Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)
1964-08-11 / 154. szám
1984. augusztus 11. kedd. NÖGEÁD 5 Fusizás napban A KÖZTULAJDONBAN lett volna, hanem torzult, „nagyüzemi” formája meg lévő ipari és mezőgazdasá- törvénysértő formában mintha szentesítené is a gi üzemek legkisebb érté- mindmáig fentmaradt módszert, keinek megvédése is közös egyesekben a köztulajdon ügy, minden dolgozónak iránti érzéketlenség. . 3aJnp^ nogy vesaját személyes érdeke. . zeto emberek a raSok apró, külön-külön je- Ha elveszett a lakas- juk, felelőssegükre bízott len féktelennek vélt vagyon- kulcs, ha eltörött a kerék- gazdasag, üzem anyagai- tárgy jogtalan egyéni pár pedálja, ha kilyukadt val, munkaerőivel, e&zkó- igénybe vétele összességé- a labas, ha füstölt a kály- zeivel nagyvonalúságukat ben komoly népgazdasági ha, > ha eldugult a vízveze- fitogtatva, s nem kevésbé kárt okozhat, helyileg pe- ték, ha kicsorbult a kés anyagi előnyökért olyan dig csökkenti a felosztható éle, ha eltörött a balta- munkákat engedélyeznek, nyereségkeretet A közös nyél, ha elromlott otthon végeztetnek, amelyekhez vagyon megsértésének a villanykapcsoló, ha a semmi köze az illető üzem egyik finomabb. sokak sertésólhoz új ajtó kellett feladatainak terveinek, szemében szelídebb és né- - ki-ki megcsinálta, vagy Haliam gyakran^televíziós hol elfogadhatónak tartott munkatárséval megcsinál- antennák, epuletbetonoza- formája az úgynevezett tatta a munkahelyén. így sok, villanymotorok, rno- fuázés kezdődött kicsiben, s az torkerékparok, sót siremleilyesmi láttán nemcsak a kék üzemi elkészítéséről, Regen is volt fusizás, de társak, hanem egyes veze- javításáról, rendszeres kar- ayroi a kockázattal járt, tők is szemet hunytak, bantartásáról. Saját mahogy ha észre vette az . guknak, esetleg befolyáüzem.vezető, vagy az ura- AZTÁN E NEM KIFO- sos ismerősöknek, feletdaimi ispán, a dolgzót GÄSOLT módszeren fel- teseknek végeztetnek ilyen enyhén szólva eltávolítót- buzdulva egyesek már munkákat. S az ilyen ták a munkahelyről ke- megrendelésre kezdtek fu- esetek láttán, sőt, az ilyen nyér nélkül maradt A nép- giznj „Majd én megjaví- hatalom megteremtésekor villanyvasalóját, voltak, akik úgy gondol- “““ . jf ha miénk a gyár, a majd en elkészítem a keták. munkákban való részvétel esetén nyilvánvaló, hogy a dolgozók körében is tovább burjánzik s hova-to- vább jelentős anyagi károkat okoz ez a „népszokás”. föld, ha mi ’/agyunk a gaz- r&és oszlopait, majd én dák, az önző érdekeknek befestem a lakása ajtajait, is szabad teret majd én haza hordom a gsdni s ezentúl az üzem- , y ben, a gazdaságban ké- tsz kocsiján a krumpliját.” szíthetjük el annak anya- így ment ez és kéz kezet gából, annak szerszámai- mos elvtelensége alapján val saját szükséglett tor- a fus,izás. A józan gyainkat is. A felszabadu- J _ .. , , lást követő első évek in- erkölcsű, tisztességes em- flációs időszakában ennek berek, a különböző társaaz elképzelésnek volt btzo- dalmi és hivatali szervek azonban az is szükséges, nyos szükségszerű gyakor- fellépése a közvagyon her- hogy leleplezzék a felelőtA BECSÜLETES EMBEREK, a dolgozók nagy többsége felháborodik és elítéli az ilyen jelenségeket. hiszen ez természetes dolog is: mindenki érdeke, hogy óvja a köztulajdont. Az érzelmi kitöréseken túl lata is, hiszen a gyárak, bányák dolgozói közvetlen megélhetésükhöz nélkülözhetetlen élelmiszerekért, cikkekért termeltek. A gazdasági konszolidáció azonban nem szüntette meg teljesen ezt a gyakorlatot, délóival szemben ma is azért nem teljes értékű, mert a fusizást sokan megengedhetőnek vélik, nem len személyeket, ne hányjanak szemet a jogtalanságok felett, ne hallgassanak „ne szólj szám, nem fáj fejem” megalkuvással, tartják bűnnek. Sőt, ennek bárkiről, bármilyen beosza károsan rossz szokásnak mint ahogy törvényszerű egy újabban keletkezett Nagyobb várótermet Balassagyarmat vasútállomásának Csúcsforgahn; órákban tetett virágokat, rózsalige- ho&szú, néha százméterek- tét, mert vigyáznak a vakéi mérhető sor kígyózik süti kocsik berendezésére, a balassagyarmati vasútál- tisztaságára. Megkéri a fű- lomás jegypénztára előtt, tőháziakat, hogy kezdjék Hiába nyittat ilyenkor az el a vagonok fűtését s állít- állomásfőnök még egy sák ki a szerelvényt az álpénztárt — az utasok nem lomás elé a szabályzatban femek Balassagyarmat hatalmasan megnőtt személy- forgalmához ma már kicsi az állomás váróterme. S itt töténik a jegyváltás is. A esoppecske váróterem előírt időnél jóval hamarább. Hadd szánjanak be előbb az utasok. S ha már erre éppen nincsen mód, a kutyának sem való zimankó idején legalább a kisnemcsak tumultust okoz. gyermekes mamákat, tér' Ötször hatméteres terje- hes anyákat meginvitálja delme az utasoknak csupán csekély hányadát fosaját állomásfőnöki irodájába. Dehát ugye ez még gadja be. Előfordul, hogy szükségmegoldásnak is ke- az állomáson ezerkétszáz vés, nem hogy. utas várakozik vonata indulására. A várakozás idcSzép nagy állomásépülete volt valamikor Balassajét nyári napokon, a sza- gyarmat városának. Elbád ég alatt tölteni nem pus2tuIt a háború alatt. A túlságosan kellemes. De jelenlegi épületet a régi álsokkal kellemetlenebb, ha lom(U maradványaiból, mámegzendül az ég és kiadós sodlagos jelentőségű helyizáport zúdít a jobb sors- ségejMI ragasztgatták ösz ra erdemes utazokozonseg sze. TJj balassagyarmati állomásépület megépítése késlekedik évről-évre. Pe- .. . , ... «Hg — csak a minap írről, fagyokro pedig mkabb tunk róla - Balassagyarnyakába. Az őszi náthatermő időjárásról a téli havazásokne is beszéljünk. Ha az utasok nagyrészének nyáron nem jut enyhet adó árnyék, ősszel, télen a nyúlós eső, havazás, hideg elől nincs hová meneked- nie. Két lehetősége van az utasokkal őszintén együttérző mat vasúti személyforgalma néhány év alatt megkétszereződött. S bizony nagyon időszerű lenne, ha a MÁV vezetői legalább egy, a jelenleginél nagyobb váróterem építésével enyhítsenek az állomásfőnök gondjain, s azokon a vi- állomasíőnöknek, szontagságokon, amelyeket amellyel segíthet az embe- utasok ezreinek, leginkább rejtem Cserébe azért, ősztől tavaszig, ki kell áll- meri tavasztól őszig óvják niok. az állomás szépítésére ül- — ce — tású törvénysértőről legyen is szó. A közösség ereje, összefogása, erkölcsi felfogásunk félreérthetetlen érvényesítése vethet csak véget a fusizás, a kicsiben és nagyban végzett fusizás társadalmi rendünkhöz méltatlan, megengedhetetlen létezésének. R. Munkosigozgqtólt Tizenöt év a gépállomások szolgálatában Maga Baranyi Bertalan A mezőgazdaságban vál- feladatok Is. Sőt gyakran sem tudná megmondani, lalt első öt év szinte állan- túl is léptek a feladatok a hogy 1949-ben miért a me- dó vándorlásban telt el. fejlődés nyújtotta lehetősézőgazdaság mellett döntött Érthető, hogy mikor 1954 geket. a tiszti pálya helyett, ami- márciusában újabb áthe- kor a megyei pártbizottsá- lyezésre volt kilátás, Bara- gon megkérdezték tőle, nyi Bertalan felesége kije- melyiket választja. A hu- len tette, hogy ő nem haj- szonkilenc esztendős bá- landó tovább vándorolni, nyász — aki párttitkár így kerültek Kisterenyére, Néhány éve azonban el volt Szécsényfelfaluban — az ország akkor legrosszabb kezdődött egy nagy fejlőjói ismerte a politikai, gaz- gépállomására Jó szóval is dasági helyzetet, a mező- gazdaság kulcsfontosságát, szerette is a falut, talán azért tette le így a „voksot”. Az Út dési szakasz, amelyben minden embertől teljesítményének IngjaVat várta az ország. A kisterenyeiek nem is fukarkodtak a jó munkával. Eredményeikre — Ismertem a Kistere- mi sem jellemzőbb, mint nyei Gépállomást, de egy hogy 1958-ban nyereségrépillanatig nem haboztam elvállalni a vezetést. A gépállomásnak csak a ne- Az események viharos ve volt gépállomás, önma- gyorsasággal követték egy- gatól adódott a legelső fel- leszálltak a gépekről, hős’ mást ezután. A Somogy adat: rendet kellett terem- részt vegyenek a termelcszesedést osztottak a megelőző év kiváló munkájáért. A traktoristák alig fejezték be az őszi munkákat. megyei Iharosberényben tení... szervezett gépállomást, néhány hónap múlva pedig Bonyhádon segített rr.egNehéz lenne részletezni, hogyan sikerült már egyetlen év alatt jó eredményt szövetkezetek szervezéséseben . felfejlesztésében. säls úi 3*5'iSM: sági üzemet. A szíve azonban nagyon húzta vissza kori gépállomáson tízenU TilZ nyolc erőgép és hat traktoNogradba. Ezért 1950 ele- K jén, saját kérelmére Ersekvadkertre helyezték. Alig töltött el itt egy _ .. _ évet, tanulás, öt hónapos aw pártiskola következett, s ezután újabb vándorlás. Igaz, ekkor már nem más országrészbe, csak Salgó— A gépszerelőkön kívül valamennyien jártuk a falvakat, hogy beszélgessünk az emberekkel a szövetkezetesítés előnyeiről — magyarázza Baranyi Bertalan. Azt hiszem valamennyivel mi is hozzájárultunk ah- ■■■■■ hoz. hogy a salgotanam embereket. Akkoriban meg árasban elsőként jöttek ros volt. Mindenekelőt elegendő munkát kellett szerezni az embereknek, termelőszövetkezetekbe és tarjánba. A gépállomások ®dll ánosokhoz munkat megyei --------u p olitikai lett. Az egykori bányász sokat tanult ezekben az években. ügy volt, hogy a gépállo- létre a szövetkezeti közsé- más igazgatója is eljárt a gek Igazgatóságának osztályvezetője a gépállomásnak. — Tíz évvel ezelőtt tíz Jogosan mondja ezt az igazgató. A gepallomásiak — az ő - személyes példa- mutatasaval — a politikai termelőszövetkezet tartó- munkában js helytálltak. zott a gépállomás körzetébe — mondja az igazgató. Ez a helytállás jellemző rájuk évek óta. A termeló— Sokan azt gondolják, hogy nagyon ertenek a Ezek közül is a legnagyobb szövetkezetek szaporodása- a nagykeresztun Petőn volt 640 hold földdel. Ehval a gépállomás tennivalói is többszörösére növemezőgazdasághoz, pedig a tsz*1Viz tartozott még kedtek, a kezdethez viszo- akkor derül ki ez igazán, akk?L^u,cS.XLÍa\A k,e?' nyitva. Hiszen annak idején amikor meg is kell oldani detleges körülmények között gazdálkodó szövetkeze- azokat a § on do kát, «jmS“ 1*1, ___ e _ 1,. Jt„ir Kroirt’ői Uonaini n«n(rít>a t6k itig§ nőm tudteilí könnyű. Mint falusi gyérek 1»™’legyen kötve eligazodtam az alapvető 0^ert egvettln év^lltt c?akn#m, h*tven ragvtejietennivalókban, azonban Jkerüff rfndet Znltní ^ű k0rS“^ ^Sé0~ tíz tsz. tizennyolc Koffer es hat ember volt az ősz- szes gondjuk. Ma agy egész járást lát el a gépállomás, ahhoz, hogy eleget tehessek a követelményeknek, szakmailag is képezni kellett magam. Kisterenyén — elégedetten. emlékezik A POLÍROZÓ Ducsai Imréné polírozó, közei egy éve dolgozik az írószer KTSZ-ben kiváló munkát végez, és példamutató magatartásával élenjár ai üzemben A tavaszi tervteljesítésben 1955 tavaszán már elsők lettek a megye gépál- lomasai között. Baranyi Bertalan azt mondja, hogy egész gépállomási tevékenységének legkedvesebb emléke az 1955-ös traktorosnap. Nagy örömmel vette át az ünnepségen a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályvezetőjétől a jó munkájáért jaró versenyzászlót. De még a sítményű, korszerű erőgéppel. munkagépek sokaságával. Jelenleg is százötvenen dolgoznak a gépállomáson. Ennjn a különbség. Már erősen kinőtték a Solvmosi ■ bárótól örökölt szűk épületeket, igy öröm tudni, hogv jövőre éDül az új, korszerű gépállomás is. Baranyi Bertalan immár tíz esztendeje igazgatoja a •iszlónál is jobban örüít az Kisterenyei Gépállomáselhangzott szavaknak: „. a megye volt legrosszabb gépállomásának. ..” Az első menetet tehát nak. S ha nem is a megyében. de ott volt a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság egyik fontos bázisának, a gépállomásnak a megnyerte a fiatal igazga- születésénél. Életútja olyan. gató, illetve az általa irányított mezőgazdasági mint sok más,, a munkás hétköznapokban edződött üzem. Mindez azonban kommunistáé. Munkájáért csak a kezdetet jelentette. A gépállomás fejlődésével aranyosan növekedtek a megbecsülés, zi. tisztelet övePádár András Két műszak a téglagyárakban A Tégla- és Cserépipari Tröszt gyárai a téli hideg miatt majdnem 90 millió égetett téglával maradtak adósak az első negyedévben. A tartozás törlesztésére rendkívüli intézkedéseket tettek. Az iparágnak csaknem 40 gyárában áttértek a kótműszakos termelésre és ahol csak lehetett, vasárnap is dolgoztak a begiaegebő kemencék mellett. így az utóbbi három honap’bam mar túlteljesítették előirányzatukat és augusztus 1-ig 75 millióra csökkentették a téli tartozást. Az idén júliusban érték el a legjobb eredményt %z iparág dolgozói, mért 5.5 millióval mérsékeltek az adósságot-
