Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-07 / 124. szám

/ N Ö G R A D 1364. július 7. kedd 5 A szépség műhelyében Látogatás a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalatnál A nők amióta nők, a bőrt, megkeményíti a szeretnek ápoltan, szépen szakállt, úgy szánt benne a járni. Már az ősember bar- villanyborotva, mint vaj- langjában is találtak — a ban a kés). Egyetlen ne- kőbalták mellett — külön- gyedév alatt 25 százalékkal féle festékes tégelyeket; nőtt a kozmetikai cikkek ősanyáink festették ma- forgalma a múlt év meg- gukat ezekbői, hogy job- felelő időszakához viszo- ban tessenek párjuknak, nyitva — tudjuk meg Pet­Dr. Bukosza Istvánné kutatómérnök és Feggyesi Ka­talin laboráns a szakmabeliek vérbeli érdeklődésé­vel figyeli: sikerül-e az általuk tervezett új szépítő- szer ősapáinknak Az egyipto­miak, görögök, rómaiak ezer és ezerféle kenőcsöt, festéket használtak. Az idő­számításunk utáni IV. szá­radból írásos kozmetikai eceptek maradtak fenn a kínai szépítőszergyártás remekeiből. Jóval . előbb festették magukat az em­berek, mint — szappannal mosakodtak volna, hiszen a szappan alig ezer éves kincsünk. Különösen sokat fejlődött a kozmetikai ipar az el­múlt évtizedekben, évek- ben. Sok-sok új, nagysze­rű szípítőszert fedeztek fel, kitalálva a módját: mi­ként lehet a női életkor­ból egy-két-öt évet leta­gadni Jkiszen ez az a faj­ta csalás, amiért — ha hihetően teszik — nem jár büntetés... Ellátogattunk a hazai szépítőszerek „boszorkány- konyhájába”, a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vál­lalat kutató laboratóriu­mába. A vállalat hat ki­sebb kozmetikai gyár egyesüléséből jött létre. Igazi „kozmetikai nagy­üzem” jelenleg több mint másfél ezer cikket állít elő; feladata valamennyi kozmetikai és háztartás- vegyipari anyag gyártása, Mindig újat! — szerinte már jelszó ez itt. A cél: elérni a kozmetikai ipar­ban a világszínvonalat. Ennek egyik elsődleges feltétele: a korszerű cso­magolástechnika. Saját muanyagüzemük készíti a flakonokat; évente 7—8 millió darabot. Iparművé­szek tervezik a legtetszető­sebb formákat. A vállalat az idén 15 új cikket ad az üzletekének. Ezek között érdekesség az aerosolos napolaj, a haj­lakk (amit gáznyomás per­metez a fejre) MOS 6, a Budapesti Nemzetközi Vá­sáron díjazott mosószer. S hogy a férfiaknak is le­gyen valami kis örömük. Barbon néven kitűnő vil- lanyborotvaszert is előál­lítottak. (Ez síkossá teszi rizsán Ferenc vezérigazga­tótól. A vállalat üzemében na­ponta 130 mázsa szappant dolgoznak fel, csomagol­nak és szállítanak. Éven­te hozzávetőlegesen 50 mil­lió pipereszappan fogy el Magyarországon. Van a vállalatnak olyan veterán­ja, mint például a'szap­paniparban majd fél év­százada dolgozó Czihát Pál művezető, aki még emlék­szik „a szappangyártás- hőskorára”: arra az időre, amikor darabonként, ké­zipréssel sajtolták — Melyek az idei divat­színek és a kedvelt illa­tok? — kérdezzük távozó­ban a vállalat vezetőitől. — Már több’ mint egy éve hódítanak a világos korall szíhek. (Rúzsban 30-tól 33-ig számozottan, körömlakban 50-től 55-ig.) Igen elegáns, ha a köröm­lakk színe egy árnyalattal világosabb, mint a rúzs. A fantázia-kölni és a sima virágillatok is örökéletűek. .. .Fortyog a lombikok­ban a sok