Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)
1964-09-02 / 172. szám
1364. szeptember 2, szerda SOGSAU í cíz auzáii luu'fiin eé{e Látogatás Budafokon — Miért éppen Budátok? — A pincék miatt. Már a középkorban is. innen bányászták a követ Buda és Pest falaihoz, a legutóbbi száz évig Budafok, a régi Promontor volt a két főváros kőbányája. Az Országházat is budafoki mészkőből építették, és a múlt század közepére már akkora barlangrendszert vájtak a domboldalakba, hogy kocsival el lehetett tévedni bennük. Az 1860-as években aztán — mivel a pincék megvoltak — elkezdték itt a borászatot, — Kiss László mezőgazdasági mérnökkel, az Állami Pince- gazdaság osztályvezetőjével járjuk az üzemet. Valóban Ü2em. Hetszaz dolgozóval, 23 kilometer hosszú pincerendszerrel, háromezer hordóval, 50- 60 fajta, összesen 42,6 ezer hektoliter borral az ország minden részéből — a legnagyobb és leghíresebb pincéje Magyarországnak. A megszentelt bor A borszag szinte részegítő a boltívek alatt. Hordó hordó után, egész utcák fahordók és betonhordók, kerekek és oválisak, kisebbek és nagyobban. A pince végében álló hatalmas, háznagyságú ászok- hordó 535 hektós, az ország második legnagyobb hordója, öt vagon bor fér bele. Az oldalán vallásos dombormű, annak emléké- •e, hogy 1938-ban maga Pacelli bíboros, a későbbi XII. Pius pápa áldotta meg a benne lévő nedűt. — A megszentelés az akkori tulajdonosoknak valóban áldást jelentett: amikor 60-80 fillér volt a bor literje, a híres hordó híres borából egy pengőért adtak — egy decit. Számítsa ki, mennyi hasznot hozott az áldás ötszáz hektónál. — meséli a bormérnök. De ha már a megszentelésnél tartunk: mi a helyzet a „kereszteléssdl”? A rossz nyelvek Budafoknak sokszor rossz hírét költik. — A pincegazdaság komoly élelmiszeripari üzem, megszabott technológiával, pontos munkamenettel, itt bármiféle machináció szinte elképzelhetetlen. Különben nézze meg! — S a szakember további bizonyítások helyett megmutatja, milyen munkafolyamtokon megy át bor, amíg a palackba töltik. Naponta százezer palack Tanúsítom, hogy nem láttam keresztelést, igazolom, hogy nincs „csinált'' bor, s semmiféle borellenes merénylet Budafokon, Az ide szállított tokajit, badacsonyit, villányit, eger- gyöngyösvidékit egalizálják, pasztőrözik, derítik, hűtik, szűrik, de keresztelésről szó sincs. A palackozóban éppen gyöngyösvisontait töltenek. — S valóban Gyöngyösön termett? — Csakis, Ugyanis csak annyi gyöngyösit adhatunk ki, amennyit Gyöngyös vidékéről kaptunk. Itt nem téliét visszaélés. Óránként egy gép 2200 palackot, két műszakban az üzem százezer üveget tölt. Hosszú sorban vonulnak az üvegek a szalagon. ELSŐSÖK Először simogat ébresztőén a rózsásra pirult arcocskán — e szokatlan reggeli időben — édesanya keze. Először hangoskodik vidám-komolyán a kiságy mellett édesapa: — Jő reggelt kisdiák! Felkelni szaporán, indulunk az iskolába! Vajon hármuk közij.1 ki a'' meghatottabb, ki az iz- gatottabb, ki illetődöttebb a nagy esemény előtt? Mert bizony igaz: diák lesz a gyermekből. A szülők közösen buz- gólkodnak körülötte. Mosdatja, fésüli, vadonatúj táskacsatton babrál apa keze. Még egy símogatás a sötétkék ruhán, még egy puha ölelése a szülői karoknak — felnyílik az ajtó. s fényes tekintetű szülői szempár kíséri útjára az iskolást. Szobasarokban a mackó, bábu, a villanyvasút. Mostantól ritkábban fog azokkal játszani, füzetet, írószert szorongató apró újjaiban a kis ember. A szobasarokból tanteremmé tágult a tér. A képzelt tulajdonságokkal felruházott játékok helyett megannyi kispajtás eleven egyénisége, vonzó-taszító indulatok ösztökéló-tiltó hatások forgatagába csöppent a gyermek. Önfeledt arcocskája figyelővé fürké- szövé alakul. Játszi tekintetébe új benyomások rögződnek. Szokatlan kifejezéseket használ. Elvont egyedi véleménye a közösség szilárdságában ismerkedik a munka, a kötelesség, a megrovás, a jutalmazás fogalmával. Megkísérti az igazság, a hamisság, ellenérzés, jóbarátság. Versenyre kel benne a lazaság, a szorgalom, a tudásvágy, vagy a megalkuvó kényelem. Elindul a gyermek... Diákká, ifjúvá, emberré formálja a visszatarthalat- lan idő. Ki tudja kit, ki tudja, mit hordoz ez az indulás? Tudóst, hőst, írót kiváló munkást, átlagembert rejt magában a zsibongó boldog csapat? Mit bontogat, mit formál ki belőlük esztendők múlása — az most még hétpecsétes titok. Mindanyiunk reménysége, szülők szemefénye a mai nap ünnepelt je: kis elsősök! Mindannyiunk szereteté- vel köszöntünk, jó munkát kívánunk, most, amikor először lépitek át életetek első határállomását — az iskola küszöbét. Solt Petemé fotocellás számláló jegyzi a mennyiséget. — Huszonnyolc millió palack bort szállítunk évente az ország minden részébe. A pezsgőn kívül. Igen, a magyar pezsgő hazája is Budafok. Itt érik hasonló pincékben a Hungária, a Törley, a Talys- man meg a többi, külföldön belföldön jól ismert nemes ital. Végigjártuk a pezsgő útját is. Magyar pezsgő kill I ölőön — Speciális, külön kiválasztott borból készítjük, olyanból, amit nem szívesen innánk meg, mert ide olyan kell. amiben legkevésbé érződik a fajta és tajjelleg. Ezt az alapbort aztán cukorral, élesztővel erjesztjük, s érni hagyjuk —. mutatja a nagy pincét Vén Mihály, a pezsgők mérnöke. Hűvös, mély pincékben ezres gúlákban állnak a ledugaszolt üvegek, a pezsgő a palackban erjed. Időnként megforgatják, megrázzák a pókhálós, homályos palackokat, aztán megint nyugodni hagyják — két évig érik a pezsgő, nyártól, nyárig. Az utolsó héten a dugó körül lerakodott a seprőt mínusz 20 fokos glicerinben megfagyasztják, aztán megnyitják a paiac kot, amelyből az erjedéskor keletkezett szénsav kilövi a jégdugót. — A szénsavat nem engedjük kifutni — mutatja Ludvig Györgyné, aki ezt a műveletet végzi. Neki nem jelent ünnepet a pezsipukkanás: naponta sok- c-zerszer hallja, — Az idén egymilió palack pezsgőt készítünk, ebből körülbelül 300 ezer megy külföldre. Eózsa Gyula M kor szives „Hogy vagy?" kérdésemre első ízben válaszolt e két röpke szóval: „Kösz, élek" —, elállt a szavam a cso- dá'kozástól. Félreértés ne essék, nem a Közlés lepett meg Gyula részéről, miszerint ő életben van. Amint pirosbarnára lesülve, ragyogó elegánsan és ruganyos léptekkel szembe jött velem a Rákóczi úton, létezésével kapcsolatban különösebb kétely voltaképpen nem is támadt bennem. Először is a hangsúly volt meglepő, amellyel fennállásáról tudósított. A mi ékes magyar nyelvünk olyan hajlékony, hogy a hangsúlytól függően, bármely szó eredeti értelmének visszájára is fordulhat. Gyula szájában is majdnem ez történt az élni igével. Tengődést is jelentett ez alkalommal, s egyben fásult beletörődést a sívár, cél és értelem nélkül való vegetálásba. Gyászos reménytelenség csendült ki tompán a kurta „élek ' szócskából. Az emHatáridő és valóság A NEB vizsgálnia a pásztói A KÖZELMÚLTBAN ülést tartott a pásztói járási Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ülésen több fontos kérdést megvitattak a NEB tagjai, valamint a meghívott szervek képviselői. Koós Károly, a Járási Népi Ellenőrzési Bizottság Elnökének megnyitója után a KTSZ-ek, valamint a tsz építőbrigádok építési tevékenységét, az általuk szerződésileg vállalt beruházások helyzetét beszélték meg a résztvevők. A vizsgálat során az 1963. és 1964. I. félévi helyzetet ellenőrizték a megbízott népi ellenőrök. A vizsgálat kiterjedt a palotási „Május 1 Tsz”, a bujáki „Zöldmező Tsz” építőbrigádjára, valamint a Jobbágyi és Kállói Vegyesipari KTSZ munkájára. A két termelöszövetkeA mártír I § vso i^i leső líssn vsn wr bér szinte hallani vélte a folytatását is: „ ... csak tudnám, hogy miért?” Meghökkentő volt továb- 1 á a két kis szócskában határozol' í kilejezésre jutó azon törekvés, hogy ezt a lémát zárjuk le, ne firtassuk, akasztott ember házában kötélről . . . stb slb. Mire felocsúdtam. Gyula már messze járt Nem maradt más hátra, minthogy közös ismerőseink útján szerezzek nem' magyarázatot e jobb sorsra érdemes férfiú letargiájának okairól. Nyomozásom meglepő eredményhez vezetett Gyulával — főként az utóbbi két-harom évben soro zatosan — nem történ' semmi. Pontosabban: semmi rossz. Makkegészséges, változatlanul fő-fő valahol, családi éle'e zavartalan gyerekei szépek és okosak. Rózsadombi villalakásaban