Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-30 / 144. szám

4 NÓGRAD A Madách’Centenáriumi ünnepségek lNógrád megyei rendezvényei Megjelent az ünnepségsorozat megyei forgatókönyve A MADÁCH centenáriumi ünnepségeket rendező Nóg- rád megyei Madách Imre Emlékbizottság összeállítot­ta a megyében rendezendő ünnepségsorozat program­iát, amely a napokban lá­tott napvilágot. Az alábbi­akban e kiadvány alapján ismertetjük a centenáriu­mi ünnepségsorozat Nóg- rád megyei rendezvényeit. Augusztus 10-én délelőtt 10 órakor a balassagyarma­ti járási úttörő őrsvezető tábor rendez emlékturát a csesztvei Madách-kuriához. Vezeti: Gáspár Imre, a Já­rási Úttörő Szövetség tit­kára. Október 3-án Alsósztre- gova község küldöttsége látogat Csesztvére. Déle­lőtt 10 órakor Csesztvén a Madách Emlékmúzeum megnyitása, a Madách szo- oor és emléktábla leleple­zése lesz. Ünnepi beszédet mond Mihályfi Ernő, az Elnöki Tanács tagja, or­szággyűlési képviselő. Dél­után 2 órákkor ünnepi ta­nácsülést tartanak a köz­ségben. Vezeti: Leszák Pál árási vb. elnökhelyettes. Majd Madáchról emlékez­nek ,meg a résztvevők, il­letve a falu lakói. Előadó: Jobbágy Károly, József Attila díjas költő. Este 7 órakor a művelődési ott­honban Madách-est címmel a Balassagyarmati Madách Irodalmi Színpad tart elő­adást a Határőrség Köz­ponti Zenekara közremű­ködésével. Ugyancsak e napon Balassagyarmaton a Palóc Múzeumban délután 3 órakor irodalmi vándor- gyűlést rendez az Iroda­lomtörténeti Társaság. Megnyitja: Géczi János, a Megyei Tanács V. B. elnök- helyettese. Október 4-én délelőtt 9 órakor Salgótarjánban, a megyei tanács dísztermé­ben folytatódik az irodalmi vándorgyűlés. E napon dél­előtt 9 órakor Balassagyar­maton Madách emlékkiál­lítás nyílik a Palóc Múze­umban. Megnyitja: Géczy Imre, az MSZMP járási bizottsága titkára. Délelőtt 10 órakor megkoszorúzzák a Madách emlékművet, 11 órakor pedig a Madách emléktáblát. Este 7 órakor a városi művelődési otthon­ban Madách-est lesz, amelyen értékelik a közép­iskolai Madách pályázatot, illetve kiosztják a pálya­dijakat. Csesztvén október 4-én délután 3 órakor a művelődési otthonban az irodalmi színpadok rendez­nek bemutatót. Salgótar­jánban, az acélárugyári művelődési otthonban Ma­dách: Civilizátor című mű­vének bemutatóját rende­zik. Előadja az Acéláru­gyár Szocialista Kultúrá­ért Érdemrenddel kitünte­tett szinjászó csoportja. OKTÓBER 5-ÉN koszo­rúzás Alsósztregován. Nóg- rád megye küldöttsége megkoszorúzza a Madách emlékművet. Este 6 órakor Balassagyarmaton a Ma­dách Filmszínházban ren­deznek megemlékezést a névadó halálának 100. év­fordulóján. Előadó: Kmetty Kálmán vb. elnökhelyet­tes. Este 7 órakor a balas­sagyarmati Madách Imre fiúkollégiumban rendez­nek ünnepi műsoros estet. Október 15-én délelőtt 10 órakor Salgótarjánban, a THE- előadótermében szakmai tanácskozásra gyűlnek össze a megye magyar szakos nevelői, ahol Madách munkásságát értékelik. Október 16-án este 6 órakor Salgótarjánban, a városi művelődési otthon­ban ünnepi hangverseny. FELSOROLTAKON kí­vül számos előadás hang­zik el, könyvkiállítás nyí­lik meg a megyében Ma­dách Imre életével, illetve munkásságával kapcsolat­ban. Huszonnégy matuzsá­lem, az ország legöregebb harangjai. Aligha akad históriás könyv, amely többet tudna mondani múltról, történelemről, mint ezek. S ha messze- hangzó szavuk el is né- mult már, beszélnek azért, ha megvallatjuk őket Huszonnégy hideg bronz­test áll némán a Nemzeti Múzeum udvarán. Törté­nelmi harangok kiállítása. Mit mondanak e haran­gok? Sok rosszról beszélnek. Árvízről, tűzről, törökök­ről. Szavukra riadt a fal­vak, városok népe, ha ve­szély közeledett. De hogyan maradtak meg ők maguk? Hisz’ rá­juk legalább annyi veszély leselkedett, mint bármi másra. A háborúk ritkítot­ták soraikat. A harangot bronzból öntötték. Új operaházi tagok Az új évadban több te­hetséges fiatal az opera­házi tagok sorába lép. Így Dene József és Gombos Éva. akik több éven át voltak az Operaház ösztön­díjasai. Az elmúlt évad­ban továbbá Andor Éva és Ütő Endre, akik az idén