Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-25 / 140. szám

Í3*L július 25. szombat NÖGRÄD 5 A jól szervezett munka gyümölcse Kozárd az elsők között Nógrád készül a Mezőgazdasági Kiállításra Beszélgetés a Megyei Tanács agropropagandistájával Kozárd, ez az aprócska falu, a Cserhát keleti nyúl­ványai között bújik meg az Ecseg—Alsótold-i út mellett. Néhány száz hol­don gazdálkodik a község­ben az Űj Tavasz Termelő­szövetkezet. A tsz földjei vízmosta hegyoldalakon, dombhátakon, s lankásabb lejtőkön terülnek el. A tsz-nek alig van harminc épkézláb entbere, akikre bizton lehet számítani a munkákban. Tehát a ko- zárdi közös gazdaság vi­szonyai tipikusan nógrá­diak. Csupán az arányok kisebbek, mint más közsé­gekben. De hiszen néhány- spáz holdon is éppúgy el kell végezni a munkát, mint az ezer holdakon. A kombáj mosok Július 17-én késő dél­után érkeztünk Kozárd ra az aratás befejezésének hí­rére. Kovács Jenő tsz-el- nöfckel a majorban talál­kozunk. Itt vannak még a kombájnok is, Sándor József és Szarvas Károly, akik befejezték az aratást. Közben megérkezik a bri­gádvezető is, Kelemen Jó­zsef. A munkákról beszél­getünk. — Az aratást befejeztük, majdnem mindent be is hordtunk már, a cséplést négy-öt nap múlva kezd­jük el — újságolja „Jenő bácsi”, az elnök. x Szép sorjában Mindezt nyugodt hang­súllyal közli, mintha sem­mi más tennivaló nem lenne a tsz-ben. Pedig itt a nyári talajmunka, a má­sodvetések, stb. Kérdezzük is, de az elnök csak mo­solyog. Aztán megjegyzi. — Ezeket Nagyrészt már elfelejtettük. Sorolgatja a számokat is. — Több mint negyven hold tarlót felszántottunk, lesz még kilencven, a fel­szántott területből húsz holdat megtrágyáztunk. A másodnövényt is elvetet­tük. Öt-öt hold silókuko­ricát, illetve uborkát. Ezek valóban a legfon­tosabb nyári tennivalók. Országos intézkedés nyomán A múlt század kilencve­nes éveiben ütötte fel fe­jét hazánkban az egyik legveszedelmesebb állatbe­tegség, a sertéspestis, amely egy-egy vidékről gyakran a teljes sertésállományt ki­pusztította. A feljegyzések szerint a harmincas évek­ben többször az ország ser­tésállományának 50-60 szá­zalékát vitte el. Két évvel ezelőtt az állategészségügyi apparátus irtóhadjáratot indított a sertéspestis el­len: mindjárt a fertőzés kezdetén egész telepek ál­lományát adták vágásra, a fertőzés gócait megszüntet­ték. A radikális intézkedés eredményeként viszonylag rövid idő alatt teljesen megszűnt a sertéspestis ha­zánkban. Az utóbbi hóna­pokban már sehol sem ta­pasztaltak pestises megbe­tegedést. Persze nemcsak ennyi. A kombájnszalmát kazalba rakták, folyik a vöröshere második kaszálása. Egy­szóval, minden a legna­gyobb rendben megy Ko- zárdon. Ha visszapörgetnénk az eseményeket, a gyors, eredményes munka leg­főbb okaként a szervezést állapíthatnánk meg. Bár agronómus nincs a tsz- ben, mindent szakszerűen, gyorsan és pontosan vég­rehajtanak. Mondhatni me­net rendszerűén, ahogyan azt a nagykönyvben meg­írták. A gépek elosztását — két Zetorja van a tsz-nek, a többi szükséges gépet a gépállomás adja — napok­kal előre megbeszélik, de a megelőző napokban még külön megjelölik a más­napi programot, nehogy valamilyen oknál fogva el­Tervszerű iparosítási programunknak epizódja csupán, mégis érdemes egy pillanatra méltatni: a Szol­noki Papírgyár