Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-29 / 143. szám

6 NÖGEÄD 1964. Július 29. szerda. Egy isedsüiie brigád éleiéből HA VALAKI Szécsény- ben jár, aligha téveszti szem elől a földművesszö­vetkezet vas- műszaki bolt­ját. Tetszetős kirakatával, bő áruválasztékával a hely­belieket és vidékieket egy­aránt csalogatja. Aki belép ebbe a boltba azonnal megtudja, hogy itt szocia­lista brigád dolgozik, s tartózkodása idején arra is hamar rájön, hogy itt szo­cialista a kereskedelem is. A brigád 1962-ben alakult 5 főből. Már ebben az év­ben teljesítették vállalásu­kat, s elnyerték a szocialis­ta brigád címre feljogosító oklevelet. 1963-ban is foly­tatták a versenyt, melynek eredményeként áruforgal­mi tervüket 126 százalékra teljesítették a vállalt 105 százalékkal szemben. Lel­társzámolásuk mindig hi­ánymentes volt. A vásár­lók egyszer sem tartottak igényt a panaszkönyvre. Különös gondot fordítottak a termelőszövetkezetek jó áruellátására. Egy-egy idényt megelőzve levélben, vagy személyesen keresték fel a körzeti termelőszövet­kezeteket, hogy megtudják milyen árucikkre, felszere­lésre, alkatrészre van szük­ségük. Kitűnt a brigád a más irányú munkában is. így 9 munkanapot dolgoztak a [Járhatatlan utakon Még május elején lezár­ták a Megyei Tanács és a Magyar Nemzeti Bank kö­zött vezető útvonalat. Nagy mennyiségű követ és egyéb anyagot hordtak oda, eb­ből arra lehetett következ­tetni, hogy három év után végre elkészül az útsza­kasz. Ekkor már kezdetét vette a munka és úgy lát­szott, hogy 2-3 hét és meg­szabadulunk az esős időben sáros, száraz időben oly poros úttól. Nem így tör­tént Nap- nap után egyre kevesebb ember dolgozott itt. Egy hónapig készült az útszegély ,s márcsak Ut­alt két-háróm ember dol­gozgatott, de most már azok is eltűntek. Egy hó­napja semmi mozgás az útépítés körül. Tekintettel arra, hogy a megyetanács mögött felépült lakások­ban, többszáz család lakik akik csak ezen az útvona­lon tudják megközelíteni lakásukat, nem közömbös részükre, hogy „kőhegye­ken”, buckákon, gödrökön keresztül kell átgázolniok, hogy hazajussanak. Az itt lakó dolgozók szívesen vál­lalnának társadalmi mun­kát is, de szedetnénk ha közölnék miért állt le az útépítés? Ha pedig nincs további keret az út befe­jezéséhez, akkor miért nem szabadítják fel azt az épít­kezés folytatásáig? gabonahordás során. A községben szervezett tár­sadalmi munkában, az útépítéshez szükséges kő- hordásnál, a fásításnál, a cukrászüzem építésénél, a földművesszövetkezeti tag­ság szervezésénél is szép eredményeket értek el. Po­litikai és szakmai oktatás­ban is szinte kivétel nél­kül valamennyien részt veszek. így nem csoda, hogy az 1963. évben vég­zett munka mérlegén már eldőlt a brigádzászló és brigádjelvény sorsa. A szövetkezet vezetősége ez­zel ajándékozta meg a bri­gádot. AZ 1964-ES évet is a ver­seny szellemében kezdték el. Vállalásaikat időrend­ben teljesítik. A brigád tagjai mindenütt ott van­nak, ahol segtíségre van szükség. A szécsényi vas­műszaki bolt szocialista kollektíváját szívesen lá­togatom meg bármikor, mert itt kedves elvtársak­ra, jó szakemberekre, elő­zékeny és udvarias kiszol­gálókra találok. Dudás Pál Az ember jövőjéről van §ző Amikor a fiatalok to­vábbtanulását vizsgáljuk, értékeljük, nem közömbös senki számára sem, hogy az egyéni érdek a tovább­tanulás esetében is egybe­esik a társadalmi érdekkel. Ezért egy példát szeretnék elmondani arról, hogy a ta­nulni vágyót, lehetőleg ne fékezzük, ne akadályoz­zuk tanulmányai folytatá­sában. Ez történt ugyanis B. Rózsika salgótarjáni kis­lány esetében. Az elmúlt év tavaszán mezőgazdasági technikum­ba jelentkezett, felvétele sikerült is, hiszen az álta­lános iskolában tanulmá­nyi eredménye „jó” volt. Azonban még az iskola megkezdése előtt folyamat­ban volt az Öblösüveggyár­ba a felvétele, s mint be­hordó helyezkedett el, hogy munkájával segítse szü­leit, 5 testvérét. Szeptem­berben a tanítás kezdetét is vette. Rózsika járt szor­galmasan, már csak azért is, mert tudta, hogy az üzem vezetői is tudnak to­vábbtanulásáról. Mint be­hordó leánynak 3 műszak­ban kellett dolgoznia. Kér­te vezetőit, legyenek segít­ségére, hogy azokon a na­pokon, amikor iskolába kell menni, műszakot cse­rélhessen. Váltótársa segí­tette őt ebben, csak a dél- utános műszakban nem tudta a cserét egyedül megoldani. Itt kellett vol­na az üzem segítsége. Saj­nos, az elmaradt. A kis­lány csak 3 hónapig bírta az iskolát rendszeresen lá­togatni. Belefáradt. A rendszeres munkát a hiány­zás váltotta fel az iskolá­ban, A nemtörődömség kedvét szegte s most már csak arra van energiája, hogy a 3 műszakban ele­get tegyen kötelességének. A közömbösség összetört egy tanulni vágyó fiatal erőt, ami magával hozta a szülők bizalmának meg­rendülését is. Kérdésünk ezek után csupán csak az volna: senki nem érez emiatt lelkiismeretfurda- lást? Tóth Bertalan Madár, vagy A sziigjá termelőszövet­kezet. dinnye földjén áll három akasztófa, rajta ru­hába felöltözteti ember­nagyságú bábu. Ha a szél fúj, nemcsak lengedeznek, hanem a kötélen tégelyük körül forognak is, hogy az ember jobban meg­borzadjon tőlük. És ami ennél több: este, autóref­lektor fényében megpillan­tani, nem a gyengébb ideg­zetűeknek való! A hagyományos forma emberijesztő? szerint a kereszt alakban elhelyezett rudat öltöztet­ték fel rossz ruhába, ez most modern formabontás a madárijesztők területén. Társadalmi tulajdon védel­mére, tudátátalakítás,' vágy idegek borzongatására ké­szítették igazi akasztófa­humorral? Ha ennek elle­nére dinnyét lopnék, csak nem büntetnének meg ilyen szigorúan? Nagyon rossz emlékeztető, az ötlet pe­dig Ízléstelen! V. S. SZERKESZTŐI ÜZENET „Margaréta” jeligére: A re is reméljük kinövi majd közelmúltban négy versikét ezt a korszakot, küldött be lapunknak, s Ha nem tévedünk kis kérte írjuk meg vélemé- diákról van szó — kicsit nyűnket. Cím hiányában meglepő a lányra jellem- kénytelenek vagyunk itt ző jelige — s nehezen közölni: „szenvedélyes” hihetjük el, hogy komolyan hangú fogadkozásai ellené- írta, amit most idézünk: „Észre sem vesz már, nem olyan mint régen hozzám. Csalódtam benned, de megbosszulom én még, Enyém leszel, s újra fog kelleni a szám, Bízom benne, hogy van még egy fia remény.” Bárdos László De. hogy valami jót is dolgozata helyesírásilag ki­Salgótarján mondjunk rímbe szedett fogástalan. Az űj gépek is segítenek Beszélgetés a Rétsági Járási TBC Gondozó Intézet vezető főorvosával Elgondolkodtató A pénztárhoz lépve meg­pillantottam a MA PILSEN1 SORT CSAPOLUNK felira­tú táblát. Egy pillanatra meghökkentem, de olyan meleg volt, hogy a dolgok ilyen alakulása után sem tágítottam. Tudtam, hogy egy pohár sör nem fogja tökéletesen megszüntetni szomjúságomat, mégis alig vártam már, hogy rám kerüljön a sor. A sorbán- állás minden pillanata óráknak tűnt. Az embe­rek könyörgő tekintetükkel keresték a kiszolgálót, nyújtott kezükben az iz­zadságtól átnedvesedett, meggyötört blokkot szo­rongatva. Kínos várakozás Már-már célba érek, mi­kor kihasználva lagyma­tag mozgásomat, valaki elém furakodik. odaadja a blokkot, majd, és ez a legdühítőbb — fölényes pillantással rámnéz. Végre én következem. Előttem a pohár, tele csillogó hab­bal és semmi mással. Nincs időm gondolkodni, a szom­jas emberek nyomnak elő­re. Leteszem a poharat az asztalra és várok. Várom mint máskor, hogy a hab sörré ülevedien. Pechem van. A habszint csökkené­sét nem kíséri a sörszint megfelelő emelkedése. Most már világos: ez a sör jó­val kevesebb a szokottnál Gondolkodom. Miért van ez így? Véletlenül? Kép­telenség, hiszen ahogy el­nézem a többiekét, ott is csak habot látok. Az al­koholizmus elleni harc egyik formáját lássam ta­lán a szűkén mért sör­ben? Nem kielégítő ma­gyarázat. De várjunk csak! A szűkén mért sör csak az egyik felet sújtja, a másikat gazdagítja. Sajnos itt kell megfogni a kérdést Hogyan lehetne megol­dani ezt a problémát? Sok