Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)
1964-08-14 / 157. szám
1Ö64 augusztus 13 csütörtök ÜÓGEAB 5 Komlószüret Szirákon Megkezdték a szedést a sál épült, és nagy segítséget sziráki Állami gazdaság 70 nyújt az idei termés felholdas komló telepén. Az dolgozásához, mert az elelmúlt héten átadták az múlt évben nagy távolságúj négyszintes komlószá- ra kellett szállítani és pz rító üzemet is, amely 2,5 jelentősen emelte a kölsé- millió forintos beruházás- geket. Szikora Pálné és Zsuzsa Jánosáé szedik a komlót A leszedett komlót három osztályba sorolják. Koncsek Mária szakmunkás átveszi a termést az első osztályú komlót a szállító kosárba önti Az új szárító-üzemben Falus Pál, az üzem vezetője, és munkatársai időnként ellenőrzik a száradást (Koppány György felvételei) A gép is érzékeny... Szovjet mérnökök Lucfalván Húszmillió forint előlegként Az idén már a megye 118 termelőszövetkezete közül 116 gazdaság rendszeresen fizet munkaegység előleget a közös munkában résztvevő tagjainak. Az év első felében meghaladta a húszmillió forintot az az összeg, amelyet munkaegységelőlegként kaptak a termelőszövetkezeti tagok. Ez a korábbi év hasonló időszakához viszonyítva jelentős emelkedést jelent a megye termelőszövetkezeteinél. A múlt évben mindössze egy olyan termelőszövetkezete volt a megyének, ahol kísérletképpen garantált részesedést fizettek a tagoknak. Az idén már négy termelőszövetkezetünkben kapnak havonta rendszeresen garantált részesedést a közös munkában résztvevő szövetkezeti tagok. Gyorsabb gépjavítást A nyári munkák nagy szakaszában az aratás után most már a cséplés is befejezéshez közeledik. Nap- ról-napra újabb termelő- szövetkezetekből érkeznek hírek e munkák befejezéséről. Az előzetes felmérések szerint ezekben a hetekben kell gondoskodni 970 hold szarvaskerep, 1470 hold NDK vöröshere, 2525 hold hazai vöröshere, 280 hold kapás lucerna, és 1578 hold hagyományos lucernamag csépléséről. E munkához minél több kombájn részvétele szükséges, hogy kis szemveszteséggel, minél előbb végezzenek. Másik fontos feladat a silókukorica betakarítása. Jelenleg a gépállomások birtokában 43, a termelő- szövetkezeteknél 93 silókombájn van. E gépekből 112-őt javítottak. Sürgősen gondoskodni kell tehát a többi gép javításáról is. — Hogy dolgozik fiatalember?! — kérdezi méltatlankodva a fiatal kombájnvezetőt Csesztnov Lev, a harkovi „Szerp i Mólót” motorgyár mérnöke. Kérdésében, szemrehányó tekintetében rosszallás tükröződik. A kombájnon állók döbbenten vizsgálgat- ják a motort, amelyben alig van motorolaj. Szeberényi Éva tolmács már fordítja is a mérnök újabb szózáporát: — Ha még három-négy órát így "üzemel a motor, teljesen tönkremegy ... Csak a kombájnmotor hatvanezer forint. Maga az új, nagyteljesítményű SZK—4-es szovjet kombájn csaknem háromszáz- ezer forint. Ilyen nagy értéket bíznak annak a két embernek a kezére, akik a géppel dolgoznak. Ezt az új gépet — amely a 6-os számot viseli — a Kistere- nyei Gépállomás kapta néhány hete. Jelenlegi vezetői, Pilinyi Sándor és Pintér István. Hint a beteget De hogyan is került ide, a lucfalvai termelőszövetkezet földjére, a Nyárjas- pusztai részre két szovjet mérnök? ' Csesztnov Lev harkovi mérnök és Kur- mojárcev Alekszej, a rosz- tovi „Rosztszeljmas” kom- bájngyár mérnöke. A két szovjet mérnök azért érkezett Magyarországra, hogy megvizsgálják a legutóbb érkezett kombájnokat, tanácsokat, szakmai segítséget adjanak a gépállomások dolgozóinak. Többen is figyelik aszov-' jet mérnökök munkáját. Kurmojárcev mérnök végigtapogatja a gépet, mint az orvos a beteget. Kulcsokat kér. Három-négy ékszíj tárcsa rögzítőcsavarjait is meg kell húzni, mert lötyögnek az alkatrészek. Közelebb hívja Har- sányi Józsefet, a megyei gépállomási igazgatóság műszaki előadóját és a kombájnvezetőt. — Mióta megérkezett a gép, senki sem törődött*ve- lg! — Kérem, én mindennap átnézem ... — védekezik Pilinyi Sándor. — Mit bántják ezt a gyereket! Ideje sincs rá. Ma reggel is fél hatkor indultunk, — vág közbe egy asszony. Nincs olaj Csesztnov mérnök majdnem vállig nyúlkál a sebességváltó forró alkatrészeinek labirintusában. Egy apró rugófeszítő eltörött, azt keresi, nehogy nagy bajt okozzon. Aztán a légszűrőt, gázolajszűrőt vizsgálja meg. A csavarok még gyári festékesek, nem nyúltak még ezekhez az alkatrészekhez sem. A felelős kombájnvezető a földön áll, s karbatett kézzel nézi, hogy a két mérnök mit csinál. Az érdeklődésnek még csak szikrája sem villan a szemében. Az egyik mérnök megkérdezi : — Nős maga, fiatalember? Pilinyi int, hogy nem. — Ejnye, ejnye, ha a kislányok körül is úgy mozogna, mint a gép körül, akkor agglegény maradna — jegyzi meg érthető célzatossággal. A mérnökök még felhívják a figyelmet a vágóasztal helyes beállítására, figyelmeztetik a gépkezelőket a hiányzó csavarok, merevítők pótlására. Olajat kérnék, hogy feltöltsék a motort. De olaj, üzemanyag nincs. — Hárem napja nem hoznak üzemanyagot — fortyan fel Pilinyi. — Márpedig én addig nem indulok a géppel, míg nem hoznak egy kis hordó motorolajat is, mert reggel töltöttem a motort, de valahol elfolyt... Ezt bizony nem hiszik el a szakemberek. Csak kifogás. Pilinyiék hanyagságét semmivel sem lehet mentegetni. Sem a fiatalságukkal, sem tapasztalatlanságukkal. Mert a legalapvetőbb tennivalókról, karbantartásról van szó. Enél- kül a gép tönkremegy. Ilyen esetben elveszítik a garanciális jogot is, mert a baj oka kezelési hiba. Közben olajat hoznak, tisztítják a szűrőket. Csak a tsz-asszonyok sürgető, epés megjegyzései zavarják a munkát. Az egyik mérnök megvizsgálja a kombájnszalmát, s odafordul a két asszonyhoz: Ár utasítás szerint — Hogyan rakják a kévét a felvonóra? — Villával.' — válaszolnak szinte egyszerre. A mérnök bólogat. Így már érthető, hogy elég sok a kicsépeletlen kai asz. Pirongatja is az asszonyokat. — Tudjuk mink. hogy kellene! Megmondták, de akkor lassan megy. Semmit sem keresünk — méltatlankodik a két asszonv A két mérnök megtörül- gefi a kezét, s közben a tennivalókat magyaré zga+ ják Harsányi Józsefnek. Újra visszamegyünk a Kisterenyei Gépállomásra, ahol a szovjet mérnökök a gépállomás vezetőinek is elmondják tapasztalataikat. De megszívlelendők ezek minden gépállomáson, ahol kombájnokkal dolgoznak. Hiszen pontos előírások szolgálnak arra. mit, mikor kell megtenni. Csak el kellene olvasni az utasítást — amit végre magyarul is megírtak. Pádár András Eltűnik a Süvítő Harminc ház, hatvan lakással — A telepen már laknak Ami hátráltatja az akciót A SÜV1TÖ-TELEP on- Iáit húzták fel, kettőnek az nan kapta a nevét, hogy erefelé szabadon süvít a nyugati szél. Nem ütközik akadályba. A balassagyarmati KISZ bizottság munkatársa azt mondja: — Ha beépül, ftem lesz huzatos ez a rész. A telepen ugyanis múlt évben szövetkezeti ikerházak építését kezdték meg a KISZ lakásépítkezést akciójaként. Az építkezésnek városszerte nagy visszhangja volt, illetve van, nemcsak az építtetők, hanem a város vezető testületé részéről is. Az építtetők jobbára fiatal házasok, akik magánerőből, illetve OTP támogatásból kezdtek fészekrakáshoz. Előttünk homokos út. Két oldalán már látszik néhány épület blokkfala. 1965 végére 30 ház, 60 lakás épül fel. A kivitelezők, a Nógrád meevei Vasipari- és Javító Vállalat, illetve az érsekvadkerti KTSZ építőipari részlege. Előbbiek eddig hét, ház faalapozásával készültek el, utóbbiak nemrég kezdtek munkához, egy alapozással, egy épület alapjainak kiásásával készültek el négy épületet a napokban jelöl-, nek ki. Az építkezések segédmunkáihoz a leendő háztulajdonosok is hozzájárulnak. Idén összesen 15 ház, azaz 30 lakás készül el. Az épülő telepen már laknak. Hat lakás tavaly elkészült. Egyikbe becsengetünk. Házikabátba bújt férfi nyit ajtót. — A lakást szeretnénk megnézni — mondjuk. Készséggel mutatja. Két szoba, konyha, fürdőszoba, mellékhelyiségek. Az utcai szobában a zongorán szend- víeses tálak. A férfi Bacsó Sándor, a szomszédos új iskola helyettes igazgatója, ma van az épület átadása, ez alkalomra készültek a szendvicsek. — Hogy tetszik a lakás? — kérdezzük. — Meg vagyunk elégedve Eddig semmi különösebb baj nem fordult elő, lelkiismeretes munka. Igaz viszont, hogy a szomszéd lakó már nem mondhatja el mindezt, nemrég panaszkodott, hogy a mennyezetről hull a vakolat, s kisebb repedések keletkeztek az ablak környékén a falon. Reméljük azonban, hogy ezek mindössze apróbb kellemetlenségek, amelyek a most épülő lakásokban már nem fordulnak elő, ez talán a késő őszi munkák következménye. AZ UTCA VEGÉN épületet tűznek ki. Itt Péter István, az érsekvadkerti KTSZ brigádja fogad: — Nemrég kezdtük a munkát. Tervünk az, hogy versenybe lépünk a másik kivitelezővel — mondja. — Sajnos, ez nem olyan egyszerű elsősorban az anyagellátás miatt. Ez a szállító hibájából meglehetősen akadozik. Hol a tégla, hol a salakblokk hiányzik az építkezésnél, most födémelem nincs, pedig ennek felét június S'0-ig 1* kellett volna szállítani a maskcúci vállalatnak. Igaz ez jelenleg nem minket, a versenytársat érinti, végső soron azonban az építkezés ütemének lassulását idézi elő, s az akció sikerét, népszerűségét is veszélyezteti. Személyes problémáiról nem sokat árul el, Kettőt említ: építőipari technikumba jár, nem ki a napi munka után a tanulás. A másik: fiatal házas, tavaly költözött uj lakásba, amelyből hiányzik a fürdőszoba. Ezt mielőbb fel kell építeni. — A telepre miért jött szívesen? Nevet: — Szimpátiából. Tudom, mit jelent, ha fiatal házasok lakás nélkül vannak, próbáltam. A KISZ MUNKATAfiSA a tervekről beszól: — A napokban a párt- bizottsággal közösen új akciót indítunk, a telepre ..lehozzuk” a vizet társadalmi munkában. Ezen kívül még a villany es az út van hátra. — És természetesen a telep elnevezése. — Dehogy. Az már megtörtént. Az új név Ifjúsági telep lesz Eltűnik a Süvítő. Tóth Elemér
