Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)
1964-08-12 / 155. szám
NÖGRÄD 5 f0É4. augusztus 12. szerda. AZ ÁLDOMÁS AZT MONDJA A TANÁCSELNÖK, nincs szorgalmasabb, élelmesebb nép a hasznosinál. Bizonyításul mondotta el a következő történetet. Amikor Kolumbusz először Amerika földjére lépett, csodálkozva vette észre, hogy bizony megelőzték. — Hát maga honnan került ide lelkem? — kérdezte hangjában nem kis meglepetéssel, a hatalmas kosarat cipelő menyecskétől. A fiatal paraszt asszony Így válaszolt: — Hasznosról... Vegyen egy kis cseresznyét! Ez a történet viccnek nagyszerű. A hasznosi emberek munkaszeretete, szorgalma azonban nagyon is komoly dolog. Ez az igyekezet most a nyáron is nagy hasznára vált a közösségnek. Az aratást már régen maguk mögött hagyták a szövetkezetiek, s a napokban az utolsó harminc holdról is be- hordták az árpakévéket. Csendes augusztus eleji nap volt amikor a hordást befejezték sürgés-forgás a szövetkezet majorjában. Hasznoson ugyanis az a szokás járja, akinek fellobogózott szekere vagy vontatója az utolsó kereszteket hozza be a tarlóról, áldomást iszik a község, a szövetkezet vezetőivel. Az utolsó helyre tehát a szövetkezet minhárom zetorossa, Nagy László, Maksó István (bagara) és Nagy István is pályázott. Mindhárom fiatal, életerős parasztember, s mindhárom reggel óta dolgozott a mezőn. Valamikor fogatosok voltak. A szö- vetezet küldte őket tanulni traktoros iskolára. A lovat azért sokáig, nehezen feledték. Különösen Maksó. Hoszu ideig az ostort is magával vitte, amikor a Zetorra ült ‘ Nagy István az egyik zetoros jó darabig egyött haladt két társával. De amikor az utolsó rakományt szállította a majorba a cséplőgéphez és látta Nagy László és Maksó István még kint vannak a tarlón, lemondóan legyintett Feladta a küzdelmet. Annál jobban tüzek viszont a másik kettő. Még a szövetkezeti tagok és a segítségükre sereglett társadalmi munkások a vontatókra a kévéket, a két traktoros tisztes távolságból, kimérten méregette egymást. HIÁBA SZERETTE VOLNA azonban visszafogni az időt, a munkát Nagy László, a kévék egy- saser mégis csak elfogytak. Indulnia kellett. A traktor nyergéből azonban még egy utolsó pillantást küldött Maksó felé. Az ő vontatója körül még mindig szorgoskodtak az emberek. Hirtelen elhatárolással begyújtotta a motort és elindult. Nem jutott azonban tovább az árpatábla szélénél megállt és összeráncolt homlokkal járta körül a gépet. — Mi van? — kiabált át hozzá Maksó. —Úgy látszik valami nincs rendjén a motorral — válaszolta Nagy László, s hogy nagyobb nyomatékot adjon szavainak, bosszúsan vakarni kezdte fejét. Maksó Pista azonban átlátott a szitán. Arca hirtelen felvidult, s mig Nagy Laci a gép körül téblá- bolt„ ő egy ugrással társa Zetorján termett. Nagy Laci csak arra ocsúdott, hogy Maksó az ő gépével elindul a major felé. Néhány percig értetlenül bámult a távolodó gép- után, de aztán széles mosolyt derített arcára a felismerés: megnyerte a versenyt! Amikor Nagy László a Maksó Zetorjával a majorba érkezett, első dolga volt, hogy jelentezzen az elnöknél, Illés Miklósnál az áldomásért. Ekkor azonban Maksó- közbeszólt: — NEM ÜGY VAN AZ KOMÁM — mondta. Az én Zetorom hozrta az utolsó kereszteket... Az áldomás engem illet! Nagy László, a körülállók hangos kacagása közepette döbbent rá, hogy Maksó alaposan rászedte. Harag azért nem lett az esetből, mert az áldomásból egy- egy pohár kával jutott mindenkinek. Vincze Istvánná Az anyagi ösztönzés módszerei az állattenyésztésben A megye több mezőgaz- választása, hosszú ideig meghatározásán kívül össze dasági nagyüzemében az való megtartása, amelynek lehet kapcsolni egyéb célállattenyésztés a legfonto- — sok más dolog mellett lal is. Ilyen lehet például, sabb termelési ágazat. — legfőbb záloga az, hogy ha kikötjük, hogy a meg- Egyes üzemekben — ahol fáradságot, lelkiismeretes- határozott malacszaporulat a legelők jó állapota és séget követő munkájukat elérése esetén két válasz- nagy kiterjedése vagy az az elvégzett munkákkal tott malacot adunk ki az ösztönzés lehetősége ezt arányosan bérezzük és általa választott malacok biztosítja — még a nö- anyagi ösztönzéssel is ér- átlagsúlyában, mert ez a vény termelést is megelőzi dekeltté tegyük a megter- mennyiségi teljesítés méláz állattenyésztés jelentő- vezett hozamok elérésében lett egyúttal minőségi többsége. és a tenyésztési feladatok letre is ösztönzi a dolgozót. Gazdaságunkban a Szi- megvalósításában.. Ma már egyre többet ráki Állami Gazdaságban Az állatgondozók tévé- adunk arra, hogy a tervek az állattenyésztés volume- kenysége -az állatok ápo- mennyisegi teljesítményét nét világosan biztosítják a lásából, etetéséből, az is- r7'^n, gazdaságosan érjük következő adatok: összes tállók és környéküknek e : zért a ntennyiségi es területünknek (5963 hold,) rendbentartásából és a te- mino^e§1 követelményekké. 12,5 százaléka legelő, szá- nyésztéssel összefüggő ki- os_szefugg° betek aranya lastakarmány termő terű- sebb-nagyobb egyéb mun- no’ az időre meghatározott létünk 1123 hold, abrakta- kákból áll. Természetes b^ztosltott béfek alkarmányt pedig 1553 hol- ezek után, hogy bérezésü- don termelünk. Bruttó tér- két is úgy kell kiállítani, melési értékünk 47 száza- hogy minden tevékenységet lékát az állattenyésztés ad- a súlyának megfelelően ja és az egy hold szántóte- vegyünk számításba és a ki- rületre eső állatsűrűsé- fizetésre kerülő bér a meggünk 2,2 számosállat. Fontos az állatgondozók kiválasztása Fentiekből világosan következik, hogy az állattenyésztés hozamainak növelése, a tenyésztési követelmények megtartása, illetve emelése döntő kérdés, mely csak az állatok tartásához, tenyésztési munkájához szükséges valamennyi tényező együttes és folyamatos biztosításával érhető el. Az állatok takarmányának, a szükséges férőhelyeknek elsődleges biztosításán kívül fontos az állatgondozók jó kifelelő irányba hasson. Egy-egy állattenyésztési ágazaton belül az ápolási és etetési munkák napról- napra csaknem azonosak, ezért erre akár az egy darabra eső, akár a havi általánybér alkalmazása megfelelő. Előbbit változó, utóbbit azonos állatlétszám esetében célszerű alkalmazni. A helyes bérezési formák A hozamokkal összefüggő tevékenységek legjobb bérezési formája a darabbér, amely minden kifejt liter tejre, minden elért kilogrammsúly gyarapodáskalmazásával szemben es egyre erősebben tért hódít a gazdaságossági bérezés is, amely a tervfeladatok minél alacsonyabb költség- felhasználással való teljesítésén alapszik. Az eddigi gyakorlat szerint gazdaságaink többsége öt kilogrammon felüli abrakfelhasználással ért el egy kiló hízósertés súlygyarapodást. Párthatározatok írják elő, hogy ezt a számot legalább 4.5-4 kilogramm abrakfelhasznáiásra kell leszorítani. A gazdaságossági bérezés egyik formája lehet tehát, hogy az állatgondozót aszerint is premizáljuk, hogy minél kevesebb abrak felhasználással érjen el egy kiló súlygyarapodást. E bér alkalmazásának realitását az adja, hogy a pontos időben, pontos méréssel való etetést, valamint az abrak- pocsékolás megszüntetését VÍZIMALMOK, VILLANYMALMOK Ahol valamirevaló patak csörgedezett, ott igencsak volt vízimalom hajdanán. Ügyeskezű falusi mesterek — a molnárok leginkább — ácsolták ezeket a lassújáratú, nyikorgó alkotmányokat. Egy duzzasztó kellett csak, néhány irdatlan fogaskerék — fából voltak bizony azok is! —, no meg a jellegzetes vízi-kerék, ügyes molnár s olyan lisztet adtak azok a szerkezetek, hogy máig is sóhajtozva emlegetik, akik -még emlékeznek rá ... Azárg, akik még emlékeznek! Mert hol vannak már a vízimalmok? Eltűntek mind, legfeljebb mutatóba maradt meg néhány, s azt féltve őrzik, mint értékes műemléket. Pedig de sok volt