Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-31 / 145. szám

4 nógrad 1964. július 31. péntek. AZ UTOLSÓ ÉV Száztizenöt évvel ezelőtt halt meg Petőfi Sándor ,Jtt alszik a költő, kinek kezében Apollónak lantja zenge olyan szépen, Kinek dala omlott, mint vad folyam árja, Vagy elhalt távoli kis patak módjára. Aludj néma költő... most észrevétlenül Jár vihar és szellő holt homlokod körül, Vihar, mely harsog, mint harcdalod harsogott, es szellő, mely elhal, mtnt szerelmi dalod." (Thomas Moore verse — Petőfi Sándor fordítása) A segesvári csatatéren ^ 1849 július 31-én délután hat óra tájban halt meg Petőfi Sándor. Egy nassaui ulánus szúrta le dzsidával és a holttestén át száguldó- fújó paripák nem a kivívott diadal hir­detői. hanem az elbukott szabadságharc hírnökei voltak. Sírhelye ismeret­len. de jellemző a nemzet megbecsülésére, hogy hosz- szú időn keresztül nem is volt hajlandó tudomásul venni szeretett költője ha­lálát. Reménykedtek visz- szatértében, számtalan ál- Petőfi járta az országot — a holt költő népszerűségé­ből csinálva hosszabb-rö- videbb ideig könnyű életet magának. Majd pedig, ami­kor már semmi remény se maradt, hogy a költő még- egyszer megszólalhat — különböző magyarázatok, feltevések indultak útnak, amelyek azt kezdték bi­zonygatni, hogy Petőfi azért ment Segesvárra, mert teljesíteni akarta az önmagának megjövendölt költői sorsot. Ez a megle­hetősen romantikus felfo­gás sokáig uralkodó volt irodalomtörténészeink kö­zött. Illyés Gyula nagyszerű Petőfi könyve volt az első, amely a forradalmár Pe­tőfi előtérbe állítása mel­lett annak is hangot adott, hogy halhatatlan költőnk a segesvári napokat meg­előző hetekben nem a ha­lálra, hanem a forradalom és szabadságharc legtelje­sebb szolgálatára készült. ..Tollal fogom szolgálni ha­zámat” — írja a szent öregnek, az őt atyjaként szerető Bem tábornoknak. Előzőleg már több össze­tűzése volt u°yani6 a had­ügyminisztériummal, s a miniszterhelyettesek meg­alázó magatartása miatt a teljes visszavonulás állás­pontjára akar helyezkedni. Elhúzódik a mezőberényi magányba azzal az óhaj­tással, hogy „soha többé a nyilvános életnek még csak a köszöbére se” kény­szerítse sorsa. Az ország­ban tapasztalható széthú­zás, egyhelybentcpogás lát­tán úgy érzi „amely perc­ben feledni tudom, hogy hazám is van, tökéletesen boldog vagyok”. TAe ha a magyar kormány 'L/ egyes tagjai nem is is­merték fel a népköltő felbe­csülhetetlen szerepét a harcok menetére, az oszt­rák kormány annál inkább tudja mit jelent Petőfi és a legelsők között adja ki ellene az elfogatási paran­csot. Közben a cári sere­gek elözönlik az Alföldet. A legforradalmibb látású költő számára szinte az egyetlen biztonságos hely Bem tábora lehet... nem a halál kívánása, hanem az élet igenlése a józan megfontolás irányítja a költő szekerét a maradék szabadság földjére, Erdély­be. Ennek az utolsó év­nek hallatlanul izgalmas, történetileg hiteles kró­nikája a nemrég el- húnyt kiváló irodalom- történész, Dienes András munkája „Az utolsó év”. A szerző élete nagy részét Petőfi-kutatásoknak szen­telte. Több műve: A Pe- tőfi-titok, Legendák Pe­tőfije, Petőfi a szabadság- harcban — igazolják szer­zőjük ügyszeretetét, ala­pos, minden részletre ki­terjedő kutatótevékenysé­gét. Az utolsó év című mun­kája megírásához a már eddig ismert források mel­lett felhasználja Gyalókay Lajos — Bem tábornok tisztjének — hagyatékát, Haller József fontos leve­leit és vázlatait Petőfi ha­lálának körülményeiről, Nyepokojcsickij ezredes, a segesvári ütközet cári ve­zérkari főnökének vissza­emlékezéseit, és Pap La­jos alezredes, Bem tábor­nok vezérkari főnökének sajátkezű vallomását arról, hol és milyen körülmények között látta a csatatéren utoljára Petőfit. A mű utolsó két fejezete a tragédia megörökítése. Tudjuk, hogy Bem igyeke­zett távoltartani Petőfit a csaták tüzétől (egy-egy mozgósító versét többre ér­tékelte mindennél,) így tör­tént ez a segesvári csata napján is. Petőfi Bem ki­fejezett parancsa ellenére marad a csata színhelyén. Annyira bízott vezérében, hogy a túlerő láttán is csak késve menekült. Heydete Ágoston, őrnagy, a cári seregek nyomán ot- járó osztrák tiszt figyelmét egy polgári ruhás férfi holtteste vonta magára. Mint erről emlékirataiban vall: „ ... kétségtelenül ha­lott volt. Egy lándzsa szú­rástól kellett elesnie, a mellén vértócsa állt... A holttest középnagyságúnál kisebb volt és sovány. Az arca eltorzult, az arcbőr sárgás. A haj és a hegyes szakáll fekete.” A leírás Petőfire illik. A ma embere akkor ** emlékezhet méltóan a halál után is halhatatlan költőjére, ha nemcsak ver­seinek szépségét élvezi, ha­nem részt vállal a költő ál­mainak megvalósításából is. Azoknak pedig, akik min­den részletre kiterjedően akarják ismerni Petőfi éle­te utolsó évét, alánljuk Dienes András szép köny­vét, amelyet 24 oldal kép és egy térképmelléklet tesz még érdekesebbé. Csukly László HORVÁTH LÁSZLÓ: féltarulnák iz atommag TiThAi SZERTEFOSZLOTT A könnyű atommagok azonban csak nehezen egye­sülnek egymással. Hogy egyesüljenek, rendkívül nagy sebességgel kell egy­másba ütközniök. Ilyen sebesség viszont csak ak­kor állítható elő, ha a fú­zióban résztvevő anyag hőmérséklete eléri a 30-50 sőt 100 millió fokot is. A szükséges hőmérséklet erő­sen függ a keverék összeté­telétől. Közönséges hidro­génnel a folyamat egyál­talán nem indul meg és nehézhirogénnel is csak akkor, ha triciumot kever­nek hozzá. Egy liter tri- cium előállítása azonban több millió dollár. Tehát az egész dolog nagyon bo­nyolult és drága. És teljes bizonyossággal senki nem tudja előre megmondani, hogy a hidrogénbomba va­lóban működik-e vagy nem. A tudósok közül a leg­többen egyszerűen nem hisznek a hidrogénbombá­ILLU ZIÖK ban. De Teller Ede maka­csul kitart elgondolásai mellett. Híveket toboroz magának és nem riad visz- sza attól sem, hogy mind­azokat megrágalmazza, akik terveit ellenzik. így rágalmazza meg Amerika leghíresebb atom­tudósát, a háború alatti atomprogram vezetőjét, Ro­bert Oppenheimert is. Op­penheimer ügyét hamaro­san és rövid úton inté­zi az Amerikaellenes Te­vékenységet Vizsgáló Bi­zottság: állami megbízá­sából leváltják. Truman elnök hivatalos nyilatko­zatot ad hidrogénbomba megépítéséről, amelynek vezetését Teller Edére bíz­zák. Az első kísérletet a hid­rogénbombával 1951. ta­vaszára tűzték ki. A kí­sérlet színhelyéül a Mar- shall-szigetek egyik cso­portját, az Eniwetek szi­getcsoportot választották ki. Aki közelebbről szem­lélte a kísérlet előkészü­leteit, úgy láthatta, hogy tulajdonképpen nem is bomba, amit itt fel akar­nak robbantaná. Egy össze­tákolt rácsos állványon valami alaktalan, formát­lan szerkezet állt, amely­ben nehézhidrogén-keverék vesz körül egy atombom­bát. Különösen &>v dolog kérdéses: az atombomba robbanása vajon megindít­ja-e a magreakciót a hid­rogénben? 