Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)
1964-08-22 / 163. szám
J-COA^J TOA £1 ÁRJAI, EGE ES ÜLJETEK1 ÄRA: 60 FILLÉR XX. ÉVF. 163. SZÄM. 1964. AUGUSZTUS 22. SZOMBAT cfaz &q.tj.dcjti kamuiakéul Sofőr mellett — országúton A fiatalkorú bűnözésről Rádió, tv-műsor A megyeszékhely tilzelöellétésárál Csehszlovák mezőgazdasági pártkiildöttség megyénkben Augusztus 20-án, a délelőtti órákban öttagú csehszlovák mezőgazdasági párt- küldöttség érkezett memegyénkbe, B4rta András, a losonci járás pártbizottság első titkára vezetésével. Csehszlovák vendégeink négy napon át elsősorban a termelőszövetkezetek pártszervezeteinek munkáját, a takarmánygazdálkodást és a nagyüzemi szőlőtelepítést tanulmányozzák. A7. alkotmány ünnepén a mátranováki termelőszövetkezet baromfitelepét tekintették meg, ahol a hús- csibenevelést tanulmányozták. Pénteken a palotást tsz-ben és a Sziráki Állami Gazdaságba látogattak. A küldöttség a még hátralevő időben ellátogat a Heves megyei Ostoros község termelőszövetkezetébe is, hogy megtekintse és tanulmányozza az úgynevezett Moser-féle művelésű szőlőt, valamint a hegyi rétegvonalas telepítést. Látogatást tesznek továbbá az érsekvadkerti Magyar— csehszlovák Barátság Tsz gazdaságában is. Gyorsítani kell a silózás és a talajmunkák ütemét Híradás a szövetkezetekből és a gépállomásokról A megye területén elhallgatott az utolsó cséplőgép is. Befejeződött az idei kalászosok cséplése. összesen 69 360 hold területről arattak és csépeltek az idén. E munka mellett már folyik a silózás, szántótraktorok forgatják a földet, kombájnok aratógé- gek dolgoznak az apró- magtermő táblákon. A hét elején érkezett esős időjárás további hátrányt okozott az egyébként is lassú silóbetakarításban. A 3245 hold fővetésű silókukoricának csak a harmadrészét takarították be — a megyei tanács mező- gazdasági osztályának legutóbbi jelentése szerint. A legnagyobb a lemaradás a salgótarjáni és a szécsényi járásban. A két járásban ennek a munkának alig több mint tíz százalékát végezték el. Ezzel szemben jói halad a siló- betakarítás a pásztói és a balassagyarmati járásban. A cséplés befejeztével lényegesen több erőgép szabadult fel, amelyeket a tervezett talajmunkák elvégzésére lehet átcsoportosítani. Erre szükség is lesz, mert a nyári mélyszántásokat szeptember egyig be kell fejezni, s már hozzá láthatnak minden termelőszövetkezetben az őszi vetések előkészítéséhez. A legutóbbi értékelés szerint a nyári mélyszántásnak mintegy 75 százalékát végezték el a megyében a közös gazdaságok. A vetőszántási terv teljesítése azonban egyelőre vontatottan halad. összesen 54 500 hold vetőszántást kell ,-észiteni a megyében. Ez a nagy feladat sürgetően követeli, hogy minden termelőszövetkezetben fokozzák a gépek munkájának üt-mét. Szükség van arra, hogy minél több gépet működtessenek kettős műszakban. Megkezdődött már a járásokban a gyümölcstelepítések előkészítése is. A megyében 602 holdon kell előkészíteni a talajt a gyümölcstelepítéshez. Ehhez rendelkezésre állnak a szükséges erőgépek és munkaeszközök. Mindenekelőtt legfontosabb a szamóca telepítések talaj - munkájának elvégzése. Áz alkotmánynapi ünnepségekről jelentjük: Sikereink birtokosa a nép Találkozók, gyűlések, vásárok, vidámság1 az országban és megyeszerte Szép, napos időre ébredtek az emberek augusztus 20-án alkotmányunk 15. évfordulóján. A hagyományoknak megfelelően ezt az ünnepet szerte az országban munkások, parasztok, fiatalok és öregek baráti találkozójával, gyűlése kkel, különböző objektumok átadásával, vásárokkal, vidámsággal ünnepelték meg. Megyénkben Pásztón, Szécsényben, Érsekvadkerten és Romhányban volt nagyobb szabású ünnepség. Nagygyűlés Pásztón A környékbeli tizennyolc községből már a kora reggeli óráikban csoportosan érkeztek emberek Pásztora, vonaton, autóbuszon, autókon, s a járási székhely lakóival együtt több ezren ünnepelték a volt kastély kertjében alkotmányunk ünnepét. A délelőtt kiemelkedő eseménye volt az ünnepi nagygyűlés. A járás politikai, tömegszervezeti, állami és gazdasági vezetőinek társaságában az ünnepség sizínhelyére érkezett Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő, aki Csépány Istvánnak, a Hazafias Népfront járási titkárának üdvözlő szavai után beszédet