fejezték be a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, operatanszakán végzett ta­nulmányaikat. bronzból az ágyúkat is. Mentek hát a csatába a harangok — nem a ve­szélyre figyelmeztettek már, hanem veszélyt hoz­tak, pusztítást okoztak ma­guk is. Ezek itt, huszon­négyen megmaradtak, át­vészelték a zivataros idő­ket. De ennek ára volt bi­zonyosan: hallgatniok kel­lett, míg tartott a háború, a veszélyt; bújni, rejtőz­ködni, mint a szökött ka­tonának. Aztán felkerültek újra a tornyokba, szolgáltak megint. Verték a riadót, ha kellett, kísérte hangjuk az utolsó útra indulót, vagy hirdették a békessé­get. Ezek erősebbek vol­tak, mint az ágyúk. Huszonnégy harang, év­százados emlékek őrzői. A legkisebbet, a bulcsui harangot 1483-ban öntöt- A. K. ÖREG HARANGOK És ték ... HORVÁTH LÁSZLÓ: 'h'iV.i.Y *z ato Ve Tíü*i AZ ELSŐ A hirosímai atombomba- 'tamadásról szóló hivatalos jelentés később 78 150 ha­lottról, 13 983 eltűntről, 9 428 súlyos és 27 997 köny- nyű sebesültről szólt. Mindezt egyetlen bomba okozta. A helyszíni vizsgá­lat első napjaiban a japán katonák s a közvélemény nem is akarta hinni, hogy csupán egyetlen bomba le­hetett. Kevesen tudták még ak­kor, hogy ez az egyetlen, rettenetes erejű fegyver atombomba. És még keve­sebben tudtak arról, hogy a halál ott settenkedik a Hirosimában életben ma­radottak között is. A rádióaktív sugárzás következményeit sokan azok közül is hamarosan érezni kezdték, akik a bomba robbanása utáni órákban azt hitték, hogy sértetlenül élték túl a pok­lot. A következő években ezrek haltak meg borzal­mas kínok között, hiszen a felrobbant bomba olyan (ódióaktivitást sugározott BOMBA ki, amely megfelel több­millió tonna rádium sugár­zásának. Két nappal a hirosímai tragédia után az amerikai hadvezetőség úgy döntött, hogy nyomban be kell vet­ni a még meglévő atom­bombát is. így pusztult el SZERTEFOSZLOTT Csak két hónap telt el a két japán város pusztulása után, amikor az amerikai vezérkar illetékes táborno­kai már hivatalosan és magánemberként is tárgya­lást kezdtek egymással az atomfegyverkezés további programjáról. A légierők és a haditengerészet főpa­rancsnoka azt javasolta, hogy azonnal kezdjenek új kísérleteket, állítsanak elő újabb atomfegyvereket. E terv felé hajlott Groves tábornok is, bár ő azt jó­solta, hogy az atombomba előállításához a többi nagy­hatalomnak legalább hét évre van szüksége. ezen a napon egy másik japán város: Nagaszaki. Hasonló körülmények és borzalmak közepette, mind két nappal korábban Hiro­sima. E két japán város életben maradt lakóinak emlékezetébe örökre be­vésődött a politika és a fegyverkezés ördögi színjá­tékénak tragédiája. ILLU ZUIÓK Az Egyesült Államok te­hát az új fegyver birtoká­ban nyeregben érezte ma­gát. Hivatalos és felhivata­los személyek nem is na­gyon titkolták: nem azért fáradoztak évekig, és öltek bele dollármilliárdokat az új fegyver előállításába, mert arra a Japán elleni hadviselésben szükség volt. ök a világnak szánták ezt a fegyvert. Ügy vélték: ha egyedüli birtokosai az atomfegyvernek, akkor po­litikában, gazdasági élet­ben, az állami berendez­kedésben egyaránt diktál­hatnak a föld valamennyi országának. Még a velük szövetséges hatalmaknak is. Különösen pedig a Szovjet­uniónak. Végtelenül nagy­nak, s a világon egyedülál­lóan hatalmasnak érezték magukat ezekben a hóna­pokban Amerika táborno­kai. És erejüket még tovább igyekeztek növelni azzal, hogy az atomfegyverkezést — ha szolidabb anyagi ke­retek között is, mint 1943- ban és 44-ben — tovább folytatták. Mindössze négy esztendő telt el, amikor 1949. au­gusztusában az Egyesült Államokban rémülten ve­szik tudomásul, hogy a Szovjetuniónak Is van atombombája. Egy B-29-es mintájú repülőgép a Csen­des-óceán északnyugati ré­szén végzett kutatórepülé­se során a kozmikus suga­rakat vizsgálva atomrobba­nás rádióaktiv nyomaira bukkan. A meglepő ész­lelést angol repülők is iga­zolták. Sőt: a rádióaktivitás jellegéből arra lehetet kö­vetkeztetni, hogy a bomba meglehetősen fejlett típu­sú. Az amerikai politikusok és katonai