Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)
1964-07-12 / 129. szám
4 nögrad 1964. július 12. vasárnap Költészete a szabadságszeretet Pablo Neruda 60 esztendős Mustárgáz a rák ellen? Sokat ígérő új gyógyítási eljárás PABLO Neruda, családi nevén Neftali Ricardo Reyes, a világhírű kommunista költő és békeharcos hatvan éves. 1904. július lián született Temuco nevű chilei városkában. írói nevét Jan Nerudától, a múlt század jeles cseh költőjétől és prózairójátói vette, akinek műveit nagyon kedvelte. Pabló Neruda dinlomá- ciai szolgálattal kezdte pályafutását. Költészetének első szakaszában a szürrealizmus képviselője volt. Mint hazája madridi köPatagonia Fókák párosodnak a jég birodalmának .sötét barlangjaiban, hol végvárait őrzi az óceán. vete, a spanyol polgárháború és Garcia Lorea költészetének hatása alatt szerelmes dalnokból a társadalmi haladás harcosává érlelődött. Rádöbbent, hogy eddigi irodalmi munkássága zsákutcába jutott és az emberi szenvedés elleni küzdelemben találta meg a kivezető utat. Egy életre eljegyezte magát a proletariátus igaz ügyével, a munkásmozgalommal. A második világháború alatt, a harci zajtól távol, szóval és írásban küzdött a haladás ügyének győzelméért. 1942-ben mint Chile mexikói követe, fialragaszo- kon jelentette meg Sztálingrádi Ódáját, amelyben ünnepelte a szovjet katonák hősiességét, s ezzel is szorgalmazta a második front mielőbbi megnyitását. A háború befejezése után visszatért hazájába. A munkások képviselőjeként bejutott a szenátusba és részt vett a legális kommunista párt szervezésében. Támogatta a demokrácia mellett hitet tevő Gonzáles Videla elnökké választását, majd amikor az elnök diktjltori eszközökhöz nyúlt, a szenátus nvilt ülésén hazaárulással vádolta. Bujdosnia kellett; Videla kopói felgyújtották otthonát. De sikerült kijátszania üldözői éberségét, külföldre szökött és áthajózott Európába. Itt bekapcsolódott a békevilág- mozgalomba. A konferenciák ismert szónoka lett. Munkásságáért megkapta a Nemzetközi Lenin Békedíjat. Videla bukása után visszatért Chilébe, ahol 1954 júliusában ötvenedik születésnapját már hazája is megünnepelte, a haladó világgal együtt. NAGYSZERŰ költészetét, melyet merész képek és asszociációk, a szabadon szárnyaló, kötetlen forma bravúrjai jellemeznek, a délamerikai népek szabad- ságszeretete, békevágya, s a népek közötti barátság szelleme hatja át. Hatvanadik születésnapján mi is szeretttel köszöntjük Pablo Nerudát és sok, alkotásban gazdag évet kívánunk neki. B. B. PABLO NERUDA versei: Kérődző tehenek tarkítják j a. patagóniai nappalt, . — mely kicsapódó gőz lázadásához hasonló, dermesztő magányba lövellve forró oszlopát. Sivár vagy Amerika, mint a ;' meg nem szólaló harang. vf, Hold vigyázza a pásztort és v halászt, akik nem nyúlnak köteled után és nem hallják szavad. Nő körülöttük a messzeség, éjszaka leselkedik rájuk, mig új nap születik, koravén akár a többi. Temessetek a pampák földjébe Temessetek a pampák földjébe. Cigányok járnak majd táncot fölöttem és véremből sarjadó vad kalászok tarkítják a végtelen mezőket, míg én a rónán száguldó lovak dobogását fülelem, ahogy a patkók rohama elhantolt testemen dübörög át. Lezárult ajkam megcsókolja a szárba aziCkö magot,melyen felkúszik tekintetem, hogy gyönyörködjék a vágtában féktelen kedvem: ölj meg, kis élet, s szórd szét poraimat, akár a gitár fémhurjainak rekedt hangját. (A verseket Balogh Balázs fordította) HORVÁTH LÁSZLÓ: FELTÄK AZ ÁT0MM4G TlThAl SUGÁRZÁS A Röntgen-sugár létrehozásához nagyfeszültségű elektromos kisülésre van szükség; erősen ritkított gázokat tartalmazó üvegcsövekben lehet előállítani; ésak addig létezik, amíg az elektromos kisülés tart. A Becquerel-féle sugárzás forrása az urán; magától keletkezik a legkülönfélébb természetes feltételek között; szüntelenül létezik. És végezetül: a Röntgen-sugarat feltalálták és előállították, tehát mesterséges sugárzásnak nevezhetjük, viszont a Becquerel-féle sugarakat felfedezték és mindig is léteztek, tehát természetes sugárzás. 2. A SZUROKÉRCTÖL A RÁDIUMIG 1. A KÉTFÉLE Íme; csupán egyetlen esztendő telt el azóta, hogy Röntgen a maga szerkesztette készüléke ernyőjén megláthatta saját kezének csontjait, és a Röntgen-féle sugarakon kívül máris feltűnik egy másik, titokzatos sugár, amelyről eddig mit sem tudott az emberi tudomány. Kétféle sugrázás felfedezése egyetlen esztendő alatt: De mire használhatja az ember ezeket a sugarakat? Ebben az időben még senkinek nincs fogalma erről. A tudomány kétségtelenül nagyobb jelentőséget tulajdonít a Röntgen-féle sugaraknak. s ekkor még csak nem is gyanítják, hogy a Becquerel által felfedezett sugárzásnak milyen elképzelhetetlen jelentősége lesz a következő évtizedekben. Éppen ezért érdemes röviden összegezni a kétféle sugárzás ismertető jeleit: Párizs egyik külvárosában tulajdonképpen rozzant fészer a Curie-házas- pár laboratóriuma. A fészer előtt nagy kupacokban áll a szurokérc. A kísérletező házaspár hordat- ta oda a távoli Joachims- talból, ahol ezt az ércet nagy mennyiségben bányásszák. Eddig közönséges szurkot vontak ki belőle, amelyet sok minden hasznos dologra használtak. De most a szurokércben valami újat keresnek, amelyről eddig mit sem tudott az emberiség . . . Az ötlet abból származott, hogy Marie Currie iskolájának gazdag gyűjteményében sok urán és tórium tartalmú ásványra akadt, és ezek rádióaktív sugárzását kezdte vizsgálni. Ez a vizsgálat meglepő eredményre vezetett. Alig vizsgálja meg Marie Curie az első urántartalmú ásványokat, a szurokércet és a kirnotitot, amikor nagy megdöbbenéssel taA tágas, fehér teremben feszült csend uralkodik. A műtőasztalon fekvő férfi mélyen és egyenletesen lélegzik. Amikor elég mély a narkózis, a sebész hozzáfog a műtéthez. Pontos mozdulattal elvágja a bal lábon a két főeret, az ütőeret és a vivőeret. Az érvégződéseket elcsípted, elválasztja a szövettől és két műanyagcsövecske segítségével egy vpd '■ emlékeztető- készülékhez kapcsolja. Még egy utolsó, figyelmes pillantás és az orvos jelt ad. A mesterséges vérkeringést biztosító készülék működni kezd. A szerkezet áthatja a vért a beteg lábon. A készülékkel a beteg szervezetébe jutott vér olyan anyagot tartalmaz, amelynek biztosítania kell a gyógyulást. Az orvosok feszült figyelemmel nézik a műszereket. A műtét kimenetelétől függ, nyomorékká válik-e az előttük fekvő ember, vagy meggyógyul. A beteg, 40 éves darukezelő, rákos. Amikor negyedszer vitték be a klinikára, az orvosok kísérletre szántók el magukat. ... A csendben csak a Geiger-készülék monoton kattogása hallatszik. Figyelmeztető hangja . jelzi, hogy a gyógyszerhez adagolva milyen mennyiségű rádióaktív jód került a vérkeringés révén a beteg testrészbe. Túlságosan nagy mennyiség biztos halált jelentene. A gyógyulást ígérő szer fő alkotóeleme — mérges gáz, az u. n. mustárgáz. Ennek kell elpusztítania a beteg lábában a rákos sejteket. Szinte groteszk dolog, hogy az első világháborúba használt gyilkos mérgezőgázból gyógyszer lett. Olyan gyógyszer, amely talán sokezer embernek jelenthet reményt. ... Az orvosok figyelnek és várnak. A másodpercekből percek lesznek . . . Eltelt egy óra, a műtét végétért. A készülékeket kikapcsolják, az Tanácskozások as oktatásról és a népművelésről Megyei értekezlet után én tartják értkezleteiket az járásonként is összeülnek éves munkaterv előkészí- az iskolák és művelődési tésére. otthonok igazgatói, hogy te- ____________________________ r ületükre vonatkozóan részleteiben is megbeszél- K|SJÓ SÁNDOR I jék az új oktatási és népereket, a sebet összevarrják. Ismét a beteg saját vére kering testében. De elpusztult-e a rákos daganat? Erre a kérdésre a következő 48 órában kell megkapni a választ, ami óriási jelentőségű lehet. S ahogyan múlik az idő, a rákos daganatban észrevehető változások történnek. A daganatot világospiros hegg veszi körül, Azután a daganathoz csatlakozó szövet gennyesedni kezd és néhány nap múl- O/a a daganat, mint idegen test, különválik. Az angol orvosok, akik ezt a módszert kidolgozták, „kimagaslónak” tekintik az eredményt. De a módszer alkalmazásának lehetőségei még igen korlátozottak. Az eljárás csak olyan testrészeken alkalmazható, amelyben bizonyos fokig elkülönült a vérkeringés, így pl. a