Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)
1964-07-08 / 125. szám
í CjXvxD^M- CSÍoAgela* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK: é-"~ ÁRA: 60 FILLÉR 1964. JÜLIUS 8. SZERDA Átmeneti kormány alakult Kongóban Száz hold a madaraké? Madách és Eminescu Cfj’htuqyek a tnitiiizlcjliez Mecser ötezer méteren is bajnok Befejeződött a KGST tudományos konferenciája Június 30. es julius 7. között Magyarországon tartották a KGST-országok szakembereinek lucerna- nemesítésí és vetőmagtermesztési tudományos kon- ferenciáják. A tanácskozáson több előadás hangzott el a KGST-országok takarmánytermesztési helyzetéről, a lucernanemesítésről, a lucernamag termesztésről és a lucerna növény- védelméről. A konferencia résztvevői látogatást tettek a szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézetben, a tápió- szelei Botanikai Kutató Intézetben és a Magyar Tudományos Akadémia mar- tonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetben, ahol megtekintették a pillangósnövények nemesítésével és vetőmag — termesztésével kapcsolatos munkákat. Az előadások, a viták és a személyes gyakorlati tapasztalatok alapján a tudományos konferencia határozati javaslatokat dolgozott ki, ámeneket jóváhagyás végett a KGST mező- gazdasági állandó bizottsága elé terjesztenek. Gondoskodni cs gépok i@vertalcm munkájáról Teljes érésben az őszi gabona A kombájnoké a döntő szó — Az erők átcsoportosításával ellensúlyozni a szeszélyes időjárást A Földművelésügyi Minisztériumba érkezett jelentések szerint az ország nagy részén a kétmene- tes betakarítási módszert — mivel annak főleg a viaszérési szakaszban van időmegtakarító szerepe — félretették, s most már a kombájnoké mindenütt a döntő szó. A rendreara- tássál még egyes nyugati megyékben és a magasabb fekvésű hegyvidéki földeken gyorsítják a betakarítást. Ezt a módszert azonban csakis „lábas” gabonában szabad alkalmazni. Mivel a dőlt és a kuszáit gabonák területe tovább nőtt, egyrészt az eddiginél is na- nagyobb munka vár a kaszás-arató csapatokra másrészt arra kell törekedni, hogy a kevésbé vagy egy irányba dőlt gabonát is gépekkel takarítsák be. A kombájnokra szereljék fel a kalászemelőt. A kéziaratókat elsősorban a kuszáit vagy az egészen laposra' ^lehengerelt” gabonákra irányítsák, mivel ezeken a területeken a gépek nagy időveszteséggel is. csak kifogásolható munkát végezhetnek. Ugyancsak indokolt a rozst is — a nagy szalmatömeg miatt — a kaszásbrigádoknak hagyni. (A csapadékos idő okozta nehézségek elhárításában rendkívül fontos jf különböző típusú gabonabetakarító gépek ügyes, rugalmas átcsoportosítása a helyi viszonyoknak és a pillanatnyi időjárási helyzetnek megfelelően. Számos vidéken tapasztalható máris a „manőverezés” haszna: a nehéz kombájnokat a szárazabb, keményebb talajú határrészekre, a könnyebb aratógépeket és a kaszászcsa- patokat pedig az erősebb felázott táblákra irányítják. így, már kedden is többezer hold termését „lopták be” a mezőkről. Az aratás meggyorsítása szinte kizárólag a gépesített brigádok teljesítményének növelésétől függ. Tehát egyrészt gondoskodni kell a gépek zavartalan munkájáról: mindenütt legyen elegendő kisegítő személyzet, szállítóeszköz, üzemanyag, másrészt a töréseket, egyéb génhibákat lehetőleg a. helyszínen azonnal javítsák ki. Jelenleg minden gépállomás körzetében dolgozik egy-két műhelykocsi. vaev tehergépkocsi s szerelő-iavító brigád A gépállomásokon éji el-nappal ü.eveleti szolgálatot tartanak a szakemberek, a beérkező hibás gépeket azonnal kezelésbe veszik. Az utóbbi napokban javult az a'kat- részellátás is, a külföldről érkezett alkatrészszállítmányok szétosztása, valamint a többnyire helyileg készített alkatrészek felhasználása révén. Ugyanakkor többheyliitt okoz még mindig fennakadást a gumiabroncs- és az ékszíjhiány. Legtöbb a panasz az úgynevezett variátor-ékszíj gyors elhasználódása, gyakori szakadása miatt. Az aratást hátráltató csapadékos időjárás — a kapások felfrissítésén kívül — számos vidéken előnyös helyzetet teremtett " Megbeszéléseink főszempontja a béke fenntartása volt Növekedett a Szovjetunió nemzetközi tekintélye Hruscsov elvtárs beszéde a skandináviai útról Hruscsov szovjet kor- kát, a svedeket es a nor- mányfő kedden a moszkvai végeket a béke fenntartá- televízióban beszédet mondott a skandináv államokban tett hivatalos látogatásáról. — Dániában, Svédországban és Norvégiában hasznos megbeszéléseket folytattunk — mondotta. E megbeszélések lehetővé tették, hogy jobban megismerjük egymás álláspontját. — Skandináviában mindenütt szívélyes vendegsze- retettel fogadtak bennünket. Hruscsov rámutatott arsára, Észak-Európa békeövezetté való változtatására. — Az említett országokban folytatott megbeszélések közös főszempontja volt a béke fenntartásának,' az új világháború megakadályozásának kérdése. — A skandináv államok vezetőivel folytatott tárgyalások során érintettünk néhány olyan politikai és ideológiai kérdést is — mua dán es a norvég kor- a tárgyilagosag légköré lei- mánynak az az állásfogia- lemezte. lása, hogy nem enged el- — Norvégia es Dama ve- heiyezni nukleáris fegyvert ze.tőivel folytatott megbe, országa területén és nem széléseink során természehajlandó részt venni a NATO sokoldalú nukleáris haderejében. A szovjet kormányfő megállapította, hogy a békés együttélés elvét mind általánosabban a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatok , reális alapjaként ismerik el. ra, hogy a skandináv ál- látott íjá a továbbiakban a lamok népeinek a Szov- szovjet kormányfő — jetunió népei iránt érkitt barátsága élénken megnyilvánult látogatása folyamán. — A skandináv orszáainelyekben nézeteink eltérnek egymástól. Ebben az összefüggésben Hruscsov hangsúlyozta, hogy állami látogatásról A skandináv országokban állandóan hangsúlyozták, milyen nagy szolgálatot tette a’német- tesz a Szovjetunió a béke zés kérdésre tesen őszintén kifejezésre jutattuk felfogásunkat a NATO-ról, azt a nézetünket hogy a NATO-ban való részvétel nagy terheket ró Dániára és Norvégia népeire. Nyíltan kijelentettük, hogy a szóban forgó országok népeinek biztonságát leginkább a semlegességi politika biztosítaná. Hruscsov elmondta, hogy tárgyalások során kiÍ6.i- békerende- vonaikozo megszilárdítása és a nem- SZOvjet álláspontot is zetközi biztonság Ugyenek. _ Kijelentettük — mon- Hruscsov elmondta, hogy dotta _ hogy nincs gokban járva közvetlenül volt szó és az államközi kap- érezhettük, milyen mély csolatok körébe vágó kér- törekvés ha^ja át a dáno- déseket vitatta meg. E^veslleni ai erőfeszítéseket a dán, á svéd és a norvég kormány és üzleti körök részéről nagy érdeklődést tapasztalt a Szovjetunióval való gazdasági együttmőlködes és kereskedelem további fejlesztése aláírva a német békeszerződés, addig bajosan lehet a leszerelés megoldására, a nemzetközi légkör lényeges megváltozására. számítani problémájának