belőlük! Százegy éve, 1963-ban, amikor lajstromba vették őket, 13 426 vízimalmot írtak össze. Tizenhárom és félezer vízimalom! S egyben megannyi falusi, tanyai, erdei kaszinó is. Mert a kovácsműhely, s a malom volt valamikor az a hely, ahol a várakozó emberek meg- hányták-v etették a világ dolgait. Tizenhárom és félezer kaszinó — vagy klub, ha úgy tetszik —, s még ebben nincs is benne a sok másféle malom. Mert a lapos, szeles, viz- telen Alföldön — szárazra vetett hal — ugyan mit kerestek volna a vízimalmok. Ott a szélmalom vitorlája kalinpátt. Máshelyeken meg szárazmalomban őrölték a kenyémekra, minden kiló lenyírt elsősorban az állatgondazó gyapjúra stb. vonatkozik, tudja megvalósítani. Ilyen- Rendkívül fontosnak tart- taíta bérezést persze ma juk, hogy teljesítményes csak a jólmenő úzedarabbér alkalmazásánál a mekben és azon belül is tervezett hozamok elérésé- csak meghatározott ág-aza- hez szükséges egyéb félté- teánál lehet alkalmazni telek (jó minőségű és ele- mivel az ehhez szüksége gendő takarmány, állandó technikai berendezése friss ivóvíz, megfelelő el- nem állnak megfelelői helyezés, stb.) feltétlenül rendelkezésre. Ahhoz pél biztosítva legyenek, mert űául, hogy 1000-1500 hí ellenkező esetben az állat- z°ttsertést egy ember kezeljen, mindenek előtt egy ilyen befogadó képességű és korszerűen berendezett istálló szükséges, mert a gazdaságos termelés csak így valósítható meg. Erkölcsi elismerést is A különféle bérezési és gondozót is felelőssé tesz- szük. A bérezésnek harmadik módszere a minőségi munkáért járó anyagi megbecsülés. Ez többféle is lehet. Egyik formája a minőségi prémium, amely például a magasabb zsírszázalékkal fejt tejért, az azonos takarmányfelhasználás mellett eiért több súlyfel- premizálárí^TormálT alkaí- rakásért vagy az azonos mazásánál súlyban, de jobb minőségvalót. A nagyobb folyók a kenyérnek, rétesnek való pedig hajómalmokat hord- lisztet — szebbet, s tán tak a hátukon. Ennyiféle jobbat is, mint apró élőmalom'. S eltűnt már majd deik a kis patakok mellett, mind, a nagy versenytárs, a Hanem ezek már nem gőzmalom a század elejé- alkalmasak kaszinózásra, tői szép lassan kiszorította gz az egy dolog lenne hát, őket. De lám, a hódítók sorsa: eltűnnek lassan a gőzmalmok is, s a még nagyobbak, a még modernebbek lépnek helyükre. Villany- motorok surrognak ezekben. modern gépek őrlik amiért sajnálnunk kell a régieket? Ne sajnáljuk ezeket ezért sem, hiszen te~ re-ferére, szórakozásra másféle épületeket emelnek mostanában. (A. K.) egyöntetűen ügyelni kell arra, hogy csak ,, „ a ténylegesen lekönyvelt megállapítva. Másik for- vagy értékesített hozamok ben nyírt gyapjúért van az anyagi mája lehet az időprémium, 1ltár, melyet például azért kap ös2tönzés mind’ig\ legfon. a dolgozo, mert a tervezett tosabb cél elérésérP íré borjuszaporulatot, a tejho- , “ ce‘ eleresere irá „ nyúljon. A prémiumokat zamot a vártnál korábban éri el. Az ilyen bérezési formánál azonban vigyázni kell arra, hogy az állatok egészségvédelmének figyelembevételével alkalmazzuk. Az anyagi ösztönzésnek egyik speciális és hagyományos formája az állattenyésztésben a természetbeni juttatások alkalmazása. Ilyenek például a kifejt tej bizonyos százalékának természetben való kiadása, meghatározott tenyésztési célok elérése vágy túlteljesítése esetén malac, bárány vagy egyéb állat természetbeni bérek vagy prémiumok darabszámának a teljesítéssel egy időben vagy rövid időn belül kifizessük, az anyagi elismerésen kívül népszerűsítsük is a jó eredményeket, mert ez erkölcsi elismerést jelent. Gazdaságunk életéből konkrét bérezési adatokat szándékosan nem említettünk, mert ez gazdaságonként rendkívül eltérő lehet, de úgy gondoljuk, hGgy a felvetett gondolatok is hasznosak, mind az áílamwi gazdaságoknak, mind a tsz-eknek. Tarczy László — Körmendi Sándor Sziráki Állami Gazdaság