1951. májusának végén az Eniwetok szigetcsoport fölött megjelenő vakító fénygömb igazolja: a kí­sérlet jobban sikerült, mint remélték. A mérések azt igazolták, hogy a szer­kezet felrobbanásakor ke­reken százszor nagyobb energia szabadult fel, mint a hirosimai bomba leáo­AMIRE AMERIKÁBAN Az 1930-as évek végén az egyes országok között tudományos kapcsolatok, közlések láncolata megsza­kadt. Az Amerikai Egye­Üj természetvédelmi terüiet: Salgóvár környéke A SALGÓTARJÁNTÓL keletre húzódó bazalt-fen- sík körül, mint őrtornyok állnak a magányos bazalt- kúpok, a földtörténeti múlt emlékei. Ezek között a leg­magasabb a Salgó. Erre építették Salgó várát, melyről először az 1348. évi oklevél tesz említést. A vár és erdőborította kör­nyéke számtalan csatának, harcnak volt színtere. A mai várrom már rég­óta nyilvántartott műem­lék. Tetejéről gyönyörű kilá­tás nyílik a Magas-Tátrára, a Bükk- a Mátra-, a Bör­zsöny- és a Cserhát-hegy­ségekre. A várrom kör­nyékén elterülő erdők je­lenleg nem alkotnak össze­függő területet, de a meg­maradt erdőrészek így is díszei a tájnak. Védelmük azt a célt szolgálja, hogy magas vágásforduló kiala­kításával lassú, fokozatos használattal szinte észre­vétlenül, a táj szépségének sérelme nélkül cserélődnek fel az idős fák a természe­Zagyvapálfalván befeje­ződött — a mintegy más­félmilliós költséggel — épült új, korszerű művelő­dési otthon építése. Az épület műszaki átadása a napokban volt, s most már belső munkálatokra kerül sor. A filmtechnikai vállalat akusztikai falbur­kolást végez a teremben, s az otthon ünnepélyes megnyitása előrelethatólag augusztus 20-án, alkotmá­nyunk ünnepén lesz. A tervek szerint a zagy- vapálfalvi művelődési ott­honban — amellyel a Nóg- rád megyei Moziüzemi Vál­lalatnak adnak át — egye­básakor. Ezen a májusi reggelen Eniwetok felett több energia szabadult el egyetlen pillanat alatt, mint a háború négy éve alatt Németországra ledo­bott bombák összes robba­nó energiája. Az amerikai politikai élet és hadvezetés atom­vezérei ismét nagyon re­ménykednek. Reményeik hasonlóak a pár évvel ko­rábbiakhoz: semmiféle nagyhatalom nem érheti őket utói, nekik most is­mét olyan fegyverük van, amely a világon egyedül­álló. Csak nagyon rövid idő kellett hozzá, hogy hiú re­ményükből ismét kiábrán­duljanak. Reményeiket sor­ra döntötte egyrészt a né­pek összefogása az ame­rikai elgondolások ellen, másrészt az a tény, hogy fegyvereikkel szemben még fejlettebbeket állított a Szovjetunió, sőt megtalál­ták a legveszedelmesebb fegyverek elleni védekezés módszereit is. NEM SZÁMÍTOTTAK sült Államok kormánya még szövetségesei elől is elzárkózott, hogy tudomá­nyos eredményeket közöl­jön velük, hivatkozván bi­Tiles a kőfejtés Büntetik az erdők rongálóit tes úton telepített fiata­lokkal. A salgtóarjáni bányavi­dék lakosainak — a rég­múlt történelmi esemé­nyekre, az 1919-es harcok­ra és az 1944-es partizán­harcokra való visszaemlé­kezéssel — kedvelt kirán­dulóhelye a várrom és kör­nyéke. A turistamozgalom fejlődésével országos vi­szonylatban is egyre töb­ben keresik fel e környé­ket. Mindezek alapján a vár­rom környékének védelme nemcsak természetvédelmi, hanem kulturális szem­pontból is indokolttá vált. A környék védetté nyilvá­nítására a megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága tett ja­vaslatot. Ennek alapján az lőre heti négy napon: ked­den, szerdán, szombaton és vasárnap — filmelőadáso­kat tartanak, a későbbiek­ben esetenként színházi rendezvényeknek is helyet ad az otthon. Országos Természetvédelmi Hivatal ez év tavaszán kelt határozata Salgóvár környékét, mint a Karancs hegységi táj egyik jellegze­tes és természeti szépségé­vel kiemelkedő részletét természetvédelmi területté nyilvánította. A VÉDETT terület ter­mészetvédelmi kezelését a Cserháti Állami Erdőgaz­daság végzi. E területen művelési ág változtatást csak az Országos Termé­szetvédelmi Hivatal hozzá­járulásával lehet engedé­lyezni. Bányát nyitni, kö­vet fejteni, felszínen talál­ható követ és kőterméket elhordani, sziklákat meg­bontani nem szabad. A va­don ■ élő állatokat (madara­kat) bántalmazni, illetve pusztítani, madárfészkeket megrongálni, tojásokat ki­szedni tilos. A természet- védelmi területen lévő er­dőket károsítani, fákat, bokrokat kivágni, fák gallyait letördelni, zöld­gallyat szedni, a berende­zési tárgyakat rongálni ugyancsak tilos. A vadon­tenyésző virágokat töves- től kiszedni nem szabad. Táborozni és tüzet rakni csak az e célra kijelölt te­rületeken lehet. A termé­szetvédelmi területen min­den építkezés engedélyé­nek kiadásához az Orszá­gos Természetvédelmi Hi­vatal hozzájárulása szük­séges. (te) ÚJ KÖNYV CSÁTH GÉZA: A VARÁZSLÓ HALÁLA SZÉPIRODALMI KIADÓ, 1964 Adósságot törlesztett könyvkiadásunk, amikor végre megjelentette „A va­rázsló halála” című kötet­ben a korán elhúnyt Csáth zonyos „szövetséged érde­kekre”. De amikor az Egye­sült Államokban kezdetét vette az atomenergia ku­tatás hadiiparrá fejlesztése, már akkor nyilvánvaló volt, hogy ez esetben szó sincs semmiféle szövetsé- gesi érdekről, teljesen vi­lágossá vált: mire megy a játék. Az USA katonai vezető körei már akkori­ban úgy számolták, hogy a háború alatt, vagy leg­rosszabb esetben közvetle­nül a háború befejezése után atomfegyverzetüket valamilyen módon a Szov­jetunió ellen fordítják. Hogy számításaikba hiba csúszott, arról nem ők te­hetnek ..; A Moszkvában megjele­nő ZsETF (..A kísérleti és elméleti fizika folyóirata” orosz nyelvű rövidítése) című . folyóiratban 1940. januárjában és májusában egy-egy nagvjelentőségű tanulmány jelent msg. Két tekintélves szovjet fizikus írta. Zeldovics és Hariton. Zeldovics tanul­mányának címe: ..Az urán láncszerű szétesése lassú neutronok hatására”, Hari­ton dolgozatának címe pe­dig „Az urán láncszerű szétesésének kinetikája”. (folytatjuk) Géza novellatermésém 6zíne-javát. A szerző ege életművét áttekintve, me állapíthatjuk, hogy rit tehetséget döntött sír korai halála. A menthet« len morfinista Csáth Gé: a toll varázslója 32 év korában lett öngyilkos, n hány héttel azután, ho; két revolverlövéssel me gyilkolta rendelőjében feleségét. Ijesztő hasonl tosság: ugyanilyen traf kus egzaltáltsággal élt . pusztult el, mint legjol novellájának hőse. Műveit olvasva megre dülten tapasztaljuk: Csá fiatal kora ellenére írásművészetnek olyan m gaslatára jutott fel, aho’ csak a legjobbaknak sik rült. Legfőbb írói erény közé tartozik a tökélet szerkesztés, a bűnügyi ír sok izgalmasságával vete vő cselekményszövés, a Y bátlan jellemalkotás és kistálytiszta, nagy átmos férateremtőerejű stílű írásainak legjava a ren< szerint kétségbeejtő sző nyűséggé torzuló gyerme kori, vagy pubertáskori é mények , bizarr világáb való. Másik részük a k moran, félelmetesen szá nyaló fantázia birodalm ból ered. Írásművein« csak elenyésző kis rés: ábrázolja korának reál életét. Illés Endre ragyogó el szó-tanulmánya nagyszi rűen tárja fel Csáth trag kusan kurta életének « írásművészetének titkait. H. J. Elkészült a zagyvapálfalvi új művelődési otthon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents