Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)
1964-07-28 / 142. szám
2 NÓGRÁD 1964. július 28. kedd. A szovjet kormány javasolja: Augusztusban üljön össze a Laoszről tárgyaló tizennégyhatalmi értekezlet A szovjet kormány javaslatot juttatott el az 1962-es genfi értekezlet egykori részvevőihez. Rámutat: Az utóbbi időben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy bizonyos államok durván beavatkoznak Laosz belügyei- be és megsértik a a genfi egyezményeket, amelyek — mint ismeretes — arra kötelezik az aláíró országokat, hogy tiszteljék Laosz függetlenségét és semlegességét. Az Egyesült Államok — a genfi egyezményekkel ellentétben — Laoszban hagyta katonai személyzetét, a különböző katonai és félkatonai szervezeteket és szolgálatokat, s továbbra is egyoldalú katoni segítséget nyújt az ország reakciós erőinek. Ezek az erők Egyesült Államok támogatásával ez év áprilisában Vientianéban katonai államcsínyt hajtottak végre, aminek következtében a végsőkig kiéleződött a belpolitikai helyzet, megbénult a koalíciós kormány tevékenysége, holott e kormány létrejötte már egymagában is siker volt a genfi egyezményekben foglalt elvek megvalósításának útján. Mindezek következtében az a veszély fenyeget, hogy a Genfben aláírt egyezmények teljesen meghiúsulnak. Az amerikai légierők — súlyosan megsértve Laosz szu- verénitását — felderítő repüléseket végeznek az ország területe fölött, bombázzák és lövik a Patet Lao ellenőrzése alatt álló körzeteket. Nem érték el céljukat a szovjet kormány, mint a genfi értekezlet társelnöke által az Egyesült Államok kormányához intézett felhívások, amelyekben többször is kértük az amerikai kormányt, szüntesse meg a laoszi belügyekbe történő beavatkozásait és hagyja abba a genfi egyezmények megsértését. Noha a társelnökök többször sürgették, máig sem újultak fel a laoszi három politikai erő tárgyalásai a genfi egyezményeknek megfelelő békés rendezésről. A szovjet kormány volt az első, amely támogatta Norodom Szihanuk herceg kambodzsai államfő javaslatát, hogy. ismét hívják össze a Laoszről tárgyaló 14-hatalmi nemzetközi értekezletet. Különféle alaptalan ürügyekkel elvetették a Lengyel Népköztársaság javaslatát is, amely tanácskozásokat indítványozott a három politikai erő részvételével egy újabb nemzetközi értekezlet előkészítése céljából. A szovjet kormány nem békélhet meg tovább ezzel a helyzettel, amikor meghiúsulnak a a genfi egyezmények, amikor egyes államok, amelyeknek aláírása ott díszeleg az egyezményeken, kitérnek a kialakult veszélyes laoszi helyzet megvitatása elől, jóllehet ez a helyzet nemcsak Laosz, A világ erősebb, mint az amerikai imperializmus Fidel Castro nyilatkozata Fidel Castro kubai miniszterelnök a Popular című Uruguay-i lapnak adott nyilatkozatában a kubai forradalom óta végbement változásokkal foglalkozott és elmondotta, hogy a szigetország dolgozói eredményeket érnek el az imperializmus ellen folytatott új csatájukban, a gazdasági csatában. A kubai miniszterelnök nyilatkozatában síkraszállt az összes országokkal való kapcsolatok erősítése mellett és lerántotta a leplet az AÁSZ végétért értekezletének hazug jellegéről. A washingtoni értekezletről Fidel Castro egyebek mellett a következőket mondotta: ha valaki csak egy kicsit is tud logikusan és tárgyilagosan gondolkodni, akkor megérti, hogy a szigetország belügyeibe öt év óta állandóan beavatkozó, zsoldosokat to- borzó, az országunk elleni felforgató cselekményeket, beszivárgásokat, sőt intervenciót pénzelő és most Kubát más országok belügyeibe való beavatkozással megvádolni összesereg- lett Egyesült Államok, Nicaragua, Guetamala, Costa-Rica, Venezuela és más országos álláspontja cinikus és szemérmetlen. A vádakat azok a kormányok támasztják, amelyek elvesztették minden lelkiismeretüket, nem tisztelik a nemzetközi szabáIssnét fellángoltak a néger tüntetések A New York állambeli Rochester városban vasárnap — immár a harmadik egymást követő napon — tovább folytatódtak a rendkívül heves néger tüntetések. A néger közösség elkeseredett tüntetéssorozata, amely nyomon követte a harlemi és brookly- rii eseményeket, Roches- erben pénteken kezdődött, amikor a rendőrség elhurcolt egy néger fiatalembert. Rochesterben azóta csak egy-egy rövid időszakra enyhüft meg a helyzet. Vasárnp este a tüntetések ismét fellángoltak a Yosephavenue közelében ott. ahol pénteken eredetileg kirobbantak. A négerek felháborodott csoportjai kövekkel, üvegpalackokkal védekeztek a rendőrroham ellen. A háztetőkről záporként hullottak alá a féltéglák. A rendőrök pedig könnygázgránátokat hajigáltak közéjük és tűzoltófecskendővel próbálták szétszórni a gyülekezőket. Minthogy a helyi, s a később kivezényelt állami rendőrség képtelen volt ellenőrzés alá vonni a tün- tesek színhelyét, s nem tudta életbeléptetni az éjszakai kijárási tilalmat sem. Nelson Rockefeller, New York-i kormányzó este kivezényelte a State Trooper-ek, az állami milícia ezer emberét, A véres eseményeket vasárnap újabb tragédia sú- loys:bí tóttá Rochesterben. Egy helikopter, amelyet a rendőrség bérelt, hogy megfigyelje a tüntetéseket, a város délnyugati részén lezuhant egy néger-lakta zsúfolt lakóépületre. lyokat, beavatkoznak országunk belügyeibe. őszinte véleményem — folytatta Castro —, hogy Washingtonban most. a kontinens történetének legszégyen teljesebb lapját írják. Biztos vagyok benne, hogy egyes kormányok ennek tudatára ébrednek és nem fogják óhajtani, hogy nevük és országuk neve ott álljon ezen a lapon, mert rádöbbennek szégyenteljes manőverben felelősségükre. A mcA világban senkire sem lehet ráerőszakolni a nemzetközi kapcsolatokban ezt a dzsungel-törvényt. Ez a világ sokkal erősebb, mint az amerikai imperializmus. Mindaz, amit ezen az értekezleten elérni kívántak — hangsúlyozta végezetül a kubai miniszterelnök — mind a, szocialista, mind pedig a kapitalista országok nemzeti érdekei ellen irányul — sérti a latinamerikai országok népeinek érdekeit is, amelyek gazdasági jellegű tanácskozásra gyűlve össze, követelik az Egyesült Államoktól, hogy több tiszteletet és kevesebb kapzsiságot tanúsítson Latin-Ámeriká- val szemben. Santiago de Cuba: Fidel Castro miniszter- elnök vasárnap a Santiago-: nagygyűlésen kijelentette: Békét akarunk, de ha folytatódnak a provokációk a guantanamói amerikai támaszpont térségében, akkor Kuba lövésre lövéssel válaszol. Az amerikai veszettek guantanamói provokációi súlyos következményekkel járhatnak a békére nézve — mondotta. hanem az egész délkeletázsiai térség békéjét és biztonságát fenyegeti. Ezért a szovjet kormány azt javasolja a Laossszal foglalkozó genfi egyezményeket aláíró valamennyi ország kormányának, hívjanak össze ez év augusztusában 14-hatalmi nemzetközi értekzeletet Laosz kérdésében mindazoknak a sürgős és halaszthatatlan intézkedéseknek a megvitatására, amelyek az 1962. ávi genfi egyezményekkel összhangban biztosítanák Laoszban a békés rendezést és azt, hogy ezeket az egyezményeket minden érdekelt állam szigorúan és következetesen tartsa tiszteletben. Az értekezletet eagy Genfben, vagy valamely más — minden részvevő számára elfogadható — városban lehetne megtartani. Ezt az új javaslatunkat az az őszinte óhaj sugallta, hogy hozzájáruljunk a genfi egyezmények megvalósításához. A Szovjetunió a maga részéről kész — mint eddig is — továbbra is közreműködni azokban az erőfeszítésekben, amelyeknek célja az említett nemzetközi értekezlet összehívásának meggyorsítása. Ha azonban más államok negatív módon válaszolnak majd erre a javaslatra, a szovjet kormány ezáltal olyan helyzetbe kerül, hogy kénytelen ' lesz megvizsgálni azt a kérdést, egyáltalán lehetséges-e számára a társelnöki funkciók gyakorlása. A genfi egyezmények egyes államok részéről történő durva és rendszeres megsértésének légkörében ugyanis a társelnökök szerepe elvezti minden hasznos jelentőségét és fikcióvá válik.” Az első világháború Az 50 éve kezdődött világégés történelmi okai FÉL ÉVSZÁZAD telt el egyes nyugati történetírók azóta, hogy 1914 július 28- án az Osztrák-Magyar Monarchia megüzente a háborút Szerbiának, s ezzel elkezdődött egy olyan folyamat, amely gyökeresen átalakította a régi világot. A háború kirobbanásához az ürügyet a trónörökös, Ferenc Ferdinánd meggyilkolása szolgáltatta. A szálak Belgrádba vezettek, a „Fekete Kéz” elnevezésű nacionalista terror- szervezet középpontjába, de a trónörökös meggyilkolása valójában, a tényleges történelmi erőkhöz képest csak ürügy volt. Az imperialista hatalmi politika, amely valójában a bérlini kongresszus óta érlelte a nagyhatalmak összecsapását, szükségszerűen háborúba torkollott. A SZÁZAD ELSŐ évtizedében két erős hatalmi csoport alakult ki Európában, s abban az időben a világpolitika fő színtere Európa volt. Az egyik hatalmi csoportosulásban, amelyet hármasszövetségnek nevezték, de később, a háború folyamán „központi hatalmak” néven került be a történelembe — Németország, Ausztria— Magyarország és Olaszország vett részt. A másik hatalmi csoportosulás Anglia, Franciország és a cári Oroszország szövet bégéből keletkezett és az „entente cordiale, a szívélyes szövetség” jóhangzású nevet vette fel, bár természetesen ez a szövetség éppen olyan nyers hatalmi érdekeken alapult, mint minden más hasonló politikai alakulat. az imperalizmus korában. A háborút kiváltó valóságos okok egyáltalában nem olyan természetűek voltak, mint ahogy a hivatalos történetírás annak idején feltűntette, sőt még ma is hirdetik. Kétségtelen, hogy Bécs háborús politikájának motívumai között ott szerepei a császári ház sértett presztízse, de nem ez volt a döntő, aminthogy azt is meg kell mondani, hogy az osztrák politikában aránylag kisebb szerepet játszottak a háborús erők, mint Németországban. II. Vilmos Németországa készült a háborúra. Heves hódítási vágy fűtött 3 és a nagytőke különlegesen terjeszkedési területeket keresett. Németország tipikusan olyan ország volt, amely új hódítások árán igyekezett bekerülni a nagy kizsákmányolok csoportjába. Németország az angol és a francia gyarmatbirodalomhoz képest rendkívül szerény helyet foglalt el a „gyarmati cápák” hierarchiájában. Ugyanekkor Németország igen fejlett iparral és főleg hadiiparral rendelkezett, 5 úgy ítélte meg a világhelyzetet, hogy a német dinamizmus képes utat törni magának azokon a monopolista sáncokon keresztül, amelyekkel az angol, francia és már abban az időben aktivizálódó amerikai tőke hálózta be a világot. a haborü végül ís megsemmisítette a cári rendszert, a.német császárságot és maga az Osztrák- Magyar Monarchia darabokra hullott; új államok keletkeztek a helyén. A legdöntőbb esemény azonban mégis Oroszországban játszódott le, ahol a munkásosztály, szövetkezve a parasztsággal, áttörte az imperializmus láncát, és új államformát hozott létre r megalakította a világ első szocialista államát, amely körül a második világháború után kialakult a szocialista világrendszer. Paál Ferenc A NÉPI NEMZETI EGYSEG UTJÁN Irta: Erdei Ferenc 'T'arsadalmunk minden ~ rétegében, szinte naponta elhangzik az a megállapítás, hogy társadalmi viszonyaink oly gyökeresen megváltoztak az elmúlt két évtized alatt, hogy a most felnövő fiatalság el sem tudja képzelni a régit. Annyira nem, hogy — mint egy egyébként jeles fiatal költő kifejezte — már nem is az 1945 előttit, hanem az 1956 előttit tartják gyakran a réginek. Nyomatékosan hangsúlyoznunk kell azonban, hogy az a történelni vállalkozás, amely forradalmian átalakította társadalmunkét 1945-ben, hazánk felszabadulásával és a népi demokratikus fejlődés megindulásával kezdődött s azóta és annak nyomán történt mindaz, amit ma felszabadulásunk után 19 esztendővel oly világosan érzékelünk. Ezen a történelmi korszakon belül csak történeti intermezzo volt az ellenforradalomig vezető helyzet kialakulása és az azt követő tisztulás és megújulás. Az elmúlt két évtized az az időszak, ami alatt a feudális csökevényekkel terhelt tőkés-földbirtokos uralkodó osztály hatalmát megdönöttük, s a gyárosok, bankárok és grófok országa helyén a nép hatalmát valósítottuk meg. Ez természetesen nem történhetett meg másként, mint forradalom útján, amelyet a munkásosztály és szervezett politikai ereje, a kommunista párt vitt győzelemre, támaszkodva a dolgozó parasztság és a haladó értelmiség szövetségére. A harcban a proletár- diktatúra egyértelműsége és a néphatalom kivívásának és megtartásának a céltudatos következetessége vezethetett csak sikerre. Nem lehetett másképpen, minthogy a régi kizsákmányoló rendszer megdöntését, a néphatalom kivívását, megszilárdítását és megvédését csak a korábbi uralkodó és kizsákmányoló osztályok elleni harcban érhettük el. Arról a történelem mond ítéletet, hogy e harcokban milyen történelmi érdemeket szereztek és milyen hibákat. követtek el a kommunisták és szövetségeseik. A harc végigvitele azonban történeti tény s társadalmunk szocialista építése és berendezése, valamint a népi nemzeti egység megvalósításának előrehaladása e harcok eredményein alapszik. A fejlődés azonban a néphatalom kivívása óta Is óriási utat tett meg. A felszabadulás utáni első időszakban a nyílt és következetes harc volt az uralkodó jellemvonása társadalmi fejlődésünknek. Elszánt és kíméletlen harcot folytattunk a régi uralkodó és kizsákmányoló osztály minden rétege ellen. (Ma már azt is látjuk, hogy túlságosan is szélesre nyitottuk az osztályellenség frontját). S bonyolult és ellentmondásokkal teli harcot folytattunk az értelmiség és a középrétegek, kölönösen a középparasztság szövetségének a megnyeréséért. Ez az időszak drámai körülmények között ért véget s éltbevá- góan fontos tapasztalatokkal és tanulságokkal jár. Mindezeket összegezve és hasznosítva, alapozta meg a következő időszak politikáját a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt
