Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)

1964-08-08 / 152. szám

VíULQ PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I AZ MSZMP NÖGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVF. 152. SZÁM. ÄRA: 60 FILLÉR. 1964. AUGUSZTUS 8. SZOMBAT A műszaki fejlesztésről Brigadvezetők A Das Volk vendége voltam Katonák között rüáíu szólunk ólwuÁLnknnk Befej ezödött a nyári betakarítás a pasztái járásban A komplex munka sikere — 508 vagon gabona az államnak — Jól haladnak az időszerű munkák A pásztói járásban teg­nap teljes egészében befe­jezték a nyári betakarítási munkát A járásban össze­sen learattak és elcsépel­tek nát. vetkezetei a csépléssel párhuzamosan 508 vagon gabonát szállítottak a Ga­bonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat magtáraiba. A nyári batakarításról, a gabonafelvásárlásról és a soronkövetkező időszerű tennivalókról nyilatkozott lapunknak László István, a pásztói járási pártbizott­ság titkára. is jól haladnak. A talaj­munka tervét 76 százalék­ra teljesítette eddig a já­rás, ez valamivel több mint 10 ezer hold. Jelen- 16 160 hold gabo- leg a talajmunkán kívül a A járás termelőszö- silózás, a szervestrágya szórás és az aprómag be­takarítás a legfontosabb tennivaló. Ez utóbbi felér egy kis aratással. Termé­szetesen a munkák komp­lex elvégzésének immár bevált gyakorlatát, ezt a lendületet tovább folytat­juk. A silózásra ütemter­vet készítettünk. A járás­ban 796 hold a fővetésű silókukorica és a betaka­rításhoz 21 silózógép áll rendelkezésünkre. Ezeket csoportosan működtetjük. A járás déli részén már 100 holdon levágták a gé­pek a silókukoricát. — Ugyancsak körülte­kintően szerveztük meg a szervestrágya szórást. A tervezett 5667 holdból 1000 holdon már elvégezték ezt a munkát. A munka meggyorsítása érdekében a rendelkezésünkre álló 4 trágyamarkoló mellé bri­— Melyek a nyári betakarítás legfőbb tapasztalatai, s mi a változás a múlt év­hez viszonyítva? Jóval az aratás megkez­dése előtt minden ténye­zőt figyelmebevéve kidol­goztuk a komplex-munkák tervét, amelyet aztán kü­lönböző tanácskozásokon ismertettünk a termelőszö­vetkezeti, községi vezetők­kel, tsz tagokkal — kezd­te nyilatkozatát László elvtárs. Nagyon pozitív vonás, hogy a tsz tagság hamar felismerte ennek nagy jelentőségét és tevé­kenyen elősegítette a ki­bontakozást. A munkák komplex elvégzése nagy munkaszervezést követelt, amelyet járási szinten az operatív bizottság irá­nyított. Ez a bizottság irányította a gépeket, s szükséges gépátcsoportosí­tásokat A járásban 27 kombájn és 41 aratógép dolgozott. Tehát a terület 92 százalékán gépek vág­ták a gabonát. Egy kom­bájn 243 holdat, egy aratógép pedig 187 holdat vágott le a termelőszövet­kezeteknél. Az aratással egyidőben a szövetkezetek­ben is megindult a szal­ma lehúzás, a kazalba ra­kás, a cséplés és a talaj­munka is. — Az aratás-eséplés si­keres befejezésében nagy szerepe volt tehát a körül­tekintő felkészülésnek, a jó munkaszervezésnek, az irányító szervek és a ter­melő üzemek, a gépállo­más minden eddiginél jobb együttműködésének. — Hogyan halad a gabonafelvásárlás és az egyéb időszerű munkák? A csépléssel egyidőben a tervezett gabonát is ér­tékesítették a termelőszö- vekezetek. A legtöbb gaz- gaság egyenesen a cséplő­gépektől szállította a ga­bonát a kijelölt magtárba. — Az :dős»erű munkák csak rakodni kell a trá­gyaszóró kocsikra, össze­sen 18 trágyaszóró kocsi dolgozik a járásban. Az aprómag cséplést 2200 holdról kell elvégez­nünk. Ebből 1930 hold ter­mését kombájnok takarít­ják be. — Hogyan fejlesz­tik tovább a munká­latoknak ezt a jól bevált rendszerét? Mindenek előtt községi szinten akarjuk csiszolni ezt a rendszert. Az eltelt időszakban nem történtek kirívó hibák, de néhány­szor előfordult, hogy nem értették meg egymást in­tézkedéseikben a községi vezetők. Azt is meg kell mondani, hogy a talaj­munkában nem tudtuk biztosítani a munka