mondott. — A pásztói járásban és Pásztón már hosszú évek óta hagyományossá váltak az augusztus 20-án rendezett találkozók, amelyeknek mint mindig, most is legjelentősebb tartalma a béke gondolata, a béke fenntartása melletti de- monstráoió —, kezdte beszédét Jakab Sándor elvtárs. — Az idei augusztus 20- án immár tizenötödször ünnepeljük népköztársaságunk alkotmányának megteremtését. Másfél évitized után szocialista társadalmunk sikereit, alkotó munkánk eredményeit, a munkások és parasztok megvalósult testvéri szövetségét, politikánk szilárd alapját és mindazokat ünnepeljük ma, akik eddigi eredményeinkben közreműködtek s akik jövőt építő nagy céljaink valóra váltásának is részesei akarnak lenni. — A munkás-paraszt hatalom hazánkban ezentúl méginkább erősödni fog és olyan gyorsan, ahogyan dolgozunk, ahogyan ügyeinket intézzük. Ez a hatalom ebben az országban örök marad. Történelmi bizonyosság immár, hogy a munkások és parasztok éppen olyan jól vezetnek, mint amilyen jól dolgoztak a múltban és dolgoznak a jelenben is, — Ezt az igazságot bizonyítja az országban és a megyében érzékelhető lendületes alkotó munka, a termelési eredmény, a kölcsönös bizalom és az egészséges politikai légkör. Sikereink megteremtője és birtokosa a nép, az egész dolgozó társadalom, amelyet a közös cél ismerete, elfogadása ösztönöz. Majd így folytatta beszédét Jakab elvtársi — Ezen a napon köszöntjük ipari, mezőgazdasági, értelmiségi dolgozóinkat, akik eredményeinket létrehozzák. Kylönös elismeréssel kell szólnunk a mező- gazdaságban dolgozókról, akik jól és időben befejezték az aratási és cséplési munkálatokat. ' — Gyorsütemű fejlődésünket bizonyítja, hogy az iparban második Ötéves tervünk kezdetétől 35 százalékos az emelkedés, ami több gépet, több építési anyagot, több tartós fogyasztási cikket, s ami ezekkel jár, jobb életmódot jelent. Jellemző a mezőgazdaság országos, de különösen megyén belüli fejlődése is. Nálunk van a szántóföld katasztráiis holdjára jutó legtöbb traktor az országban, műtrágya felhasználásunk az ötéves terv kezdete óta megkétszereződött, évről-évre nagyobb területen termelünk konyhakerti növényeket és gyümölcsöt, földjeink emelkedő hozamán lemérhető a szakszerű gazdálkodás. Ezek a tények égyben annak a hosszú időkön át diktált szemléletnek a végét is jelentik, hogy mivel Nógrád elsősorban ipari megye, nem érdemes törődni a mezőgazdaság fejlesztésével. — A termelési eredmények mellett mind több az iskolai tantermek, új iskolák, óvódák, bölcsődék, művelődési házak száma. Mindez egyben az egész dolgozó nép életének alakulásán is tükröződik: emelt fővel mondhatjuk, hogy az 1957-es pártikonferencia célkitűzése valóra vált: szocialista építésünk együtt halad, a legszorosabb összefüggésben van a nép életszínvonalának emelkedésével. — Társadalmi-gazdasági építésünk sikereinek egyik fő forrása a nép erősödő összefogása, a népi nemzeti egység kibontakozása. Ezernyi ezer jelenség példázza ezt a kibontakozást, ami azt is jelenti, hogy a széthúzás, ellenségeskedés, intrika mind ‘kisebb területre szorul: megszűnőben van a századokon át sorscsapásként emlegetett turáni átok, az egymásra acsarkodás és gyűlölködés. — Ama nem véletlen, hanem annak a jó politikának a következménye, hogy a tehetség, a szorgalom a végzett munka alapján ítéljük meg az ein- ,, bereket, és ez az elv a legszélesebb tömegek egyetértésével találkozik. Az ünnepi szónok a tói vabbiakban a társadalmunkI szerkezetében végbement: változásokról, a munkás- osztály számának megnő-1 vekedéséröl, a dolgozó pa-j rasztság öntudatának jói irányú alakulásáról, az ér-' telmiség megbecsüléséről, alkotó munkájának nél k n -; lözhetetlenségéről beszélt, majd így folytatta: — Munkánk töneüen • ez abból ered, hogy az emberek felismerték a munka értelmét, tudják, hogy érdemes dől- , goznl, látják, hogy $z egyéni érdek találkozott, és azonos a társadalmi érdekekkeL Nem csodálatos-e, hogy ti-, zenöt év alatt 20 000 lakás épült megyénkben s így 66 ezer ember költözött korszerű lakásba? Itt a pásztói járáson belül is például Tar községben a "házak 50 százaléka új, Mát- raverébélyen kétszer annyi az új lakások száma, mint 1949 előtt volt, Pásztón 800 új lakás épült. S az új la(folytatása a 3, oldalon.)
