Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-26 / 141. szám

VASÁRNAPI

MELLÉKLETE

TÓTH KI JATO!.:

^t^cmkbtt

Percenként születnek emberek és percenként meghalnak percenként lenyugosznak a napok és percenként felkelnek a holdak percenként törnek ki háborúk és békét is kötnek percenként percenként elveszítjük egymást és megtaláljuk egymást percenként

„Csak a béke katonája volt- Emlékezés Gi/őni Gézára —

Az vrodalomtőrténeA úgy tartja számon, mint a háborús költészet szinte gyetlen reprezentáns képviselőjét és népszerűsége is amek megfelelően alakult.

Pedig nincs igazsagtalanabb dolog, mint egy költőt e- gyetlen mondanivaló kényszerű maszkja mögé szorítani, különösen ha az a költő maga is úgy látja:

„Véres harcok verték fel hírét, De csak a béke katonája volt.”

Nézzük meg, ki is volt tz a Gyóni Géza, aki szinte egész életében a szabadság, a haladás híve volt,

! miért igyekeztek belőle iáborús apostolt szelídíteni?

Achim Mihály evangélikus lelkész és Bekker Gizella evangélikus tanító-leány házasságából született 1884. június 25-én Gyónón, Pest megyében. Fizikai adottságait apjától, a költői hajlamot édesanyjától örökölte:

1915-ben már a tizenegyedik bővített kiadásnál tart. Repülőgépen néhány példány Pestre is elkerül, a- hol Rákosi Jenő -felhasználva a haladó költők háborúellenességével szemben, lelkesen fogadja. Hogy miért? Elsősorban azért, mert úgy érvelhetnek: „az a sereg, mely katonáinak -lelki profuntjáról is gondoskodni tud, csak győztes lehet.” A kötet egyes verseit lefordítják német, svéd, francia, olasz és török nyelvre is.

Az óhajtva várt győzelem azonban elmarad. Przemysl vára elesik és a költő hadifogságba kerül, ahonnét csak a halál váltja ki. Az eddig is nagyon szerény lelkesedést felváltja a tények reális szemlélete. A „Fogoly honvéd testámen- tuma” c. versében a háborús ezüst éremmel kitüntetett honvéd, aki a gazdagok földjét védte, fiára akarta hagyni a kitüntetést, hogy legalább arra valí tekintettel adjanak neki emberi sorsot:

„Harcokra, öklöző harcokra Apám e testet adta. rám.

De a lelkem halk rímek bokra, Zengeni kezd kis sírásokra. Poéta, szent volt az anyám.”

Középiskolai tanulmányai elvégzése után beiratkozott a pozsonyi evangélikus teológiára, de sem ott sem a kényszserű közigazgatási pályán nem tudott gyökeret ereszteni. Különböző vidéki lapoknál — Nyugat- magyarországi Híradó, Al- sódabas, és Vidéke, Soproni tfapló, Bácskai Hírlap — iolgozik és 1909-ben „Szomorú szemmel” önálló verskötetté! is jelentkezik. A versek részben az ifjúkori

szerelem énekei; részben

érzékeny reagálások a társadalmi bajokra és problémákra.

A XX. század eleje magyar irodalmának egén ekkor már tündöklő üstökösként ragyog Ady Endre költészete s Gyóni Géza az őt követő „kórész bolygók falkája” láttán, szinte erőszakolt öntudattal hangsúlyozza költői útjának függetlenségét:

Mutassa meg majd, — ha erőre kaphat, —

A gróf uraknak, a püspök uraknak, —

Ez a vitéz jegy beszéli ugyancsak, . &

Beszéli ugyancsak:

Zsellér-robotban bús ina-szakadtak,

Kik életükben csak másoknak arattak,

Vérrel váltottak jogot a fiáknak,

Jogot a fiáknak.”

Ady mellett talán' senki lelkű grófnőhöz” c. versese mutat rá olyan leleple- ben a vértől irtózó gróf- zo erovei a háború igaz: nőnek megvetéssel tárja indítékára, mint eppen Gyóni. Az . I

„Egy gyengéd fel az igazságot:

„De Istenemre, mindenki irtózhat*

Qrófnő, csak nem kegyed:

Mikor pusztítóan egymásra taposnak Egymásra hajszolt vérző emberek,

Ó, mindenki irtózhat,

Grófnő, csak nem kegyed!

Mert hol volnának mind a drága prémeit Fűszeres Mátok,—

Ha vére árán is nem szerezné meg Méltóságtoknak az a sok halott?

Hol volnának a prémek,

Fűszeres Mátok!"

* uíí- -a.; dott akaratot" sóvirág** és

A lejárt regi világgá! ^ forTadalm!tó készemben a „márciusi ál- kesen ünnepli;

„Szent arcod előtt le borulok térdre —

Távoli bús nép keserű fia.

Űri herék sok rab cselédje Jajgat bennem, mert Rád kell várnia:

Rád, kit oly rég elnyomott az álom (Űri beléndek altatott és mákonyi S most ébredsz frissen és fiatalon Forradalom —

S végig táncolsz a vérszagú világon.”

Azt hiszem az eddigiek- élete torzó is maradt, s{ bői is világos, hogy miért szenvedőkkel és elnyomot- kellett Gyóni Gézából takkal való azonosulásért mindenáron háborús köl- megérdemli, hogy gondolat- tót csinálni. Azért, hogy el- ban letegyük Krasznojarszk- hallgattathassák benne a ban lévő sírjára az emié- sokkal messzebb zengő, s kezes virágait, bátran kimondhatjuk szocialista törekvésű költőt. Ha CSUKLY LÁSZLÓ

LÉO TAXIL:

„Äs utálod e tolvaj kicsi bandát,

Mint én utálom s kinek bátor ivén Mágnesszekered hiába rohant át.”

...., (Ady Endrének)

Pedig áthatotta őt is ságom” c. versében kifejezi Kosa magyar polgári radi- vágyakozását az uj világ salizmusa és „Az én pap- iránt:

„Mellem nagy, áradó zúgással Egy más világ hitétől duzzadt.

Egy szebb világ... de itt a földön Adassák búsnak és koldusnak.”

1912-ben az annexiós vál- nasztikus törvényeknek ság idején Boszniában ka- kedvez és ez a felismerés tonáskodik. Jól látja, hogy kiváltja az egyik legna- 4 területi gyarapodás nem gyóbb háborúellenes versét nagyar nemzeti érdekeket a „Cézár, én nem megyek” szolgál, hanem csak a di- c költeményt.

„Vérben úszik vad hegyek orma,

Paskolja vér, paskolja ár.

S engem a halál-dáridóra

Cézár parancsa vár”. — kezdi a verset, majd később —

„Bús fürtnek a halálszüretre Cégár, nem mehetek.

Nekem nem házam a te házad.

Nekem nem fáj a bánatod.

Entölern véres koronádat A sárba vághatod.”

A.tagadhatatlanul antimilí- Pedig ez a vérbeli kalárist a vers miatt bíróság elé tonaköltő a feudális rendkerül és később a vers sza- szer ellensége, aki „A gró- valasa miatt is per támad. k iá] „ el.-nAben a mA Kúria azonban a hábo- , kaste y elleneben a ,ro_

fú alatt, mint vérbeli „ka- botos nép felemelkedésé- tonaköltö” művét felmenti, ben bízik:

„Hej, új század jött Harcos, acélos Bátor szemében gúny, nem alázat.

£s nőni kezdtek —lásd, hogy megnőttek A faluvégi bús bogárházak,

A faluvégi rongy bogárházak!

A robotos nép átlépett rajtad...”

Szórakoztató Biblia

(Kossuth Könyvkiadó)

1914. augusztus 1-én, mint póttartalékos közlegény elindul a lengyel frontra Przemyslbe. Néhány hétre a háborús lelkesedés és propaganda őt is elragadja, ír néhány buzdító verset ka- tonatársaihoz, de a szalma- 'ár.g-lelkesedés után jön a agy kiábrándulás s még

ebben az esztendőben

megírja legismertebb háborúellenes versét a „Csak egy éjszakára...” címmel

Az ortromlott városban írott verseit 1314 karácsonya előtt kinyomtatják

„Lengyel mezőkön, tábortűz melett” címmel és a kötet

Ateista irodalmunkat gazdagította a Kissuth Könyvkiadó, amikor Gellert György élvezetes fordításában megjelentette Léo Taxii francia író szatirikus művét a „Szórakoztató Bibliá”-t. A mű Franciaországban már 1897-ben megjelent, szerzőjének azzal a kifejezett szándékával, hogy e művelet is segítse a felvilágosult szabadgondolkozók harcát a párizsi kommün bukása után megerősödött, a reakciós burzsoáziával összeszövetkező katolikus egyházzal szemben.

A marseillei-i származású író nem marxista, hanem harcos polgári ataeis- ta álláspontot képvisel, ezért bírálata nem hatol a dolgok gyökeréig, a vallást csak a tudatlanság termékének tartja. Könyvében azon páratlanul naív emberek gondolkodását teszi nevetségessé, akik nemcsak azt hiszik el. hogy a cethal lenyelte Jónást, hanem még azt is elhinnék, hogy Jónás nyelte le a cethalat, ha valamelyik „szent szerző” ezt a mesét hagyta volna hátra.

A hivő emberek a Bibliát olyan szent könyvnek tartják, amelynek minden megállapítása igaz, annak, bölcsességét el kell fogadnunk és aszerint kell élnünk. Kétségtelen, hogy a Bibliában találhatók elsősorban a zsidó és más ókori népek történetéhez használható adatok, de csak akkor, ha elválasztjuk a művelődéstörténeti szempontból becses adatokat a

hasznavehetetlen, fantasztikus elemektől. Ezek a fantasztikus elemek a természettudományos gondolkodás előretörésével mindinkább nevetségessé váltak, s ekkor lépett fel egyházi körökben egy törekvés, a modernizmus, amely azt követeli, hogy a Biblia tanításait hozzák öszhang- ba a tudományok eredményeivel és a józan ésszel.

Ennek az irányzatnak hívei nem tartják 'minden esetben feltétlenül szükségesnek, sőt biztosnak sem a Biblia egyes szövegrészeinek betű szerinti igazságát, úgy érvelnek, hogy az egyes elbeszélések „fejletlen emberek gondolkodásához” igazodnak, képes beszédek, és így az a helyes, ha azokat allegorikusán értelmezzük.

Ezt a kis kitérőt szükségesnek éreztük, mert Léo Taxii könyve szinte nem is áll másból, mint azoknak a képtelenségeknek és ellentmondásoknak igen szellemes feltárásából, amelyek a bibliai történetekben találhatók. A „Szórakoztató Biblia” végigvezet bennünket az u.n. Ószövetség történetein a teremtéstől a zsidók fogságból való szabadulásáig. Hogy fogalmat alkothassunk magunknak a tárgyalás menetéről, vegyünk egy példát Taxi) könyvéből.

Mindvégig azt a gyakorlatot követi, hogy szósze- rint idéz a Bibliából, azután pedig kimutatja a történet vagy a szóbanforgo állítás abszurd volíat. Pl.

„Azután mondta Isten:

Hajtson a föld gyenge füvet, gyümölcsfát, amely gyümölcsöt hozzon az ő neme szerint, amelyben legyen neki magva e földön. És úgy lön.” (Mózes 1.11.) Majd hozzáfűzi: „Nem lehet kellőképpen csodálni a teremtő e gondos figyelmét. Lehetetlen elővigyázatosabban eljárni, mint ő tette. Valóban rejtély mivé lenne a föld, ha isten olyan gyümölcsfákat ültetett volna, amelyek más gyümölcsöt teremnek, mint amilyen neműek. Mondjunk köszönetét a jóságos Elohimnak, amiért nem a,dott nekünk narancsot t-srmő kajszibarackfákat, almát termő narancsfákat, ribiszkét termő almafákat satöbbi, akkor aztán senki sem igazodnék el ..

Miután a föld engedelmeskedett, és a kajszibarackfák kihajtottak és Kajszibarackot termettek, megint „látá Isten, hogy jó. És lón este. és lón reggel, harmadik nap.”

Ez aztán fura história — fűzi hozzá Taxii. Három nap már eltelt, s a mindjárt kezdetben megteremtett világosság folytán este ós reggel is vút: csupán az a különös, hogy ez a világosság, amely eltűnt a nap végén, hogy átadja helyét az éj ho- mályának-ez a világosság egy fényforrás nélküli, születő világot ragyogott be, annyi napsugár sem volt, mint egy szénbánya mélyén. Ez a furcsaság megérdemli, hogy szó szerint idézzük a bibliát:

„És monda Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválasszák a na apait az éjszakától, és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, 'lapoknak és esztendőknek. ..”

Ennélfogva a Nap teremtése négy nappal a világosság teremtése után következett!

Szándékosan csak ilyen igen szelíd példát vettünk a könyvből, mellőztük a magukat kínaió pajzánsá- gokat, mint például, amikor az öreg Lótot lányai leitatják, és együtt hálnak vele, vagy az Énekek éneke vaskos erotikáját stb Nem szándékunk a „hívők” érzékenységet sérteni. Ha mégis ajánljuk az. olvasóinak Taxii könyvét, azért tesszük, mert meggyőződésünk, hogy a könyv elolvasása után, Frid' Rick pompás illusztrációin derülve, belátja az olvasó, nogy a Bibli i nem isteni sugallat terméke, hanem emberi mű, amely magán hordja egy tudománytalan korszak minden tévedését, és megkönnyebbülten nyugtázza a szellemi sötétség hosszú korszakának a’múlását

— es —

MORZSÁK

Amikor gyermeket ne-* velünk, öregkorára gondoljunk.

Sok olyan szépség van a művészetben, amely csakis a művészettől válik természetessé.

A művészetben csak M közvetlen, aki őszinte.

i