Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)
1964-08-04 / 148. szám
d NOG R A D 1964. augusztus 4. kedd Pótfelvétel a tudományegyetemeken és tanárképző főiskolákon A jelentkezés határideje: augusztus 20. Üdvözlet Szegedre- Üdvözlet Szegedről A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a tudományegyetemeken és a tanárképző főiskolákon a következő szakokra hirdetnek pótfelvételt: Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi kar esti tagozata angol tanári szakra, a bölcsészettudományi kar soproni kihelyetett esti tagozata angol és orosz tanári szakra. Eötvös Loránd Tudományegyetem természet- tudományi kar levelező tagozata matematika és fizika tanári szakra. József Attila Tudomány- egyetem bölcsészettudományi kar pécsi kihelye- lyezett esti tagozata angol 'és orosz tanári szakra, József Attila Tudomány- egyetem természettudományi kar nappali tagozata matematika-fizika tanári szakra és matematikus szakra, József Attila Tudomány- egyetem természettudományi kar levelező tagozata matematika és fizika tanári szakra, Kossuth Lajos Tudományegyetem természet- tudományi kar levelező tagozata matematika tanári szakra, Pécsi Tanárképző Főiskola zalaegerszegi kihelyezett nappali tagozata orosz-rajz, orosz-magyar, orosz- ének-zene, matematika-fizika, testnevelésitörténelem szakokra, Szegedi Tanárképző Főiskola nappali tagozata biológiai-mezőgazdasági ismeretek és matematika-műszaki ismeretek szakokra, Szegedi Tanárképző Főiskola békéscsabai kihelyezett nappali tagozata orosz- ének-zene, orosz-testnevelés, matematika-ének-zene és matematika-rajz szakok- ra, Szegedi Tanárképző Főiskola szolnoki kihelyezett nappali tagozata magyar- ének-zene, magyar-rajz, matematika-ének-zene és matematika-rajz szakokra. A tanulmányi idő az angol és orosz szak esti tagozaton négy, a természet- tudományi karokon öt, a tanárképző főiskolák nappali tagozatán négy év. A tanárképző főiskolák békéscsabai szolnoki és zalaegerszegi kihelyezett nappali tagozatán a tanulmányi idő két év, ezt követően a hallgatókat pedagógus-munkakörben helyezi el a hallgatók ezután tanulmányaikat további két év alatt levelező úton fejezik be. A felvételi vizsga tárgyai a bölcsészkari szakokon: magyar és a megfelelő nyelv, a természettudományi karokon matematika és fizika, a tanárképző főiskolákon a választott szakoknak megfelelő tárgyak. A jelentkezés határideje: augusztus 20. A felsorolt szakokra azok is jelentkezhetnek, akik az idén helyhiány, vagy sikertelen felvételi vizsgaeredmény miatt valamely más felső- oktatási intézménybe nyertek felvételt. Azok, akik a felvételi bizottság elutasí(Akadémia! A kiterjedt Széchenyi- irodalom általában az egyoldalú magasztalás és a teljes elutasítás végletei között csapong. Spira György igyekszik elfogulatlanul közelíteni Széchenyi alakjához, s szembeszállva mindennemű torzítással, a valósághoz híven, a maga összetettségében állítja elénk ezt a páratlanul bonyolult jellemet, pályafutásának legválságosabb, 1848-i fordulóján. A könyv, a rankmaradt gazdag, de eddig nagymértékben figyelmen kívül hagyott forrásanyagot maradéktalanul kiaknázva, úgyszólván lépésről lépégre követi azt a meredek tó határozatát megfellebbezték, csak akkor jelentkezhetnek pótfelvételre, ha visszavonták fellebbezésüket, vagy ha azt az illetékes szerv a pót jelentkezés időpontjáig elutasította. Az idei felvételeken elutasítottak annak a dékánnak, illetve igazgatónak jelentsék be írásban, hogy melyik karra, illetve főiskolára kérik ismét felvételüket, akitől az elutasító határozatot kapták. A felsorolt esti és levelező szakokra az idén érettségizettek is jelentkezhetnek. Azok, akik ez évben még nem kérték felvételüket felsőoktatási intézménybe, ha most érettségiztek, a középiskolánál, ha régebben érettségiztek, munkáltatójuknál nyújtsák be jelentkezési kérelmüket. A pótfelvételi vizsgákat augusztus 31. és szeptember 10-e között tartják. Kiadó 1964) utat, amelyet 1848 márciusától szeptemberéig járt meg. Érzékletesen jeleníti meg azokat a Széchenyi körül és Széchenyiben magában is összecsapó roppant történeti erőket, amelyeknek küzdelme e fél esztendő során előbb a forradalmi módszerek következetes ellenzőjéből a forradalom odaadó támogatójává tette, majd pedig felőrölte e tragikus sorsú magyar államférfit. A szerző voltaképpen nemcsak 1848. Széchenyijét és Széchenyi 1848-át idézi meg, hanem egyszersmind kulcsot ad a Széc- henyi-kérdés egészének megoldásához is. (-) ÚJ KÖNYV SPIRA GYÖRGY: 1848 Széchenyije és Széchenyi 1848-a HORVÁTH LÁSZLÓ: FELÄAK ÁZ átommag títkaí A TUDOMÁNY ÄLDÄSA De nemcsak az emberi test, hanem a növényvilág titkát sem könnyű megfejteni. És hogy ma sokkal többet tudunk erről a titokról, mint néhány évtizeddel korábban, azt mindenekelőtt a rádióaktív izotópoknak köszönhetjük. A növény gyökerei útján vizet vesz fel a talajból. A vízzel együtt oldott állapotban ugyancsak a földből szármázó ásványi sók is kerülnek a növény egyes részeibe. A levegőből a növény a levelek segítségével széndioxidot szed magaba. Hogy az ásványi sók és a széndioxid vándorlásának útját, szerepét a növény életfunkciójában megérthessük, ismét a növénybe juttatott rádióaktív izotópok segítenek. Évezredekig senki sem tudta pontosan meghatározni, hogy a különféle növények tápanyagígénye milyen? Most a rádióaktív izotópok segítségével a tudomány kezd választ kapni erre a . kérdésre. így állapították meg például, hogy a cukorrépa, a kukorica, a dohány és a gyapot csak növekedésének első periódusában vesz fel foszfátokat. Ezeket a növényeket tehát növekedésük későbbi szakaszában teljesen fölösleges foszforral trágyázni. Ugyancsak kísérletek sora igazolta, hogy a rádióaktív besugárzás a növények sejtjeinek növekedését is kedvezően befolyásolhatja. Meggyorsítható a növekedés, a terméshozam növelhető, ha a vetőmagot, vagy a növekedő növényt bizonyos fajta sugarakkal megfelelően kezelik. A genfi atomkonferencián a szovjet delegáció arról számolt be, hogy a rádióaktívan kezelt borsó például húsz százalékkal növelte a terméshozamát. Hasonló kísérletek arról győzték meg a kutatást, hogy a cukorszintézis nem a cukorrépa gyökereiben. hanem a levelekben megy végbe. A gumókban a répa csak felraktározza a cukrot. Ezért a növénytermesztőknek érdemes arra törekedni, hogy a cukarépát lehetőleg nagy levélzettel termesszék. ■ És hasznát veszi az atomkutatás eredményeinek a régészet is. Hogy pontosan milyen idős egy- egy több ezer éves, a föld mélyében fellelhető emberi, állati vagy növényi maradvány erre évezredekig nem tudott választ adni a tudomány. De amióta ismerjük az atomok legalapvetőbb be Isii törvény- szerűségeit, azóta egyre több rejtély oldódik meg. A levegőben jelenlevő mi»— Csőkoltatom a szegedieket! — Honvággyal és némi irigységgel kiáltott felém Solymár József né, a salgótarjáni kisállomás peronjáról, amikor a délutáni gyorssal elindultam. Solymárné a Karancs-szálló igazgatóhelyettese, Szegedről került a Palócföld fővárosába és ez az első nyár, amikor — szakmájának adódóan — nem vehet részt a szegedi, minden eddiginél nagyobb idegenforgalom lebonyolításában. Július 24-én, a Hunyadi Lászlóval nyitották meg az idei Szegedi Szabadtéri Játékokat, s már az első három napon 25 ezer vendég fordult meg a Tisza- parti rjetropolisban. E hatalmas látogató sereget az előzetes hely- és szobafoglalások szerint további tízezrek követik augusztus 20-ig a játékok befejezéséig. A szocialista országokból — s köztük az idén először nagy tömeggel a Jugoszláv Szocialista Köztársaságból — Európa szinte valamennyi államából, de a tengereken túlról is ezrek látogatnak el ide repülőgépen, hajón, vonaton, autóbuszon és saját gépkocsin. Jönnek azonban a művészet iránti szomjúságból hajtva belföldiek is, az ország minden részéből, a legtávolabbi vidékekről is. S ma már ez a évenként megismétlődő és egyre nagyobb nemzetközi művészeti rangot nyerő rendezvény- sorozat azt bizonyítja: a műélvezet kielégítése nem ismer távolságot. A tarjáni üdvözletét átadtam, s ezzel nagy örömet okoztam a Virág Cukrászda dolgozóinak. — Lám, még onnan is gondol ránk — mondták — ez érthető, mert már évek óta én is sok-sok ezer más emberrel tudom: „Ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza”. A város ma már valóban parkok, strandok, szökőkutak városa s mindezeken a nyugalmat, kikapcsolódást jelentő szükséges külsőségeken kívül egy országrész, az Alföld leg- alföldibb népi, gazdasági, kulturális demonstrációjának centruma. Itt a Dómtér frenetikus sikereket arató műsorai között a négy hét alatt a különböző kiállításokon e vidék termékeinek kincsestárával, építészeti, történelmi, irodalmi múltjával és zenéjével, gazdag romantikájával ismerkedhet meg a látogató. Megismerkedhet és a kellemes élményekkel megrakodva jóleső érzéssel térhet vissza otthonába, hazájába, mert Szeged, a szegediek ragyogó példáját adják az őszinte, szívből jövő, igazi magyar vendéglátásnak. Az ország fővárosában, a Balaton mellett s más idegenforgalmi- lag fontosabb helyeken szerzett másfajta tapasztalatok birtokában azt lehet mondani: nem ártana ilyen alkalmakkor tanul- mányutakat szervezni Szegedre külön a vendéglátó- ipar és a belkereskedelem másutt dolgozó szakemberei részére. A Hunyadi Lászlót 26-an este hat és félezer ember nézte meg s tapsolta végig Udvardy Tibor, Déri Gabriella, Ágai Karola, Littai Gyula, Szabó Miklós kimagasló szerepalakításait. Va- szy Viktor karmesteri, Varga Mátyás díszlettervezői és Mikó András rendezői művészetét. A három felvotiásos operába sűrített történelmi dráma egyaránt felejthetetlen élvezetet jelentett a nézőtéren helyet foglaló, falvakból eljött, és a mi bányavidékünkről csoportosan érkezett dolgozóknak, meg a Kanadából ezért a műsorért Szegedre látogató egyetemi tanárnak és családjának. Nógrádikkal sajátos palócbeszédjük nyomán találkoztam az első felvonás szünetében. A lacikonyhán sistergő friss házikolbász és a csongrádi vörösbor den liternyi közönséges* széndioxidban egy parányi mennyiségű rádióak'tív széndioxid is található. Minden fűszál, amelynek sejtállománya asszimiláció során a levegő széndioxidjából épül fel, minden élőlény, amely a füvet lelegeli és minden ember, aki az állat húsát megeszi, két- billiomod résznyi rádióaktív szenet is magába sz’ed. Ennek lassú bomlását a friss szénsav, illetve a friss táplálék felvétele folyamatosan ellensúlyozza. Azonban ha az élőlény elhal, az utánpótlás megszűnik, akkor a sejtekben jelenlévő rádióaktív szén atomjai a saját belső törvényüknek megfelelően bomlani kezdenek. Ezt a bomlást tulajadonképpen egy végtelenül lassú óra járásához hasonlíthatjuk. Azért végtelenül lassú, mert a rádióaktív szén felezési ideje kerek számmal kifejezve 5600 év. Env- nyi idő alatt bomlik el az elhalt élő szervezetben lévő rádióaktív szén fele. majd újabb 5600 év elmúltával ismét a fele és így tovább, az idők végtelenségéig. A tudomány emberének most már az a feladata, hogy a még meglévő rádióaktív szén mennyiségéből megállapítsa azt az időpontot, amikor az élet funciója megszűnt és elkezdett járni a titkot feltáró rádióaktív óra. így állapították meg például, hogy Snofru király Medyumi sírjának ciprusgerendái 4800 évesek III. Szeszosztrisz temetkezési hajójáról a rádióaktív óra leolvasása óta pontosan tudjuk, hogy az 3620 éves. Hangtalanul járnak a rádióaktív órák és teljesen megbízható időhálózatot feszítenek ki az emberi történelem utolsó húszezer esztendeje fölé. Ezeknek az ismereteknek a továbfejlesztése ad rá biztos reményt, hogy előbb-utóbb az emberi tudomány nemcsak felbecsüli. hanem pontosan megállapítja a kövek, földünk, naprendszerünk bolygóinak életkorát, keletkezésének körülményeit. (folytatjuk) társaságában nagy ujjon- gást váltott ki belőlünk ez a véletlen találkozás. Nagybátonyból, Kisterenyé- ről, Salgótarjánból és Pásztóról jöttek három napra egy-egy csoporttal, s már az első nap benyomásai alapján arról beszéltek: miért nem csinálunk mi (s ezen a megyei sajtót értették leginkább) otthon nagyobb propagandát a Szegedi Szabadtéri Játékoknak. Ha jobban ismernék a nógrádiak, mi mindenben lehet részük a Tisza mellett, sokkal többen jönnének ide. Valóban e kritikában sok az igazság, s én azt hiszem, a bíráló megjegyzésből nemcsak az újság, hanem az erre a célra hivatott idegenforgalmi megyei szervek, s az IBUSZ is magára vállalhat valamicskét. Mert a Szegedi Szabadtéri Játékok már nem szegedi, hanem országos jellegű rendezvények. Ugyanakkor a méreteket és a szervezettséget, a helyi sajátosságot is tekintve, ma még egyedülálló hazánkban. I Mindjárt okulva is a mulasztáson, szót kell ejteni a szabadtéri feldolgozásban először színrekerü- lő, minket nógrádikat közelebbről is érintő romantikus népoperáról a Vid- róczki-ról. A bemutatója csütörtökön, július 30-án este minden eddiginél nagyobb vidéki tömegekei vonzott. A Vidróczki története a múlt század közepére viszi el a nézőt. Vidrócki, a Mátra betyárja, a szegények oltal- mazója, az úri igazságtalanság üldözője. A mű tehát bemutatja a betyárok életét éppúgy, mint a velük szemben álló úri világét. E két világ találkozása, összeütközése, konfliktusa teszi izgalmassá, sodróvá a cselekményt. Mikó András rendező nyilatkozott a bemutatóról: — Innocent Vince Ernő és Farkas Ferenc művét rádiójátékból ismeri már a magyar közönség. A mostani operai feldolgozás magán viseli azt az igényt, hogy a játékok természetének megfelelően a legszélesebb közönséghez szóljon és nagy látványos tömegjeleneteivel kiaknázza a szabadtéri színpad nagyerejű lehetőségeit. így a műbe számos tömegjelenet és öt nagy tánckép is került. A Vidróckit még augusztus 8-án és 15-én játszák a Dóm-téren. Szegedet a klasszikus hírű, európai színvonalú Salzburgi Ünnepi Játékok mellett emelgetik néhány év óta s bizonyára nem méltatlanul. Mi nógrádiak, akik az ősi és újabb népi művészet pazar hagyományaival rendelkezünk, akik az általános kulturális fejlődés célkitűzésével igyekszünk bekapcsolódni a már mozgalommá terebélyesedő nagy menetelésben, — sokat tanulhatunk a szegediektől. S a szegediek nem rejtik véka alá kincseiket. ök is üdvözlik és várják ünnepeikre a Palócföld népét. Kondorost tános
