Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)

1964-08-07 / 151. szám

augusztus 7. péntek NÖGRÁD 5 BECSKE, 1964 Az ajtó sarkig nyitva, kő hatszáz esztendős őselr mondja, mintha mostanáb is. Nappali őr a szövetkéz sem kérdi tőle, mikor élt, ükapja, szépanyja, ő is in lük, milyen régi helység már a középkorban fenná azonban csak a XVI. száz röl. Annak nagyobb része kolta a határt, s ki építtet De hol vannak már azok atz Idők! Az igazat megvallva nem is igen érdekli mér ez az embereket Becskén. Vannak ennél sokkal maibb gondok, amelyek nyugtalanítják az embere­ket Hogy milyenek? A szövetkezetieket, az öreg Laczkót, Szekeres Feren­cet, a hajdani 28 holdas gazdát, Králik Gergelynét, a sertésgondozót aki ta­valy is 700 munkaegységet szerzett a közösben, s havi jövedelme több mint 2000 forint volt, például fölöt­tébb izgatja, mennyit fizet a termelőszövetkezet az idén? Mi lesz a közössel, ha kidőlnek a sorból az öregek? Gyürki Lászlóné- nak, aki 14 év óta vezeti hiány nélkül a földműves­szövetkezeti boltot az a legfőbb gondja most, a cséplés idején is elegendő áru álljon a vásárlók ren­delkezésére. Szandai László tanácstag meg azt szeret­né, ha a villany, az új or­vosi rendelő után, végre új művelődési otthona is lenne a községnek. Aztán az autóbusz. Jó lenne, ha az illetékesek figyelembe vennék a becskei lakosok véleményét is a menetrend elkészítésénél. Mert azt feltétlen szóvá tennék, ha lehetőséget adnának rá, a reggeli, déli, meg az esti vonathoz autóbusz csatla­kozás kellene. A falutól jó 2 kilométerre van a vasútállomás. Hát ilyen gondok foglal­koztatják 1964 nyarán a becskeieket. A nyughatatlan ember Az öreg Laczkó 18 hold­jával négy évvel ezelőtt lépett a termelőszövetke­zetbe. Akkor, amikor a nyolcvanhoídas, szegényes gazdaság határa másfélezer holdra tágult. — Micsoda idők voltak azok, micsoda idők — in­gatja fejét az öregember. A küszöbön az öreg Lacz- e hivatkozik. Nem azért an szüksége volna egyre et majorjában, s itt senki ki is volt tulajdonképpen kább azt bizonygatja ve- Becske. A krónika szerint llott. Közvetlen adatok adból maradtak a község­ié azt sorolja, ki birto- ett magának úrilakot. új szövetkezet öröksége 14 rossz tehén volt, meg az elégedetlen tagság. Hanem az öreg Laczkó a 18 holdon szépen gyara­podott. Gabona, takarmány az állatoknak mindig ke­rült. Hallgat. Emlékezik. Az­tán így szól: — A fiam akkor már hosszabb ideje Pesten öt... Nem válthattunk mindig szót egymással. A menyem nem lépett be, várta mi lesz. Egy eszten­dő múlva elment az ura után ... Most takarít va­lahol havi ezerért... — Nehéz már bizony az ilyen öreg emberek éle­te... — vág közbe Szeke­res Ferenc. Nincs több öt­ven esztendősnél, de a ne­hezebb munkát nem bír­ja. Nem is csinál mást, minthogy itt, a majorban szekérre rakja a takar­mányt, s viszi egyik istál­lótól a másikig. — Nem mondom, ha legalább kilencszáz forint­tal kopogna be havonként a postás, akkor azért más­képpen csinálnám... — mondja tompán az öreg Laczkó. — Mert a vezető­ség sokszor hibákat követ et az emberekkel... Nem olyan közvetlen, ahogy kellene... — Itt volt legutóbb is az agronómus — tört ki nekikeseredve Szekeres Fe­renc. — Mondom neki. kaszálni kellene már azt a lucernát, nem jó mag­nak ... Mire ő letorkolt: hogy ezt ő jobban tudja! Másnap aztán csak látom, hogy emberek jönnek ka­szával a lucernába ... Keserűen legyint. — Hanem azért a gazda­ság szépen gyarapodik ... — jegyzi meg később Sze­keres. Erre már az öreg Lacz­kó is felkapja a fejét: — Ha akarja, megmuta­tom az állatokat... Körüljárjuk az istálló­kat. Az öreg Laczkó meg- megáll, fülel. Nézelődik, nincs-e valami baj az ál­A bolt nem önkiszolgáló rendszerű, de a közelmúlt­ban korszerűsítették, csinosították. Délutánonként nagy a forgalom, akkor érkezik friss kenyér is — mondja a sertésszál- Ismeri, mire képes a becs- láson, s az öreg szemem kei határ. — A munkaerő­boldog izgalom fénylik. helyzet erősen megköti ke- — Mondtam már azt is züket... a vezetőségnek — zsém­A tagok nagyrésze idős — Hallgattam az egyiket, mintha minden menne a maga rendjén. Aztán jött a másik, összekavarodott megint minden ... Mi tagadás, a kis szö­vetkezet egyetlen gazdát sem vonzott a közösbe. Az latokkal. Ahol együtt van majd 240, könnyen meg- eshetik az ilyesmi. — Kár lenne ezekért a sertésekért ... Három má­zsa is megvan egy-egy anya ... Milyen szépek, egészségesek a malackák beskedik —, valami riasztó ember, asszony. A község készülék kellene a major- valamivel több, mint ezer ba • - ,Jlyen dologidőben Ákosából 250-en hagy- keves itt az ember. Ne adj j ej reggelente a falut., isten hogy valami baj tör- Fiatal férfj nem is maradt tennék, mihez kezdek egye- csak kettő a szövetkezei­dül? Milyen nyughatatlan em­ber. Pedig éveinek száma erősen közelíti már a het­venet. í ben. A brigádvezető, meg a kovács. Mert, hogy mi hozza a sok pénzt a házhoz, azt mindig tudták itt Becskén. Állatokat hizlaltak, s még a törpebirtokosok is elad­ták évente azt az egy-két Hever László a „fej ló- tenyészállatot, vagy hízót, dés óta vezeti a szövet- ^ termelőszövetkezet táv­Megtört a jég kezetet. Magas termetű, laü tervében is a takar- izmos ember az elnök. Csendesen, de határozot­tan magyarázza, mennyit mány termesztése, az ál­lattenyésztés fejlesztése fej lódött a négy «Sendő f*™“' alatt a szövetkezet. Csak a marha 240■ s,ertes ls ,tobb meglévő épületek értéke mint 200, birka meg lega- meghaladja a másfél mii- lább 600 van már a közös- lió forintot. Gépekre és ben. Aztán a lucerna, vö- egyéb felszerelésekre majd röshere magot is ad, száz- egymilliót költöttek. A sző- ezreket érőt. vetkezet nem tartozik az Nyugodtan, - higgadtan, erős gazdaságok közé, de mondja mindezeket Hevér az idén még nem vették László. Most már megtehe- igénybe az állam segítsé- ti. Az út nehezén már túl Az elsők között végzett több mint 500 hold aratással, a balassagyarmati járásban a becskei Űj Élet Terme­lőszövetkezet. A terület jelentős részén gépek arat­tak. Épülnek a gabona asz tagok gét. vannak. Most már mindig át oda készül Monda Kál­mán, a tanácstitkár is. — Soha ilyen gyorsan könnyebb lesz... nem fejeztük be az ara­tást, mint most a nyáron. m S a termés sem rosszabb Közelebb a faluhoz tovább visz az útja, nem a tavalyinál, — jelenti ki is igen jön vissza a köz­kereken egy fürge me- Kopognak a szövetkezeti ségben... jegyzi meg a nyecske. A major mellett iroda ajtaján. tanácselnök. Az asztalnál közbe Szandai László. — Az avatáson Járóka Sán- — Akinek aztán innen dor n®P' zenekarát hallga­tom, — mondja, s fiatalos arcán széles mosoly de­rül. A legutóbbi tanácsülést nagy várakozás előzte meg Becskén. A gyűlésen a mű­velődési otthon ügyében is döntöttek. A községfejlesz­tési alap jelentős részét már tavaly is erre tartalé­kolták. Majd kétszázezer forint gyűlt eddig össze. Hogy ez még mindig ke­vés? Azt csak a bedskeiek tudják, mire képesek a fa­lu lakói, ha azt látják ér­demes összefogniok. Az el­ső villanyoszlopot öt esz­tendeje helyezték földbe a . községben. A villamosítás­nál is ezrekre rúgott a la­kosság társadalmi munká­ja. Azt mondják a faluban, a villannyal nemcsak a külső arculata változott meg a községnek. A fény segített, hogy másképpen gondolkoznak, egy kicsit másokkal is törődjenek az emberek. Csak szét keli nézni a faluban. Tizennégy karcsú tv antenna emelke­dik a magasba. Kétszáz­tizenegy házban rádió szól, s a könyvtárban 1100 homokozót és kötet közül választhat ked­vére való könyvet az olva­só. A postás 200 napilap és 246 hetilap példányt kéz­— Bejöhetek — dugja be ül, egyenes derékkal, két besít. S most megépítik a a fejét egy nyurga, 18-20 kezét maga előtt nyugtat- művelődési otthont is, mert év körüli fiatalember. ja. ezt akarják Becskén vala­— Gyere csak — hívja — Nem egészen így áll mennyien . . az elnök — az apád miatt a dolog — válaszol Szán- A fény tehát nemcsak a cánk, az idén mindenki kerestünk. Eljönne-e a dai László közsigi tanács- lak^0^, a közutak világos­megkapálta a területét... cséplőgéphez, számon tar- tag. Figyelje csak sa?at jelenti. Múlik az idő! jegyzi meg egy másik ^anj a gabonát, úgy mint meg, azok is, akik Pesten Másképpen élnek, máskép­tavaly? végzik el a szakiskolát, pen S°ndolkodnak az era­— A szövetkezetben dől- munkát a faluhoz közel gozik? vállalnak... Vácott a DCM­A fiatalember elneveti ben, vagy Nógrádkövesden Hová megy a kishajó? Nemrégiben 14 ezer forintért pancsolót, babaházat építettek az óvodában, az apróságok legnagyobb örömére szorgoskodik hat-nyolc társával, a leendő búza­kazlak alját tisztítják. — Az első évben kapá- 1 at lan maradt a kukori­asszony. — Hátha még jobban fi­zetnének, akkor mennyit dolgoznánk — dohog a csapat egyetlen férfi tag­ja, egy széles, pirosarcú. magát, vasutas. Felesége a tag, de a szabadságát ő is itt tölti minden nyáron a mezőn. berek Becskén, mint akár még öt vagy tíz esztendő­vel azelőtt. Mások az örö­meik, mások a gondjaik. Főiskolára jelentkez- ember a városban tem... tanár leszek. Sokan vannak ilyenek a kőbányában. Mert az mint őseiknek. Lengyel Jó- sem zsef tanácselnök éjszakái Mondják, egy észtén de- Becskén. A nyolcadikosok je tört meg a jég. Azóta közül évente hatan-nyol­könnyen jut a jó élethez... addig bizony nyugtalanok lesznek, míg be nem feje­számíthatnak jobban az asszonyokra is, akik je­lentős részét képezik a szövetkezet tagságának. Tavaly a prémiummal együtt 38 forintot ért a can tanulnak tovább gim­náziumban, szakipari isko­lákban. Nemcsak az utca lett világosabb talános iskolában is munkaegység. Azért már mondja Lengyel József, a érdemes dolgozni. tanácselnök — a felső ta- __________ _o; D e hol vagyunk még gozatot nem is tudtuk itt let most a művelődési ház... a lehetőségek, határától — elhelyezni... Nógrádkö- Itt van a színjátszócsoport sóhajt fel teljes őszinteség- vesdre járnak át... — A „rezidenciája” is zik a községben a cséplést. S ha effelől már nyugod­tan pihenhetne. akkor újabbak tűnnek lel megint — Hátha még művelődé- a látóhatár szélén. Ez Becske, 1964 nyarán. De jövőre már más lesz! nők, — mennyivel jobban Szebbé teszik munkájukkal együtt lehetne tartani a az emberek. 0 , ,, si otthonunk is lenne, — Sok a diakunk az al- panaszkodik a tanácséi fiatalokat... Egy régi épü­Az oldalt összeállította: Vincze Istvánná és Szenográdi Ferenc gél az elnök. Maga is 18 tanácselnök nemrégiben vé- — Egy év múlva meg (Koppány György felvé- hold földön gazdálkodott, gezte el a tanácsakadémi- lesz az épület is. — veti telivel)

Next

/
Thumbnails
Contents