csodaszer Méh- pempő és hormocith, szem­festék és ki tudja, még mennyi furcsa anyag. A holnap kozmetikai sláge­rei. Klsp és szöveg; Czihát Pál művezető, aki majdnem 50 éve dolgozik már a szakmában, ellenőrzi a futószalagon folyó munkát. Vitas Hit kell tennünk a dolgozók egészségének védelméért? Az SZMT titkárának nyilatkozata Az országban a dolgozók 4,5 került májusban százaléka betegállományba. ba kerülők másik csoport­ja több rétegre is osztha­tó. Az idült betegségek mi­Megyénkben ennél is több att jónéhány dolgozó ak­volt a táppénzes beteg; a dolgozók 5,8 százaléka volt keresőképtelen ugyanezen kor „veszi elő betegségét”, amikor éppen akarja. Ha mondjuk az üzemen belül időszak alatt. Vajon mi le- olyan munkát kap, amivel hét ennek az oka, és ha mór így van, mit szándé­koznak tenni az illetéke­sek, hogy megváltozzon ez a tarthatatlan helyzet? Szojka Irénnel, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa titkárával beszélgettünk er­ről. — A szakszervezet ve­zetői miben látják az okát, hogy ilyen ma­gas nálunk a betegál­lomány? — Köztudott, hogy üze­meink nagyrésze nehézipa­ri jellegű. Sok a régi, el­avult rendszerrel működő bányaüzem. E körülmé­nyekből adódóan gyakori a dolgozók körében az kevesebbet keres, vagy szüksége van néhány nap­ra ügyei intézése miatt, be­tegállományba^ megy. Saj­nos akadnak olyanok is, akik kihasználják az or­vos elfoglaltságát, azt., hogy szabadságolások van­nak, helyettes látja el a körzetet és nem ér rá ala­pos körültekintéssel meg­vizsgálni minden betegét. — Értesülésünk szerint meglehetősei! sok ' az üzemi és egyéb bale­set folytán megbetege­dett táppénzes. Hogyan lehet ezen a helyzeten segíteni? — Valóban a táppénzál­lomány 20, olykor 25-30 idült betegség. Ennek alap- százaléka is balesetből adó­ján elemezzük a táppénz­állományt. A dolgozók egy része csak a legvégső eset­ben veszi igénybe az or­vost, hallani sem akar ar­ról, hogy keresőképtelen­nek minősítsék. És amikor mégis orvoshoz kell men­nie, betegsége előrehala­dik. Ezzel kapcsolatban sok a tennivalónk. Sürgető a biztonságosabb munkafel­tételek megteremtése, - a technológiai folyamatok betartásának biztosítása és a már megtörtént balese­tek kivizsgálása. Törekvé­sünk, hogy a felelősségei dott, természetesen nehe- helyesen, körültekintően ál­zebben és lassabban gyó­gyítható. A betegállomány­lapítsák meg, ne mindig a sérültet nyilvánítsák hibás­Több miot 400 ezer forint jövedelem a kertészetből A nagybátonyi Petőfi Termelőszövetkezetnek biz­tos jövedelmi forrást je­lent a Zagyva-menti ker­tészet, Lipcsei István a szö­vetkezet kertészének irá­nyításával a munkát még a tél végén megkezdték a szövetkezeti asszonyok. A 25 hollandágyban korai sa­látát neveltek, s így már március végén friss árut Hölgyek öröme. Valamennyi cikk kapható már az ülatszerboitokban, csak egy parányi ízelitő a „szépség-nagyüzem" terme kéből... szállítottak Salgótarjánba és Nagybétonyba. Most már paprikát, kar­fiolt, káposztát, karalábét szednék és szállítják Sal­gótarján, meg a környék­beli községek piacaira. Nagybátonyban egyet pe­dig a faluban. Tervezik, hogy Maconkán is ellát­ják, a lakosságot friss zöld­áruval, s visznek Kistere- nye piacára is a bőséges termésből. A kertészet, amelyben hat szerződött tanuló és öt asszony tagot foglalkoztatnak rendszere­sen; a tervek szerint több mint 400 ezer forint jöve­delmet hoz az idfn a ter­melőszövetkezetnek. A távolabbi tervek sze­rint a kertészkedésre kivá­lóan alkalmas Zagyva-par­ti területeden 150 holdas nagyüzemi kertészetet hoz­nak létre a környező ter­melőszövetkezetek . össze­fogásával. A kertészeti te­lepet ellátják korszerű ön­tözőberendezéssel is. Az öntözőrendszer kiépítését már most megkezdik a nagybátonyi termelőszövet­kezetben. A víz kiemelé- hez és az öntözéshez szük­séges berendezés a napok­ban érkezik meg a közös gazdaságba. A szövetkezet vezetői tárgyalásokat foly­tatnak a vízügyi igazgató­sággal. hogy bekapcsolód­hassanak a Zagyva vizéj nek hasznosításába. így máj- a közeljövőben meg­kezdhetnék az öntözést, ,s a szorgalmas asszonyok munkája, a nagy jövedel­met jelentő kertészet ered­ménye nem lenne kitéve az időjárás szeszélyeinek. —v— nak. Fontos, hogy a nem üzemi balesetek megelőzé­sével is többet törődjünk. Mindenekelőtt hatásos fel- világosító munkára van szükség. De több aktivi­tást várunk a társadalmi munkásoktól, például a murjkás védelmi őröktől. Másfélezer ilyen aktívánk van, akik ellenőrzik az üzemek biztonságát, javas­latokat tesznek a hibák ki­javítására. — Milyen további el­képzelései vannak a szakszervezetnek a dol­gozók egészségvédelme érdekében? A szakszervezeti veze­tőknek többet kell törőd­niük a dolgozókkal, beteg-, ségükkel, problémáikkal. Akadnak. akik gyakran évente tízszer, hússzor is betegállományba kerülnek Velük kellene sokat foglal­kozni. Ebben számítunk mindenekelőtt a brigádtár- sak, a brigádvezetők segí­tésére. Hatékonyabba kí­vánjuk tenni a szakszerve­zeti társadalmi ellenőrzést is. El szeretnék érni, hogy a beteglátogató ne csak ajándékot vigyen munká­ból kiesett társának, ha­nem törődést, gondoskodási is. Érdeklődjön betegségé­ről, állapotáról. Ha pedig azt tapasztalja, hogy a „be­teg” becsapta az orvost, beszéljen a felelősségről, arról, hogy mit jeleni akárcsak egy órai kiesés is a munkából. Természete­sen az orvosoktól is többel várunk. Ott már könnyebb a helyzetünk, ahol üzem­orvos van. Tőlük azt kér­jük, hogy mindenekelőtt a gondozási munkát helyez­zék előtérbe. Foglalkozza­nak rendszeresen a króni­kus betegségben szenve­dőkkel. Hasznos lenne, ha az üzemi, társadalmi szer­vek összehívnák ezeket a betegeket és ott életmód­juk helyességéről, gyógyí­tásuk körülményeiről, a betegségükkel kapcsolatos tudnivalókról beszélgetné­nek velük, Helyes lenne például ha a' Vöröskereszt a szakszervezettel közösen vizsgálná meg ezeknek az embereknek a munkakö­rülményeit. Ellenőrizni kel­lene azt is, hogy a csökkent mun kaképességűeknek fenntartott munkahelyeken valóban ilyen emberek dolgoznak-e csupán? Terv­szerűen kell felmérni, mely betegségek a leggyakorib­bak egy-egy munkahelyen hogy annak megfelelően szervezzenek felvilágosító előadásokat. A dolgozók egészsegvé- delme olyan fontos ügy amelyhez sok, sok illeté­kes véleményét, segítőszán­dékát kérjük. Eddig a nyilatkozat. A betegségek megelőzését és gyógyítását valóban társa­dalmi üggyé kell tennünk. Ezért szívesen vennénk, ha a vitaindítónak szánt nyi­latkozatokhoz többen hoz­zászólnának. I! flaky Mária

Next

/
Thumbnails
Contents