zeti építöbrigaddal kapcsolatban megállapították, hogy nem elég körültekintők az építési szerződéskötések, sokszor erejüket meghaladóan vállalnak munkákat rövid határidőre — ez egyébként elmondható a jobbágyi KTSZ-re is. Ilyen eset fordult elő például a pásztói tsz dohánypajtájá- nak építésénél is, amikor már a szerződéskötés idején látni lehetett, hogy a vállalt határidőre lehetetlen elkészíteni. Igen sok gondot okoz az anyaghiány, illetve a szakszerűtlenül végzett anyagbeszerzés. Ezért fordulhatott elő, hogy a vanyarci tsz-ben rossz méretű oszlopokat vettek át, amelyeket nem lehetett beépíteni. Mivel a tsz-eknek kell beszerezni az anyagot, emiatt más fontos tennivalóktól is a társbérlő nem otthon gyakorló dzsesszdobos. Annál kevésbé, mint hogy nincs is társbérlőjük. Igaz, hivatalos ügyben gyakran kell külföldre utaznia, de ez az időtö'tésnek elviselhető módja, és kifejezett anyagi hátránnyal sem jár. Itt tehát valami titok lap pang! zért aztán a legközelebbi alkalommal, amikor vadonatúj sportkocsija volánja mögül ismét búskomor hangsúllyal felelte érdeklődő szavaimra: „Kösz, élek” —, nem hagytam annyiban a dolgot. — Fejtsd ki ezt bővebben — kérleltem. — Miért mondod mindig, hogy „köszélsz”? — Mi egyebet mondhatnék? — mért végig ingerülten. — Ebben minden benne van. Élek és kész. Talán ennyi nem is elég tőlem manapság? ÍV:hogyis nem! — csitítottám. — Dehogyis nem elég! Szánté több, mint amit az ember tőled elvárna ... Kürti András /áráéban elvonják az erőket, s ráadásul sokszor határidő eltolódás is bekövetkezik. Sok bajt okoz az építőbrigádok, ktsz-ek munkájának szervezetlensége is, gyakori a határidő eltolódás az építkezések befejezésénél. Ez abból is adódik, hogy egyszerre több munkába is belefognak a kivitelezők. Előfordult az is — ami ugyancsak hátráltatja a munkát —. hogy az építő munkásokat nem szállítják ki időben, illetve haza a munkahelyről. Legrosszabb a helyzet •tekintetben a buiáki tsz építőbrigádjánál. A szervezetlenségből fakad az is, hogy a brigádvezetők nem ellenőrzik körültekintően az elvégzett munkát. s emiatt hiányosan adnak át egv-egy új létesítményt. Ilyen fordult elő többek között Héhal- lomban is a 300 férőhelyes sertéshizlalda építésénél, ahol több ezer forint a hiánypótlás, és a garanciális hibákból eredő munkák értéke A VIZSGÁLT két késznél hasonló hiányosságok fordultak elő, de kisebb mértékben. A ktsz-eknél — nagyon helyesen — azt is megteszik, hopv szigorúan felelősségrevon- ják a hibák elkövetőit A NEB ezzel kapcsolatos vizsgálata megállapította azt is, hogy ' az egyes beruházások átadási határidejének elhúzódása sokszor súlyos következményekkel lár a tszekre. a járási WEB javasolja az illetékes szerveknek. hogy vizsgálják meg egy termelőszövetkezeti társuláson alapuló építőbrigád létrehozásá- nak lehetőségét, mert ennek keretében iebban meg tehet szervezni a munkákat. Ezután a pásztói járás egészségügyi helyzetével kapcsolatos vizsgálati anyagot tárgyalták meg az ülés résztvevői. A járás négy körzetében — Palotás. Ecseg, Hasznos, Szirák — valamint a járási kórház és a rendelő- intézetben folytatott vizsgálat megállapítja, hogy az utóbbi évek jelentős fejlődése ellenére sincs még minden rendben Sokat javult a Járási Egészségügyi Szolgálat tevékenysége, azonban még bőven akad tennivaló Jobb közlekedési lehetőségeket kellene biztosítani a járási székhelyről vidékre utazó szakorvosoknak és az igényeket kielégítő községi rendelőkhöz, mert ennek hiánya nagyon hátráltatja a' jobb munkát. A szakorvosi ellátással kapcsolatban viszont találjanak arra is módot az illetékesek, hogy a gyermekgyógyász szakorvosi ellátás is rendszeres legyen. AZ t)LÉS résztvevői végül meghallgatták t, mezőgazdasági szakcsoport jelentését a termelő-’ szövetkezetekben talált el fekvő vetőmagvak felmé réséről, majd megbeszélték a következő vizsgálatok programját. A járási NEB ülése Koos Károly elnök zárszavával ért végett. F. A. Rejnicsek Paine, a Balassagyarmati Fémtömegcikk- ipari Vállalat egyik szociaíista brigádjában dolgozik. A termelőszövetkezetek villamosításához szükséges elosztó szekrények sze relcsét végzi
