Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-22 / 137. szám

6 NÓGSáD 1364. július 22 szerda Mteveíezcr/ftá: foféÁc M Segítenek a ^Uespsgenyi iletalek is AZ ELMÚLT években KISZ-szervezetűink na­gyon gyengén dolgozott. A most beállt változás az ön­tudat fejlődéséből, formá­lódásából fakad, másrészt a fiatalok tenni akarásá­ból és munkakedvéből. Ez év tavaszán megalakult a tsz-sportkör, egy labdarú­gó- és egy női kézilabda szakosztály. így az amúgyis gyér szórakozási lehetősé­ge kibővültek. Szívesn vállaltak társadalmi mun­kát a fiatalok a sportpá­lya rendbehozásánál, vala­mint kézilabda pályát épí­tettek. A kiszesek és spor­tolók részt vettek a lege­lő tisztításában is. Az aratás idejére 10 holdat vállaltak. így készségesen csatlakoztak a tsz vezető­ségének felhívásához, és vasárnap a hordási mun­kákban és a lucerna be­takarításában tevékeny­kedtek. A fiatalok 80 szá­zaléka vasárnap reggel már Valamit tenni kell Mint ismeretes, nem is olyan régen elég nagy be­ruházással Rétságon kor­szerű cukrászdát létesített a földművesszövetkezet. A mir,ap rétsági utazásom során itt kerestem a nagy meleg ellen egy kis fel­frissülést. A cukrászda va­lóban reprezentatív, mo­dem, jó a kávé is, de az első pillanatban e szép ha­tást zavaró körülmény mel­leit nem mehetünk el szót­lanul. Ugyanis a légyfogók ellenére is sok légy kelle­metlenkedik a vendégek Orra előtt. A cukrászdában nem tudtam sehogy sem megfejteni „honnan e sok kártevő”. Távozásom során azonban azonnal megoldó­dott a rejtély. Ugyanis a cukrászda melletti udvar­ban, melyre egy kis felirat is felhívja a járókelők fi­gyelmét — „nyilvános WC” van. De még meny­nyire nyilvános! Jó lenne, ha a KÖJÁL és az illeté­kes egészségügyi szervek elrendelnék e „hely” azon­nali megszüntetését. — tj — 6 órakor a tsz-iroda előtt várta a beosztást. Délre 750 csomó ősziárpa állt kazlakban a tsz szérűjén. A jó szervezésben nagy szerepe volt Ivádi József­nek, Sótér Kálmánnak és Jánosnak, Lakatos József­nek, Nagy Kálmánnak, valamint az MSZMP és a községi tanács-vb vezetői­nek. A munkában a sport­kör pártoló tagjai is részt vettek. A TERMELŐSZÖVETKE­ZET ebédet és italt bizto­sított a munkában részt­vevőknek. A jó munka ju­talmaként a termelőszövet­kezet Egerbe viszi el a fia­talokat. Gá! Imre Szilaspogony Új létesítmények és egyebek Keszegen A tavaszi olvadás és na­gyobb esőzések idején a hóié és az esővíz körülzár­ta vagy körülzárással fe­nyegette Keszeg község né­hány lakóházát. A vízleve­zető árkok nem bírták be­fogadni a csapadékot. A községi tanács határo­zata alapján megkezdték a vízlevezető csatorna építé­sét, melynek költségei meg­közelítik a 30 ezer forihtot. A csatorna átszeli a gyári kutat (volt szeszgyár kútja) s ennek vízét a patakba továbbítja. Általa megszű­nik a baleseti veszély is, mert a nagyméretű kútban sokan íürödtek nyári idő­szakban, pedig lefolyástalan vize szennyezett. Az államhatalom helyi letéteményesei Egy járás tanácsi munkájának mérlege örömbe cseppent üröm Egy közeli rokonomnak 1964. július 18-án az esti órákban fia született. Mi­után telefonon kaptam a hírt, szerettem volna jókí­vánságaimat és örömömet családunk távolabb élő tagjaival néhány távirat formájában kifejezésre jut­tatni. Hogy mégsem te­hettem szándékom szerint, abban nem én vagyok a hibás. Ezen az estén 20,30 óra­kor felhívtam a 02-t. Be­jelentettem táviratfeladási szándékomat . és vártam, hogy az előírások szerint a távírda visszahívjon. Egy órai várakozás után türel­mem elfogyott és sürgetési szándékkal ismét hívtam a 02-t, ám hiába. Látva si­kertelen próbálkozásaimat, más számokat hívtam, így a 01-et is, ahol közölték velem; a 02-ről az ügyele­tes 21 órakor hazament. Személye iránt érdeklőd­tem, de a felvilágosítást megtagadták. Így történt. S most néhány gondolatot szeretnék még hozzáfűzni. Azt meg lehet érteni, hogy a posta dolgozói rész­ben „névtelenül” teljesítik kötelességeiket, de — tel­jesítsék! Érhetetlen az ód­ban az a közönnyel oáro- sult udvariatlanság, mely egyes joggal sérti a fele­ket. Hasonló esetek mással is megestek. Most csak családunk örömébe csöppent üröm a számunkra névtelen pos­tai alkalmazott jóvoltából, de ki tudja hány és mi­lyen tárgyú távirat maradt féladatlanul már az ő kö­telességérzetének hiánya és felelőtlensége miatt. Nem kell hozzá felújítási keret Sok ügyfélnek okozott már bosszúságot, vagyis mindazoknak, akik már jártak a szécsényi járási tanács épületében, hogy miként ismerhetik ki magukat a nagy labirin­tusban, Az épület 30 irodahelyisége egyetlen útján sem található fel­írás: kik dolgoznak ott. így talán legtöbbet az idősebb ügyfelek bosz- szankodnak, amikor a lépcsőn le s fel járkálás közben szerezhetnek csak tudomást arról, hogy hol is található, akit keres­nek. Emellett még az sem tudható, hogy az épület mely részében van a községi tanács. Javasolnám, hogy a lépcsőházban helyezzenek el egy eligazító táblát, melyen legyen feltüntet­ve az iroda ajtók száma, és az ott dolgozók neve, beosztása. Remélem, ha legközelebb ügyes-bajos dolgaimban keresem fel a fenti hivatalt, addigra már egy házilag Is elké­szíthető tábla jelzi: hol találom az éppen keresett személyt. Nagy Albert Nagylóc Kérem a Salgótarjáni 1. sz. Postahivatal vezetőit, hassanak oda, hogy hiva­taluk maradéktalanul be­tölthesse feladatát — a kö­zönség szolgálatát — és hasonló esetek ne okozza­nak bosszúságot, esetleg kárt, vagy felesleges fáj­dalmat, hisz’ nem tudni, hogy ki, mikor és milyen ügyben, azaz távbeszélő út­ján táviratot feladni! 16—72. Az -Alsópetényi Iparcikk bolt a keszegi földműves­szövetkezet udvarán ipar­cikk vásárt tartott. A köz­ség lakói egy délután 10 ezer forint értékben vásá­roltak külöböző árukat. Nagy keresletnek örven­dett a kerékpár és a mo­sógép. * A községi kultúrotthon egy részét átépítik. Jelen­leg a , színpad, fáskamra és öltöző készül. A falak már állnak, csak a tetőszerke­zetet kell elkészíteni. A színpadi rész felavatását augusztus 20-ra tervezik. Palaczky Ferenc Megoldatlan a széosényiek gázpalack cseréle Szécsényben és a környé­ken már több, mint 300 család rendelkezik gáz­használati engedéllyel, de a palackok cserélése a mai napig is nagy gondot okoz. Nyáron, amikor a legna­gyobb szükség lenne a gáz­tűzhely használatára, a há­ziasszonyok nem tudják egy-két hétig sem igénybe­venni, mert nem találnak olyan autó tulajdonost, aki Balassagyarmatra, vagy Salgótarjánba szállítaná cserére. így bizony a dolgo­zó családok megkönnyíté­sére szánt gázhasználat sok bosszúságot jelent még ma Szécsényben, nem beszélve arról, hogy a 33 forintos palackcsere sokszor a két­szeresébe kerül. Tekintettel arra, hogy a gáztulajdonosok száma egy­re nő, úgy gondoljuk: az igények figyelembevételé­vel egy gázpalack-leraka- tot kellene létesíteni Szé­csényben. Csak így lenne megoldott a gázfogyasztók zökkenőmentes ellátása. Horváth Éva Szécsény A RÉTSÁGI járási tanács ebben az évben arra kérte községi és járási tanácstag­jait, hogy első félévi mun­kájukról beszámolójukat június közepe és e hónap vége között tartsák meg. A határidő elég hosszú, — a beszámoló időpontjának meghatározása egyben a tanácstagok, a községi vb- vezetők felelősségérzetének is próbája. A hatszázhar- minckilenc községi tanács­tagból e hó első harmadáig ötszázötvenen tartották meg beszámolójukat; a harminc­hat járási tanácstag közül azonban csak tizenöt állt választói elé, A BESZÁMOLOK szín­vonala — sajnos, többségé­ben — nem tükrözi kellően, hogy megtartóik tevékeny részesei az államhatalom gyakorlásának. Ritka az olyan tanácstag, aki beszá­molójában mind a tanács testületi, mind a maga sze­mélyes tevékenységéről — ha vb-tag, a vb munkájá­ról is — alapos felkészült­séggel beszélne. A hallgató­ság teljes joggal kíváncsi arra, hogy a bizalmával megtisztelt, megválasztásra leginkább a népfront aján­lotta tanácstag hányszor je­lent meg, s hallatta szavát a tanácsülésen, tett-e javas­latot, s milyen eredménye- nyel. Természetesen az sem érdektelen a választók számára, hogy községükben milyen ütemű a fejlesztési tervek megvalósítása, a közös gazdaság megerősí­tése, az egészségügyi, szol­gáltató. kulturális munka javítása. Számos tanácstag beéri azzal, hogy a járási tanács­tól megkapott — jóllehet: tartalmas, de a helyi kér­déseket csak nagy vonalak­ban érintő — tájékoztatást felolvassa. Bizonyos, hogy az embereket érdekli an­nak a járásnak fejlődése, helyzete, amelyben élnek: de az sem vitatható, hogy érdeklődésük elsősorban saját falujuk életére irá­nyul. Részint ezzel magyaráz­EBEK HARMINCADJÁN A minap olvasom az új­ságból, hogy a feledékeny pestiek sok mindent el­hagynak, az utcán. A ta­lált tárgyak osztályára ke­rült briliánsgyűrű, arany­nyaklánc. Az elveszett tár­gyak között a pálmát a ke­rékpár viszi. Humoros megjegyzéssel illeti a cikk írója a szórakozott, feledé­keny pestieket, de hogy felmentse őket említ egy egészen másféle példát is: egy francia túrista Buda­pesten felejtette az utánfu­tóját és már egy esztende­je parkol az egyik pesti utcán. Csak a pestiek lennének feledékenyek és szórako- zottak és csak a magán­emberek? Nem privilé­giuma ez a fővárosiaknak. Példa akad Tarjánban is. Az SZTK Alkotmány utcai részén már csaknem egy esztendeje parkol egy fe­hérre dukkózott teherautó, melynek piros betűit az idő foga kikezdte. Ennek ellenére így is ki lehet ta­lálni, ki a gazdája: a TBC Gondozó Intézet, RTG Er- nyőképszoglálata. Lassan Qávtamhan­Uiltemheii egy éves jubileuma lesz. hogy ez a kocsi itt parkol. Gumijai jók, a motorról persze nem tud semmit az utcai járókelő, de annyit sejtünk, hogy valahol hasz­nát tudnák látni. Azt hi­szem, parkolásra is lenne alkalmasabb hely. Nem merem azt állítani, hogy így most már túltet­tünk a francia turistán. Ki tudja, hogy holnap valaki mit jelent az alsómocsolá- si határból, ahol éppen egy TU—104-es ácsorog gazdát­lanul; legalább három ROHAM AZ AJTÓK ELLEN Sokan várjuk, hogy Sze- zám kapujai megnyíljanak. Legalábbis így hat ránk a salgótarjáni SZTK folyosó­ján az ajtónyitás. Ha nyí­lik, többen megenyhülnek, mert befogadja őket a se­bészet, a belgyógyászat, a szemészet, vagy éppen ki hová hivatalos. De amíg nem nyúlik, ad­dig állunk az ajtó mellett kitartó buzgalommal. Le is lehetne ülni, mert a padok többnyire üresek, de sen­ki sem kockáztatja azt, hogy majd a harmadik, negyedik „eresztés” után kerül rá a sor. Állunk, dör- zsölődünk, egymás arcába lehelünk és így telnek a már hagyományos SZTK ötpercek. Még télen csak hagyján, akkor nincsen 30 fokos hő­ség, megszorult meleg, de nyáron a beteg igazán be­teg lesz, mire bekerül a rendelőbe. Nem lehetne ezen segíte­ni? Aki sokfelé megfordult, az jól tudja, hogy máshol sorszámot adnak az orvos­ra várakozóknak és ezt a portás itt is egyszerűen meg tudná oldani. Már most ezek szerint vagy pa­pír nincs, vagy a jószán­dék hiányzik. Vagy itt Tar­jánban még nem gondol­tak volna erre? (gulyás) ható, hogy a községi ta- nácstgai beszámolók átlagos hallgatósága mindössze nyolc fő. Másfelől az évek során kialakult az az hely­telen gyakorlat, hogy egy családból csak egy valaki — többnyire a családfő — megy el a beszámolóra. Valószínűtlen, hogy az ótt elhangzottakat maradékta­lanul el tudná ismételni odahaza. Annál is inkább valószínűtlen ez, hiszen az ember emlékezetében elsőd­legesen az őt legközelebb­ről érdeklő tények marad­nak meg; és' így a család idősebb és fiatalabb,' férfi és nő tagjai nem kaphat­nak egyformán teljes képet a tanács, a tanácstag te­vékenységéről. Következés képpen a család többi, vá­lasztójoggal rendelkező tag­ja nem segítheti sem di­csérettel, sem megalapozott bírálattal a tanácstag to­vábbi munkáját. Tanácstagok, tanácsi ve­zetők körében egyaránt gyakran hallható mentség, hogy az előadói készségben járatlan tanácstag elbizony­talanodik, mihelyt szem­től szembe kerül a válasz­tók tömegével. Ami a szó­noklást illeti, azt a szó retorikai értelemben senki sem várja a tanácstagtól. Azt azonban joggal elvárja minden választó, hogy a tanácstag ne sajnálja az időt a beszámolóra felké­szüléstől. Annak, akinek van mit mondania nincs oka attól tartani, hogy sza­vainak keresetlensége, mondatainak köznapi fűzé­se miatt szégvenkeznie kell a választók előtt. A most slmondottt egyszerű igaz­ságról nem egy község ta­pasztalt vb-vezetői beszél­gettek már eredménvesen az államhatalmi tevékeny­ségben még járatlan ta­nácstagokkal. NAGYOBB — de leg­alább ilyen fontosságú — feladat a választók politi­kai önHidatának formálása. Az első tanácsok életrehí- vása^óta még mástól évti­zed sem telt el. Történel­műé ily rövid idő alatt valóban nem feilődhetett ki minden választóban az a kivár afos. de akfivifáshan megnyilvánuló felelősség­érzet. a közösség, a nép ál- 'ama iránt., amelv a tanács­ig munkáiénak segítési­ben kell., hogv testef ölt­sön. Igen: vannak aktív ta- ná.ostaeiink. vannak aktív választóink is. A ió cél ér­goirében szükséges e'ér. nönk. hnev m'ndegyikük száma növekedjék. A JÁRÁSI párt- és ta­nácsi vezetők látiák az eredményeket, látiák a hi­bákat is. Az előbbiek foko­zása az utóbbiak megszün­tetése érdekében a járási faní-s véornha-fő bizn++cá. ga december végér) önálló napirendi pontként tárgyal­ja meg s kérdéskomplexu­mot. Hisszük, hogy az e nyári tapasztalat és a meg­alkotandó vb-határozat egyaránt hozzájárul majd ahhoz, hogy a rétsági já­rásban lényegesen javuljon a tanácstagok munkája, nö­vekedjék hatékonysága. b.

Next

/
Thumbnails
Contents