Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)
1964-08-02 / 147. szám
ÁRA: 80 FILLÉR. 1964. AUGUSZTUS 3, VASÁRNAP CMCi|U. o\ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK,’ Kis szövetkezetekből valódi nagyüzemek éhány hónapja a salgótarjáni, a pásztói, a balassagyarmati járásban több kisebb termelőszövetkezetből több ezer holdas mezőgazdasági nagyüzemet hoztak létre. Ez a lépés egyetlen esetben sem volt a véletlen műve. Része ez annak a tervszerű folyamatnak, amelynek végső célja nagy területű, jól gépesített, sok árút termelő mezőgazdasági nagyüzemek kialakítása Nógrád- ban. Az egyesített termelő- szövetkezetek földterülete 1500-2500 holdra, vagy még ennél is nagyobbra növekedett, s több százra tehető ezekben a gazdaságokban a tagok száma is. Érthető tehát, ha e mezőgazdasági nagyüzemek gazdasági és politikai megszilárdítása nagyobb erőfeszítéseket igényel, mint ott, ahol a közös gazdaság már több esztendős múltra tekint vissza, ismertek a község területi, közgazda- sági adottságai, s a szövetkezeti vezetők és a tagok szinte születésüktől fogva ismerik egymást. Az egyesült szövetkezetek mindegyike, Nagybá- tony, Mátramindszent, Cserháthaláp eddig önálló gazdálkodást folytatott. Az egyesülés óta azonban több községnek, 3-4 termelőszövetkezet tagjainak kell együtt dolgozniuk. Hol legyen a szövetkezeti központ? Ki legyen az elnök, a mezőgazdász? Melyik üzemegységben, milyen gazdálkodási ágat honosítanak meg? E megoldásra váró gondok sok-sok buktatót rejtettek magukban mindenütt. Az egyesülés óta eltelt hónapok azonban azt bizonyítják, valamennyi termelőszövetkezetnek sikerült túljutnia a kezdeti nehézségeken. E lépés helyességének legjobb bizonyítéka, hogy az egyesített termelőszövetkezetekben megerősödött a vezetés. Például a salgótarjáni járásban, ahol a legbátrabban vágtak ennek az útnak és 13 termelőszövetkezetet egyesítettek január 1-vel, 13 szövetkezeti elnök közül választották ki az öt legrátermettebb elnököt az egyesítés után létrejött gazdaságok élére. Mezőgazdászok irányítják csaknem mindenütt az üzemegységek munkáját is. Az egyesített termlőszö- vetkezetekben az új termelési eljárások alkalmazására, a hozamok növelésére, az üzemegységek szakosítására törekszenek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyes termelő- szövetkezeten belül az egyik üzemegységben csak szarvasmarha tenyésztéssel foglalkoznak, s a növény- termesztést is ehhez igazítják, mégpedig olyan formában, hogy az üzemegység termelje meg a szarvas- marha tenyésztéshez szükséges takarmány mennyiséget. Itt természetesen a helyi lehetőségeket, több éves termelési tapasztalatokat vették figyelembe, s ez a viszonylag rövid idő is azt bizonyítja: növekedett, olcsóbb, gazdaságosabb így a termelés. Példák sorával bizonyítható, hogy az egyesített termelőszövetkezetek többségében 20—25 százalékkal magasabb a tejtermelés, mint az egyesülés előtti időben. A mátramindszen- ti Mátragyöngye Termelő- szövetkezetben igen jó eredményeket érnek el a szarvasmarha hizlalásban rendszeresen szállítanak exportra is. Tavaly a zagyvarónai Üj Élet Termelő- szövetkezetben 3,2 kilogramm volt az 1 juhra eső nyírási átlag. Most a cere- di termelőszövetkezet zagyvarónai üzemegységében 4,17 kilogramm gyapjút nyertek átlagosan 1—1 birkától. Célszerűbb lett a mező- gazdasági beruházások fel- használása is. Az egyesült termelőszövetkezeteknél megszűnt az a korábbi helytelen gyakorlat, hogy a termelőszövetkezetek csupán egy-két évre szóló, nagy anyagi megterhelést jelentő beruházást eszközölték. Most a meglévő összeget a szakosításnak megfelelően használhatják fel. A nagybátonyi termelőszövetkezetben például, ahol kertészkedésre rendezkednek be, palántaültetőgépet vásárolták. Cereden pedig 100 férőhelyes tehénistálló épül, mert a távlati terv az, hogy ebben a szövetkezetben a tehénálloT mányt a ceredi üzemegységbe vonják össze. A gazdasági erősödéssel párhuzamosan erősödik, terebélyesedik az egyesített termelőszövetkezetekben a szövetkezeti demokrácia is. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a választott vezetők a legtöbb helyen két hetenként üléseznek, betartják a határozatokat, s az üzemegységvezetők is a hozott határozatok végrehajtásán munkálkodnak. A vezetőség határozatairól küldött-közgyűlésen szereznek tudomást a tagok, rökérvényű igazság, hogy az egybefüggő nagy táblákon könnyebben boldogul a parasztember, mintha keskeny parcellákon apróz; á el az erejét. Érvényes ez az igazság az egyesített termelőszövetkezeteknek is. A nagyobb területen jobban kihasználhatják a nagyüzemben rejlő lehetőségeket, mint néhány száz holdon. Egynéhány helyen ugyan még nem sikerült teljes egészében kialakítani a megfelelő vezetést, másutt a szövetkezet és tanácsi vezetők értelmetlen vitája nehezíti e gazdaságok nagyobb ütemű előrehaladásé* Vincze Istvánné csaiai nyer KISZ kongresszusi hónap kezdődött A régi magyar színpad Családi kör Kubai-magyar barátsági estek megyénkben Salgótarjánban járt Kuba magyarországi nagykövete Tizenegy esztendővel ezelőtt kezdődött Kubában az ország forradalmi átalakítása. Az évforduló alkalmából megyénkben a szakszervezet és a népfront rendezésében kubai-magyar barátsági estet rendeztek. Salgótarjánban pénteken este került sor a baráti találkozóra Kuba magyarországi nagykövete és az Acélárugyár dolgozói között. A vendég a késő délutáni órákban érkezett Salgótarjánba, ahol ünnepélyesen fogadták. A művelődési ház kistermében megrendezett emlékesten dr. Juan Jósé Fuxá Sanz, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövete emlékbeszédet mondott. A szónok a forradalom óta elért sikereket elemezte, beszélt a kubai nép hősi harcáról, a szocializmus építésében elért munkasikereiről. Szombaton Drégelypa- lánkon, a művelődési otthonban rendeztek kubaimagyar barátsági estet. Itt a nagykövetség titkára emlékezett meg az évfordulóról és méltatta Kuba fejlődésben elért eredményeit. Negyvenegy pedagógus létté le a hivatali esküt Tizenhárom fővárosi fiatal tanár kezdi életpályáját nógrádi iskolákban Az idei augusztus elsejével régi problémája oldódott meg Nógrád megyének. Nincs többé szükség arra, hogy képesítés nélkül nevezzenek ki pedagógust a megyének akár a legeldugottabb kis községének iskolájába is. A jelenleg képesítés nélkül tanító pedagógusok záros határidőn belül megszerzik dinlomá- jukat, s néhány éven belül csak tanítói, tanári diplomával rendelkező pedagógusai lesznek a nógrádi iskoláknak. Ez alkalommal a tanácsok is minden eddiginél jobban felkészültek az új fiatal erők fogadására. A varsányi Dózsa Termelőszövetkezetben befejezés előtt áll a csépi és. Pénteken a termelőszövetkezetiek a tervezett 27 vagon gabonát már átadták az államnak. (Foto: Koppány Gy.) Tervezték — megvalósították Eddig több mint 72 millió forint a megyei beruházásokra A probléma megoldását az jelenti, hogy ez alkalommal negyvenegy új pedagógus: tanár, tanító és óvónő érkezett a megyébe. Szombaton a számukra rendezett fogadáson tették le a hivatali esküt a nógrád mevvei tanács salgótarjáni székházában. Noha a fiatal most végzett pedagógusok zöme nógrádi születésű, a megye vezetői különösen örömmel fogadták, hogy 13 fővárosi fiatal is nógrádi iskolákban kezdi életpályáját. Az új pedagógusok több mint fele, összesen huszonheten tarsolyukban tanári diplomával érkeztek Salgótarjánba. Közülük kilencen a megye iskolahálózatának, oktató, nevelő munkájának fejlesztésében nagy szerepet játszó egri tanárképző főiskolán szerezték meg diplomájukat. Évről-évre gazdagodik megyénk. Mind nagyobb összeget biztosítanak arra, hogy szebb legyen Nógrád, új létesítmények szolgálják a megye lakosságát. A megyei tanács tervosztálya szerint ebben az évben 184 millió 707 ezer forintot biztosítanak a könnyűipar, az élelmiszeripar, a közlekedés, a kereskedelem fejlesztésére, egészségügyre, oktatásra, népművelésre, lakások építésére. Ez az összeg 18 millió 886 ezer forinttal több, mint azt az év elején tervezték. Az első félév mérlege igen kedvezően alakult. A beruházásra fordított összeg jóval meghaladja a 72 millió forintot. S ha azt is figyelembe vesszük, hogy a beruházások felhasználása nagyobb részben inkább a második félévben jelentkezik, azt mondhatjuk: beruházási szerveink jó munkát végeztek. A könnyűipar fejlesztésére hat hónap alatt 3,4 millió forintot költöttek. Ebből nagyobb részt a nyomda- és a sajtószékház építését biztosították, de új Patyolat felvevő helyet is létesítettek például Rútságon. Az élelmiszeripar beruházása meghaladja az 1,5 milliót. A salgótarjáni új kenyérgyár építése mellett jelentős összeget biztosítottak a sütőipar korszerűsítésére, elsősorban új gépek beszerzésére. Dicséretes, hogy a beruházásban külön szerepet kapott a peremboltok létesítése, amire egy millió forint összeget használtak fel, a kereskedelem fejlesztésére pedig összesen 9,9 millió forintot. A kommunális és szociális beruházások is jelentős helyet foglalnak el a megyei tanács tervosztályának költségvetésében. A jobb vízellátás céljára 7,3 millió forintot használtak fel a félév során. Jelentős ebből a salgótarjáni regionális vízmű, a cserháthalápi, káliéi, mátraszelei, ivóvíz probléma megoldása, a szécsényi, sámsonhazi törpevízmű létesítése. Az egészségügyi beruházás is növekedett első félévben, öbb mint 12 millió forintot használtak fel. Oktatásra, népművelésre i$ jelentős összeget költöttek.
