Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)
1964-08-18 / 160. szám
2 NÖGEÁD 1964, augusztus 18. Sedd Á Szovjetunió nem lesz közömbös fegyveres konfliktus láttán Lenin-renddel tüntették ki Kirgiziát Hruscsov szovjet miniszterelnök, aki jelenleg országjáró körúton tartózkodik, vasárnap Frunzeban '«észt vett a Kirgiz Kommunista Párt Központi Bizottságának és a köztársaság Legfelső Tanácsának gyüttes ünnepi ülésén, 'ruscsov ez alkalommal át- iyújtotta a Kirgiz Köztársságnak a Lenin-rendet, unit a Szovjetunió Legfel- j Tanácsa a gazdaság és kultúra fejlesztésében fért kimagasló sikerekért sít oda. Kirgizia, amely .avaly ünnepelte Oroszországhoz való önkéntes csat- axozásónak 100. évfordulóját, a Szovjetunió keleti területeinek egyik legvirágzóbb köztársasága. Hruscsov az ünnepségen beszéuet mondott Beszédének jelentős részét a szovjet kormányfő külpolitikai kérdéseknek szentelte. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nemzetközi helyzete akárcsak az egész szocialista közösség nem- zebköi helyzete, jó és szilárd. Hruscsov egyúttal rámutatott. hogy addig amíg imperializmus valahol is létezik, váratlan formában és váratlan helyen mindig meg fog mutatkozni agresszivitása. A szovjet kormányfő megállapította, hogy a délkelet-ázsiai különösen pedig a Vietnami-öbölben lejátszódott események fényesen igazolják a kommunista és. muhkáspáirtok értekezleteinek dokumentumaiban adott értékelés, helyességét, amely szerint az amerikai imperializmus á nemzetközi csendőr szerepét tölti be. Az Egyesült Államok imperialista körei nyíltan csendőrként viselkedtek, amikor támadást hajtottak végre a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Hadüzenet nélküli háborút folytatnak Déi-Vietnam népe ellen, fojtogatják, ezt a népet. Az amerikai imperializmus beavatkozik Laosz belügyeibe: a reakciós' körök oldalán, a laoszi nép demokratikus erői ellen lép fel. Hruscsov rámutatott, hogy Törökország az imperializmus erőinek befolyása alatt hajtott végre támadást a Ciprusi Köztársaság területe ellen. Hiszen minden józan gondolkodású ember tudja, hóigy az ő . jóváhagyásuk nélkül Törökország nem bocsátkozott volna ebbe a veszélyes katonai kalandba. Hruscsov figyelmeztette az agresszív erőket, hogy a Ciprus belügyeibe való beavatkozás, és az a kísérlet, hogy a vitás kérdéseket bombázások, a békés lakosság lelövöldözése, agresszív háború útján oldják meg —. nem vezet jóra. Ezeket a kérdéseket így nem lehet megoldani — jelentette ki. Csak feszültebbé teszik a légkört, és megrontják a nemzetközi helyzetet, ha beavatkoznak egy állam belügyeibe, és megsértik szuverenitását. A szovjet emberek — jelentette ki Hruscsov — azt szewtnék, ha Cipruson ismét nyugalom uralkodnék. Rámutató«, hogy Angliának ki kell vonnia a szigetről csapatait, Törökországnak pedig tiszteletben kell tartania a Ciprus szuverenitását, és a ciprusiak jogait. Mi Törökországgal szomszédok vagyunk és sokat tettünk és teszünk most is azért, hogy jó kapcsolatokat tartsunk fenn vele — jelentette ki Hruscsov. A Szovjetunió azt akarja, hogy béke és nyugalom legyen ebben a térségben. A Szovjetunió azonban nem lehet,' és nem is lesz közömbös olyan fegyveres konfliktus fenyegetése láttán, amely déli határai közelében lángolhat fel, és országunk, valamint a Szovjetunióval szövetséges és baráti államok biztonságát érintheti. Kitartunk a Malaysiával való szembenállás politikája mellett Sukarno beszéde Indonézia nemzeti ünnepén Sukarno elnök Indonézia nemzeti ünnepe alkalmából hétfőn a ' djakartsj Merdeka-palota erkélyéről beszédet mondott. A. köztársaság nemzetközi helyzetét' taglalva az elnök minden eddiginél élesebben támadta az Egyesült Államok délkeletázsiai politikáját. Különösen „evesen bírálta Johnson elnök és Tunku Abdul Rahmann malaysiai miniszterelnök legutóbbi közös nyilatkozatát, amelynek tanúsága szerint az Egyesült Államok katonai segítséget Ígért Malaysiának. Sukarno rámutatott, hogy a holland gyarmatosítás maradványainak felszámolása után Indonéziának új ellensége támadt: a brit neokolonializmus- szülötte, a Malaysiai Államszövetség. Sukarno hangoztatta, nogy hazája továbbra is kitart „az egy-, szerre tíz imperialista hatalomtól támogatott Malaysiával való szembenállás politikája mellett”. Az elnök a továbbiakban megbélyegezte a Vietnami-öbölben végrehajtott amerikai agressziót és az Egyesült Államok dél-vietnami politikai módszereit. Csőmbe felderítő repülőgépeket kért sí Egyesült Államoktól Csőmbe kongói miniszterelnök hétfőn tovább folytatta tárgyalásait G. Mennen Williams afrikai ügyekkel foglalkozó amerikai külügyi államtitkárral. Csőmbe — mint nyugati hírügynökségek jeBükkszékre utazók figyelmébe ajánljuk: a községi és a strandon működő kisvevdéulOt, ahol III. osztályú áron minden igényt kielégítő étkezési lehetőséget biztosítanak. Reggel 8—24 h-ig tart nyitva a strand vendéglő. Este népizenekar szórakoztatja a vendégeket. A strand előtt szolgáltató részleg nyílott, ahol strand -cikekk, játékok kölcsönözhetők. lentik — Williams közvetítésével vasárnap arra kérte az Egyesült Államokat, küldjön számára segítségül nagy hatósugarú felderítő repülőgépeket. Csőmbe ezeket a gépeket arra akarja felhasználni, hogy teljesebb képet kapjon a partizánharcok állásáról. A Leopoldville-i amerikai nagykövetség szóvivője kielentette: semmi ok rá, hogy a külügyminisztérium megtagadja e kérés teljesítését. Színes képeslap Latin-Amerikából IV. Hátsólift a tengerre Hogy nemcsak hátsó lépcső, hanem hátsólift is létezik a világon, ezt akkor tudtam meg, amikor Copacabanán lakó ismerősöm indítványozta, hogy fürödjünk egyet. Copacabana Rio de Janeiro egyik városnegyede, amely a tengerpart mentén húzódik. Itt az ember fürdőruhára vetkőzik a lakáséjszakai mulatójában körülnézve egyetlen színes vendéget sem láttam. — Nincsenek néger vendégei? — kérdezem a magyar származású tulajdonos. — Nincsenek — válaszolja .körül sem nézve a helyiségben. — Ez drága lenne a négereknek. Ha most bejönne egy ban, lemegy a liften (csak néger vendég, kiszolgálná? liften lehet közlekedni, lévén a házak 14-20 emeletesek), átmegy egy úton, s máris fürödhet a tengerben, vagy hempereghet a tengerparti fövényen. Fürdőruhára vetkőzve indultam a lift felé, de házigazdám megállított: — Ne arra, hanem a konyhán keresztül! Fürdőruhában csak a hátsóliftet használhatod. Ez a szabály. — Hátsólift? — csodálkoztam. — A cselédek és a négerek számára. Es ahogy az előbb mondottam, mindenki azon jár, aki fürdőruhában van. Ha milliomos az illető és övé a ház, akkor is. Mit szólsz hozzá, milyen demokratikus. Brazíliában nincs megkülönböztetés. Itt az a fontos, hogy ki kicsoda, s nem az, hogy „hová” született. — De hiszen te magad mondtad, hogy négerek csak a hátsóliftet használhatják... — Dehogy. Rosszul értetted. Használhatják a főliftet is, de a hátsóliftet használják. A cselédek és hordárok csak a hátsóliften közlekedhetnek. Na már most. ha a néger csak hordár, vágy cseléd, azon jár. Ha főbérlő, vagy a főbérlő vendége, akkor a főliften... Két hét alatt még sok főliften közeledtem felöltözve és sok mellékliften fürdőruhában. A főliften egyetlen négerrel sem találkoztam. a mellékliften azonban annál többel. Mindez kiegészítette a brazíliai faji egyenlőségről szerzett ismereteimet. Brazíliában valóban nincs fajüldözés, legalábbis abban az értelemben, ahogyan Észak-Ameriká- ban dívik. A négerek Brazília lakosságának mintegy 10 százalékát teszik. Rengeteg az indián és a fél vér; azt mondják, talán nincs is brazil, akinek valamennyi indián vér ne csörgedezne az ereiben. Az őskutatás ilymódon teljesen céltalan lenne. Brazíliában mindenki egyenlő, s minden ember, a bőre színétől teljesen függetlenül olyan társadalmi megbecsülésben részesül, — amekkora vagyona van. Rio de Janeiro egyik — Nem jön be — hangzik ismét a válasz. — Ha bejönne, épp úgy bánnék vele, mint bármelyik vendéggel. Persze rá is vonatkozna, ami a többiekre: legyen tisztességesen felöltözve és viselkedjék rendesen. Ez természetes... — És akkor miért nincsenek . mégsem néger vendégei? — Mondtam már, ez a lométerrel odébb, egy mó-i sik praián fürdenek. —Dehát miért? — kérdezem. Hasonló a válasz, mint! a hátsóliftben lezajlott beszélgetésnél: — Ide a jobb módúak járnak. A szegényebbek a- zon a másik strandon szoktak fürdeni... A bariziliai egyenlőség | abból áll, hogy a rosszul öltözött fehérnek szintén a hátsó liften kell közlekednie, a jól öltözött né-: ger pedig a főliftet isi használhatja. Egyfajta, az észak-ame-j rikaitól különböző, de i mégis vele rokon faji megkülönböztetés ez. Pedig | a brazilok büszkék rá, hogy náluk mindenki egyenlő. —Huszonöt évvel ezeAmit nem irigyelnek a négerektől. A nehéz bálák rakodásánál, szállításánál elsősorban négereket alkalmaznak Rio de Janeiro ban is... Az indiai elnök nyilatkozata Radhakrisnan, az Indiai Köztársaság elnöke nem egész egy hónno múlva hivatalos látogatásira utazik a Szovjetunióba. A TASZSZ tudósítója azzal a kéréssel fordult az elnökhöz, mondja el véleményét a Szovjetunió és India baráti kapcsolatai fejlesztésének távlatairól, és számos más, mindkét országot érdeklő kérdésekről. — őszintén remélem, hogy a két ország között fennálló szívélyes baráti viszony tovább erősödik majd a kulturális és gazdasági téren létrejött együttműködés útján — mondotta Radhakrisnan. — Mi sokra értékeljük azt a segítséget, amelyet a Szovjetunió nyújt iparunk fejlesztéséhez és nem kételkedem abban, hogy tovább fokozódik majd ez a segítség. Hálásak vawunk a Szovjetuniónak támogatásáért. hely túlságosan drága négereknek. Még soha nem volt néger vendégem és nem is lesz. — Azt akarja mondani, hogy Rio de Janeiro több mint hárommillió lakosából egyetlen egy néger sem akad, aki megengedhetné magának, hogy itt töltsön egy estét? — Igen, ez a helyzet — mondja ő. Tény, hogy két hét alatt Brazíliában a nemzetközi szállodákban és éttermekben rengeteg néger liftesfiút és takarítóasz- szonyt láttam, de néger vendéget egyet sem. (Természetesen a brazíliai négerekre gondolok, nem az Afrikából és az Egyesült Államokból érkezett feketékre.) Utaztam a nem is olyan túlságosan drága autóbuszgj*orsjáraton. A hatalmas buszban a sofőr néger, az utasok között egy sem. Santosban, a praián, a tengerparti strandon sem láttam e- gyetlen négert sem. Kísérőm azt a felvilágosítást adja, hogy ők néhány kilőtt egy riói német optikuscég, amelynek vezetője! szimpátiával viseltetett a nácik fajeknétete iránt — mesélték — hirdetésben „csakis árja” kifutófiúkat keresett. Másnap reggel ezer egyetemi hallgató gyűlt össze az üzlet előtt. Beküldtek egy tizenkét éves néger fiúcskát, hogy jeletkézzék az állásra. A kisfiút kidobták. A diákok erre nekiláttak, és pozdor- jává zúzták az üzletet... A brazíliai fehér elitéin a fajgyűlöletet. A gazdag fehér csupán a szegénységet és a szegényeket veti meg. „A sors kifürkészhetetlen akaratából” azonban a négerek szegények. A volt néger rabszolgák utódai nincstelenek és analfabéták. Legtöbbjüknek soha nem volt módjuk, hogy átlépjék az iskola küszöbét. A kávéültetvényeken napi 8-10 forintnak megfelelő bérért robotolnak és ha a városokba jutnak, cslédek, ut- casepők, rakodómunkáso!- lesznek. Pintér István (folytatjuk)
