Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)
1964-07-05 / 123. szám
n NÓGE.4D 1364. július 5. vasárnap Tudomány, technika - Tudomány, technika - Tudomány HOMO NOBILIS A másfél millió éves „ügyes* ember Elektromos centrálé a bőr alatt — . A Rozi jelez! — álla- lek óta már sikerült olyan rádióadó meg valósításán pit ja' meg a General Elec- miniatűr rádióadót kons- dolgoznak, ami hosszabb trie egyik pennsylvaniai truálni, ami borsószem időre helyezhető el az emIMMAR öt éve, hogy mókát készítő és emelt A Homo habilis — így laboratóriumának ügyele- nagyságú és ugyancsak el- béri test belsejében, hogy 1959 júliusában nagy je- fővel járó ősünk ember nevezte el Leakey a most tes kutatója. A szobán for- helyezhető a kísérleti pat- az ott lezajló elektromos lentőségű tudományos fel- volt tudományos értelem- felfedezett lényt — (a latin 8° Rozi patkánykisasszony, kány hasüregében. A ta- áramlásokról értékes, tudófedezés járta be a világot: ben — a legősibb ember, habilis szó ügyest jelent) es ™int ilyen, egyedülálló pataiatok felhasználásé- sitásokat nyújtanak majd a S. B. Leakey professzor, Még meghökkentőbb meg- maradványai a Zinjanthro- a világon, ugyanis sajat L. , ______ r________, ___= __„___________ ____ __________________________ a nairobi múzeum igazga- állapításra vezetett a lele- pust megelőző kőzetréte- hullámhossza van. A jelzé- tója, a világszerte ismert tét lezáró kőzetréteg tudó- gekből került elő, vagyis seket fejhallgatón keresztül ősrégész addig ismeretlen mányos kormeghatározó ezek a lények korábban ®1 az ügyeletes kutató, ősünk maradványaira búk- vizsgálata, amely szerint a éltek, s a tudósok szerint, Mm“ez pedig annak a kikant a földtörténet párat- Zinjanthropus 1,7 millió jóval túl is élték a Zin- lanul gazdag természetes évvel ezelőtt élt, vagyis janthropusokat. A kopo- múzeumában, a kelet-afri- emberré válásunk hosszú nyák, fogak és csontok kai Olduvai-árokban. Az útja legalább egymillió év- jellege teljesen elüt a Zin- ' egykori vulkán tövében hú- vei hosszabb volt. mint janthropusokétól, s sokkal zódó árok megkövesült eddig feltételezték. jobban hasonlít a modern hamujából akkorra már a küíonbeső kőszerszámok d£a 'aTonban^nem‘osztót- elérte a 120 centimétert, s _ hazait hozta napvilágra ta Leakey nézeteit Azt koponyatérfogatuk is jóval e,ekromossagot termelnek, Leakeyék asoja, csak ép- tart0tták, hogy a Zinjant- n*Syobb volt, bar ísebb. ^par régóta ismeretes. Az nen annak a lénynek nem broDUS még nem volt em- mint » modern emberé. angolokról és egyes iensikerült nyomara bukkanni. ber- hanem az úgynevezett, A tudományos közlemény geri áUat0króI is tudjuk, aki ezeket a szerszámokat Austrppolithecusok család- ?gyenlore csak a"n^tJál“t; Hogy viszonylag nagyfe- készitette. Vegre is. éppen jához' tartozott, őseinknek !}ogy, újonnan felfedezett g*aitségü elektromos áramot évvel ezelőtt, egy for- abboz a csoportjához ■osunk maradványai több ütéssel bénítják meg zsákró júliusi napon Leakeyékra amelynek fejlődési ága el- mint egymillió évesek. A mányukat. val már olyan miniatűr vizsgáló orvosoknak. sérlet sorozatnak a keretében történik, amelyet a Generál Electric kutatóintézetének biológiai alosztálya a bioelektromos áramok gyakorlati felhasználása emberéire Testmaeassaeuk !ehet6ségeinek kutatására A VILÁG sok neves tu- Ti. , -J ™ f indított, dósa azonban nem osztotAz, hogy élőlények ágazott a fejlődés fáján a mai, modern emberhez vezető ágtól. rá mosolygott a szerencse: a kutatóárokban az idő ..vgsíogától,, 400 darabra ósszetördelve megtalálták Az elmúlt hetekben az ismeretlen s később újabb nagv jelentőségű fel- Leakev által Zmjanthro- fedezésről érkezett hír az pus-nak (kelet-afrikai em- oiduvai-árokból: három temek) elnevezett lény ko- aVj szakadatlan munka ponyajat eredményeként — ugyanA csontmaradványok, to- csak Leakey vezetésével — /óbbá a lelőhelyen talált újabb ismeretlen ősünk szerszámok tudományos maradványait fedeték fel. elemzéséről a neves ant- s ez a felfedezés új meg- rcpológus azt a követkéz- világításba helyezheti erntetest vonta le, hogV az bérré válásunk ma még ismeretlen, már szerszá- homályos szakaszait. G TERMEK- FEJTÖRŐ lelőhely átkutatása szerint lrj feje2etet jeient az a Zinjanthropüsok lS. a é!ettan tudományában. Homo habilisek is ismer- amióta tudjuk, hogy mintek a szerszámkészítés for- den éiöiényben, kivétel télyait. de az utóbbiak sok- rAilkiil, van elektromosság, kai jobban értettek hozza. s minden élő sejtnek külön Ám — döntő bizonyíték! js van elektromos poten- — a Homo habilis lakóhe- ciálja. ' lyén. egy és ugyanazon A Gene?ál Electric laretegben Zinjanthropus boratóriumában élő Rozi maradványokat is találtak, patkány-kisasszonynak vagyis kétfajta ősünk egy egész sereg elődje pusztult és ugyanabban az időben bele abba, mig a kutatókéit es fejlődött egymás nak végül sikerült olyan mellett. A <Zinjanthropu- elektródákat előállítani, a- sok később kihalak, a Ho- melyeket megtűrt az élő mo habilisek ágából azon- szervezet. Rozi egyik ban a fejlődéstörténetileg platinaötvözetbő! készült a modern emberhez köze- elektródáját hasüregében lebb glló Homo erectus, hordja, mig a másik, ami majd a Homo sapiens ága rozsdamentes acélból kifejlődött ki. szült a bordáinál közvet, , . lenül a bőre alá került. MÉG SOK-SOK tudoma- ^ { valóságos nyos vjzsgalat, bizonyító é,6 bió-áramforrásá is adat szükséges annak eldöntéséhez, vajon minden tekintetben megállja-e a helyét ez az elmélet. De már ma is biztosra vehető, hogy a Homo habilis fontos láncszeme volt az emberré válásunk sokmíllió fejt meg a many. VÍZSZINTES: 1. Fegyver. 2. Aliit magánhangzói. 5. Is - ne. 6 Egyenletesen taszít. 3. Csapadék. 10 Siránkozik. 11. Attila 15. Gally. 16. Kacat. 17. Fejlődik. 13. Fém. 20. Ki clientele. 21 Női név. 23. Női név. 24 Nemzete. FÜGGŐLEGES: t. Helység megyénkben. 2. Fölébe. 3. Trója pusztulását követő időkben Karthago királynője volt: (Zárt betű: D.) 6. Növény része. 7. • Régi súlymérték. 9. Sporteszköz. 11. Férfinév. 12. Tova. 13. Gyulladás. 14. Honfoglalás előtti történelmünk nőalakja 19 Azonos mássalhangzók 21. Azonos magánhangzók. 22. Adél magánhangzói. Mit kutsunk, koqy kutsunk ? A nyári melegben jelentősen megnövekszik az italfogyasztás. Az ember folyadékigénye általában két es fél liter naponta, ez a mennyiség azonban hőségben másfél literrel megnövekszik. Az erős fizikai munkát végzők hat liternél is több folyadékot isznak naponta. Az egyik leghöbb vágy a kánikulában: egy pohár hideg sör. A táplálkozástudomány szakemberei szerint a hűtés általános szabálya, hogy az italok ne legyenek plusz hét foknál hidegebbek, s plusz tizenkét foknál melegebbek. Ezen az optimális hőfokon érvényesül ugyanis az ital szomjoltó és üdítő hatása a legjobban. A 7 fok alatti hideg ital már majdnem .,ihatatlan'’, fogvásitó, nem beszélve arról, hogy könnyen torokfájást, hűlést okozhat. A sörnél elegendő a 10—12 fok, ekkor a legihatóbb. Minél hidegebb ugyanis, annál több szénsavat köt le, elveszti a habját, nem olyan kívánatos. A pezsgőt azonban 5—6 fokig hűtik, s állandóan jegelik. A borok hűtése kényesebb feladat. A borivók nemcsak inni, hanem érezni is akarják a bort. Ezért például a vörösborokat szinte nem is -hütik, úgynevezett pincehidegen, 16 fokos hőmérsékleten kedvező a fogyasztásuk. Ha a vörösbor hidegebb, nem érvényesül benne a fajtájára jellemző kesernyés íz. A teher borokat is mindössze 12 fokon ajánlják a szakemberek. Ha hidegebb — mondják — akkor már nem bort iszunk. kellemetlen mellékízt is kap az ital. A boraszok kóstolás, ellenőrzés előtt k{ssé „fel melegítik” a bort. A gyümölcsöknél, a gyümölcsle- veknél ugyancsak az általános 7—12 fokos a hűtés helyes mértéké. Ezüstgyártás — érc nélkül-j-^vente több mint egy tonna ezüstöt nyernek a Pénzverdében. Ez esetben nem ércből, hanem folyadékból állítják elő a nemesfémet. Közismert, hogy a fényképek előhívásánál használatos úgynevezett fixir-víz ezüstöt tartalmaz. Az értékes anyagot most már nem hagyják veszendőbe menni. Nem tanácsos azonban, hogy bárki, aki fotózik és fixir-víz- zel rendelkezik, megpróbálja az ezüstcsinálást, mert nem sokra menne. Egy liter fixir-víz mindössze 3 ezrelék ezüstöt tartalmaz és sok hektoliter kell ahhoz, hogy érdemes legyen belőle kivonni. A több mint egy tonna ezüstöt mintegy 350 000—400 000 liter fixir-víz- ből nyerik. A folyadékot előbb összegyűjtik, m~jd egy külön üzemben ülepítik és ezután kerül sor a kohó- sításra. Sokan nem sejtik, hogy hazánkban ilyen népszerű a fotózás és ilyen sok fixir-vizet használnak fel a fényképezéshez, pedig korántsem gyűjtik össze mindazt, ami rendelkezésükre állítatni. A szakértők véleménye szerint még mindig sok ezüst kerül a lefolyó- csatornakba. Eddig csak a nagyüzemi foto-laborató- riumokban és elsősorban a fővárosban szervezték meg a fárgdt fixir-víz összegyűjtését, pedig vidéken is érdemes lenne, mert már évente mintegy 50 000 dollar takarítható meg a folyadékból nyert ezüsttel. / ...... H UNOR változott. A két elektróda közötti szokásos savas folyadékot ez esetben az élő test sejtjeiben lévő folyadék helyettesíti. Rozi 133 Mikrowatt energiát sugároz. Ez máris elég ahhoz, , , , hogy az öt figyelő ügyeleeves folyamatában, amely- tes kutatö fülhallgatójában nek titkaiból mind többet sipító, fütyülő jelet észlel* modern tudó- jen, amiből megfelelő következtetéseket vonhat le. V. T. A Rozival folyó kisérleKep. szöveg nélkül CÉL ©vío-jaa raja»} Az első benyomás (J. Makarenko rajza)
