Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-26 / 141. szám

VASÁRNAPI MELLÉKLETE TÓTH KI JATO!.: ^t^cmkbtt Percenként születnek emberek és percenként meghalnak percenként lenyugosznak a napok és percenként felkelnek a holdak percenként törnek ki háborúk és békét is kötnek percenként percenként elveszítjük egymást és megtaláljuk egymást percenként „Csak a béke katonája volt- Emlékezés Gi/őni Gézára — Az vrodalomtőrténeA úgy tartja számon, mint a há­borús költészet szinte gyetlen reprezentáns kép­viselőjét és népszerűsége is amek megfelelően alakult. Pedig nincs igazsagtalanabb dolog, mint egy költőt e- gyetlen mondanivaló kény­szerű maszkja mögé szorí­tani, különösen ha az a költő maga is úgy látja: „Véres harcok verték fel hírét, De csak a béke katonája volt.” Nézzük meg, ki is volt tz a Gyóni Géza, aki szin­te egész életében a szabad­ság, a haladás híve volt, ! miért igyekeztek belőle iáborús apostolt szelídí­teni? Achim Mihály evangé­likus lelkész és Bekker Gi­zella evangélikus tanító-le­ány házasságából született 1884. június 25-én Gyónón, Pest megyében. Fizikai adottságait apjától, a köl­tői hajlamot édesanyjától örökölte: 1915-ben már a tizenegye­dik bővített kiadásnál tart. Repülőgépen néhány pél­dány Pestre is elkerül, a- hol Rákosi Jenő -felhasz­nálva a haladó költők há­borúellenességével szem­ben, lelkesen fogadja. Hogy miért? Elsősorban azért, mert úgy érvelhetnek: „az a sereg, mely katonáinak -lelki profuntjáról is gon­doskodni tud, csak győztes lehet.” A kötet egyes ver­seit lefordítják német, svéd, francia, olasz és török nyelvre is. Az óhajtva várt győzelem azonban elmarad. Przemysl vára elesik és a költő ha­difogságba kerül, ahonnét csak a halál váltja ki. Az eddig is nagyon szerény lelkesedést felváltja a té­nyek reális szemlélete. A „Fogoly honvéd testámen- tuma” c. versében a hábo­rús ezüst éremmel kitünte­tett honvéd, aki a gazda­gok földjét védte, fiára akarta hagyni a kitüntetést, hogy legalább arra valí tekintettel adjanak neki em­beri sorsot: „Harcokra, öklöző harcokra Apám e testet adta. rám. De a lelkem halk rímek bokra, Zengeni kezd kis sírásokra. Poéta, szent volt az anyám.” Középiskolai tanulmányai elvégzése után beiratkozott a pozsonyi evangélikus teo­lógiára, de sem ott sem a kényszserű közigazgatási pályán nem tudott gyöke­ret ereszteni. Különböző vidéki lapoknál — Nyugat- magyarországi Híradó, Al- sódabas, és Vidéke, Soproni tfapló, Bácskai Hírlap — iolgozik és 1909-ben „Szo­morú szemmel” önálló vers­kötetté! is jelentkezik. A versek részben az ifjúkori szerelem énekei; részben érzékeny reagálások a tár­sadalmi bajokra és prob­lémákra. A XX. század eleje ma­gyar irodalmának egén ek­kor már tündöklő üstökös­ként ragyog Ady Endre költészete s Gyóni Géza az őt követő „kórész bolygók falkája” láttán, szinte erő­szakolt öntudattal hang­súlyozza költői útjának függetlenségét: Mutassa meg majd, — ha erőre kaphat, — A gróf uraknak, a püspök uraknak, — Ez a vitéz jegy beszéli ugyancsak, . & Beszéli ugyancsak: Zsellér-robotban bús ina-szakadtak, Kik életükben csak másoknak arattak, Vérrel váltottak jogot a fiáknak, Jogot a fiáknak.” Ady mellett talán' senki lelkű grófnőhöz” c. verse­se mutat rá olyan leleple- ben a vértől irtózó gróf- zo erovei a háború igaz: nőnek megvetéssel tárja indítékára, mint eppen Gyóni. Az . I „Egy gyengéd fel az igazságot: „De Istenemre, mindenki irtózhat* Qrófnő, csak nem kegyed: Mikor pusztítóan egymásra taposnak Egymásra hajszolt vérző emberek, Ó, mindenki irtózhat, Grófnő, csak nem kegyed! Mert hol volnának mind a drága prémeit Fűszeres Mátok,— Ha vére árán is nem szerezné meg Méltóságtoknak az a sok halott? Hol volnának a prémek, Fűszeres Mátok!" * uíí- -a.; dott akaratot" sóvirág** és A lejárt regi világgá! ^ forTadalm!tó ké­szemben a „márciusi ál- kesen ünnepli; „Szent arcod előtt le borulok térdre — Távoli bús nép keserű fia. Űri herék sok rab cselédje Jajgat bennem, mert Rád kell várnia: Rád, kit oly rég elnyomott az álom (Űri beléndek altatott és mákonyi S most ébredsz frissen és fiatalon Forradalom — S végig táncolsz a vérszagú világon.” Azt hiszem az eddigiek- élete torzó is maradt, s{ bői is világos, hogy miért szenvedőkkel és elnyomot- kellett Gyóni Gézából takkal való azonosulásért mindenáron háborús köl- megérdemli, hogy gondolat- tót csinálni. Azért, hogy el- ban letegyük Krasznojarszk- hallgattathassák benne a ban lévő sírjára az emié- sokkal messzebb zengő, s kezes virágait, bátran kimondhatjuk szo­cialista törekvésű költőt. Ha CSUKLY LÁSZLÓ LÉO TAXIL: „Äs utálod e tolvaj kicsi bandát, Mint én utálom s kinek bátor ivén Mágnesszekered hiába rohant át.” ...., (Ady Endrének) Pedig áthatotta őt is ságom” c. versében kifejezi Kosa magyar polgári radi- vágyakozását az uj világ salizmusa és „Az én pap- iránt: „Mellem nagy, áradó zúgással Egy más világ hitétől duzzadt. Egy szebb világ... de itt a földön Adassák búsnak és koldusnak.” 1912-ben az annexiós vál- nasztikus törvényeknek ság idején Boszniában ka- kedvez és ez a felismerés tonáskodik. Jól látja, hogy kiváltja az egyik legna- 4 területi gyarapodás nem gyóbb háborúellenes versét nagyar nemzeti érdekeket a „Cézár, én nem megyek” szolgál, hanem csak a di- c költeményt. „Vérben úszik vad hegyek orma, Paskolja vér, paskolja ár. S engem a halál-dáridóra Cézár parancsa vár”. — kezdi a verset, majd később — „Bús fürtnek a halálszüretre Cégár, nem mehetek. Nekem nem házam a te házad. Nekem nem fáj a bánatod. Entölern véres koronádat A sárba vághatod.” A.tagadhatatlanul antimilí- Pedig ez a vérbeli ka­lárist a vers miatt bíróság elé tonaköltő a feudális rend­kerül és később a vers sza- szer ellensége, aki „A gró- valasa miatt is per támad. k iá] „ el.-nAben a m­A Kúria azonban a hábo- , kaste y elleneben a ,ro_ fú alatt, mint vérbeli „ka- botos nép felemelkedésé- tonaköltö” művét felmenti, ben bízik: „Hej, új század jött Harcos, acélos Bátor szemében gúny, nem alázat. £s nőni kezdtek —lásd, hogy megnőttek A faluvégi bús bogárházak, A faluvégi rongy bogárházak! A robotos nép átlépett rajtad...” Szórakoztató Biblia (Kossuth Könyvkiadó) 1914. augusztus 1-én, mint póttartalékos közlegény el­indul a lengyel frontra Przemyslbe. Néhány hétre a háborús lelkesedés és propaganda őt is elragadja, ír néhány buzdító verset ka- tonatársaihoz, de a szalma- 'ár.g-lelkesedés után jön a agy kiábrándulás s még ebben az esztendőben megírja legismertebb há­borúellenes versét a „Csak egy éjszakára...” címmel Az ortromlott városban írott verseit 1314 karácso­nya előtt kinyomtatják „Lengyel mezőkön, tábortűz melett” címmel és a kötet Ateista irodalmunkat gazdagította a Kissuth Könyvkiadó, amikor Gel­lert György élvezetes for­dításában megjelentette Léo Taxii francia író sza­tirikus művét a „Szórakoz­tató Bibliá”-t. A mű Fran­ciaországban már 1897-ben megjelent, szerzőjének az­zal a kifejezett szándéká­val, hogy e művelet is segít­se a felvilágosult szabad­gondolkozók harcát a pá­rizsi kommün bukása után megerősödött, a reakciós burzsoáziával összeszövet­kező katolikus egyházzal szemben. A marseillei-i származá­sú író nem marxista, ha­nem harcos polgári ataeis- ta álláspontot képvisel, ezért bírálata nem hatol a dolgok gyökeréig, a vallást csak a tudatlanság termé­kének tartja. Könyvében azon páratlanul naív em­berek gondolkodását teszi nevetségessé, akik nemcsak azt hiszik el. hogy a cet­hal lenyelte Jónást, hanem még azt is elhinnék, hogy Jónás nyelte le a cethalat, ha valamelyik „szent szer­ző” ezt a mesét hagyta vol­na hátra. A hivő emberek a Bibli­át olyan szent könyvnek tartják, amelynek minden megállapítása igaz, annak, bölcsességét el kell fogad­nunk és aszerint kell él­nünk. Kétségtelen, hogy a Bibliában találhatók első­sorban a zsidó és más ókori népek történetéhez használható adatok, de csak akkor, ha elválasztjuk a művelődéstörténeti szem­pontból becses adatokat a hasznavehetetlen, fantaszti­kus elemektől. Ezek a fan­tasztikus elemek a termé­szettudományos gondolko­dás előretörésével mindin­kább nevetségessé váltak, s ekkor lépett fel egyházi körökben egy törekvés, a modernizmus, amely azt követeli, hogy a Biblia tanításait hozzák öszhang- ba a tudományok eredmé­nyeivel és a józan ésszel. Ennek az irányzatnak hí­vei nem tartják 'minden esetben feltétlenül szüksé­gesnek, sőt biztosnak sem a Biblia egyes szövegré­szeinek betű szerinti igaz­ságát, úgy érvelnek, hogy az egyes elbeszélések „fej­letlen emberek gondolko­dásához” igazodnak, képes beszédek, és így az a he­lyes, ha azokat allegoriku­sán értelmezzük. Ezt a kis kitérőt szüksé­gesnek éreztük, mert Léo Taxii könyve szinte nem is áll másból, mint azoknak a képtelenségeknek és ellent­mondásoknak igen szelle­mes feltárásából, amelyek a bibliai történetekben ta­lálhatók. A „Szórakoztató Biblia” végigvezet bennün­ket az u.n. Ószövetség történetein a teremtéstől a zsidók fogságból való sza­badulásáig. Hogy fogalmat alkothassunk magunknak a tárgyalás menetéről, ve­gyünk egy példát Taxi) könyvéből. Mindvégig azt a gyakor­latot követi, hogy szósze- rint idéz a Bibliából, azu­tán pedig kimutatja a tör­ténet vagy a szóbanforgo állítás abszurd volíat. Pl. „Azután mondta Isten: Hajtson a föld gyenge fü­vet, gyümölcsfát, amely gyümölcsöt hozzon az ő ne­me szerint, amelyben le­gyen neki magva e földön. És úgy lön.” (Mózes 1.11.) Majd hozzáfűzi: „Nem le­het kellőképpen csodálni a teremtő e gondos figyel­mét. Lehetetlen elővigyá­zatosabban eljárni, mint ő tette. Valóban rejtély mivé lenne a föld, ha isten olyan gyümölcsfákat ülte­tett volna, amelyek más gyümölcsöt teremnek, mint amilyen neműek. Mond­junk köszönetét a jóságos Elohimnak, amiért nem a,dott nekünk narancsot t-srmő kajszibarackfákat, almát termő narancsfákat, ribiszkét termő almafákat satöbbi, akkor aztán sen­ki sem igazodnék el .. Miután a föld engedel­meskedett, és a kajsziba­rackfák kihajtottak és Kaj­szibarackot termettek, me­gint „látá Isten, hogy jó. És lón este. és lón reggel, harmadik nap.” Ez aztán fura história — fűzi hozzá Taxii. Há­rom nap már eltelt, s a mindjárt kezdetben meg­teremtett világosság foly­tán este ós reggel is vút: csupán az a különös, hogy ez a világosság, amely el­tűnt a nap végén, hogy átadja helyét az éj ho- mályának-ez a világosság egy fényforrás nélküli, születő világot ragyogott be, annyi napsugár sem volt, mint egy szénbánya mélyén. Ez a furcsaság megérdemli, hogy szó sze­rint idézzük a bibliát: „És monda Isten: Legye­nek világító testek az ég mennyezetén, hogy elvá­lasszák a na apait az éj­szakától, és legyenek je­lek, és meghatározói ün­nepeknek, 'lapoknak és esz­tendőknek. ..” Ennélfogva a Nap terem­tése négy nappal a vilá­gosság teremtése után kö­vetkezett! Szándékosan csak ilyen igen szelíd példát vettünk a könyvből, mellőztük a magukat kínaió pajzánsá- gokat, mint például, ami­kor az öreg Lótot lányai leitatják, és együtt hálnak vele, vagy az Énekek éne­ke vaskos erotikáját stb Nem szándékunk a „hí­vők” érzékenységet sérte­ni. Ha mégis ajánljuk az. olvasóinak Taxii könyvét, azért tesszük, mert meg­győződésünk, hogy a könyv elolvasása után, Frid' Rick pompás illusztrációin de­rülve, belátja az olvasó, nogy a Bibli i nem isteni sugallat terméke, hanem emberi mű, amely magán hordja egy tudománytalan korszak minden tévedését, és megkönnyebbülten nyugtázza a szellemi sö­tétség hosszú korszakának a’múlását — es — MORZSÁK Amikor gyermeket ne-* velünk, öregkorára gon­doljunk. Sok olyan szépség van a művészetben, amely csakis a művészettől válik természetessé. A művészetben csak M közvetlen, aki őszinte. i

Next

/
Thumbnails
Contents