Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-19 / 135. szám

12 NÓGSAD 1364. július 13. vasárnap Egy nyári kérdési miért téli a téliszalámit A kérdésre, hogy miért téli a téliszalámi, a szak­ember lakonikus rövidség­gel válaszol. Egyszerűen azért — mondja —, mert régen télen készítették. Csak télen készíthették. S hogy miért, a választ már a bonyolult gyártási folya­mat ismertetése adja meg. Először azt kell rögzíteni, hogy a szalámi töltelék- anyagát nem főzik, ellen­tétben más kolbászfélesé­gek töltelékanyagával. Szik­kasztják. Az öreg sertés húsát — sohasem használ­ják fel a fiatal sertéshúst, mert annak túl nagy a víz­tartalma — először kicson­tozzák, intaianítják, meg­tisztítják a zsiradéktól. Az így megtisztított húst egy­kilós. másfél kilós dara­bokban 0 letett, de plusz 5 fok alatt vess zőkos arak­ban pihentetik. Ügy mond­ják, csurgatják a húst. Utána nagy tálcákon szik­kasztják 24 óra hosszat, ugyancsak hasonló hőfo­kon, így azután enyhén fa­gyos réteg burkolja. Ezu­tán tökén munkálják meg, közben fűszerezik. A hús­hoz konzervsót, kétféle — fekete és fehér — bor­sot, fokhagymát, cukrot ke­vernek megfelelő arányban amit a szalámimester, no meg a többszázados hagyo­mány és tapasztalat szab meg. A tőkén rizsszem- aagyságúra vágott húst a pihentető télenőben tartják 4-5 napig, ugyancsak 0-3 fok között, utána pedig a gép lóbélbe tölti. Ezután kezdődik meg a VÍZSZINTES: 1. Római császár. Felgyúj­totta, majd újjáépítet- tette a fővárost. 4. Juttat. 5. Olasz folyó. 6. Figyelmeztet. 8. Papírra veté. 10. Fűszer. íl. Helység megyénkben. 15. Bánat. 16. Nyelvtani fogalom. 17. Állat. 18. Folyadék. 20. így tovább röv. 21. Cicero rabszolgája volt, a gyorsírás feltalálója. csendes, lassú hideg füs­tölés. A füstölőt a fa ége­tésekor keletkezett füst nem melegítheti fel 10-15 fok fölé. Tehát a füstölőt is állandóan hűteni kell. erre pedig régen csak a természetes hideg adott le­hetőséget. Ezután az érle­lőraktárban pihen a szalá- mirúd, mégpedig elég so­ká, néhány hétig, megle­hetősen hűvös temperatu- rában. Itt kapja meg a természetes penészburkola­tot, megfelelő hőmérséklet és megfelelő páratartalom hatására. Ez a penész pe- nicilin-származék. Ez biz­tosítja a szalámi tartóssá­gát, őrzi finom ízét. S ré­gebben, ha már melege­Egész zenekart tud he­lyettesíteni a Szegedi Hangszergyártó Vállalat új elektromos gitárja. Csak formája miatt kapta a gi­tár nevet, hangja alapján nevezhették volna akár bendzsónak, orgonának, vagy zongorának is. Száz­negyvenféle hangvariációt szólaltathat meg hét bil­lentyűje, s az elektromos erősítő segítségével. De nemcsak más hangszereket lehet vele pótolni, hanem kiválóan alkalmas bármi­lyen hangutánzásra, példá­23. Ital. 24. Harckocsi. FÜGGŐLEGES: 1. Erről nevezetes a vizsz. 11. 2. Fölébe. 3. Patinás. 6. Csacsi beszéd. 7. Trombita hangja. 9. Fedd. 11. Régen csekély bérű kí­nai munkás volt. 12. Kettőzve cukorféle. 13. Leányka-név. 14. Zöldségféle. 19. Felfog. 21. Kettőzve bányaváros. 22. Rohan magánhangzói. dett az idő, a szalámiruda- kat a pincékbe szállították, a hideg pincékbe, hogy ott érlelődjék tovább. Minden technikai folya­matot tehát kemény hideg időben kellett elvégezni, ezért téli a téliszalámi. Ma már azonban ez a jelző kissé elavult, mert a kor­szerű szalámigyárban mes­terségesen temperált helyi­ségekben készítik a finom csemegét, igaz viszont, hogy ugyanolyan gyártási megoldásokkal, mint száz évvel ezelőtt, amikór Ma­gyarországon olasz meste­rek útmutatása nyomán megkezdődött a szalámi- gyártás. tií filmek zenei aláfestésé­re is. Előidézhető rajta a tam-tam dob pergésétől a hangutánzásig sokféle hangszín. Utánozhatják ve­le az autókürtöt, a gép­fegyverropogást, az orosz- lánbőgést, az ágyudörgést. A szegedi vállalat mű­szaki vezetőjének újítása­ként kialakított elektromos gitár tranzisztorokkal mű­ködik, sorozatgyártását most kezdik meg. A külföl­di szakértők olyan érde­kesnek és tökéletesnek tartják ezt a zenekari min­denest, hogy rendeltek is belőle. Három előnye miatt vetekszik minden más ha­sonló külföldi hangszerrel. Az első: a mérete. Rendes gitár formájú és súlya mindössze 7-8 kiló. A má­sodik előny az egyszerű kezelhetőség, a harmadik — az ára, ami nem kevés­bé fontos az előző kettő­nél. Egyszerű szerkezete miatt 3200 forintos áron kerül majd forgalomba. — Szervusz kislányom, hogy vagy, jaj de örül apuka, hogy végre lát­hat .. . — Jól vagyok, apuka, de én kisfiú vagyok és nem kislány. — Nahát! Hogy változ­nak ezek a gyerekek! Vagy talán más frizurád van ... No mindegy. Ma egész nap együtt leszünk, remek lesz! Mivel kezd- ük? Elmegyünk sütit en­ni, jó lesz? — Szóval a presszóba? — Az ám, mint két fel­nőtt férfihoz illik. Elbe­szélgetünk erröl-arról... Hát hogy megy az iskola? Kaptál kettest? — Egy hármasom volt. — Egy hárm s! Én a te korodban ... Hiába, anyád fia lettél! — Hát kinek a fia le­gyek? — Hát izé .. . szóval nem vagy elég életrevaló, ez a lényeg! Emlékszem, ami­kor én a te korodban vol­tam, akkor ... ha jaj! — Akkor mi? — Akkor izé ... Akkor én... Emlékszem, már a lányok után jártam. Hát te? Szaladsz-e már a lá­nyok után ? — Egyszer szaladtam, egy lány után, mert meg akartam verni, de a tanító G YERMEK-FEJTÖRŐ Zenekari mindenes H ü H O R «-jHHHr*-*-*-*-* ****** irk-trá-k-k-á-trtrk-trA-k-k-k-ti-lr/k-k „Lenni, vagy nem lenni..." (A „Die Presse”-bői) D KISZ ez enaifabétiziiius ellen A gyógytea fiatalít is... Hetvenhat éves korában vonult nyugalomba a gyógyteák tudósa: a pécsi Edenhoffer Gyula. 1907 óta — tehát majdnem hat év­tizede — foglalkozik a gyógynövényekkel, kivált­képpen az ezek­ből készülő teákkal. Legalább másfélszáz gyógy- teát ismer ez a modern .yfüvesember”. Tudja, hogy melyik betegséget milyen tea gyógyítja és ehhez mi- főzní. ö maga is tizenöt féle gyógyteát kísérletezett ki, illetve jegyzett fel régi „füvesember”-6k elmon­dása alapján. Van olyan teája, például reuma ellen, amelyhez tizennyolc külön­böző füvet használ. Mint a pécsi gyógynövényszak­üzlet vezetőjét messze vi­dékről is felkeresték a be­tegek tanácsért és gyógy- teáért. Szaktudását elis­merték, gyakran igénybe vették orvosok és gyógy­szerészek is. „A gyógytea nemcsak gyógyít, hanem fiatalít is” vallja és egyúttal önmagán bizonyítja az idős szakem­ber. Rendszeresen fogyaszt gyógyteát — jelenleg is hat­hét félét —, de nem is volt egész életében soha komo­lyan beteg. Magas kora el­lenére fiatalosan mozgé­kony, kitűnő szellemi frissességnek örvend. Most például, miután nyugdíj­ban van, arra készül, hogy tala ismert gyógyteákat: összetételüket és hatásukat. Ezzel is arra törekszik, hogy minél többen megis­merjék, megkedveljék a természetadta nagyhatású gyógyszereket. 130 alapszervezete és 5137 KISZ-tagja van a sal­gótarjáni járásnak. A tag­létszám emelkedése a szer­vezet munkáját is javítot­ta. Az idei munkatermüket — mint Ozsvárt István já­rási titkár elmondta — fő­ként a KISZ II. kongresz- szusára való készülődés je­gyében állították össze, de szerepel a tervben az elő­ző években már bevált kezdeményezések folytatása Ionosén nagy segítséget nyújtott a KISZ a felnőtt- oktatásban. a tagok segí­tettek felkutatni az analfa­bétákat, és összeírni azo­kat, akiknek nincs meg az általános iskolai végzettsé­gük. Ennek eredményekép­pen az utóbbi három év alatt 178-an fejezték be ál­talános iskolai tanulmá­nyaikat a salgótarjáni já­rás területén. Az idén húsz analfabétát tanítottak meg írni-olvasni a fiatalok se­gítségével. Kisterenyén például magát az óktatást is kiszesek végezték egyé­ni felkészítés formájában. A járási párt- és tanács- vb közös ülése is foglalko­zott ezzel a problémával és az analfabétizmus elleni további harcot a KISZ- szervezet egyik feladatául jelölte meg. Hasonlóképpen további segítséget várnak a kiszistáktól mind a KISZ- korosztályba tartozók, mind a felnőttek beiskolázásánál. összegyűjti és Ieirja az ál- is. Az elmúlt években kü­Egy nép néni azt mondta, hogy ez nem való, és hogy küldjem be az apukámat. — Na és beküldted? Izé, akarom mondani... — Anyut beküldtem és ő is azt mondta, hogy ez nem való. — Nem való, nem való! Ha az ember nem ismerné az anyádat, még azt hin­né... No mindegy, fő hogy megérkeztünk, ülj le! , Leültek egy asztalka mellé és egy ideig bizal­matlanul és gondterhelten méregették egymást. Sze­rencsére jött a felszolgáló­nő. Az idősebbik férfiú felélénkült: — Kérek egy duplát és öt nagy süteményt. Mi­lyet? Hát olyan édeset, persze. He-he-he! Na fiam, vett nelced az aynád vala­ha öt süteményt egyszer­re? — Nem ... — Na látod! Egyél csak, egyél, ne törődj semmivel. Apuka nagyon örül, hogy lát.. Ja. ezt már mondtam. Hát akkor izé ... Hát ak­kor nesze, itt vrn 5 zloty, vehetsz rajta, amit akarsz! — De amikor én semmit apukával sem akarok... 5 zlotyért. — Látod fiam, ezért kell az ilyen kis összegeket összegyűjteni. Ki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli... A te ko­rodban apuka már taka­rékoskodott! — Én is takarékoskodom apuka. Most összesen már 15 zlotym lesz, amit apu­kától krptam. — Na látod! Szóval az utóbbi időben kétszer ta­lálkoztunk? — Nem, de tavaly ilyen­kor apuka 10 zlotyt adott. — Ahá, nagyszerű, na látod . .. Na csak egyél, egyél, váljék egészségedre. Miért vágsz ilyen furcsa képet? Te komisz kölyök, engedd, el rögtön annak a kislánynak a copfját! En- oedelmet, asszonyom, de Zz a gazfickó, meg tetszik ugye érteni, ne sírj kis­lány, a kisfiú csak tré­fált ... Kitől, tanulod az ilyesmit, te taknyos?! Mondd meg azonnal! Vagy inkább ne is mondj sem­mit, csak edd már m,eg azt a süteményt. — De én már ... — Azonnal megeszsd! Mi az már megint? Miért vagy olyan sápadt?. Várj, várj, ne itt, menj ki a WC. — be, nesze egy zseb­kendő. Még ilyet, hol van itt a telefon? A telefonhoz ment, egy darabig keresgélte a szá­mot, aztán idegesen tárcsá­zott. — Haló! Te vagy az? Szervusz. Igen, én vagyok. Idefigyelj drágám, gyere azonnal és vidd haza a fi­adat. Jó, persze, az én fi­am is, nem erről van szó. Igen, úgy volt, hogy egész nap velem lesz, de nem tudtam, hogy ilyen elvisel­hetetlen kölyök! Ráadásul még beteg is. Idegen kis­lányokat molesztál a presz- szóban, szégyent vallók ve­le az emberek előtt, orvos­hoz kell vinni, vagy mit tudom én, hová... Hát én honnan tudj m, hogy mi baja? Jó pofa vagy! Fog­lalkozni kell a gyerekkel, fiam. A gyerek az nem já­tékszer. A gyereknek időt. kell szentelni, nevelni kell! Na jössz már végre? Vá­runk, de taxival gyere! Letette a kagylót meg­törölte verítéksző homlo­kát és az órájára nézett. Még csak két órája talál­kozott a gyerekkel, de .az anyjától már négy éve el­vé W. Lubkowska

Next

/
Thumbnails
Contents