja a szállítási igényeket, össze­hangolja a rendelkezésre álló járműkapacitással és állandóan figyelemmel kí­séri a gépkocsik kihaszná­lását. Tavaly a bizottság ope­ratív segítségével minden különösebb zökkenő nél­kül bonyolították le az őszi szállítási csúcsforgal­mat. Ebben az esztendő­ben is erre törekednek. Azonban a szállítási igé­nyek és a rendelkezésre álló szállításé eszközök kö­zötti eltérés azt mutatja, hogy lesz bizonyos feszült­ség, amelyet csak nagyabb körültekintéssel, a gépko­csik teljes kihasználásá­val, a termelőüzemek terv­szerűbb munkájával lehet megoldani. Ez annyit je­lent. hogy a termelősaő- vetkezetelcnek meghatáro­zott időre be kell fejezni a betakarítást. Vagy: a MÉK-nek gondoskodni kell megfelelő számú ra­kodómunkásokról, hogy a számításoknak megfele­lően egy mázsa ás-ut teát perc alatt valóban le is tudjanak rakni. Csak így lehet a meglévő számítási kapacitással torlódás nél­kül az árut helyére juttat­ni. Jelenleg naponta negy­ven gépkocsi szállítja a zöldséget, gyümölcsöt, a burgonyát, negyven a cu­korrépát A termelők feladat« Különösen. most az őszi csúcsforgalom idején egyik legfőbb feladat a gépkocsik várakozási ide­jének csökkentése. Ez meg­oldható, de a termelőszö­vetkezeteknek ügyelniük kell arra is, hogy ne egy­szerre akarják szállítani a burgonyát a cukorrépát és a többi őszi terményfélesé­get. Jelenleg a burgonyát és a cukorrépáit egyszerre takarítják be. egyszerre szeretnék szállíttatni is. Az elmondott okok miatt ez nem megy. Hasznos volna, ha a mezőgazdaságot irá­nyító szervek .koordináló tervet” készítenének a za­vartalan szállítás érdeké­ben. A megyei szállítási bi­zottság az őszi csúcsforga­lom zavartalan lebonyolí­tása érdekében intézkedett a termelő egységeknél az éjjel-nappali szállításról, valamint munkaszüneti na­pokon is az áru átadásá­ról, átvételérőL Munka­szüneti napokon 150—200 AKÖV-gépkocsi, 10—15 közületi tehergépkocsi fu­varoz. Az intézkedések te­hát már megtörténtek. Most már a fuvaroztatók is ennek megfelelően ren­dezkedjenek be, mert csak teljes összhangban oldható meg az őszi termények za­vartalan szállítása. B. Gy, Porrongy — Hozzon csak ki innen a Röltextől egy széket! — szólt a néni a ház bámész­kodó lakójának. A székről sem lehetett a porrongyot megcélozni. — No, majd én, — mond­ta a boltból kisiető nyakig­láb eladó. De még mindig hiányzott néhány centi a partvis vége és az ágon li­begő porrongy között. — A Béla kellene ide, ő 190 centi. — mondta az el­adó és visszatért a boltba. A járókelők megálltak a színhely előtt. Kövekkel is dobálták a rongyot, a bár­sonydarab mégsem volt hajlandó leesni. Azután va­laki létráért ment. Egy kövér nő méltatlan­kodni kezdett: —Ilyen felhajtást csi­nálnak egy vacak rongy miatt! Itt a Röltexben pár fillérért kaphatna újat. Több sem kellett a mel­lette álló asszonynak. Mér­gesen kiáltott a másikra: — Szép kis háziasszony maga! Még hogy vacak! És pár fillér a Röltexben! A jó porrongy igenis ér­ték. Igaza van a néninek. A porrongyot is meg kell becsülni. A kövér megvetően le­gyintett: Nem vitatkozom. Egyéb­ként telefonáljon a tűzol­tóknak. A.zok leszedik-.. Nulla ötös. És elsietett, nagy sajná­latára a többieknek. Amíg a veszekedés folyt, hoztak egy sámlit, rátették a székre és onnan a part­vissal végre elérték a bar­na bársonydarabkát, ame­lyet a nénike örömmel szo­rított magához. — Érdemes volt ezért ilyen küzdelmet vívni? — kérdezte egy fiatal vő — Hideg van és a nénikén nincs meleg ruha. Megér­te? Az öregasszony összehúz­ta magán a pongyolát és a kapuból szólt vissza: — Megérte, kedves. Per­sze, otthagytam volna, ha közönséges porrongy len­ne. De emlék, j. Nagyon kedves báli emlék... Palás« László

Next

/
Thumbnails
Contents