iránt. A gazdasági kapcsa ^ert Európa közepén nagy— A Szovjetunió szilárdan a más államok bel- ügyeibe való be nem avatkozás elvéhez tartja magát ,— jelentette ki a továbbiakban. — Abból indulunk ki, hogy minden népnek magának kell meghatároznia, milyen társadalmi rendszert tart a legmegfelelőbbnek a maga számára. Természetesen nem állt szándékunkban, hogy a megbeszélések során kommunistává tegyük a dán, a svéd és a norvég kormány élén álló szociáldemokratákat. ök viszont megértették, hogy ők sem tudnának bennünket, kommunistákat, hogy úgymondjam, szociáldemokrata hitre téríteni. A szociáldemokrata pártokkal való kapcsolatok kérdéséről Szólva Hruscsov ismét kijelentette: „kommunista pártunk a munkásosztálynak a munkásosztály minden osztagának és tömegszervezetének egysége- . ért száll síkra. Ez az egység rendkívül fontos a dolgozóknak életbevágó jogaikért, a békéért és a társadalmi haladóért folytatott harcában. A békeharcban egyesíteni kell a kommunistáik, a szo- cieldemokraták, minden jóakaratú embeh erőfeszítéseit”. Hruscsov kijelentette, hogy komoly hozzájárulás a béke megszilárdításához látók bővítésére nagy lehetőségeink vannak — tette hözzá. — Van mit szállítanunk a skandináv országokba és ezek az országok is egész sor olyan árucikkel rendelkeznek, amelyek bennünket érdekelnek. őszinte eszmecserék A dán és a svéd mező- gazdaság eredményeiről szerzett benyomásokról szólva Hruscsov kijelentette: „A skandináv államokban tett körutam szemléltetően alátámasztotta, amennyire helyes pártunk Központi Bizottságának a mezőgazdaság belterjessé tételére cs a műtrágya- gyártás nagyarányú fokozására kitűzött irányvonala”. — A skandináv sajtó — folytatta — többször meg- állapította, milyen baráti' fogadtatásban részesültünk, kiemelte, hogy látogatásunk a Szovjetunió külpolitikájának sikere, az északi országok népei részéről a szovjet nép iránt érzett megbecsülés lobábbi bizonyítéka. Sok más ország lapjai is ezt írták. Hruscsov megállapította, hogy a dan, a svéd es a norvég kormánnyal a kérdések széles köréről folytak tárgyalások és megbeszélések. Ezeket az eszmecseréket az őszinteség és mennyiségű haderő és fegyverzet Összpontosul, a nyugatnémet revansisták pedig egyre nagyobb befolyást igyekeznek szerezni a NATO-ban hozzá akarnak férkőzni a nukleáris fegyverzethez. — Ha reálisán nézik a tényeket — mondottuk a skandináv kormányok vezetőinek — akkor el kell ismerni, hogy két német állam van és ezen az alapon kell megoldani Nyugat-Bsr- lin kérdését is oly módon, hogy Nyugat-Berimt demi- litarizált szabad várossá nyilvánítják. Külpolitikánk kedvező Íratása A világ más részeiben való megvédéséért vív”. fennálló helyzetről folyta- — Mindenütt hallottul tott eszmecserékről szólva annak a ténynek elisiperé Hruscsov kijelentette: „ismételten kifejtettük, hogy határozottan elítéljük az amerikai katonai klikk provokációit, Kuba légiterének megsértését: kijelentettük, hogy maradéktalanul támogatjuk a bős kubai népet abban az igazságos harcban amelyet hazaja szuve- rénításáért, forradalmi vívmányainak az impérialisfca merényletekkel szemben sét, hogy a Szovjetunió bé keszerető külpolitikáji kedvező befolyást gyako rol a béke ügyére. Neu titkolom, örömmel hallót tűk ezt. A Szovjetunió, az ösz- szes szocialista országok erejének és hatalmának növekedése tette lehetővé, hogy más országokban is elismerik a békés együttélés elvét. — jelentette ki bef< jezésül Hruscsov.