kézen, vagy a lábon. Olyan testrészeken, ahol a betegség fészkét nem lehet teljesen elszigetelni a testben lévő vérkeringéstől, ott csak részleges siker várható. Mégis, talán kombinált módszer-sebészi beavatkozás és gyógyszeres terápia — alkalmazásával fordulóponthoz juthat az orvostudomány a rák gyógyításában. (Ford: Peters Magda) művelési év fontos feladatait. Nevetni nem szégyen A megyei középiskolák igazgatói, valamint a balassagyarmati városi iskolaigazgatók ma, szombaton, Salgótarján város igazgatói július 13-án, a salgótarjáni, pásztói, szécsényi, balassagyarmati és rétsági járások iskola és művelődési otthon igazgatói pedig 15Vannak humoristák, akik apró örömöket — bosszúságokat írnak meg — és nem akarják megváltani a világot. Az ember felderül írásaik olvasásakor, aztán elégedetten megtörli fantáziájának szájaszélét (mint kánikulában egy üdítő szörp után a valódit), hogy „ez jólesett!” Aztán talán el is felejti. S akkor csodálkozik csak, amikor ösz- szegyüjtve látja ezeket a mindennapos, egészen hétköznapi apróságokat: meri így, együttesen már-már lényegesnek és súlyos mondanivalójának is látszanak. így vagyunk valahogy Kisjó Sándorral is. Krokijait mindig jóleső örömmel olvastuk a napilapok — elsősorban az Esti Hírlap — hasábjain. Egy egy üdítő szörp volt szinte valamennyi, mindenkivel megtörténhető dolgokról, eseményekről. Miről is ír Kisjó? Jellemző emberi kapcsolatainkat festi le. az új lakással társasutazással, nyaralással, divattal stranddal — egyszóval sok mindennel mivel minden ember tálé3 kozik életében. Humoránál egyik fő erénye a tárgyilagosság. írásainak jelentős része szinte tényközlő) adatszerű és éppen ebben rejlik az olvasót mindig meglepő humor alapjai mert ezek az enciklopédikus felsorolások mindig igazak, soha nem elvicceltek, csak egyszerűen — görbék. „ .. .Ha színházban olyanok mellett ülök, akikéi hiába akar mosolyra serkenteni a gárda, elsőnél nevetek, hangosan, tűnte tőén, mert szeretném, ht mindenki velem vallaná hogy nevetni nem szé gyen .. .„ — ez a homo rista ars poeticája. Es el az, ami leginkább meg fogja az olvasót: Kisjó Sán dór meleg embersége, hité hogy az embereket csai jobbá teheti a nevetés (Szépirodalmi Kiadó.) K. J. pasztala, hogy ezek az ásványok mintegy négyszer olyan erősen sugároznak, mint ahogy urániumtartalmuk szerint sugározniok kellene. Hol van a hiba? — ötlik fel benne a kérdés. Hiszen az analízis nem lehet téves. A sugárzás mérés eredményei többszöri. megismétlés után is változatlanok: a sugárzás négyszer olyan erős, s a hetek, hónapok múlásával egyáltalán nem csökken. A Curie-házaspár elhatározta, hogy a szurokércből előállítják a lehető legtisztább uránt, amely reményük szerint a sugárzó anyag, s ha így van, minél tisztábban kapják meg ezt a titokzatos elemet, annál erősebb a sugárzás. Hatalmas munkát végeztek. Heteken, hónapokon át őrölték, hatalmas üstökben főzték a szurokércet, különféle vegyi eljárásokat alkalmaztak. Amikor végül sikerült aránylag tiszta uránt elő- állítaniok, kiderült, hogy az sokkal kevésbé sugároz, mint maga az uránérc. Erre a meglepő fordulatra nem számítottak. A kísérletet újra kellett kezdeni. Az előző kísérletek alapján arra a feltevésre jutottak, hogy az uránon kívül még valami máswk is kell lennie a szurokércben, amelyből tulajdonképpen a sugárzás ered. De hogyan lehetne ezt az ismeretlent megtalálni? Lankadatlan szorgalommal, fizikailag is nehéz munkával egyre nagyobb ércmennyiséget dolgoztak fel. Az ércből igyekeztek kivonni minden sugárzó anyagot. A hurok mindig szűkebbre szorult az ismeretlen körül. Amit az egyik kísérlet nem mutatott meg, azt egy másik feltárta. A maradék anyag pedig mindig erősebben sugárzott. Bizonyságául annak, hogy jó nyomon vannak. Kétéves megfeszített munka után már meglátszott az első eredmény. A Curie-házaspár a szurokércből báriumkloridot nyert, amely százszor olyan erősen sugárzott, mint maga az urán. Végre megfogták a sugárzó anyagot. Kimutatták, bár olyan kicsi tömegben volt jelen, hogy a báriumfcloridból ki sem lehetett venni. Marie Curie ezt az új elemet rádiumnak nevezte el. (folytatjuk.)
