Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-22 / 137. szám

'4 nógrad 1964. július 22 szerda (VuLíZilf&ttiittk... Új pedagógusok a nógrádi iskolákban A NÓGRAD megyei Mű- gött mi rejtőzik. őszinte magát. Vissza jöttünk és egy velődési Osztály tájékozta- öröm, — hogy a város, a kis türelmi kérünk, hogy tása szerint a megyében megye új pedagógust ka- bebizonyítsuk ifjúi lei- szeptember elsején 40 új pott. Mások egyenesen a kesedésünk nem szalma­pedagógus kezdi el a mun- mellemnek szegezik a kér- láng és szeretnénk hozzáj á- kát. Ebből hárman társa- dést: Meg sem próbáltál rulni a város, a megye és dalmi ösztöndíjasok voltak, Pesten maradni, vagy va- ezen keresztül az egész or- tizenkilencen pedig az or- lamelyik más nagy város- szág kulturális felemelke- szág más vidékeiről kerül- ba kerülni? És hitetlenked- déséhez. nek hozzánk. ve néznek rám miután megtudják, hogy ilyesmi Jeléntős ez a szám, amely soha nem volt szándékom- azt mutatja, hogy megszű- ban. Ezért tartottak az nőfélben van az idegenke- egyetemen is csodabogár- dés a palócfölddel szemben, nak és a jellemezésekben De nem kevésbé jelentős külön kiemelték, hogy egyi- az sem, hogy tizennyolc ke azon keveseknek, akik- fíatal lép a katedrára az nek eltökélt szándéka, hogy ősz folyamán, akik a me- vidékre megy, ráadásul gye középiskoláiban érett- nem is nagy városba. Ha ségiztek, innét kerültek az most utólag visszagondolok, egyetemek, főiskolák pad- jól eső érzés tölt el, hogy jaiba és tanulmányaik be- elhatározásomtól egy pil- fejeztével hazatérnek, hogy lanatra sem távolodtam el, tudásukat itthon kamatoz- hogy aki egyszer belekóstol tassák. A sors különös vé- Budapest pezsgő kulturális letlenje folytán e sorok életébe, nehezen válik meg írója is ezek közé tartozik, tőle. Most már csak gőt várjuk!... a csen­Csongrádi Béla 1959-ben a tarjáni gim- A végső döntés is már názium indított útnak Bu- több mint egy évvel ezelőtt dapest felé. A ballagó ta- született feg. A művelő- risznyát vállunkra akasz- dési osztályról egy kis kül- tottuk, amely a pogácsa és döttség kereste meg a nóg- a kétfilléres mellett szü- rádiakat. A beszélgetés vé- iői, baráti intelmekkel volt gén nevem már ott szere- telé. A nagyváros befoga- pelt valamennyiük noteszé- dott, egyenrangú polgárai ben, mint olyan, akire biz­lettünk, de fülünkben min- tosan lehet számítani. Et- dég ott csengett az utolsó tői kezdve még büszkéb- búcsúszó: Vigyázzatok ma- ben emlegettem elhatározá- gatokra, tanuljatok becsű- sómat, hiszen nem csalat- letesen és ne felejtsétek, a koztam. Várnak, szükség szülőföldet, visszavár szűk- van rám, egy olyan város- ség van rátok! ban, amelynek fejlődésé­vel kevés magyar város ÖT ÉV telt el azóta, és veheti fel a versenyt. Kul- most itthon vagyok a ked- tarálijs téren viszont van vés varosban, a jól ismert . arcok között. A hívó szó tennivaló bőven varoson nem talált süket fülekre, és falun egyaránt. Ezért Az ismerősök örömmel, ba- jöttem haza és legnagyobb rátságos. vállveregetéssel örömömre nem egyedül üdvözölnek. — Hát vissza- , jöttél? — ez a leggyako- gondolkodtam így. Tizenhét ribb kérdés. Az arcok tűk- ifjú pályatársam szintén rözik, hogy a kérdés mö- ezért tanult, ezért képezte Készülődés a Madách centenáriumra Segítség a termelésnek Hadüzenet az analfabétizmusnak — Mezőgazdasági szakmunkásképzés — Munkásakadémiák Az új oktatási és népmú- előbbre jutást a súlyos ne- szentiván. Kutasó, Bokor velési év előkészítésére is- velőhiány és az, hogy stá- és Alsótold iskolai körzete- kolaigazgatói, művelődési túsz híján