Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-31 / 145. szám

1964. július 31. péntek. NÓGRAD 5 Határidő előtt szállították a Hidasi Brikettgyár szerelvényeit Két brigád egymással és a szocialista címért versenyez a Bányagépgyárban ÉGET A NAP az udva­ron. Ügy felmelegíti a vasat, hogy az ember visz- szarántja kezét, ha hozzáér. A lakatosok arcát fényesí­ti a verejték. Jó a hőség elől a műhely fedele alá húzódni, azonban nem le­het mindig, mert a szere­lést csak az udvaron vé­gezhetik. így volt ez a té­len amikor a zagyvapál- falvi Bányagépgyárban a zord időben az udvaron lehetett csak szerelni, pe­dig a műhely akkor is árnyékot adott volna. Sürgő® megrendelést kaptak Hidasról és épülő brikettgyártól. A gyártási idő erre a mintegy 5 és fél 6 millió forint értékű munkára igen rövid volt. Szocialista szerződést kö­töttek év elején, hogy jú­nius 30-ra teljesítik a megrendelést. A hidasi új brikettgyár­hoz az öszes kiszolgáló szalagberendezést, szalag- hidakat és saroktornyokat Zagyvapálalván készítet­ték. Azóta pótmegrende­lést is kapták, ami ugyan­csak sürgős, hiszen a bá> nyásznapra üzembe kell helyezni a gyárat. Surányi Imre negyven tagú és Parádi Gyula húsz tagú lakatos brigádja vé­gezte ezt a sürgős munkát. A két brigád versenyben áll egymással és néhány nappal ezelőtt jelentették be, hogy a jövőben a szo­cialista brigád cím elnye­rése is céljuk. Surányiéknál már az udvaron lefestették az utolsó két hidasi hídsze- felvényt. Hamarosan szál­lítják. Lesz elég tanszer A boltok nagyrésze már árusítja az új tanévhez szükséges írószereket és legkésőbb augusztus első napjaiban az ország min­den részébe megérkeznek a tanszerek. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium Kultúrcikk Fő- igazgatóságának tájékozta­tója szerint a felkészülés megfelelő volt. írószerek­ből, vonalzókból és más tanszerekből minden igényt ki tudnak elégíteni. Kellő választékról gondoskodtak a 30 forintig terjedő úgy­nevezett diáktoliakból és elegendő, kézben és váj Ion hordható, bőr aktatáska is lesz. Csaknem 60 millió füzetet hoznak forgalomba. A szülők és a tanulók korábban gyakran kifogá­solták a színes ironok mi­nőségét; mo6t ezen is ja­vítottak. Az idei tanév slá­gere: hosszú évek után si­került a régen oly kedvelt „iskolákék” csomagoló­papírt szebb színben, na­gyobb méretben és jobb minőségben előállítani. Az egyre keresettebb műanyag borítékból azonban még az idén sem lesz elegendő. Az ipar és a kereskede­lem felkészülten várja te­hát a vásárlók rohamát, de ismételten felhívjuk a szülők figyelmét, hogy sa­ját érdekükben lehetőleg még augusztus folyamán vásárolják meg iskolás gyermekeik részére a szük­séges tanszereket — Nagy munka volt ez — mondta a brigádvezető. — A télen különösen a négy hegesztőnek jutott ki, akik a hidegben éjszaká­kon át ebben a „csillagmű­helyben” dolgoztak. Joggal kapta az udvar a „csillagműhely” elneve­zést, mert nemcsak idősza­kosan használják gyártás­ra, hanem állandó jelég­gel. Egyrészt azért, mert a műhely zsúfolt, másrészt, mert a nagy vasszerelvé­nyek be sem férnek. Milyen teljesítményt ér­tek el az első félévben? — kérdezzük a brigád ve­zetőt. — Nem összesítettük, mert ec'éni a norma, de 120 százalék körül van persze volt 130 és 140 szá­zalékos hónap is — vála­szolja. Azután az új el­határozásról, a szocialista címről beszélgetünk. Mint kiderül, nem is olyan új­keletű dolog ez náluk, csak egy kis megszakítás volt. — NÉZZE, ITT van a két szocialista brigád ok­levél a műhely falán. Az elsőt 1960-ban, a másodi­kat 1961-ben kaptuk. Az­után egy-két hiba becsú­szott. Olyan embereket osztottak be hozzánk, akik rövid idő után börtönbe kerültek. Igaz, erről a ré­gi, összeszokott kollektíva keveset tehetett. A máso­dik hiba az volt, hogy a pécsi szénmosó berendezé­séhez nem kaptunk meg­felelő méretű anyagot. Olyanból kellett gyárta­nunk, amilyen