most elké­szült ellennyomásos erő­műve napi 24 tonna gőz­energiát és 25 megawatt villamos-energiát termel. Ez az erőmű a Tisza Bú­torgyárat is ellátja gőzzel, gazdaságossága tehát sok­Alig virrad, már susto- rog a kannarózsa. Öntöz­nek. Igaz csak akkora a kert, hogy két lépéssel át lehet érni, de így egymás mellé sorakozva megcsúfol­nák a botanikus kertet, annyi minden van itt. Ezerféle virág pompázik, de az országban honos zöldségfélékből sem hiány­zik egy sem. Mintha ez a zsúfoltság a kolóniát akar­ná jelképezni. Nyugdíjasok lakják ezt a furcsa lépcsős házat. Csak egy-kettő akad, aki még a nyugdíj előtt áll. Érdekes emberek. Egy külön világ. Jellemzőjük a koránkelés, az örökké mozgás. Este azután összeülnek egy kis tereferére. Ráérnek. De ez csak lát­szat, mert mindig találnak foglalatosságot, ha mást nem hát valami közös té­mát. Zörög a kocka. Igen kedvelt iáték itt a lóver­seny. Külön kis asztal ké­szült erre a célra, kifestve négy színre. Ezt „hajtják” filléres alapon. Egy-egy parti, mit négyen játszanak — de nézők gyakran még vagy nyolcán vagyunk — félóráig is eltart. Kiverik egymás „csikóit”. Állandó az élcelődés, nevetés. Ha megunják? Van egy kár­csúszás legyen. Az elnök és a brigádvezető naponta rendszeresen ellenőrzi, milyen volt az aznapi tel­jesítmény. Ösztönözni kell Külön kell szólni a ko- zárdiak munkájának egyik fontos sajátosságáról. Eb­ben a tsz-ben nagy figyel­met fordítanak az embe­rekre. Munkaszervezésük egyik fő motívuma a he­lyesen alkalmazott anyagi ösztönzés. Kozárdon külö­nösen jól alkalmazzák a célprémiumokat. Nyilván­való, hogy ott, ahol a he­lyes anyagi ösztönzés pá­rosul az emberek megbe­csülésével, nem lehet baj a munkafegyelemmel. S legyen bár kevés a tag, a munka halad. oldalú. Az egész létesít­mény építése rövidesen be­fejeződik, és már július kö­zepén előreláthatólag meg­kezdi a termelését. Képünk az erőmű egy részletét mutatja be. Jól láthatók rajta az építkezés méretei, jellegzetességei. Szolnok, ez az éíénk, szép tiszaparti város, ismét gaz­dagabb lett egy fontos ipari létesítménnyel. tyajáték, amit egyszerre annyian játszhatnak, ahá- nyan csak vannak. Szintén filléres, úgy mondják: nyug­díjas játék. A második ifjúkor ez? Lehet. A beszédtéma is ér­dekes. A legtöbbször a je­len. összehasonlítások olyan formán, ahogy mai fiatalokat lehet összehason­lítani olyanokkal, akiket a többévtizedes robot bizony úgy meggörbített, mint a a kanászbot. Akad közöt­tük ilyen jónéhány, de olyan is, aki keményen áll­ta az idő viharát. Friss ma is. Mozgásával megcsúfol­ja a fiatalokat. Megérdem­lik a nyugodt öregkort. Nyílt történelemkönyv ez az udvar. Ki tudna hitele­sebben beszélni 1919-ről, mint a volt vöröskatona. A csendőrökre emlékeztet­ni, mint az aki ablakon ugrott ki előlük és mégis bevitték „ápolásra” — ahogy mondja. A sztráj­kokról, aki éhezett miatta. Az asszonyküldöttségről, — amikor a tanácsos urat felkeresték nagyobb kenyé­rért — mint akit a többi­Augusztus 28.-án nyitja meg kapuit Budapesten a 65. Országos Mezőgazdasá­gi Kiállítás és Vásár. Hány termelőszövetkezet képvi­seli Nógrád megye mező- gazdaságát a kiállításon, milyen termelési eredmé­nyek szükségesek a rész­vételhez, megkezdődött e már a kiállítást megelőző szervező munka a megyé­ben, erről nyilatkozott la­punknak Uhlár László, a megyei tanács mezőgazda- s4gi osztályának agropro- pagandistája. — Hány gazdaság képviseli Nógrád me­gyét a mezőgazdasá­gi kiállításon? Gaz­dálkodásuk melyik ágazatával ismerked­hetnek meg a látoga­tók? — A megyei és az or­szágos bíráló bizottság egyaránt kilenc termelőszö­vetkezet és két állami gazdaság eredményeit ta­lálta érdemesnek arra, hogy azt az egész ország színe elé vigyük, — kezd­te nyilatkozatát Uhlár elv- ■ — A szécsényi, a pa- lotási, a héhalmi, az egy- házasdengelegi, közös gaz­daságokban, valamint a ludányhalászi Alkotmány Termelőszövetkezetben gaz­dag termést takarítottak be tavaly tavaszi árpából. Ezek a gazdaságok most a tavaszi árpával szerepel­nek a kiállításon, az egyéb növények mellett. Újra el­jut a kiállításra, s minden bizonnyal az idén is állja a versenyt, a korábban már aranyérmet nyert érsek­vadkerti dohány. Ugyan­csak a dohánytermesztés eredményeit mutatiák majd be a vanyarciak és a nógrádmarcaliak. A var­sányi Dózsa Termelőszö­vetkezetet a burgonya és cukorrépa termesztésében elért kiváló eredménye tet­te alkalmassá a részvétel­re. vei együtt kiebrudaltak .A titkos találkozókról — aki összekötő volt. Az életszín­vonalról, aki a máiéhoz kukoricakását adhatott csak és sokszor kénytelen volt mesével helyettesíteni a vacsora kenyeret a gyer­mekeinek. Lehetne lapozni ebben a történelemkönyvben, de minek. Már rég volt. így vannak ezzel ők is. Csak akkor emlegetik, ha bosz- szankodnak. Ha látják, hogy a mai fiatalok nem úgy értékelik a jelent, mint ők. Mit tudjátok ti, hogy volt azelőtt — mondják ilyenkor. Nemrég az egyik gyerek a szabadtéri szín­pad lécét feszegette. Nem hagyták. Ráripakodtak. Megszokták, hogy ami a közé, azt senki se bánthat­ja. Jó megfigyelők. Bosz- szankodnak ha hibát lát­nak. Szóvá is teszik, ha sor kerül rá. Néha összekülön­böznek az udvaron is ap­róságokon, de mennyivel másképp, mint másutt, öt percig tart a vita, minden­ki megmondja a vélemé­nyét, de komoly harag — A növénytermesztés eredményeiből adnak íze­lítőt a látogatóknak a ki­állításon résztvevő állami gazdaságaink is. A Szécsé­nyi Tangazdaság a vető­burgonyatermesztésben el­ért eredményét, a Pásztói Állami Gazdaság pedig cu­korrépáját, valamint ubor­káját mutatja be Buda­pesten. —Milyen követel­ményeket állítottak a kiállításra jelentke­ző gazdaságok elé? Hogyan válogatták ki Nógrád megye több mint száz termelő- szövetkezete, állami gazasága közül a legjobbakat? — A bírálóbizottság min­denekelőtt a tavaly elért termelési eredményeket vetje figyelembe. Termé­szetesen a végleges dön­tésnél az is fontos követel­mény volt, milyen terüle­ten termelik a szövetke­zetben az adott növényfé­leséget, s megfelelő e, a termelőszövetkezet általá­nos gazdálkodási, vezetési színvonala. — Nálunk Nógrádban a domborzati viszonyok saj­nos nem teszik mindenütt lehetővé a valóban nagy­üzemi táblák kialakítását. Ez pedig egyik feltétele a kiállításon való részvétel­nek. Nálunk több termelő- szövetkezetben nem na- gyob 20-25 holdnál a ker­tészet egész területe. Hiá­ba termelt tehát tavaly a szövetkezetek sora annyi paprikát, paradicsomot egy holdon, amely elégséges lenne a részvételhez, nem juthatnak el mégsem a ki­állításra, mert egyik ter­melőszövetkezetünkben sem termelik ezeket a nö­vényféleségeket legalább húsz holdon. azért nincs, másnapra el­felejtik. . A pártnak, nőtanácsnak, népfrontnak kevés helyen van olyan lelkes aktívahá­lózata, mint itt. Csak szól­ni kell. Ha idősek is a lá­bak, mennek, mozgósíta­nak. Számontartják egy­mást. A lelkesedésükből ítélve, ma is fiatalok és a közért szívesen tesznek erejükhöz mérten. A legutóbbi választáskor összeszedték a ház leg­szebb cserepes virágait. Milyen büszkék voltak, hogy az övéké volt a leg­szebb szavazó helyiséé. Egyedül maradt egy idős nénike. Beteg volt. Addig talpaltak, elintézték, hogy üzemi konyháról kapjon ebédet. Felváltva horták neki. — Milyenek- is az embe­rek? Nem tudják egymást megbecsülni. Ha több len­ne a gondjuk — nem hagy­nák el egymást ilyen köny- nyen — így vélekednek, ha azt hallják válnak a fiata­lok. Gondjuk kevesebb, mint valamikor, örömük több. A gyerekek, az unokák még szebbé tehetik őszi napjai­kat. Már rászolgáltak erre, és példájukkal ma is na­gyon sokat segítenek. Nyugdíjasok. Bodó János — Az endrefalvai Arany­kalász Termelőszövetkezet­ben tavaly olyan volt a holdankénti átlagtermés ta­vaszi árpából, amely fel­tétlenül arra jogosítja a szövetkezetét, hogy ott le­gyenek Budapesten, a leg­jobbak között. Az idén azonban nem vesznek részt a kiál’ításon, inert a ter­melőszövetkezet általános gazdálkodási eredménye, a vezetés színvonala elma­radt a követelmér yektől. — Az állattenyésztő ter­melőszövetkezeteket még ennél is szigorúbb bírálat­nak vetették alá. A kiállítá­son mindössze 2000 tenyész- és haszonállat lesz, érthe­tő tehát ha na’.ycn gondo­san ügyelnek arra, hogy valóban a legjobb egyedek kerüljenek a kiválasztottak közé. Az őrhalmi Hazafias Népfront Termelőszövetke­zet kiváló sertéseit azért utasította el a bíráló bi­zottság, mert az állatok sú­lya meghaladta volna a követelményeket. A kiste- renyei Vörös Október Ter­melőszövetkezet sertésállo­mányában sem talál kivet­ni valót a legszigorúbb bí­ráló szeme sem. A kiállí­táson mégsem lesz egy sem belőlük, mert a kocáknál több évre visszamenőleg viszonylag magas a malac- elhullás,. így az állatte­nyésztési bemutatónak egyetlen nógrádi résztve­vője a felsőtoldi Klátyik István, 13 hónapos ma­gyar-tarka bikájával. — Ebből azonban a gaz­daságok levonhatják azt a tanulságot, hogy a készü­lődést a mezőgazdaság nagy seregszemléjére nem az utolsó hónapokban, ha­nem jóval előtte meg kell kezdeni. — A megyei szak- igazgatási szervek mit tesznek annak érdekében, hogy mi­nél több nógrádi gazda tekintse meg a sok új látni- és ta- nulnivalót Ígérő me­zőgazdasági kiállí­tást? — Különösen érdekesnek ígérkezik a szakmai hét, amelyet az idén első ízben rendeznek meg. A szerve­zést már most megkezd­jük a járási mezőgazdasá­gi osztályokkal, hogy minél több nógrádi szeptember, szövetkezeti vezető vegyen részt az állattenyésztési, növénytermesztési, kerté­szeti, öntözési, gépesítési és növényvédelmi bemuta­tókon. — Megérkeztek már a kiállítás részvételi jegyei is. Nógrád megye 34 ezer részvételi és hatezer sors­jegyet kapott. A jegyek árusítását már a jövő hét elején megkezdik a járási és községi tanácson, a ter­melőszövetkezetekben és a falusi földművesszövetke­zeti boltokban, fejezte be nyilatkozatát Uhlár elvtárs. P. A. Egy új létesítmény Arcok, emberek NYUGDÍJASOK

Next

/
Thumbnails
Contents