Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-26 / 141. szám

Iflat július 28. vasárnap N O G R A D 5 Jelentős tápanyagvesxteség — Csökkenteni lehet a kárt Felfogható a csapadék A mezőgazdasági terme­lés sikerességét nagy mér­tékben meghatározza a le­hullott csapadék mennyisé­ge, és annak időben törté­nő eloszlása. Utóbb több olyan évet jegyeztek fel, amikor a le­hullott csapadék mennyisé­ge alacsony volt, és jelen­tősen befolyásolta a gaz­dálkodás eredményességét is. A csapadékban bő esz­tendőben viszont a termés­átlagok jelentősen megnö­vekednek és így az össz- jövedelem^ is emelkedik. A heves záporok hatására azonban talajpusztulás is bekövetkezik, amely a ké­sőbbi évek terméseredmé­nyeiben érezteti káros ha­tását mert a lemosott ta­lajban sok a hasznos anyag. Ilyen heves nyári zápor okozta eróziós károk ke­letkeztek az elmúlt csapa­dékos hetekben Nógrád megyében is. Eróziótól sújtott terület volt Nádújfalun a Kisla- posá dűlő, ahol közel 130- 160 holdon nagymértékű talajlemosódást okozott. A Kislaposi dűlő déli részén áthaladó országutat a le­mosott talaj helyenként 45-52 centiméter vastagság­ban lepte el. Az országút északi oldalán helyenként 16-17 százalékos, másutt 22-24 százalékos lejtésű te­rületen. a barna erdőtala­jon, amely a homokkőn alakult ki, a művelt ta- • ............nem t onna talajt mosott le, amely mintegy 75 mm vastag talajrétegnek felel meg. Az elvégzett talaj- vizsgálatok alapján meg­állapítható, hogy csak hu­muszból holdanként 107 mázsát vesztettünk el, amelyet ha istállótrágyá­ban fejezünk ki, mintegy 640-660 mázsának felel meg. Műtrágyára számít­va pedig 48 mázsa pétisó, 54 mázsa szuperfoszfát, és 70 mázsa kálisót vesztet­tünk el. A vesztett táp­anyag értéke holdanként csaknem 16 ezer forint volt. Ehhez hozzá kell ven­nünk az ez évi termeléski­esést, amely a terület ká­rosodásából ítélve mint­egy 25-30 százalékos. Szá­mításainknál 10-11 mázsa — májusi morzsoltat — vettünk alapul, amely azt jelenti, hogy 3,0-3,5 mázsa kukorica terméskiesésünk laj pusztulás, mint az előbb említett kukorica terüle­ten, de itt is elérte a 370- 390 tonna talajveszteséget, amely 50 mm vastag ta­lajrétegnek felel meg. A megye más területén több hasonló kárt figyel­hettünk meg, amely jelen­tősen érinti az ott folyó gazdálkodás sikerességét és eredményességét. Kishar- tyán területén, a salgótar­jáni műút mentén 16-18 százalékos lejtésű csernoz- jom-barna ei'dőtalajon bur­gonya volt. A helytelen mű­velési irány következtében e területről is mintegy 260-280 tonna talajt mosott le a víz. E talajmennyiség átlagosan 32 mm vastag talajréteg elvesztését jelen­tette és ez közel 64 mázsa humuszt tartalmazott. Ha istállótrágyára átszámít­juk, mintegy 370-390 má­zsát, műtrágyára átszámít­nak vizsgálatát, hogy mi okozta e nagymértékű ta­lajpusztulást, illetve mi­lyen lehetőségek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy az így jelentkező károkat jelentősen csökkentsük, esetleg megszüntessük. Az említett területeken mindenütt hegy-völgy irány ban történt a talaj műve­lés, amely lejtős területe­ken helytelen és ennek kö­vetkeztében szinte megte­remtettük annak a lehető­ségét, hogy a lehullott csa padék területünkről aka­dálytalanul elfolyjon és nagymennyiségű talajt ra­gadjon magával. A talaj- lemosódás mértékét csak fokozta az a tény, hogy a művelési mélység sehol sem haladta meg a 20 cen­timétert, és így a talaj víz­vezető, illetve víztároló ké­pessége igen alacsony. Másutt meredek lejtőkön kapásnövényeket helyeztek Bili! * Az elmosott talaj mélysége egyes helyeken meghalad­ta a 60—70 centimétert sonlóan viselkedik a vízzel szemben, mint a barázda­fenék. Ezek a tényezők meg- szüntethetők a közel víz­szintes irányú műveléssel, amely különösen burgonya esetében a töltögetéssel ki­alakított bakhátakkal mik- rodomborzatokat hoz lét­re. A területet így nem­csak a talajpusztulástól védjük meg, hanem a terü­letünkre érkezett csapadé­kot az ott termesztett nö­vény számára visszatartjuk. A talajvédelem megkövete­sűrűállományú növények (pillangósok) elhelyezése, amelyek jó talajvédelmet biztosítanak és dús gyökér- zetükke) jelentősen tudják emelni e terület tápanyag­ellátottságát. Nádújfalun az említett kukorica, illetve burgonya területek mellett találtunk mintegy 20-25 hold pillangós területet, ahol a talajlemosódásnak még a nyomait sem láttuk. Ebben az esetben maga a helyes növénymegválasztás is igazolja azt az álláspon­tot, hogy a meredekebb lejtőkön lehetőleg sűrúál­r.'- ' ÍGY PUSZTÍT AZ ERÓZIÓ

Next

/
Thumbnails
Contents