Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)
1964-07-14 / 130. szám
MM. július 14. kedd. nögrad 5 Helyzetjelentés a távfűtés építéséről Az aratás karmestere A szerelőké a szó Amíg a gőz útjára indulhat Az építésvezetői iroda szűknek bizonyult. Már hoztak be székeket is, lócát is, még mindig kevés. Itt van a csőszerelők építésvezetője és a vállalat főmérnöke. Egy lócán szorong az Építőipari Vállalat igazgatója, termelési osztályvezetője, párttitkára, az Erőmű igazgatója, a városi tanács építési osztályvezetője, egy másikon a városi pártbizottság titkára, a megyei bizottság ipari osztályvezetője, az erőmű két mérnöke. A salgótarjáni távfűtés építőinek rendes heti koordinációs értekezletén vagyunk. Kevés a csőtartó lyamatos szerelés lehetőségeit, addig fölösleges ideirányítani még tíz embert, hogy lézengjen. Azonkívül nem megnyugtató szerintünk az oszlopállítás üteme sem. Az építőipari vállalatnak nagyobb gyorsasággal kéne haladni. A jelenleg felállítottakon a szerelést maximum tíz nap alatt elvégezzük. Ha az oszlopállítás továbbra is ilyen lassan halad, utolérünk benneteket — fordul Kosz- ta Tiborhoz. Koszta fennhangon számolni kezd, majd a végén kijelenti: — Szombatra felállítok még egy kilométeres szakaszt gyár és a Kemence és Gyárkémény építő Vállalat dolgozóit. A tervezőkre is szükség van A tanácskozás folytatódik. Üjabb problémák, gondok, nehézségek. Még mindig sok a kényszerű, de az ésszerűsítő újítás is. Égető szükség lenne a tervezőkre. Levelezni nincs idő, intézkedni kell, hogy vagy ők jöjjenek Tarjánba vagy a beruházó és a kivitelező küldöttei Pestre. Sürgősen meg kell csinálni a harmadik, már a városban húzódó vonalszakasz programozását is, mert itt a földmunkákhoz ismét társadalmi segítségre van szükség. De program nélkül nem lehet mozgósítani. Megtudjuk: a mélyépítésvezetőség hozzálátott, hogy a Pécskő utcai új épületek irányából a mélyvezetésű melegvizet szállító csövek ágyát megvesse. Végül a városi titkár arról ad tájékoztatást mit tapasztalt múlt hét pénteki kőrútján a különböző anyagokat. alkatrészeket gyártó iparvállalatoknál. Kétkedés nélkül Beszámolója bizakodó, mint ahogyan az egész tanácskozás hangulata is az. Érződik rajta, hogy a távfűtés kivitelezésének nagyon fontos, gondokkal, erőfeszítésekkel, áldozatos munkával teli első felvonása a végéhez közelít, a szerelők ugrásra készen várják, hogy átvegyék a vezérszólamot. / A magasépítők, mélyépítők, szerelők szeme előtt egyetlen dátum: 1964. október 15. Tanúsíthatom: a tanácskozás egész ideje alatt egyetlen, kétkedő megjegyzést nem hallottam. Hisznek abban — és el is követnek érte mindent —, hogy ezen az őszön siste- regve-száguldva meginduljon a gőz az Erőműből, hogy aztán forró vízzé szelídültén, meleget árasztva körözzön a csövekben, lakás- ról-lakásra. Csizmadia Géza CSALÓKÖZ Bécsben, a Kártnerstras- se és a Graben környékén néha német szót is hallani. de a környék leginkább a magyar túristáktól hangos. A Graben elején, a passzázs-közben például három magyar üzlet is található. A vásárlás után a magyarok rendszerint a házban lévő Európa eszpresszóban pihenik ki az alkudozás fáradalmait. Itt találkozott három pesti. Kezükben a frissen vásárolt orkánkabát. Kitűnt, hogy az egyiknek 130, a másiknak 140, a harmadiknak 150 schil- lingért adták el ugyanazt az olasz esőköpenyt. Ketten közülük felháborodtak ezen, mire a harmadik így szólt: „No, most legalább tudják, hogy miért nevezték el a passzázst „csaloköznek . . A tanácskozás elnöke — lassacskán „tiszteletbeli főépítésvezető” r— Szalai Gáspár gyors iramot diktál. A szó Koszta Tibor építésvezetőé, aki különben a jegyző tisztét is betölti, s rendre beszámol az előző tanácskozáson hozott határozatok, intézkedések végrehajtásáról tervmódosításokról, az út alatti csőátfú- rás előkészületeiről, a magasfeszültségű légvezeték áthelyezéséről... Elintézve. .. Megoldva... Elintézve — általában ennyi a „hozzászólás” egy-egy témához. Aztán a csótartóknál kissé elakadtunk. Ez az a bizonyos alkatrész, amely eddig talán a legtöbb gondot okozta a koordinációs értekezletek résztvevőinek. Kéthete már már úgy látszott, ezt is „kipipálhatjuk” a problémák közül. Most kiderül, hogy a szereplők még mindig nem dolgoznak, mert az Acélárugyárból megígért négyszáz cső; tartóból csak százat, kaptak múlt hét kedden, azóta egyet sem. A városi pártbizottság titkára a telefonhoz lép, az Acélárugyárat hívja. Rövid párbeszéd. Másnap reggelre tájékoztatást kér, hogyan állnak a fontos alkatrészek szerelésével, hegesztésével. Közben valaki megjegyzi: „Igaz, hogy a százzal már elkezdhették volna a szerelést, mire a szemek a csőszerelők főmérnöke felé fordulnak. Nos, neki is megvan a maga gondja: nem érkezett meg Pestről, nagyjavításból a lánctalpas tíztonnás emelő. Reméli, hogy kedden elindul Tarjánba és szerdán megkezdhetik a csövek emelését. De a főmérnöknek gondjain kívül kétségei is vannak: — Tisztában vagyunk azzal, hogy ide erősítést kell küldenünk. De száz csőtartó — semmi. Amíg nem látjuk bisztosítottnak a foA főmérnök építésvezetőjére pillant, az is bólint^ Ha így lesz, rendben lesz. Legalábbis egyelőre. De ezzel még mindig nincs vége a szerelést akadályozó problémáknak. Intézkedik az igazgató Ugyanis a felvonulási épület befejezése nyúlik, mint a rétestészta. Pedig emiatt a Gyárkémény és Kazánépítő Vállalat dolgozói nem tudnak felvonulni. Koszta Tibor méltatlankodik: — Én mindent elkövettem. De nem vagyok anyagos, nem vagyok szakiparos. Mégis engem szidnak! Elmondja, hogy az épület lefedéséhez kevés a cserép. De miért? Azért, mert az anyagosztály négyezer „fületlen” cserepet küldött. Még csak kifúrni sem lehet őket, mert alattuk vízre érzékeny anyagot tárolnak. Jön az eső, a lyukakon becsorog a víz és tönkre megy minden. Ráadásul a nádpalló is, amit hoztak,csak tüzelőnek jó. Most az Építőipari Vállalat igazgatóján a sor, ő telefonál. Az anyagosztály vezetőjével tárgyal, néhány mondat után kissé felemeli a hangját. — Azt mondom, hogy más dolga is van, de utasítom, hogy ezentúl maga is hetenként legalább egy- szer-kétszer személyesen keresse fel a távfűtést. A legfontosabb munkánk, kérem kiemelten kezelni! Nos, reméljük, hogy ez az utasítás segít a jövőben. Ám a cserépre most van szükség. Szerencsére a városi tanács ki tudja segíteni az építőket, s így a hét végére befejezhetik a felvonulási épületet. Ekkora várják az Április 4. GépKomplex próba az új kenyérgyárban Hétfőn megkezdték az becslések szerint e hónap új Salgótarjáni kenyér- 20-a körül megkezdhetik gyárban a gépek, bérén- az egyhónapos próbaüze- dezések komplex kipróbá- met. Valószínű szeptem- lását. bér elejére befejeződik a A gépekre már adtak próbaüzem és ez az új létésztát és sütöttek is ke- tesítmény nagymértékben nyeret, azonban nem hozzájárul Salgótarján és könnyű az összhangot környéke kenyérellátásá- megteremteni. Előzetes nak javításához. Késlekedés nélkül — Példás szervezettség, zuhanyozó a földeken Fiatal ember Zahar István. Harminckét éves. A Sziráki Állami Gazdaság központi agronómusa. Megvallom őszintén, bérelszámolónak néztem. íróasztalán munkautalványok, táblázatok, tengernyi papír. Az igazgató Salgótarjánba utazott, a főagronómus meg Bécsben van. — Az érés úgy alakult, hogy rendrevágóval már nem tudtunk dolgozni. így azután percnyi késlekedés nélkül elindítottuk a kombájnokat — magyarázza. — Mennyi az lójuk? aratniva— Kalászosokból 1590 hold, de van 160 hold borA gazdaságban nem használnak már magtisztitásra cséplőgépet. Az idei aratáson már az OVP 20 nagyteljesítményű szovjet magtisztítógéppel tisztítják a gabonát Mosolyogva hellyel kínál és szívesen tájékoztat. Szirákon, a gazdaságban június 27-én kezdték meg az aratást. Három rendre- vágó indult. Százhúsz holdon vágták le az őszi árpát. Három napon belül már el is csépelték a kombájnok. Július első napján meg hat kombájn kezdte az árpa egymenetes aratását. sónk. Azt is kombájnnal csépeljük el. Szirákon az aratás előtt a legapróbb részletekig kidolgozott menetiránytervet készített a gazdaság vezetősége. Ebben a tervben gépenként, napra meghatározták a tennivalókat. Sőt, még azt is, hogy melyik tábla mikor kerül sorra. — Mi történik, ha közbeszól az időjárás? Elleniéi: az időjárás A több mint 1000 hold- nyi gabonából 350 holdat már betakarítottak a Ma- gyamándori Állami Gazrjpcppf !’> oá í vó génkezelői. A gazdaságban 750 holdon kell elvégezni a nyári szántást. Eddig ötvpn holdon végezték el ezt a munkát. Három DT és két Sz-100-as traktor szántja a tarlót. Az időjárás azonban gyakran keresztül húzza a magyarnándoriak számításait. A múlt hónapbon is több mint 200 mi- liméter csapadék hullott a I üzség határában. Ez a menn-iség jó egyharmada Qlijuqati Őrjárat A PORNOGRAFIKON A müncheni mozik látogatottsága általában húsz százalékos, de abban a filmszínházban, ahol a „Das Schweigen” című Ingmar Bergman filmet vetítik, állandóan sorba- állnak jegyért. Az ok igen egyszerű: a filmben, amelynek rendezője világhírű művész, olyan közerkölcsiséget sértő jeleneteket látni, amilyenek eddig még sohasem kerültek vászonra, — legfeljebb lepedőre. Az egyik német lap a filmmel kapcsolatban megállapította : a látogatottság pomografikonja napról- napra emelkedik . . . annak az átlagos csapa- dékmenrlyiségr ek amelyet átlagosan kap évente a határ. A rendkívül szeszélyes idő miatt igyekeznek most is az aratással a talajmunkákkal. Negyven holdon másodvetésük is van már, amely jó szolgálatot tesz az állatállomány takarmányozásában. Ezenkívül ötven hold kölest és 20-25 hold napra f—ót terveznek tarlóba vetni az állami gazdaságban. A talaj- előkészítő munkát a gabona betakarítása után azonnal m°'rV“7dik a szabaddá vált tarlón. A MACENASOK Nyugat-Berlínben a Kurfürstendammon , levő Kranzler kávéház előtt a képzőművészeti főiskola növendékei színes krétákkal világhírű festmények mását festik az aszfaltra. Az egyik fiatal festő a Mona Lisát festette le, — kitűnően. Gioconda előtt az aszfalton kis doboz áll, rajta a felírás: „Adományok részére.” A dobozba sűrűn potyognak a tíz- pfennigesek. Egy járókelő, aki ugyancsak tízpfenni- gessel áldozott a művészet oltárán, nagyképűen megszólította a fiatal festőt: „Kedves barátom, azért az igazi Mona Lisa mosolya mégis csak más!” Mire a festő: „Igaza van, de higyje el, hogy Leonardo da Vinci mecénásai is jobban fizettek...” (palásti) A kérdés nem lepi meg. — Bizony az előfordulhat. De a szervezést nem zavarhatja. Viszont sokat árthat a terméseredményeknek. Ugyanis már eddig mintegy 2-2 mázsa a holdankénti kiesés őszi árpából és búzából a jégkár és az egérkár miatt. • — S ha elromlanák a gépek? — Sajnos az is megtörténhet, de ezen is gyorsan segítünk. A gépkezelők naponta rendszeresen karbantartják a traktorokat. A gépcsopprtvezető pedig naponta kétszer is meglátogat minden gépet. Ha valami baj van, a szerelők azonnal indulnak. Tehát igaz az a szólásmondás: szervezés az alapja mindennek. Szirákon példásan megszervezték az aratás mechanizmusát. S ez most olajozottan, egyenletesen működik. Persze ebben a mechanizmusban az ember irányít. Az ember mindenütt ott áll a hűséges segítőtárs, a gép mögött. Vajon az emberekről hogyan gondoskodnak? — Nálunk nincsenek messziről jött emberek. Munkásszállásról külön nem kellett gondoskodnunk — magyarázza. Az aratóknak kivisszük az ebédet. Ezek az emberek nagyobb kalóriaértékű ételeket kapnak a többiekénél. Hideg szódavíz egész nap rendelkezésükre áll. Egy lajtoskocsit pedig zuhanyozóval szereltünk fel, hogy akinek melege van, bármikor megfürödhet. Ügy vélem, ez a gondoskodás kielégíti az igényeket. Sajnos sok helyen még ivóvizet sem visznek az zuhanyt. Mindez annyira aratóknak — nem hogy szép. hogy az ember azt gondolná, gombnyomásra megy itt minden, valósággal az íróasztal mellől lehet irányítani az aratást. Zahar István azonban nem sokkal érkezésem előtt jött be a kombájnoktól. — Ellenőrzés nélkül a legjobban szervezett munka sem megy. Most éppen a tegnapi munkalapokat egyeztetem. Délután a növényápolást és a takarmánybetakarítást fogom megnézni. Elsorolja, hogy Kijáró ousztái.. Virágos pusztán és Cigra majorban lucernát kaszálnak a srének. Aranyoson rendsodróznak. Hényelpusztán folyik a cukorrépa kapálása és a másodvetés. Tyauka-pusztán a kukoricát kapálják. Ezeket a munkákat a briaád- vezetők, üzemegységvezetők irányítják, de végső soron minden <»<?y kézbe, a központi agronómus kezébe fut össze.1 Zahar István a munkák karmestere. Persze nagyon jó az együttes is. Ez viszont semmit sem von le a központi agronómus értékéből, mert. hiszen nagyszerű munkásokat is lehet rosszul irányítani. Legyen távol a főagronómus, vagy az igazgató mégis, jó kézben van a szak- irányítás. Pádár András i