fo­lyamatosságát Erőfeszíté­seink ellenére sem sikerült mindenütt elérni, hogy a felszántott talajokat le is zárják. Erdőkürtöt és Ecse- get viszont példaként kell kiemelni. Ezzel a módszer­előnyt gádokat szerveztünk, ame­lyek azokban a tsz-ekben re- sikerült 3 hét működnek, ahol erre a szerezni, amelyet továbbra munkára nincs elegendő is meg akarunk tartani, — munkaerő. Ezenkivüi 2 fejezte be nyilatkozatát brigád ott segédkezik, ahol László elvtárs. Á vietnami válság vitája a Biztonsági Tanács előtt Nielsen norvég nagykö­vet, a Biztonsági Tanács ehavi elnöke beható ta­nácskozásokat folytatott a Vietnami Demokratikus Egyesült Államok kül­döttségétől a két Viet­nami meghívása ügyé­ben, s ezt a Biztonsági Tanács Köztársasághoz és a Viet- tagjainak többsége is jóvá- nami Köztársasághoz (Dél- hagyja. Formai kérdések- Vietnam) intézendő meg- ben van már csak fenn- keresésről. A Biztonsági akadás — jelentik nyugati Tanács — mint ismeretes hírügynökségek az ENSZ- — szerdán felhatalmazza bői —, ugyanis nem szüle- Nielsent, hogy kérje ki a tett egyetértés, mint szó­két Vietnam véleményét a lítsák meg a két Vietnam Tonkini-öbölhez lezajlott kormányát az üzenetek­eseményekről, illetve hív­ja meg a két kormány kép­viselőit. A nyugati hirügynöksé­ben. U Thant ENSZ-fötltkár azonban, aki Johnson el­nöknél tett látogatása után gek tájékozott körökre hi- nyilatkozott az űjságírók- vatkozva péntek reggel azt nak. közölték ,hogy Nielsen elvi hozzájá­rulást kapott mind a Szovjeunlótól, mind az kétlí, hogy jelenleg a Biztonsági Tanács „hasznosan működhet közre” a délkelet-azsiai válság bármilyen megoldása ügyé­ben, mivel több érintett fél nem ENSZ-tagállam. LAPZÁRTAKOR érkezett: A REUTER jelentésé sze­rint a Biztonsági Tanáig pénteken este — magyar idő szerint 20 órakor — ülést tartott és folytatta a VDK ellen benyújtott ame­rikai „panasz” megvitatá­sát. Sivert A, Nielsen, a ta­nács norvég elnöke az ülés összehívása, előtt meg­beszéléseket folytatott a tanács tagjaival a kát Viet­nam képviselőinek meghí­vását célzó javaslatokról. Napirenden Salgótarján szolgáltatása as — Ülést tartott a városi tanúm, — Salgótarján Városi Ta­nácsa tegnap a megyei ta­nács nagytermében ülést tartott. Andó József, a pénzügyi osztály vezetőjé­nek előterjesztésében meg­vitatta és elfogadta az 1964 első félévi költségve­tési és városfejlesztési ter­vek végrehajtását, majd az Ipari Állandó Bizottság te­Túlteljesítették a júliusi tervet a Tűzhelygyárban Mióta felszerelték a ZIM Salgótarjáni Gyáregységé­ben a zománcozó üzem ké­ményéhez a nagyteljesít­ményű ventillátort, nincs baj a kemencék hőfokával. S ez meglátszik a gyár egész termelésén. Csökken­tek a gondok a minőség miatt, már nem okoz za­vart a szerelőszalagokon sem a zománcozott alkat­részeknek az első félévben tapasztalt hiánya. Nincs is különös panasz a júliusra. A vállalat hidegüzemének vezetője, Gazsi Ferenc elv­társ nem elmaradásról, de túlteljesítésről számolhatott be. Kályhákból a tervezett­nél ezeregyszázzal, tűzhe­lyekből hatszázharminccal több hagyta el a gyár terü­letét ebben a hónapban. Gond azért van most is: jelenleg a hiányzások mi­att. Sok a beteg, sokan vannak aratási szabadsá­gon. Naponta kilencven- száz ember hiányzik a ter­melésből — a létszámnak mintegy tizenöt-húsz száza­léka —, s bizony elég fej­törést okoz az üzem mű­szaki vezetőinek, miként szervezzék úgy a munkát, Kevesebb a gond Eldőlt a re­konstrukció sorsa Nő a termelékenység hogy a tervet azért teljesít­hessék. Nehézségeket okoz a sok hiányzás, a gáztűzhely sze­reidében is. Itt csütörtökön fejezték be — határidőre — azt az ezerhatszáz da­rabból álló szálítmányt, amelyet a hajdúszoboszlói gázzal üzemeltetnek, pén­tek óta várisi gáztüzelésű készülékeket gyártanak, napi két műszakban nyolc­vanötöt. Szeretnék a szállí­tási határidőket megtarta­ni éppúgy, mint a „hajdú­szoboszlói” tétel esetében. Örömmel vették