vezetők döbben­ten veszik tudomásul ezt a tényt. Számukra ez egysze­rűen rettenetes. Hiszen ők 1964 július 30. csütörtök. ...v rodisku L Madácha Nagy ünnepségre készülnek Madách szülőfalujában Testvérlapunk, a Szlovák Kommunista Párt Közép­szlovákiai kerületi bizott­ságának lapja, a Smer, rendszeresen beszámol Ma­dách Imre halálának cen­tenáriuma előkészületeiről. Legújabb számában ar­ról tudósít testvérla­punk, hogy megkezd­ték a nagy magyar író szü­lőházának helyreállítását Alsósztregován. A cente­nárium októberi ünnepsé­geire a losonci járás nem­zeti bizottságának irányí­tásával múzeummá rende­zik be Az ember tragé­diája írójának alsó-sztrego- vai szülőházát. A Cseh- szlovákia-szerte közismert nagy drámaíró egykori bú­torait, lakásberendezéseit öntevékenyen kutatták fel, és bocsátották a centená­riumi ünnepségeket előké­szítő járási Madách-bizott- ság rendelkezésére. Népi fafaragót bíztak meg a bú­torok egykori dekoratívái- nak helyreállítására. Csu­pán erre a munkára 30 000 koronát költenek. Az őszi hónapokban nagy idegenforgalmat irányíta­nak Alsósztregovára. Rend- behozzák, parkosítják Ma­dách Imre sírboltjának kör­nyékét is. A centenáriumi ünnepségsorozat kiemelke­dő eseménye a csehszlo­vák és magyar írók alsó- sztregovai közös irodalmi értekezése lesz, — mint- ahogy .erről a Smer Lo­soncról keltezett első ol­dalas tudósításában beszá­mol. (Nagy) Új könyv JERZY SZCYGIEL: HALLGATÁS (Európa Kiadó) „Hallgatással nemcsak sokat mondani, de csele­kedni is lehet — ez a mot­tója a fiatal lengyel író regényének. Egy rejtélyes baleset folytán szeme vilá­gát vesztett gyerek és egy látszatra jámbor kisvárosi plébános párhuzamosan bo­saját bombáiktól azt re­mélték, hogy ezután a vilá­gon mindig mindenütt az fog történni, amit ők akar­nak. Ha valahol valaki nem engedelmeskedik az ő sza­vuknak: ha valamely állam nem veti magát alá annak, amit Amerika mond, akkor megjelennek atombombá­jukkal... Truman elnök sietve összehívja a Nemzeti Biz­tonsági Tanácsot ,s a fegy­verkezési költségeket azon­nal a többszörösére növelik. Megindul a gyors küzde­lem egy uj harci eszközért, még az eddiginél is erősebb fegyverért, a hidrogénbom­báért. A hidrogénbomba gondo­lata még 1945-ből szármá­zik. Teller Ede, a Los Ala- mos-i elméleti osztály ma­gyar származású munka­társa 1945 nyarán fogal­mazott meg egy közleményt a hidrogénbomba mevalósi- tásának lehetőségéről. En­nek alapgondolata a követ­kező: könnyebb atommagok fúziójakor (például a közön­séges hidrogén vagy még- inkább a nehézhidrogén és tricium nehezebb ma­gokká való egyesülésekor) igy nagy energia szabadul fel. Sokkal nagyobb, mint az uránmag hasadásánál. (folytatjuk) nyolódó története ez ad írás. Az idős pap akaratlanul! tanúja lesz egy súlyos bal­esetnek; egy elhagyott he­lyen gránát robban, vére­sen marad ott a helyszínen egy fiú, a pap meg rémül­ten kereket old. Semmi kö­ze az esethez, mégis, a kis­városi szóbeszéd a pap el­leni titokzatos merénylet­ről suttog, a közhangulat a pap mellett, és a proletár­fiuk ellen éleződik, — s a pap mélyen hallgat. Sem a templomban, sem magán- társaságban mit sem árul el a történtekről, még a püspökség előtt is titkolód­zók. Csak ez a bűné, és mégis hallgtása ártalmas és gonoszul befolyásolja az áldozat további sorsát. Ugyanakar a pap is mély­reható lelki válságba ke­rül, szinte belerokkan a magába temetett titokba, s maga is megsínyli az em­berek lassanként feléje irá­nyuló bizalmatlanságát, — sok évtizedes papi tényke­dés után hitelét veszti hí­vei körében. Ez a summája a fiatal! író regényének. Erénye,, hogy pontos és hiteles lé- lekrajzzal tárja fel két párhuzamos élet gyötrődő titkait; hibája, hogy kör­nyezetrajza rendkívül ho­mályos, a könyv elolvasása után sem vagyunk tisztá­ban vele, mikor is játszó­dik tulajdonképpen a meg­rázó történet. Legfeljebb apró, odavetett jelekből következtethetünk, hogy ma. így a gondosan ki­munkált lélekrajz némileg öncélú pszichológizálásba téved) nem ad hirt a mai lengyel társadalmi viszo­nyokról.

Next

/
Thumbnails
Contents