helyen tapasztaltam, hogy a poharat tele adják, két- három centiméteres hab persze van. Kell is, jobban esik így a sör. Mért nem lehet ezt min­denhol megtenni? Megol­dottunk mi már komolyabb nehézségeket is. —stó— — EZ AZ ÉV a beruhá­zások, a korszerűsítés, a fejlesztés éve volt nálunk — mondja dr. Okolicsányi János, miközben bemutat­ja a szépen berendezett rétsági járási tüdőgondozó intézetet. Éppen ideje volt már. hogy az Intézetet átalakít­sák. Az év elején 120 000 forint felújítási hitelt kap­tak, amit belső és külső átalakítási munkálatokra költöttek. Űj alkatrészek, berendezési tárgyak kerül­tek az elavultak helyébe. Míg korábban csak rönt­genátvilágításra volt alkal­mas az intézmény, az utób­bi hetektől már filmeket, sőt rétegfelvételeket is ké­szítenek náluk. Helyben megoldhatók tehát azok a vizsgálatok, amelyek miatt eddig máshová kellett kül­dözgetni a betegeket. — Elértük, hogy az idén is részt vett a lakosság száz százaléka a tüdőszűrő vizsgálaton — mondja a főorvos. Míg a többi já­rásban általában kétéven­ként kerül sor ismételt ál­talános vizsgálatra, a mi járásunkban másféléven­ként minden községbe el­jutunk. Ennek köszönhető, hogy lényegesen csökkenő­ben van a tüdőmegbetege­dés, új betegeink alig van­nak. A szűrővizsgálatok nyolc hét alatt befejeződ­tek, a járás 12 234 lakosa vett részt a 'falvanként megrendezett szűrésen. Az anyag feldolgozása folya­matban van. Eddigi tapasz­talataim szerint meglepően sok a tüdődaganatos be­teg de úgy látszik, a múlt évihez viszonyítottan to­vább csökken a fertőző tü­dőbetegek aránya. Alkal­mazni kívánjuk az orszá­gosan egyre inkább elter­jedő úgynevezett lakosság katasztert, a szűrési karto­nok alapján megőrizzük az adatokat, felvételeket, rög­zítjük az alkalmazott gyógymódokat. így válik lehetővé,’ hogy mindenki­nél tudjuk régebben leját­szódott folyamatról, gyó­gyult vagy friss betegről van-e szó. — Hogy mi történik a be­teggel? — Próbáljuk megér­tetni, hogy meggyógyulá­sának egyetlen feltétele van: betartani az orvosi utasításokat. Ez vonatkozik arra is, hogy az orvos ál­tal szükségesnek tartott ideig tartózkodjék a szana­tóriumban, illetve a gyogy- intézményben. Járásunk­ban ugyanis a betegek sokszor önkényesen, saját felelősségükre megszakít­ják gyógykezelésüket, mert azt hiszik, már gyógyul­tak. — Igen, helyes a felvi­lágosító munka, a megelő­ző tevékenység egyre fon­tosabb szerepet kap — hagyja helyben megjegy­zésemet. — A megelőzést szolgálja az az intézkedé­sünk, hogy a beteg környe­zete is védelemben része­sül, meghatározott időn­ként vizsgálatokon vesz­nek részt a hozzátartozók, a gyermek-családtagok pe­dig ugyanazokat a gyógy­szereket kapják, mént a beteg, hogy a fertőzést meggátoljuk. Ha a próbák negatívak, BCG oltást adunk. Ezért s olyan kevés a TBC-ben megbetegedett gyermek a járásban, az idén pl. új betegünk nincs is a gyer­mek korosztályból. — Nem, a m egeié ző te­vékenység persze nem me­rül ki ennyiben — reagál rögtön az újabb kérdésre. — Tervezzük, hegy az igé­nyeknek és érdeklődésnek megfelelően előadásokat tartunk, és hasznosítani kí­vánjuk orvosi munkaérte­kezleteink fórumát is az együttműködés érdekében. Körzeti orvosainkkal ilyen­kor is beszélünk a tenni­valókról, családlátogatá­saink alkalmával meghall­gatjuk az ő tapasztalatai - kát és véleményüket A NEHÉZ, és sok türel­met igénylő küzdelemben a vöröskereszt számtalan névtelen aktívája mellett segít a gyógyító orvosnak Vári Miklósné, a betegfel­vételi asszisztensnő, aki a kartonozás bonyolult mun­káját is végzi egyben. Ide­kívánkozik a laboráns Ka- puszla Károlyné, a BCG oltásokat ellátó Liber Já- nosné, és a röntgenfelvé­teleket készítő Salgai And- rasné neve is. Okolicsányi doktor kérését teljesítettük ezzel, mert szerinte csak igy kerek egész a betegség megszüntetésének útját be­mutató kép. Ujlaky Márta 4 balassagyarmati strandon (Koppány György felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents