Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)
1964-07-03 / 121. szám
1964 július 3. péntek nögead 5 A szécsényi járás bizonyítani akar Beszélgetés a pártbizottság másodtitkárával A megyei operatív bizottság legutóbbi ülésén elismerésben részesítette a szécsényi járás dolgozóit, vezetőit, mert az elmúlt évtől eltérően gondos szervezési munkával készültek fel a nyári mezőgazdasági feladatok elvégzésére. Felkerestük Géczi István elv-, társat, a járási pártbizottság másodtitkárát, hogy tájékoztasson bennünket a felkészülés részleteiről. Kérdés: Mit tettek, hogy az idén idejében végezzenek a gaboru-be- takarítással? Válasz: Az elmúlt esztendő sok mindenre megtanított bennünket. Elsősorban, hogy valóban a járás gardáinak kell lennünk, mindent a legaprólé- koeabban kell ismernünk, nem szabad elbizakodnunk, ellenben bízni kell a ’árás szorgalmas dolgozóiban. Erre nyomatékosan felhívtuk a községek vezetőinek a figyelmét is. Ilyen gondolatokkal készítettük el intézkedési tervünket, amelyben benne van a járás dolgozóinak a véleménye is. Pontosan ismerjük a feladatokat és a feladatok megoldásához szükséges erőket. Több mint tízezer hold, jó termést ígérő kalászos terület vár az idén letakarításra. Keményen meg kell érte dolgoznunk. Igaz. a munka zömét gépekkel végezzük, hogy minél több emberi erőt takarítsunk meg. A járásban ötvenkét aratógép működik. Az a feladatuk, hogy a meghatározott időre 6340 holdról vágjak le a gabonát. A kombájnok száma 14, a részükre kijelölt terület 2300 hold. A gépekre kijelölt feladatot mindern körülmények között el kell végezni. Erre biztosítók, hogy a gépi munka megszervezésére nagy tapasztalatokkal rendelkező felelősöket jelöltünk ki, a gépekre pedig a legjobb traktorosokat osztottuk be. ők részleteire bontották a feladatokat. Például egy kombájnnak az idény alatt 150—200 holdról, egy aratógépnek pedig 150 hóidról kell a gabonát levágni. Biztosítottuk, hogy zavartalan legyen a kombájnokból ki- került gabona szállítása. Véleményünk szerint, na a gépekre kijelölt feladatokat elvégzik, akkor jól kihasználjuk a gépkapacitást Tanácskoztunk a traktorosokkal. a hangulatuk jó, nagy bizakodással indultak a munkára, amelyet az is igazol, hogy közülük többen munkaversen v vállalásokat tettek. A gépek már munkához is láttak. Az első benyomásunk az, hogy fokozni kell a munka ütemet, mert s munkakezdés lassú. Hibák is előfordulnak. Peldau a Mihálygergére irányított aratógépet kötöző zsinór nélkül küldték ki, es amíg nem vittek zsinórt, az nem ♦udott dolgozni.1 Az ilyen 'r.ietesség igen sok draga -*t elrabol, az aratasi >k idején ilyet nem '■"tünk meg, hiszen •iy rohamosan beérett. A termelőszövetkezeteknek nagyobb gondot kell fordítaniuk a traktorosok ellátására is. Adjanak nekik meleg ételt, szállást, hogy hiányt ne szenvedjenek. Kérdés: A szeszélyes időjárás okozott-e valamilyen zavart ? Válasz: Sok gondot okozott. A gépállomások brigádvezetői és a tanács dolgozói közül területi felelősöket neveztünk ki, akiknek állandó feladatuk, hogy a termelőszövetkezetek és a községek vezetőivel közösen ellenőrizzék: a vihar hol döntötte le a gabonát. ők jelölik ki, hol dolgozhat a gép, hol kell kézi erővel aratni. Sajnos mintegy 2200 holdat kaszával kell levágni. Már a munkaerő szükségletet felmértük, befejezés előtt áll az aratókkal való szerződés- kötés. Eddig 788 férfi és 2214 nő vállalta az aratást, a férfiak jelentősebb része ipari munkás. A szerződés értelmében munkadíjnak holdanként 70—100 kiló gabonát kapnak. Céltudatosan törekedtünk arra, hogy a kézi aratók zöme ipari munkás legyen. Szabadságolásukat minisztertanácsi határozat szabályozza és a munkában való részvételükkel elősegítik, hogy a tsz-tagság végezhesse a hordást, a kaz- lazást és egyéb más fontos feladatokat. Mi az elmúlt évi tapasztalatokból tudjuk, milyen nagy jelentőségű a munka ilyen formában való megszervezése, hiszen az elmúlt évben például a lassú hordás okozta a legnagyobb lemaradást. Erre nagyon nagy gondot kell fordítani, mert a viharkárok egyre több kézikaszálásnak adnak munkát, különösen Nagylóc, Sipek és Hollókő körzetében. Kérdés: A partszervezetek milyen mértékben kapcsolódnak be a munkába? Válasz: Ebben az évben nagyon nagy súlyt helyezünk arra, hogy a párt- alapszervezetek aktív részvevői legyenek a nyári mezőgazdasági munkának. Az alapszervezeteknek a gazdasági feladatokra kell fordítaniuk a figyelmet. Rendszeres beszélgetést kell folytatniuk az aratókkal, nem utolsó sorban példát mutatni a munkában. Vagy például rendszeresen érintkezniök kell a cséplőgép munkacsapatokkal,, hiszen az ő jó munkájukon múlik, hogy minél kevesebb szemveszteséggel kerüljön a gabona a magtárba. Az alapszervezetek tagjainak mindenütt ott kell lenni, tanácsokat adni, lelkesíteni a munkára, segítséget adni a nehézségek elhárításában. Az elmúlt napokban a párttitkárok, tanácselnökök. tsz-elnökök részvételével körzeti megbeszéléseket tartottunk. Részletesen megbeszéltük a feladatokat, többek között, hogy az aratás megkezdéséig fejezzék be a növényápolást. Kérjenek segítséget a nőtanácstól, mozgósítsák az asszonyokat. Több KISZ-alapszervezet vállalta, hogy szállító brigádot szervez. Területeket vállalnak, amelyről betakarítják a gabonát. — Az alapszervezetektől tehát azt várjuk, példamutatással, okos emberi szóval értsék meg, hogy az aratás cséplés idejére a szombat délutánt, a vasárnapot is munkával töltsék. Hiszen nagy dologról van szó, a dolgozó ember kenyeréről. Az egész járás területén már teljes ütemben megindult a munka. Nagyon bízunk abban, hogy dolgozóink szorgalmas munkájával határidőre sikeresen be is fejezzük. B. Gy. Csak a gyorsabb ütemű műszaki fejlesztés, üzem- és munkaszervezés segíthet a férti munkaero-gondok megoldásában Tanácskozott a A ZIM salgótarjáni gyáregysége népművelési otthonában tartotta ülését a salgótarjáni városi pártbizottság. Az egybegyűlteket Jedlicska Gyula, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Szalai Gáspár, a városi pártbizottság titkára számolt be a megyeszékhely munkaerő helyzetéről és az ezzel kapcsolatos gondokról. Salgótarján munkaerő szükséglete eddig a vidékiek letelepülésével és az ingázók növekedésével spontán megoldódott. Az üzemek gyors fejlődésének következtében azonban hirtelen megnövekedtek a létszámgondok. A munkaerő- igények kielégítése egyikmásik iparágban nagy nehézségekbe ütközik, az építőiparban pedig állandóan hiányzik a munkáskéz. Míg a munkaközvetítő irodában 1962-ben, 10 bejelentett férfi munkahelyre 12 jelentkező jutott, addig 1963-ban ez a szám hétre csökkent. Ugyanakkor a harmadik ötéves tervben gyáraink, üzemeink, vállalataink munkaerőigénye, s ezzel együtt a foglalkoztatottak száma tovább nő. Előzetes adatok szerint az öblösüveggyár a feilesztés során, úiabb 300 férfinek és 70 nőnek biztosít munkaalkalmat. A Tűzhelygyár 170 férfi, 400 nő, az Acélárugyár pedig 200 férfi és 80 női munkaerőt tud foglalkoztatni 1966 elején. Helvből a szükségleteket kielégíteni nem lehet. A beiárók számát sem célszerű növelni, mert az utazás sok időt vesz el a munkás szabadideiébői, a tanulástól. a pihenéstől, a családdal való foglalkozástól, ugyanakkor nénaazHacá- gunknak is íelentős többletköltséget okoz. Tartalékként jelenleg csak a háztartásban elfoglalt nők. csekély mértékben a munkakoron túli salgótarjáni váró személyek, és az ifjúság egy része vehető figyelembe. Tehát nincs más lehetőség, mint a meglévő munkaerővel ésszerűen, tervszerűen és szervezetten gazdálkodni. Ez azt jelenti, hogy a takarékosság mellett, tovább kell növelni a munkaerők hatékonyságát. Ehhez az szükséges, hogy üzemeink vezetői gyorsítsák a műszaki fejlesztés ütemét. A férfi munkaerő biztosítása céljából az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak a nehéz fizikai munkák gépesítésére, a szállítás, rakodás, anyag- mozgatás gépi megoldása. E tekintetben nagyok a lehetőségek, kimeríthetetle- nek a tartalékok. Az Acélárugyárban kilencszázan. a Tűzhelygyárban pedig há- romszázhatvanan foglalkoznak anyagmozgatással. JELENTŐS mennyiségű munkaerőt lehet megtakarítani a korszerű üzem- és munkaszervezéssel. Ezért meg kell javítani az együttműködést a munka- az üzemszervezés, valamint a munkaügyi osztályok között. Enyhítheti a gondokat a belső átcsoportosítás, de sokat ielent a f’-tal szakmunkások helves foglalkoztatása. a több szakma elsajátítására való ösztönzés. A kérdés megoldását nehezíti, hogy gyárainkban ielentős a munkaerő-hullámzás. Jelenleg eléri a ?o százalékot. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vándorlás összefügg a rossz munkakörülményekkel. a vezetők, sőt a munkások belvfelen magatartásával, a felvilágosító, nevelő munka hiányával. Szalai Gáspár külön foglalkozott a női munkaerők foglalkoztatottságánál jelentkező problémákkal. Hangsúlyozta: munkába állításukat több tény akadályozza. Ezek közé tartozik; a szakképzettség, a si pártbizottság szociális létesítmények hiánya és az a helytelen szemlélet, mely lebecsüli a női munkaerő képességeit. A VITÁBAN Holcze^ Károly, az Öblösüveggyár munkaügyi vezetője a fiatalkorúak nagyobbarányu foglalkoztatottságának lehetőségeit ismertette. Molnár Béláné, az acélárugyár nőbizottságának titkába s nők fokozottabb megbecsü lését tette szóvá. Kovács Gyula, a Vasötvözetgyár munkaügyi vezetője a munkaerőgazdálkodásnál je lentkező sok megkötottsé get kifogásolja. Varga Gyű ia, a Síküveggyár igazgatója a szakmai tanfolyamok városi színtű összehangoló sát és megszervezését javasolta. Molnár István, a Tűzhelygyár pártbizottságának titkára a nehéz fizikai munkák gépesítésének szükségességéről szólt Dr. Frajna Ferenc, a Tűz helygyár üzemorvosa a vál lalatok vezetőinek a segítségét kérte a táppénzes ál lomány csökkentéséhez. Jedlicska Gyula, a városi pártbizottság első titkár? bevezetőjében ismertette a megye munkaerő gondjait, majd így folytatta: van néhány olyan figyelmeztet jel amely arra int bennünket, hogy ha idejében nem fogunk hozzá a munkáért probléma megoldásához akkor meglepetések érhet nek bennünket az éves ten teljesítésénél, a eazdaságo* termelés megvalósításánál Sokszor elmondtuk, meg állapítottuk, hogy gyárainkban,- üzemeinkben sok . vándorló, az igazolatla» mulasztó, növekszik a táppénzesek száma. De még kevesebbet tettünk, hogy ne így legyen. SZALAI Gáspár válasz; után. a pártbizottság meg vitatta a második féléve« munkatervét. , Kaparélánc javítás A nógrádi bányákban a munkahelyi szállítást leginkább a különböző típusú kaparókkal végzik Ezek vonszolólánca a nagy igénybevételtől kopik, pusztul. Felújításuk a Nagybátonyi Szolgáltató Vállalat feladata. Legutóbb a kányásiak részére soronkívül kellett kijavítani a B-tipusú kaparó vonszoló láncát. A munkát három műszakban végezték. A javítást újítás teszi könnyebbé. Korábban ugyanis a csapszögeket kézzel tömöritették, most pedig egy szerkezet segítségével, illetve egy kar mozgatásával a légkalapács végzi ezt a nehéz munkát. Nagy Balázs István, a légkalapácsnál Kralik József készre szereli a kijavított vonszolóláncot.