képesítés nél- sítése függ. otthon igazgatói, szakfel- küli nevelőket sem tudnak A népművelési feladatok- ügyelői értekezletet tartott kellő számban munkába kai kapcsolatosan a járási a napokban társadalmi állítani. Egységes nézet- értekezlet arra a vélemény­szervek bevonásával a ként alakult ki, hogy a ne- re jutott, hogy a munkát a pásztói járás. A népes ér- héz körülmény ellenére községek profiljának meg- tekezleten legtöbbek ál- mindent meg kell tenni felelően kell az új évben tál vitatott problémaként nemcsak az elért eredmé- kialakítani. A nevelők fi- az iskolai oktatás és az is- nyék tartására, de annak gyeimét a szakmunkáskép- kolánkívüli népművelés érdekében is, hogy a fel- zés és a munkásakadémiák gondjai szerepltek. Nagy- nőttek iskolái eleget tehes- felé kell fordítani, ezek az senek rendeltetésüknek. Az szervezésével nyújthatnak új iskolai évben az eddigi legtöbb és leghasznosabb 4 helyett 12 községben in- segítséget a mezőgazdasági mértékben gátolja Mindinkább közeledünk Ugyancsak nagy előké- Madách-céntenáriumhoz, születbe fogtak a centená- megyénk szellemi életének riummal kapcsolatosan a nagy eseményéhez. Ahogy csécseiek. Ezzel a községr az évforduló közelít, úgy gél Fráter Erzsi révén volt bontakoznak most már erős kapcsolata a költőnek, egyre inkább az ünnepi s most a faluban szorgal- előkész.letek is. A csesztvei más kutató munka indult nevezetes Madách-kúria a máig élő néphagyómá- külső és belső arculatában nyok, írásos emlékek egy­egyaránt megszépült s megkezdődött a Madách relikviák egybegyűjtése, s a Petőfi Irodalmi Múzeum közreműködésével az em­lékszobák berendezése. begyűjtésére, a művelődési otthon pedig műsorral kö­szönti az évfordulót. Egyébként a megyei cen­tenáriumi emlékbizottság e Most már teljes erővel hónap végén, vagy augusz- folyik a kastély parkjának tus első napjaiban részle­rendezése. Ebben a mun- teiben is pontosan megha- kában főleg a balassagyar- tározza most már az ün- mati járás iskolásaira szá- nepségsorozat programját, mítanak, akik vállalkoztak Lehetőség van arra, hogy e feladatra. Madách főművéből, Az Balassagyarmaton az ember tragédiájából a bu- Irodalmi Színpad ünnepi dapesti Irodalmi Regélő eseményt állít össze a cen- Színpad tartson előadáso- tenáriumra. Szó van arról, kát a megye legnagyobb hogy a színjátszók betanul- községeiben. Ajánlat érke- iák a költő Civilizátor című zett ugyancsak a budapesti drámáját. Hasonló terve Irodamli Színpadtól egy van ezzel a művel a Sál- Madáchcsal kapcsolatos gótarjáni Acélárugyári műsorösszeállítás bemuta- Művelődési Ház színjét- tásárav a balassagyarmati­szóinak is. a salgótarjáni ak pedig a miskolci szín- irodalmi Színpad /pedig házzal kívánnak tárgyalni érdekes összeállításban Az ember tragédiája sza- mutatja be a költő életét badtéri teljes színrehozásá- és munkásságát. ról. dítanak alapismereti tan folyamokat. Eszerint meg­kezdik az analfabétizmus felszámolását Kállón, Er- dőtarcsán, Mátraszőllősön, Béren, Szirákon, Jobbá­gyiban, Ecsegen, Taron, Pásztón, Hasznoson, Egy- házasdengelegen és Bujá­kon. Nagy" lépést jelent ez a "'mozgalom eredménye ér­dekében, mint ahogy je­lentős előrehaladásnak számít. ha megindulhat már minden helyén a já­rásnak a dolgozók esti ál­talános iskolája. Az iskolák körzetesítésé­vel kapcsolatban komoly gondjai vannak a pásztói járásnak. Ez a béri iskolá­sok esetében az Autóköz­lekedési Vállalattól vár megoldást, mert Bérről je­lenleg csak délután van buszjárat Szirákra, a kör­zeti székhelyre. A reggeli járat beállítása nemcsak a béri gyermekek helyzetén, de a körzeti iskola terhén is nagyban enyhítene. Alsó- toldon, Kállón Hasznoson tanteremépítésre lenne szükség, hogy a körzetesí­tést tovább végezhesse a járás. Különösen Alsótol- don kellene mielőbb épít­kezést kezdeni, mert a nép''tan+prmes iskola, s ne­velői lakás elkészültétől hat cserháti község: Ga- ráb, Felsőtold, Cserhát­üzemeknek. HORVÁTH LÁSZLÓ: FÉLTJfRULINÁK AZ ÁTÓMMAG TÍTkAí távolodva, holott éppen csökkennie kellene. A jelenségre 1912-ben nem Gockel, hanem Viktor Hess. a bécsi Tudományos Akadémia rádium-intéze­tének asszisztense adott méterére másodvercenként átlagosan másfél részecske esik. Megvizsgálta ezeknek a részecskéknek a töltését és megállapította, hogy fő­leg pozitív töltésnek. A ré­szecskéknek óriási eper­re- ben Mégis maradt egy ménység: Otto Hahn állította és Joliot Curie de a feltétele, hogy a felsza- lenséget a láncreakció el- is bizonyította, hogy az badított neutronok hasít- mélete pontosan megma- uránmag hasadási termé- ható magokat találjanak gyarázza. De miért robban kékén kivül két-három el. Ehhez azonban nagy tö- az ilyen tömegű 235-ös neutron is felszabadítha- megű hasítható anyagnak Milyen tényezők ha­tó. Ez viszont azt jelenti: kell együtt lennie, az úgy­növeli. A miközben hatalmas ener- Ä ™n.’ 1 meg is nuvcu. « mwzoen naiaimas ener- rőeszközei jobbak voltak tiz méter vastag ólomleme­azt láncreakciónak csupán az gia szabadul fel. Ezt a je- és léggömbjei is maga- Ten iT áthtol. Andern™ sabbra, ötezer méternél is ebből arra következtetett, följebb emelkedett. Így si- hogy ezeknek a részecs­ha egy neutronnal egy atommagot hasítunk eközben újabb lövedékek keletkeznek, amelyek két- három további magot is Hasadásra bírhatnak. A tudomány egyik vív­mányából, a kutatók egyik gondolatából követ­kezik a másik. A közvéle­ménynek még arra sem maradt ideje, hogy cso­dálkozzék az elért ered­ményeken, amikor máris új fogalom került a köz­tudatba. A láncreakció. Ez a láncreakció olyan mag­nevezett kritikus tömeg­nek. A 235-ös uránnál ez körülbelül nyolc-tiz kilo­gramm. A feladat még világo­sabbá vált. Mivel a ter­mészetben a hasítható anyag ilyen mennyiségben sehol nem fordul elő, most már a kutatásnak, kísérletezésnek minden erővel arra kell irányul­nia. hogy ilyen tömegű tiszta hasítható anyagot előállítsanak. Ha ezt egy halomba tömörítik, önma­gától létrejön a lázicreak­tására indul meg a lánc­reakció? Magyarázatért a tudo­mány egy régebbi eredmé­nyéhez kell visszanyúlni. Évszázadunk első évti­zedében Albert Gockel professzor könnyűgázzai megtöltött óriási léggömb­került neki az, amit Go­ckel professzor nem érhe­tett el: megszerezte a Gockel által felfedezett su­garak létezésének kétség­telen bizonyítékait. Ezeket a sug-rakat Hess kozmi­kus sugárzásnak nevezte el. \ Az alig több mint egy évtizedes múltra visszate­kintő tudományban tehát új ág keletkezik. Fontos bel magasra emelkedett, és kérdésekre kellett felelni: hasadási folyamatot indít- ció, hiszen az atommago­dat el, mely nemcsak, kát bombázó elemi részecs- hogy fenntartja saját ma- kék, neutronok mindig és gát hanem a folyamatot mindenütt jelen vannak elképzelhetetlen mérték- a világűrben. 8. ÖT KILOMÉTERRE A FÖLDTOL ÉS EZER MÉTERRE A VIZ ALATT \ A tudomány tehát 1938- grgmm 235-ös uránt kell ban pontosan tisztázta, előállítani egy tömegben, hogy csupán nyolc-tíz kilo- amely önmagától robban, annak kosarában végezte vizsgálatait. Ezt a különös műveletet sokszor megis­mételte, s végül olyan fur­csa bejelentést tett közzé, amelyet kortársainak több­sége el sem hitt. Gockel ugyanis az állította, hogy a világmindenségből ér­kező sugarak-t fedezett fel. Azt is mondta, hogy ez a sugárzás a magasság nö­vekedésével együtt erősö­dik. A sugárzásról addig is tudtak, de úgy vélték, hogy ez a Földben fellel­hető rádióaktív 1 anyagok­tól ered. Ezért érthetetlen volt, miért növekedne a sugárzás ereje a Földtől miféle sugarak azok, ame­lyeket felfedeztek, hon­nan származnak, és -lehet-e őket valamire használni? Ennek az új kutatási te­rületnek egyik úttörője volt Anderson amerikai fizikus. Bár ma sem tud­juk pontosan magyaráza­tát adni a sugárzás erede­tének és hatásának, de An­derson egész sor olyan fontos megállapításra ju­tott, amelyek közelebb vit­ték a tudományt a prob­léma megoldásához. így például megállapította, hogy ezekből a világűrből érkező sugarakból a föld­felület egy négyzetcenti­kéknek az energiája több, mint tizmilliárd elektron- volt. Ez azt jelenti, hogy tizmilliárd Volt feszült­ségre lenne szükség ilven erejű részecskék mester­séges előállításához. Ezek az eredmények rendkívül meglepőek vol­tak. és a Vut°+ások későb­bi eredményeihez kapcso­lódva akkor még belátha­tatlan mértékben befő!vi­selték a magkutatást. Ad­dig ugyanis a rádióaktív bomlás alapján három kü­lönféle sugárzást ismer­tek. Ezek közül az egyik elektromágneses volt, a Gamma-sugárzás. A másik két sugárfajta olvan. amely elektromosan töltött tö- meerészecskékből áll. De ezeknek nagyon' csekélv a hatótávolságuk. Az Alfa­sugarakat például már fél milliméteres alumínium­lemez is feltartóztatja és a B éta-sunarak is csk néhány milliméter vastag­só,gú lemezen képesek át­hatolni. A (folytAtjiík-l Fűrészelik a tudás fáját,.. A bibliabeli történet sze­rint Adómnak és Évának lakolnía kellett, mert et­tek a tiltott fa gyümölcsé­ből. A bibliabeli oktatásügyi miniszter szerint el kell távolítani az egyetemről minden olyan professzort, z ki — idéz-ük — „előadá­saiban tiltott témákat érint,,. Az angyal tehát, a maii angyal, pallos helyett a katonai juntától kapott tankkal áll az egyetemek előtt, hogyha valamelyik professzor úgynevezett til­tott témákat érint, elbocsá­tása után nehogy vissza­térhessen. Elgondolkozik az emberi ha szemügyre veszi, melyek lehetnek a miniszter úr Utal tiltott fának kineve-] zett tudás fájának gyű-1 mölcsei. Egy történész például nehezen tarthat majd elő­adást az athéni demokrá- ciáról, Periklész koráról, mert még megsértődik az elnöklő Branco tábornok úr. Nem emlegetheti Napó­leont sem, mert hátha ... még félreérti az elnök úf és célzásnak veszi. A XX. század története különösen nehéz tananyag. Ki kell hagyni belőle két világháborút, az oroszor­szági nagy forradalmat, a! világ társadalmának átala-1 kulását, a gyarmati felsza­badulást, hogy csak a ké­nyesebb, s így tiltottnak minősíthető témákat em­lítsük. Egyiket ezért, a másikat azért. Az irodalomtörténésznek sincs könnyebb dolga. Mert nem lehet tudni, mit szól a miniszter úr és leg­főbb hadura mondjuk a felvilágosodáshoz. A művészettörténész állá-J sóval játszik, ha megemlíti, melyik festőművésznek mi­lyen munkája található a leningrádi Ermitázsban. A gazdaságtannal foglal­kozó tudósok könnyen el­veszíthetik lábuk alól a katedrát, ha elkezdik s*á- mítgatni, milyenek a kéto falú gazdasági kapcsolatok két ország, mondjuk Brazí­lia és az Epy’s-'lt Államok esetében. Különösen azt nem szabad firtatni, kinek milyen előnneí származnak az együttműködésből. A matematikus csak ma­cában mélázhat el azon. hognhn epv országból, ki­vonjuk a demokráciát, ak­kor mi mamd? i Marthy Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents