Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)

1964-08-15 / 158. szám

1864. augusztus 15. szombat NÖGRÄD Felrúgtak egy megállapodást Segíteni is lehet, csak akarni kell B. Mária salgótarjáni, Kissomlyó utca 88'a szám alatti házát annak életve­szélyes volta/miatt le kel­lett bontani. A kisajátí­tásról, új lakásról az öt­venkét éves, súlyosan be­teg egyedülálló nő a Sal­gótarjáni városi tanács-vb igazgatási osztályán tár­gyalt. Az ott készült jegy­zőkönyv tanúsága szerint az érdekeltek megégyez- tek abban, hogy B. Mária a Pécskő utca 4. számú ház egyik földszintes la­kába költözik. Házról, házra E lakás helyett a Salgó­tarján városi tanács vb a Kissomlyó utcai 1-ben utalt ki részére — névleg két, gyakorlatilag azonban csak egy — helységet. B. Mária ezt a kiutalást nem fogadta el. A városi ta- nács-vb igazgatási osz­tálya ekkor a Gábor Áron utcában adott részére át­meneti jelleggel egy má­sodig emeleti lakást. Ugyanekkor értesítette őt az osztály, hogy még eb­ben az évben el kell on­nan költöznie egy föd- szintes, vagy első emeleti lakásba. A következő érte­sítés mégis második eme­leti, nem összomfortos, csupán félkomfortos lakás kiutalásáról szólt. Az ér­dekelt ezt az intézkedést annál inkább sérelmezte, mivel a kisajátítási ösz- szegből a Pécskő utcai la­kás reményében 9,505 fo­rintot vontak le tőle. Fellebbezés és elutasítás Fellebbezését a megyei tanács-vb igazgatási osztá­lya — elutasította. A 14,672'63.sz. határozatot indokolásának második bekezdésében megállapít­ja, hogy a fellebbező „ré­szére kiutalt lakás... igé­nyeinek megfelel!” Miből gondolta ezt a határozat aláírója, nem tudni. Ugyanez a határozat „megnyugtatja” B. Máriát azzal, hogy a volt Vásár téren részére kijelölt la­kás nem is fekszik olyan magasan, hiszen régi ott­honába ehhez képest még magasabbra kellett fel­mennie. A fellebbezés elutasítá­sát a városi tanács-vb igazgatási osztályának ki- lakoltatási végzése követ­te. Az ez év augusztus 5-én keltezett végzést 7-én 17 órakor adták postára, s 8-án — szombaton — dél­tájt kézbesítették. A ren­dőrségen törvényesen és Új fejtési eljárások A rudabányai Gagarin- aknában, a szovjet tapasz­talatokat hasznosítva, a tervelés gazdaságosabbá té­telére új fejtési eljárást dolgoztak ki A nagy tö­megtermelésű munkahely első szakaszának robban­tására 320 lyukat képez­tek ki. Egyszerre csaknem 8000 kilogramm dinamitot és paxitot robbantottak fel és ezzel több mint 20 000 tonna, igen jó minőségű pátvasércet mozgattak meg. emberségesen megnyug­tatták az ijedten odasiető B. Máriát, hogy a kézbesí­tés és a kilakoltatás kö­zött legalább három nap­nak kell eltelnie. Ezért nincs oka attól tartani, hogy hétfőn kipakolják a lakásából. És kedden?... A kilakoltatás elmarad Kedden kora délelőtt összesereglettek a család­tagok, s a könnyező ro- konnok segítettek az összecsomagolásban. Vár­ták az autót. Talán éppen ugyanazt az öblösüveggyá- ri kocsit, amely előző nap oly készségesen várako­zott a környéken... Teherkocsi helyett - — másfélórával a kilakolta- tára kitűzött határidő előtt — futár érkezett a salgótarjáni járási ügyész­ségről. A járási vezető ügyész A. 143/1963. szám alatt arról értesítette B. Máriát, hogy a kilakolta­tás felfüggesztése mellett ügyészi óvást emeltek. Lám, lehet segíteni, csak akarni kell. — borváró — A budapesti Iparművészeti Múzeumban meg­nyílt „Az ezüst XIX. századbeli nagymestere Szent- péteri József’ című kiállítás Az Iparművészeti Mú­zeum a saját, valamint más múzeumok, és magán­gyűjtemények anyagából rendezte meg az érdekes kiállítást, amelynek igen sok látogatója akadt már a megnyitás napján. Szentpéteri József művészete valóban megérdemli a figyelmet, hiszen a mester a XIX. század legjobb ezüstművesei közé tartozik. Képünkön a kiállítás egyik anyagát — egy kávés- készletet mutat be FOGADÁS Legyen nyertes a lakosság A napokban a csőszere­lők és a nógrádi építők fogadtak. Megállapodtak: a csőszerelők akkor nyernek, ha október 1 előtt utolérik a távfűtésen az építőket. Az építők — Patay Árpád, Wolszky Géza, Hajdú Jó­zsef, Koszta Tibor, meg a többiek — kötik az ebet a karóhoz. Szó sem lehet ró­la, hogy ez a csőszerelők­nek sikerüljön... A fogadás előzményéhez tartozik, hogy a salgótarjá­ni távhőellátás építésén dolgozó csőszerelőket egy nemrégen megtartott érte­kezleten meglehetősen so­kat ugratták. Mégpedig azért, mert keveslik eddig végzett munkájukat. Van ugyanis elég baj, gond, vi­ta, hát nem csoda, hogy a csőszerelők paprikás ked­vükben voltak. Hiszen már az sem kö­zömbös nekik — mint ge­nerál kivitelezőknek —, ha partnereik negyedóráig tü­relmesen elvitatkoznak azon, kinek a költségén ás­sák az árkot a csővezeték útjában lévő kábelek áthe­lyezéséhez, meg, hogy a művezető, a posta szakem­bere, vagy az Építőipari Vállalaté legyen-e, (A ká­beláthelyezést már el is kel­lett volna felejteni). Az sem jó „idegcsillapítónak”, hogy a város belterületén épülő vezeték beruházójá­nak képviselője augusztus harmadikén megállapodott az építőkkel, tervezővel az út és vasút alatti átfúrás egyfajta módjával, aztán negyedikén a megállapo­dást különösebb indoklás nélkül felmondja, és nem jön el a következő heti megbeszélésre, mert nem ér rá, s akit küld maga helyett, az minden jószán­déka ellenére, azt sem tud­ja, miről van szó... Szóval éppen elég ide­gekkel bírni azt is, ha má­sokat „mosnak”. Hát még, amikor a csőszerelőket kez­dik emlegetni, s ezt meg azt a mulasztásukat kímé­let nélkül a fejükre olvas­sák. Augusztus harmadikén például bejelentették, hogy tizenkettedikéig az első szakasz nyomáspróbáját el­J° [óvágású, barátságos fiatalember Illefalvi Iván, a Salgótarjáni Bá­nyagépgyárban. A lakatos szerelő műhelyben dolgo­zik ,mint MEÓS. Ennek előtte lakatosként tevé- i kenykedett, mesterének, [ Parádi Gyulának keze alatt, amíg a katonai be­hívót meg nem kapta. Utá­na Uramecz József cso­portjába került. Az eleven i észjárású ifjúmunkásra ha­mar felfigyeltek. Bármit bíztak rá, tudásához mér­ten jól elvégezte. — Iparkodós a gyerek, biztos a keze, — mondták vezetői, dicsérték brigád­társai. És ő nem bízta el magát. Ezerkilencszázhatvan- egyet jelzett a naptár, ami­kor a régi gyártmányt új i váltotta fel. Előkészítésé- [ hez sok esztergályosra volt i szükség. De nem kívánt annyit, hogy a lakatos mű­helyben egy szakmunkás [egész hónapon át tudjon dolgozni. Ezért csak egy | megoldás kínálkozott. A i brigádból valakinek meg 'kell tanulni az esztergá­Munkásarcok A SOKOLDALÚ EMBER lyos szakmát. De ki legyen az? — Én vállalom — jelen­tette ki a főmérnök és a brigád előtt Illefalvi Iván. Fűtötte a becsvágy, no meg az érdeklődés is, új mun­katerületével kapcsolatban. Azt azonban egy percre sem feledte: a brigád sze­me rajta van. Árgus te­kintettel figyelik: Megvé- di-e a brigád hírnevét, öregbíti-e tekintélyét, vagy csorbát ejt rajta. Nagy buzgalommal látott az új szakma elsajátításá­hoz. A végzett ipari tanu­lóktól megszerezte a szük­séges jegyzeteket, könyve­ket. Odahaza tanult, bent a gyárban munkaidő után, ha tehette akkor előbb is oda állt az eszterga pád­hoz gyakorolni. Barátai, Németh László és Jászfal­vi Ferenc vigyázták első lépéseit, segítették a gép megismerésében. Megmu­tatták, hogyan kell beál­lítani a masinát, hogyan működik a kapcsoló be­rendezés, miként lehet gyorsan menetet vágni, szerszámot élesíteni. Ahogy teltek-múltak a napok úgy gyarapodott tu­dása, szakmai hozzáértése. Három, vagy négy hónap telt el, mire elérkezett a vizsga ideje. Úgy találták, hogy érdemes az esztergá­lyos segédlevél elnyerésé­re. Egy év múltán azon­ban ismét megváltozott a munka jellege. Ennek meg­felelően a sublert kala­pácsra cserélte fel: ismét lakatos lett. A tanulást azonban to­vább folytatta. Beiratko­zott a Gépipari Techni­kumba. Jövőre már érett­ségizik. Közbe minőségi ellenőr­re lett szükség a lakatos­szerelő műhelyben. Kit bízzunk meg ezzel a fela­végzik, s ehhez vizet kér­nek. Tizedikén derült ki, hogy a munka megrende­lése — a csőszerelők hibá­jából — több napos késés­sel jutott csak el a Víz­műhöz. Szerencsére, a táv­fűtés építésén még nem volt feladat, amelyhez a Nógrád megyei Építőipari Vállalat — ha tudott — ne nyújtott volna készségesen soronkívüli segítséget. így aztán tizenkettedikén még­is megtarthatták a nyomás­próbát. Kezdhetik a csövek hőszigetelését a Kazán és Gyárkéményépítő Vállalat. És alig végeznek egy problémával, máris itt a másik. A Nógrád megyei építők. halkszavú főmér­nökének megtüzesedik a hangja. mikor a Pécskő utcai épületek között ásí- tozó árkokról beszél. Az épületek körüli tereprende­zés. útépítés határideje le­járt már: azért halasztot­ták el, hogy ne kelljen a távfűtés vezetékei miatt újra föltúmi a földet De mióta sürgetik a csőszere­lőket, hogy fektessék le a csöveket, fejezzék be a sze­relést! Nem és nem. Veszé­lyes is annyi nyitott árok, földbucka egymás hegyén, hátán. Naponta sok százan járnak erre, gyerekek is játszanak. Bármelyik pilla­natban beleset történhet. A csőszerelők főmérnöke sem szégyelli magát. Azo­kat a csőtartókat kéri szá­mon, amelyeket az itteni szereléshez megígértek ne­kik. De kiderül, hogy azok már régen kézben lehetné­nek, ha a főszerelő meg­jelöli az Acélárugyárnak a csőtartó típusokat, amelyek ehhez a szakaszhoz szüksé­gesek. Valaki azt javasolja, hogy vita helyett, a fősze­relő már másnap menjen el valakivel az Acéláru­gyárba... de a főszerelő sem várja a mowfc* «feát. rávágja: nem ér nt Fő­mérnöke odafordul: „B£ér, nem ér rá, el keü menői” Kihasználva a néhány másodperces vita seasetét, az értekezlet egyik mmiez- teriális résztvevője elvi megállapodást javasol: sem a beruházók, sem a termelési partnerek ne szóljanak bele egymás dolgába, ne forsafcozaák, ki mennyi munkással dol­gozik, milyen ütemben halad a munkájával. Bíz­zuk azt arra a vállalatra, amelynek kötelessége elvé­gezni a munkát. A javas­latot mély csönd fogadja. Képtelenség ilyen denaar- kációs vonalakat házai egy­más között Meg aztán a miniszteriális résztvevő alighanem kissé félreértel- te a tárgyalás időmként éles hangnemét. .. Néhány perc múlva mindenesetre valaki ismét bosszantani kezdte a csőszerelőket: nem megy a munka. Mire a főmérnök fogadást java­sol. Amiről már szólottám. Mint a felhőket a szél, úgy tüntette el ez a ja­vaslat az iménti feszültsé­get. Felharsanó nevetéssel veszik tudomásul, há mit ajánl, ha ez, vagy aa a fiél nyeri a fogadást. A csőszerelők nagyon biztosak a dolgukban Mármint abban, hogy ők nyernek. Utolérik az épí­tőket. Az építők kijelen­tik: arról még csak ne is álmodjanak. Vajon ki lesz a nyertes? Az lenne az igazi, ha Salgótarján lakossága. Az pedig akkor lesz, ha az idén ősszel üzembe helye­zik a távhőellátás minden berendezését. Ezért érde­mes drukkolni. Csizmadia Géza Jutalom munkavédelmi újításokért az Üblösiiveggyárbao A szerdán megnyílt Üveggyári Újítási Kiállí­tást követően csütörtökön dattal? — tanakodtak a gyár vezetői. Aztán meg­született a döntés: végez­ze ezt a munkát Illefalvi Iván. Itt tanulta a szak­mát, itt dolgozott mint esztergályos és lakatos. A fiatalember pedig el­vállalta. Ennek már más­fél éve. Munkájával kap­csolatban azt mondja: kisebb viták előfordulnak, szépszóval azonban min­dent meg lehet oldani. Megmagyarázom, hogy mi­ért rossz a munka, mit és hogyan kell javítani. Amennyiben vitára kerül a sor, megkérdem: ha te az én helyzetembe lennél, át­engednél? — Nem — mondják leg­többen. Pedig hatvan mun­katársának munkáját elle­nőrzi. Igényességre neveli őket. vrem titkolja: ha ma- ’ rad a jelenlegi len­dületből, akkor jövőre hoz­zákezd a felsőfokú Gép­ipari Technikumhoz. Töb­bet akar tudni, még job­ban akar dolgozni. Venesz Károly újítási hónap kezdődött a Salgótarjáni öblösüveg­gyárban. A szeptember közepéig tartó újitási hó­nap idején a szokásostól [eltérően gyorsan egy-két nap alatt bírálják el a ' benyújtott újítások javasla­tokat. A kiállítás megnyi­táskor tartott ankéton ! ugyanis a nehézkes, és i gyakran' több hétig is el- [ húzódó elbírálást minősí­tették az újító mozgalom | legnagyobb akadályozójá­nak. A gyors elbíráláson 'kívül minden elfogadott újítást az érte járó újítási díjon felül soron kívül 100 [ forinttal is jutalmaznak, i Különös gonddal kezelik a munkavédelmi újításokat. Ezekért 200 forintot soron- [ kívül jutalmat adnak az öblösüveggyárban. Az újí— i tási hónap eredményeként meg akarják kétszerezni az újítási mozgalomnak az [év első felében elért ered­ményeit. — KILENCSZÁZ holdon végezték el a növényvédel­mi munkát saját erőből a Szurdokpüspöki Béke Ter­melőszövetkezetben. Jelen­tős területen több mint 160 holdon a lucerna és vöröshere kártevők ellen tarlóporzást végeztek.

Next

/
Thumbnails
Contents