volt.A MEO át is vette, de a megren­delő kifogásolta. Akkor ezt is a mi számlánkra írták és még egy sor apróságot. Emiatt szakadt meg a szo­cialista brigádverseny, hoz- zátehetem, csak hivatalo­san, mert a valóságban igyekeztünk úgy dolgozni, Megtörtént az utóbbi esztendőkben, hogy hiá­ba járta végig a piacot vagy a boltokat a városi háziasszony, nem kapott hagymát. Vagy olyan áron jutott hozzá, mint valami ritka külföldi portékához. Pillanatnyilag nincs baj a hagymával, de a múlt élni és tanulni, ahogy egy szocialista brigádhoz illik. Most már „hivatalosan” is ezt tesszük ismét — ma­gyarázza. A versenytársakat is meglátogattuk. A Parádi brigád ugyancsak sokat dolgozott Hidasnak, ök készítették a saroktomyo- kat. A brigádvezető éppen egy nagy hengeres gumi­szalag végtagot vizsgál- gat. — Jókai-bánya részére készül — válaszolja érdek­lődésünkre. Azután még elmondja, hogy brigádja általában egyedi szalagbe­rendezéseket készít. A ro­mán exportot, «mi a nagy­váradi erőmű részére ké­szült, legnagyobb részben ök gyártották. Ezenkívül Balinka részére a szállító- szalag berendezést. A versenyre terelődik itt is a szó. — A termelésben talán még jobban állunk, mint a Surányi-brigád, de saj­nos, az egyik brigádtagot, Mocsári Árpádot baleset érte, eltörött a bokája és emiatt lemaradtunk a pon­tozásban. A KÉT ÉLENJÁRÓ la­katos brigádnak igen nagy része van abban, hogy a vállalat első féléves tervét túlteljesítette, export mun­kájában is tartotta a ha­táridőket. A Hidasi Bri­kettgyárhoz készített be­rendezések is közvetett exportot jelentenek, hi­szen az ott előállított bri­kettből exportra is kerül. A második félévben új fel­adatokon dolgoznak és a termelő munka mellett egy sor más is szerepel vállalásukban, ami viszont a szocialista brigád cím el­nyeréséhez szükséges. évek tapasztalata arra in­tett termelőt s kutató-ne- mesítőt egyaránt, hogy va­lamit tenni kell; bővebben s biztosabban termő fajtát kell termeszteni, hogy jus­son belőle konyhánkba is, meg külföldre is. A Délalföldi Mezőgazda­sági Kísérleti Intézet ma­Több hagymafajta keresztezésével kísérleteznek, és a nemesítésnek már most biztató eredményei mutat­koznak. Bodó János MAKÓ ARANYA T8%m tanácsadó $ Használjuk ki gazdaságosabban a mezőgazdasági gépeket Megyénk mezőgazdasá­gának gépesítése 1965-ig eléri a korábban tervezett szintet. Ez azt jelenti, hogy a gépek gazdaságos és ha­tékony kihasználásával a mezőgazdasági munkák időben és jó minőségben elvégezhetők. Igen lénye­ges azonban, hogy a gépe­ket valóban gazdaságosan használják ki a szövetke­zetek. Mert most a megye mezőgazdasági gépparkját csak mintegy 70—75 szá­zalékban veszik igénybe a közös gazdaságok. A gépek gazdaságos kihasználása A termelőszövetkezeti gépek gazdaságosabb ki­használását elsősorban a vezetés színvonalának emelésével, a gépek mun­kájának tervszerű irányí­tásával és szervezésével tudjuk elérni. Ennek meg­valósítása érdekében szük­séges, hogy minden olyan tsz-ben, ahol az erőgépek száma eléri az ötöt, egy gépesítési brigádvezető szervezze, irányítsa a gé­pek munkáját. Hogy meny­nyire fontos a gépek terv­szerű, következetes irányí­tása, az alábbiak bizonyít­ják: 1963-ban a megye ter­melőszövetkezeti géppark­jának 1 traktoregységére 818 normálhold munka ju­tott. Ugyanakkor Nagyoro­sziban 1 traktoregységre 417 normálholdnyi munka esett a férni időszakban. Megállapítható tehát, hogy Nagyorosziban a gépeket mindössze 50 százalékban használták ki, mert szer­vezetlen volt a gépek te­vékenysége. A gépek 5600 normálholdas évi össztel­jesítményéből 3966 nor­málhold szállítási munka volt. A szállítás ilyen nagy aránya azonban legfeljebb 3—4 erőgéppel rendelkező termelőszövetkezet eseté­ben indokolt. Képzett traktorosokat Az állandóan növekvő géppark szakszerű kezelé­sének és gazdaságos üze­meltetésének, kihasználásá­nak egyik legfőbb biztosí­téka a j ólképzett traktoros gárda. A gépek alacsony teljesítménye sok esetben azzal magyarázható, hogy képzetlen traktorvezetők dolgoznak velük. Az ed­digi tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy azok a tsz-ek járnak jól, amelyek a tagok közül képeznek traktorosokat. Az állandó traktorosgárda kialakítása érdekében rendezni, illet­ve egységesíteni kellene a tsz-eken dolgozó traktoro­sok fizetését. Helyes lenne, ha minden termelőszövet­kezeten az igen jól bevált teljesítménybérezést alkal­maznák. Sehogy sem egyez­tethető össze a gép gazda­ságos kihasználásával és a termelőszövetkezet érde­keivel a traktorvezetők fix bérezése. Nem jelent meg­oldást e tekintetben a traktorvezetők meghatáro­zott órabére sem. A minő­ségi követelményeknek legjobban a teljesítmény­bérezés és a traktorveze­tők premizálása felel meg. A gépek teljesítményé­nek növelése érdekében biztosítani kell, hogy a gé­pek műszaki állapota meg­felelő legyen. Ehhez azon­ban feltétlenül szükséges, hogy elkészüljenek a ter­melőszövetkezeti karban­tartó műhelyek, valamint a gépek szakszerű tárolá­sához szükséges gépszí­nek. Amíg a fenti feltéte­leket biztosítani nem tud­juk, a termelőszövetkeze­tek a gépudvarok tervsze­rű kialakításával oldják meg a szakszerű géptáro­lást. A karbantartás és ja­vítás addig természetes a gépállomások feladata ma­rad. Ezen a téren jelentős előrelépés a Békés megyei mintára megszervezett mozgó szerviz. Ezzel a módszerrel a termelőszö­vetkezeti gépek karbantar­tása átmenetileg megoldó­dik. A nem gazdaságos szállítások A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a szövetkezeti gépek jelentős része szállítást vé­gez. Tavaly megyei szin­ten a végzett munka 52 százaléka szállítás volt. A salgótarjáni járásban a szállítás az összes munka 65,1 százalékát tette ki. Ennek egyik oka feltétlen a szállítások rendszertelen­sége és szervezetlensége. Előfordul, hogy egy-két hordó üzemanyaggal 20— 30 kilométert tesznek meg a termelőszövetkezetek gé­pei. Szintén szervezési probléma, hogy több ter­melőszövetkezet a majo­ron belüli szállításokat fo­gatokkal bonyolítsa le. Az üzemanyagszállítás is csak akkor gazdaságos, ha a ter­melőszövetkezeteknél a megfelelő tárolóteret biz- tosítaank. Ahol erre nincs lehetőség, az igen drága 1—2 hordós szállítás he­lyett, helyesebb a gépállo­mással üzemanyagellátásra szerződést kötni. Van nálunk néhány olyan erő- és munkagép, amelynek kihasználása egy termelőszövetkezetnél nem lehetséges, ezek több szövetkezetnél is dolgoz­hatnak. A tervszerű üze­meltetés, a folyamatos munka érdekében a járási tanácsok segítsenek a ter­melőszövetkezeteknek me­netiránytervek készítésé­vel. Tavaly ősszel a pász­tói járásban a silózást és trágyakihordást így végez­ték a szövetkezetek. kói telepén hazai és kül- sével új fajtákat állítanak földi hagymák keresztező- elő. A. K. A gépek csoportosítása A traktorok és a mun­kagépek jobb kihasználá­sa, valamint a mezőgazda- sági munkák folyamatos­sága érdekében már eddig is eredményesnek mutat­kozott a gépek csoportosí­tása, gazdaságon belül, az egyes munkák végzése so­rán (őszi vetés, silózás). Az eddigi tapasztalatok alapján a csoportosan dol­gozó gépek teljesítménye növekedett, műszaki és egyéb kiszolgálásuk köny- nyebb, gazdaságosabb. Ezért helyes, ha a jövőben a többi mezőgazdasági munka elvégzésére is az eddiginél lényegesen több helyen alkalmazzák a gé­pek csoportos üzemelteté­sét. A gépek gazdaságosabb üzemeléséről tárgyalt jú­lius 20-án a megyei tanács is. Az ülésen hozott hatá­rozatok megvalósítása elő­segíti megyénk gépparkjá­nak hatékonyabb üzemel­tetését, kihasználását. A Makói Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben új hagymafajta előállításán dolgoznak. A cél: bőséges termést adó hagymafajta előállítása. Máté Sándor mezőgazdasági gépészmérnök

Next

/
Thumbnails
Contents