tudomá­sul, leginkább itt a hideg­üzemben, hogy eldőlt a re­konstrukció sorsa is. A KGMTI által összeállított beruházási program-válto­zatok közül — bizonyos módosításokkal —. július végén azt hagyták jóvá, amely az új hidegüzem megépítését szabad terüle­ten irányozza elő. Uymó- uon új, korszerű épületek­ben kap majd helyet a zo­máncozó, a nikkelező, a lemezmegmunkáló és a sze­relő üzem. A régi terüle­ten — az öntödén kívül — a TMK, valamint a raktár- épületek maradnak. A most elfogadott programtervezet­nek — ha többe is kerül így a rekonstrukció, mint azt eredetileg tervezték — nagy előnye, hogy az épí­tőmunka nem. zavarja majd a régi üzemek termelését, továbbá .kiegyenesedik” a termelés technológiai útja, amely jelentősen emeli a termelékenységet, csökken­ti a gyártmányok önkölt­ségét. A rekonstrukció 196 mil­lió forintba kerül. A kivi­teli terveket ugyancsak a KGMTI szolgáltatja, még­pedig 1965. III. 31-ig. Ez azt jelenti, hogy a Nógrad megyei Építőipari Vállalat a jövő év második negye­dében hozzáláthat a re­konstrukció megvalósításá­hoz. vékenységének \*ízsgálata során Salgótarján szolgai­tatását vizsgálta meg. A városi tanácsülés meg­állapította, hogy az Ipari Állandó Bizottság jól mű­ködött az elmúlt időszak­ban. tevékenységével sok esetben elősegítette a la­kosság szolgáltatásának ja­vítását. Az Állandó Bizott­ság ellenőrző tevékenysége során az ipari vállalatok mellett elsősorban a Kis­ipari Termelőszövetkeze­tekben és a magánkisipa- rosöknál végzett ellenőr­zéseket. Az ellenőrzések alkalmával a lakosság ér­dekeit közvetlenül érintő problémákon kívül meg­vizsgálták az adott üzem, vagy KTSZ dolgozóinak szociális és kulturális hely­zetét, az üzem elhelyezé­sét, a termelési feltétele­ket, a szakmunkás után­pótlás problémáit. A bi­zottság tevékenysége során megállapította például, hogy a Salgótarjáni Patyo­lat Vállalatnál jobb mun­kaszervezéssel lényegesen csökkenteni lehetne a ruha és fehérneműk tisztításá­nak átfutási idejét. Szük­séges lenne a vállalat ka­pacitás növelése is, hiszen az utóbbi időben mind több dolgozó asszony veszi igénybe a Patyolat szolgál­tatását. A Vegyesipari Vál­lalatnál tartott ellenőrzés során fény derült több ki- sebb-nagyobb bosszantó eljárásra. Ilyen többek kö­zött, hogy ha valaki például egy villanykapcso­lót akar megjavíttatni, _ a bürokrácia hosszú útja kés­lelteti a munkák gyors el­végzését. Ezért javasolta az Állandó Bizottság, hogy azok a helyiipari vállala­tok, KTSZ-ek, melyek a lakosság részére javító szOlgaltatasokat "egéznek, szakmai jellegüknek megfe­lelően bizonyos any agkész- lettel rendelkezzenek, hogy a javítást, a karbantartást a legrövidebb időn bélül elvégezhessék A lakosság szolgaltatasá- nak biztosításánál prob­lémaként jelentkezik a szakmunkás utánpótlás. A férfi fodraszathan pél­dául nincs megfelelő tar­talék, nem alkalmaznak elegendő tanulót. Azok pe­dig, akik ebben a szak**»-^- ban szerzik még a segédle­velet. gyorsan áttérnek a női fodrászatra, mert az kifizetődőbb, nagyobb ke­reseti lehetőséget biztosít. Komoly gondként jelent­kezik a szolgáltató KTSZ-ek elhelyezése. Több üzlet korszerűtlen, már nem elégíti ki az igénye­ket. Pedig az igény mind nagyobb, ezt a KTSZ-ek bruttó bevételének növe­kedése is bizonyítja. Míg 1961-ben például 2,1 millió forint volt a bevétel, ad­dig ez a szám 1963-ban már 4,6 millió forint fölé emelkedett — a növekedés továbbra is várható. Ezért az a javaslata az Állandó Bizottságnak, hogy az új üzletek építése mellett mind nagyobb szorgalom­mal végezzék a perembol­tok létesítését is. A városi tanácsülés el­fogadta az előterjesztést, sr arra kérte az Ipari Állan­dó Bizottságot, hogy to­vábbi tevékenységével se­gítse elő a lakosság jobb szolgáltatását, ellenőrzé­seivel, tanácsaival a szak- igazgatási szervek haté­konyabb munkáját is tá­mogassa. A tanácsülés ezután né­pi ügyeket társsait.

Next

/
Thumbnails
Contents