Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-21 / 136. szám

6 V NÓGRÁD 1964 július 21 kedd ÁLLATKERTI SÉTA Csimpi és Pimpi, a Eudapesti Allatkert két majma napi sétájukra indulnak gondozóikkal Az állatóvodában a kis mackók, gondozóiktól szinte - kérik az ennivalót. Az oroBzIánbébi még elég bátortalan, azonban egy év múlva valószínű már jobban kell félni tóle. {Koppány felvételei) VITA* < A termelés vezetői is hallgassák meg az orvost Dr. Filarszky Nándor rendelőintézeti főorvosé a szó Érdeklődéssel olvastam a Nógrád vitaindító cikkét, mely a dolgozók egészség- védelméről és a táppénz­állományáról szólt. Valóban igaza van Szojka Irénnek, aki a táppénzes betegek magas létszámát egyebek mellett az elavult gépi be­rendezéseknek is tulajdonít­ja. Én szólni szeretnék azonban a védőberendezé­sek hiányosságáról is. Sok üzemi balaset ebből is adó­dik, ami miatt a szervezet helyrehozhatatlan károso­dást szenved és tartósan táppénzbe kj^rül a beteg. Hogy az én szakmámról is beszéljek: a bányaüzemek­ben szereplő légkalapács, vagy kaparószalag 9-10 évi munka után a hallószerv maradandó károsodásét okozza a nagyfokú zajárta­lom következtében. A zaj­ártalom ellen van védőbe­rendezés, de olykor el le­hetne távolítani is azokat a gépeket, amelyek a legkáro­sabban hatnak. Néhány szót a munkaké­pességről. Teljesen egyéni dolog, hogy kinek mennyi a teherbírása. Aki teljesí­tőképességénél többet vé­gez, „kiborul”, hosszú idő­re táppénzállományba ke­rül. Véleményem szerint a termelő munka minden posztján meg kellene álla­pítani a munkateljesítés alsó és felső határát. Függ-e a betegállomány a gyógyító orvostól és az el­lenőrző orvostól? Feltétle­nül. A gyógyító orvos csak úgy tud körültekintően gyógykezelni, ha egy óra alatt 4-5 beteggel foglalko­zik. Melyik az az orvosi rendelő, ahol 4-5 beteg for­dul elő egy óra alatt? Tlven csak a nii álmaink­ban létezik. így adódhat hogy egyes „betegek” be­csapják az orvost. Volt esy sebészeti betegem, aki láb­sérülése miatt sántítva jött rendelésemre. Mivel különö­sebb elváltozást én nem ta­pasztaltam, az ablakból fi­gyeltem távozó betegemet. Szaladva igyekezett a va­sútállomásra, hogy elérje a vonatot, akkor már nem sántított, tehát becsapott. Vagy jegy másik eset. Rossz hallást szimulált az egyik páciensem. A hosszas vizs­gálat sem mutatott semmi­féle elváltozást. Súgva sér­tő megjegyzést tettem rá, erre az illető önérzetesen felkiáltott: kikérem ma­gamnak. így árulta el ma­gát. Nem került táppénzbe és eszébe sem jutott meg­fellebbezni döntésemet. Elnézést, hogv hossza­sabban foglalkozom az olyan esetekkel, amikor az beteg becsapja az orvost, tudom, hogy nem ez a jel­lemző, de sajnos azért ta­lálkozunk ilyen betegekkel is. Ha a körzeti orvos, vagy szakorvos rendelőjében naffv a zsúfoltság kevésbé tud körültekintően vizsgál­Karcagtól alig néhány kilométerre, vonattal hu­szonkét percnyire található Berekfürdő, az „Alföld ara­nya”, fehogy Móricz keresz­telte. A falucska látszatra csak olyan, mint a többi, a környéken. Néhányszázas lélekszámú, egy főutcás másfél-két kilométernyi hosszú házsorral. Idegen­forgalma mégis igen nagy. Vonzóerejét csodálatos vi­zének köszönheti. Ügy, hogy bár a falú népe kinn a határban szorgoskodik, a falu házai' mégis népesek, fürdővendégek. nyaralók töltik meg a szobákat, akik kora reggeltől cso­portokban sietnek a falu közepi strandfürdőhöz. Sok az idegen, a legtöbb köztük, nem túlzás, hanem való tény, a salgótarjáni. Először is mert nekünk ni, ellenőrző fórvosunk pe­dig kevés van. Lehet e többet elvárni attól a körzeti, elsősorban vidéki községi orvostól, aki napi 100-150 beteget lát el rendelőjében, utána nyolc- tíz fekvőbeteget is megláto­gat. Bizony nem. Gyakran vizsgálat nélkül, kizárólag receptírásra szorítkozik. Tudja, hogy nem helyes, de nem tehet mást. Azon túlmenően, hogy túlterhel­tek körzeti orvosaink, ke­vés lehetőség van a szakta­nácsokra, szakmai tovább­fejlődésükre. Ezért a kel­leténél talán sűrűbben kül­di betegét az illetékes szak- rendelésre. Természetesen ha bizonytalan diagnózisá­ban akkor is kénytelen táp-- pénzbe venni, kivizsgálásra küldi és napok telnek el, míg a leletekből megtudja állapítani, helyesen dön- tött-e, vagy sem. A betegnek ez az ide-oda tologatása sajnos még mindig nincsen strandunk, másodszor ha lesz is strandunk, Berek­fürdőt akkor is szeretni fogjuk, mert vize sokatérő. Gyógyító ereje van, s a mi nehéz testi munkát végző munkásaink, nagyon sok reumás, gyomor és mozgásszervi megbetege­désben szenvedő lakosunk bízik a fürdőben, reméli, hogy visszaadja az egészsé­gét. Vagy legalábbis egy évre. a következő nyaralá­sig jótékony hatásával új erőt ad a munkához. A fürdő tágas park fái között terül el. A gyógy­medence, melybe hűtés nél­kül engegik a meleg rozs­dabarna színű gyógyvizet, mindjárt a bejárajtói né­hány lépésnyire fogadja a gyógyulni vágyó betegeket. A strandcikkeket árusító meglassítja a gyógyulást, elhúzódó táppénzállományt jelent. Kétségtelen, hogy a táp­pénzállomány alakulása az időjárástól és az évszakok­tól is függ. Ilyenkor á túl­zsúfolt autóbuszokon, vona­tokon, a szűkre méretezett piacos és a zsúfolt rende­lőintézetekben a cseppfertő­zés elkerülhetetlenül ter­jeszti a betegséget. Hirte­len, szinte órák alatt meg­nőhet a táppénzállomány. El tudnám képzelni, hogy orvosi illetve egészségügyi hatóság! véleményre több járművet közlekedtessenek ilyenkor. De mint orvos, felelősséget érezve a dolgo­sók egészségvédelméért, igényelni szertném azt is, hogy több beleszólást kap­junk a termelés folyamatá­ba. több lehetőséget a tö­kéletes betegellátáshoz, több szakorvosi rendelőt és szigorúbb felülvizsgálatot. színes gomba és a kabin­sor után a langyossá hű­tött gyermekmedence han­gos. A tőle négy-öt méter­nyire található ikermeden- ce fürdőzői itt szabadjára engedhetik gyermekeiket, miközben ők kedvükre fü­rödhetnek a szintén hűtött, bár kellemesen melegvízű hatalmas „fürdőkádban”. De kedvüket lelhetik itt azok a fiatalok is, azok. akik egészségeseik, szeretik a mozgást. Gyermekekkel A strandterület egy csen­des sarkában néhány éve építettek egy néhány tucat szobából álló szállodát. Ide már márciusban meg kell igényelni a szálláshelyet, különben csak az e célra berendezett házakban kap­ható szoba, azonban azt is legjobb előre lelevelezni. Ebben az Ibusz is közvetít. A szállóddá hét szobáját üdülő céljaira az Üveggyár kötötte le a nyári hónapok­ra. Mind a hét szobában most is és általában is el­sősorban gyermekes csalá­dok laknak. Betársulni Az étteremben ismét szó- bahozzák Berekfürdő to­vábbi erényeit. Csend, nyu­galom, jó levegő van itt, ami nálunk otthon annyira hiányzik a felüdüléshez. Itt még a napfény is más. És újságolják, hogy az üveggyári példa nyomán most az acélárugyáriak is üdülőt létesítenek. Az első csoportot a napokban vár­ják, igaz ők még sátrakban laknak majd. Mint a sal­gótarjáni járási váltótábor lakói. Most a mátranováki úttörők paradicsoma a sá­tortábor, őket a Sztahanov úti pajtások váltják. Utá­nuk ismét mások jönnek, szóval ismét odákanyaro- dunk, hogy a salgótarjáni­ak, a nógrádiak minden nyároil igényt tartanak er­re a kedves, még csak ki- éoülöben. kialakulóban lé­vő fürdőhelyre. Ujlaky Arcok, émberek c4 népjfrúíií chilik , __ rralló, itt Kiss And­n rás, ügyeletet el­látó munkásőr — mondja a telefonba a hatvannégy esztendős szurdokpüspöki nyugdíjas. Papirosra rög­zíti a halottakat, és letéve a telefont, magyarázza: — Elvállaltuk három tár­sammal az őrszolgálatot. Olyan nehéz egyedül ott­hon a nyugdíjasnak. Nem nekem találták ki. hiába, én még szívesen dolgoztam volna. Civilben más elfoglalt­ságot is magára vállalt, a községi népfrontbizottság elnöke így a serény mun­kában valahogy csak el­telnek a napok. — Hogyan dolgozik, mit csinál mostanában a nép­front9 — Nagyon sok tervünk van. A községfejlesztéssel az idén sehogy sem hala­dunk. Amit terveztünk, elmaradt, a járda- és út­építés valami miatt min­dig elhúzódik. Most sür­getjük. — Növényvédelmi akció­bizottságunk, amely sok­sok a földet szerető ember­ből áll, egy újfajta akció­hoz készül. Megnyertük az ügynek Tóth Bertalant is, aki jó kertész hírében állt valaha. Szakszerű ta­nácsokat szeretnénk adni az időszerű növényvédelmi munkákhoz. Aztán szóba kerül, hogy milyen sok embert kap­csol be tevékenységébe a községi népfrontbizottság. Segítenek tanácstagjaink­nak a különböző rendez­vények sikeres lebonyolí­tásában, és viszontszolgá­latokat kapnak a népfront eseményeinek szervezésé­hez tőlük. Ez a jó kapcso­lat tulajdonképpen a leg­utóbbi tanácsválasztások idején alakult ki. Amikor a jelölőgyűléseken a vá­lasztó polgárok ” javasla­taid, problémáit kéréseit feljegyezték, hogy aztán megvalósításához együtte­sen lássanak hozzá. % — Sajnos — mondja —, még nem tudtunk minden tervet megvalósítani, nem teljesíthettünk minden jo­gos kérést. Itt van pél­dául a váróterem ügye. Már félünk az új téltől, amikor a faluból nap mint nap utazók szélben, hóban, fagyban kinn várakoznak az állomás terében a vo­natra. A vasútigazgatóság pedig megígérte, hogy a tarihoz hasonló korszerű várótermet kapunk. — De nagyon kellene egy központi iskola is a fa­lunak. A kultúrházra már tartalékol a községi ta­nács, nagyon várják az építést, felkészültek társa­dalmi munkára a falube­liek. De gondunk az utak portalanítása, kellene or­vosi lakás is, szóval van mit tennünk még. jp lmondja aztán a nép- front szurdokpüs­pöki elnöke, hogy mindezt nem magára hagyatva oldja meg a népfront. Minden tömegszervezettel jó a kapcsolatuk. Az elnök­ség tagjait rendezvényeire mindig meghívja a párt, a tanács, a KISZ vagy a nőtanács. Nem is tölthetné be másként nemes hivatá­sát a községi népfrontbi­zottság. így viszont tekin­télye van a faluban, a la­kosság bizalmát élvezi. V. M. A MI STRANDUNK IS Látogatás Berekfürdőn

Next

/
Thumbnails
Contents