Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-13 / 104. szám

1964. Június IS. «aombat. NÖ6SIB 5 > J A szemfelszedéstől a permetezésig így készülünk az aratásra Az idén az egész országra kitér; ed * iőldművesszövetkezetek szolgáltató tevékenysége A földmű Vessző vetkeze­tek szolgáltató munkássá­ga rövid két esztendőre tekinthet vissza, mégis már jelentős eredmények­ről adhatnak számot. A szövetkezeti szervek a Központi Bizottság határo­zata értelmében 1962-ben láttak hozzá, ahhoz, hogy a falusi, tanyai lakosság életét megkönnyítsék, ki­építsék a szolgáltató há­lózatot. Túl a gyermek- betegségen Az inerulás nem ment si­mán. Sokan úgy véleked­tek a szövetkezeti vezetők közül is, hogy a szolgálta­tási tevékenység ráfizeté­ses, tehát nem érdemes csinálni. A földművesszö­vetkezeti szolgáltatás ezt a gyermekbetegséget ma már kinőtte és a nőtanácsok, népfront szervek, KISZ- sgervezetek segítségével vi­rágzó üzemággá változott. A legfontosabb és leg­népszerűbb ágazata a szol­gáltatásnak a kölcsönzés. Az idén már lényegében minden községben és vá­rosban foglalkoznak köl­csönzéssel a földművesszö­vetkezetek. 1962-ben 2371 kölcsönzőhely volt, 11963- ban pedig 3809 kölcsönző­hely létesült. A kölcsön^ zésre szánt gépek és esz­közök összterméke jelen­leg mintegy 27 millió fo­rint, de a fejlődé^ gyorsa­ságát jellemezi, hógy ez év végéig eléri a 43 millió forintot. A földművesszö­vetkezetek 116 önálló köl- csönboltot, 43 szolgáltató boltot tartanak üzemben, a kölcsönzés egyéb formái szaküzletekben, vegyesbol­tokban, vendéglátóipari egységekben és egyéb he­lyeken bonyolódnak le. Az idén 700 új kölcsönzőhe­lyet létesítenek, zömmel a strandokon és a tanya­világban. A választék te­kintetében van még kí­vánnivaló, éppen ezért az elkövetkezendő három évben mintegy 80 millió forintra növekszik a kiköl­csönzésre kerülő gépek és eszközök értéke. Szaktanácsadás A szaküzleti szolgáltatás még fiatalabb tevékenység, mint a kölcsönzés, de ez a tevékenység is sikeresnek mondható, 1962-ben 905 szaküzletben, 1963-ban 2711 szaküzletben végeztek kiegészítő szolgáltatást. Az idén újabb 2779 szaküzlet kapcsolódik be a szolgál­tató tevékenységbe, tehát 5490 szaküzlet áll az ott vásárló lakosság rendelke­zésére. Ezekben a szaküzle­tekben nemcsak szemfel­szedést, képkeretezést, méretigazítást végeznek, hanem szaktanácsadást is. Az idén 252 olyan szak­üzlet működik már, ahol Hidraulikus tárnok Csurgón A Mátranováki Bánya­üzem Csurgó-aknájában hónapok óta kísérleteznek sikerrel a tatabányai hid­raulikus acéltámokkal. Az új biztosító szerkezetet, egyszerű kezelése miatt megszerették a bányászok. A műszakiak véleménye szerint a főte kezelés is javult vele. Jelenleg egy 10 méteres pásztafejlést „öltöztettek” fel hidrauli­kus tárnokkal, de a jövő­ben többet szeretnének, mert azt mondják ez a jövő biztosító szerkezete. Kuborcsik Elemér bányamester a hidraulikus lám működését vizsgálja (Koppány felv.) műszaki utasítást és be­mutatót is tartanak az ér­deklődők részére. Gyakori hiba például a televíziónál a biztosíték kiégése. Ez házilag egy 80 filléres biz­tosíték cseréjével megold­ható, ha a készülék tulaj­donosa felismeri az ilyen hibát. Ilyen és ehhez ha­sonló tanácsokkal és útba­igazítással látják el ezek a szaküzletek az érdeklődő­ket. Az elmúlt évben 807 divatbemutató, 253 kozme­tikai bemutató, 566 mosás­bemutató és 177 lakberen­dezési bemutató zajlott le a földművesszövetkezeti szaküzletekben. Szolgáltató házaló A helyiipari szervekkel együttesen végzett szolgál­tatás útjai is kimunkálód- tak, s a zökkenők múló- ban vannak. A földműves­szövetkezetek összesen 2467 felvevőhelyet létesí­tettek azért, hogy a falu­si lakosság javítási igé­nyeit ki lehessen elégíteni, így a GELKA részére 310 községben, a Patyolat ré­szére 270 községben, a ta­nácsi vállalatoknak 268 községben, nyomdai válla­latok részére 179 község­ben és a KTSZ-eknek 1137 községben létesítettek felvevőhelyet. Űj és népszerű kísérlet a szolgáltató házak létesí­tése. A szolgáltatóházban van klub, bemutatóterem, folyik tanácskozás, szervez­nek tanfolyamoknak, vé­geznek rádió, TV javítást, képkeretezést, üvegezést, töltőtolljavítást, húsfüstö­lést s van természetesen kölcsönző részleg is. «. Kisebb helyeken ter­mészetesen a szolgáltatás egyéb formái maradnak fenn a jövőben is. Az el­következő három-négy év alatt a földművesszövetke­zetek szolgáltatási üzemága várható minden igényt kie­légítően tölti be majd fel­adatát. Kovács Attila GAZDASÁGUNK őszi vetései a hosszú, kemény tél ellenére jól teleltek es a mostoha, rendkívül szá­raz tavasz dacára jó ter­mést Ígérnek. Tavaszi ár­pa vetéseink az említett okok miatt általában gyen­gébbek és a jelenlegi álla­pot alapján a tervezett át­lagtermést nem fogják meg adni. Gazdaságunk növényter­melés tekintetében főleg vetőmag termelésre van berendelíkezve, amit igazol az is, hogy az összes terü­letnek mintegy 40-50 száza­léka gabona. A learatásra váró terület az idén a bor­sóval együtt 2037 hold. Er­ről a területről mintegy 270í i mázsa gabonát kell betakarítanunk a jelenlegi terméski 1 á tások alapján. Ha figyelembe vesszük, hogy ezt a munkát 25 munkanap alatt kell elvé­gezni, valamint azt, hogy a nagytáblás - gazdálkodás ellenére a gazdaság több pontján kell aratnunk, lát­hatjuk, hogy igen komoly feladat a jó szervezés és lebonyolítás. A gazdaság úgy határo­zott, hogy az idén az ösz- szes gabonát kombájnnal takarítja be, mert az opti­mális időben és kis szem- veszt esseg nélküli aratás­nak ez a legjobb módja. A gépi munkákhoz gaz­daságunk öt CK 3-as és egy CK 4-es kombájnnal három rendaratóval, öt rendfelszedővel és a szük­séges szállítóeszközökkel rendelkezik. A .téli gépjavítások má­sodik lépcsőjében megol­dottuk a kombájnok ala­pos kijavítását. Igen fon­tos dolognak tarjuk, hogy az aratáshoz késlekedés nélkül fogjunk hozzá, ezért a tavaszi vetéseket, nö­vényápolásokat és takar­mánybetakarításokat — a kényszerű késés ellenére is — úgy tudjuk és fogjuk végezni, hogy aratás ide­jére az időszerű munká­kat maradéktalanul befe­jezzük. A gazdaság vezetősége most dolgozik a részletes aratási terven, amelyet' a korábban elkészített és a június 15-től szeptember 10-ig szóló nagy kampány­terv alapján állít össze. Ebben az egyes dolgozókig terjedően meghatározza a feladatokat és különös gon­dot fordít a gépi munkák folyamatosságára, és az aratásban résztvevő vala­mennyi dolgozó gondos el­1 áf ácá.r-a AZ ARATÁS előtt 8-10 nappal összehívjuk az ara­tásban résztvevő összes dol­gozókat és megbeszéljük ve­lük a részletes munkatervet. Ezzel biztosítani tudjuk, hogy minden dolgozó fele­lősséggel, céltudatosan és a legjobb odaadással vegyen részt a munkában, és a szerteágazó feladatokat hoz­záértéssel, önkéntes igyeke­zettel fogja össze. A meg­beszélésen elhangzó jó ja­vaslatokkal és ötletekkel kiegészítjük és végleges formába öntjük az „idény­tervet”. Ezen a megbeszélésen komoly figyelmet kívánunk biztosítani a dolgozók ka­lóriadús, meleg élelemmel valamint állandó friss ivó­vízzel, hűsítővel való ellá­tásának, a nagy melegben adódó megbetegedések meg­előzésének, a különösen fontos i tűz- és balesetvéde- mi rendszabályokra való újbóli kioktatásnak. Ez alkalommal újból is­mertetni fogjuk a május végén kidolgozott és azóta több értekezleten is el­hangzott munkaverseny feltételeket és célpremizá- lási tervünket. A verseny- szellem fokozása érdeké­ben az egyes részfeladatok elbírálása után a kitűzött összegeket ki is fizetjük. A gépek várható hibái­nak gyors megszüntetése érdekében a javítóműhely mozgó szervizszogálatot, éj­jeli ügyeletet szervez, és előre felkészül ' a gyakrab­ban elromló gépalkatrészek bizonyos fokú tartalékolá­sára. A szerteágazó munkák jó lebonyolításának fontos része a jó irányítás: Évek óta azt a gyakorlatot kö­vetjük, hogy az együttesen dolgozó kombájnok, a szál­lítást és kiszolgálást vég­ző járművek, a kombájn- szérűk folyó tisztítási mun­kák közvetlen irányítására és a bizonylati rend min­den területen való pontos betartására egy-egy . jól képzett műszaki vezetőt, illetve adminisztratív dol­gozót állítunk. Az egyes területeken közvetlen irá­nyítást végző dolgozók te­vékenységének összehango­lására és ellenőrzésére a gazdaság igazgatója, főag- ronómusa, főkönyvelője és gépcsoportvezetője állan­dó nappali és szükség sze rint, időnkénti éjjeli fe­lügyeletet gyakorol. A NAGYARÁNYÚ gépe­sítettség ellenére az aratást még ma is az egyik leg­fontosabb és legnehezebb feladatunknak tartjuk, melynél minden késedelem és felelőtlenség többszörö­sen megbosszulja magát. Tarczy János Sziráki Állami Gazdasag főagronómusa Hideg-akkumulátor Kiderült, hogy a hideg is akkumulálható. Hoffmann NDK-mérnök konstruált nemrég ilyen akkumulá­tort, amely sikeresen kiáll­ta a próbát. Voltaképpen ez egy speciális masszával megtöltött (a massza ösz- szetételét egyelőre nem tet­ték közzé) zárt csomag. Ha e csomagot bizonyos ideig hűtőszekrénybe helyezik (mínusz 20 fokos hőmér­sékletre), akkor később 10—12 óra leforgása, alatt adja le ezt a hideget. Az ilyen „hideg-csomag” fel­használható utazásnál, élel­miszervásárláskor, általá­ban az ételek frissen tar­tására. Egy-egy „hideg-cso­mag” sokszor megtölthető. Önwsűk h Sf qíte társ aik gészségügyi vezetők­kel beszélgettünk a minap. Kérdeztük, hogyan is állunk az üres körzetek­kel, van-e hiányunk szak­orvosban, mi a helyzet az utánpótlással? A válasz meglepő volt. Igényelünk és kapunk évente 35-40 fiatal orvost, de el is ni^egy évente körülbelül ugyan­annyi. Sok mindent végig kell gondolni, amikor az ember a miértekre választ keres. Évekkel ezelőtt elfogadot­tak voltak olyan érvek, hogy itt nincs lehetőség tudományos kisérletezésre, vagy nincs lakás. Az utób­bi években változott a helyzet. A megyei és a he­lyi vezetők általában — bár sajnos még nem min­denütt —. okosak és embe­rien mérlegelve igyekez­nek megoldani az orvosok, egészségügyi dolgozók kü­lönböző indokolt problé­máit, megszűntetni a pa­naszokat. Azonban, ha azt nézzük, hogy az orvos, mint ember, mind egy az állampolgárok közül ho­gyan találja meg számítá­sát. hogyan találja meg a helyét, akkor azért bizony vannak még problémák. Elsősorban talán a járási, városi főorvosok (egy-két kivételtől eltekintve) nem ismerik eléggé beosztottja­ik emberi, családi problé­máit. Volt rá példa, hogy egy orvosnak családi ügyei sürgetővé tették volna, hogy lehetőleg minél gyor­sabban más környezetbe kerüljön, de nem léptek időben közbe, nem siettek a segítségére. Van egy má­sik orvos, akit nagy kör­zetének jóformán minden betege rajongásig szeret, elérte már a nyugdíjkor­határt, de marasztalják, mert szükség van gyógyító munkájára. Szeretik tehát ezt az embert és bíznak benne. De nincs senkinek szeme arra. hogy észreve­gye, az orvos lakása majd­nem életveszélyes. Az ille­tékesek, akiknek pedig kö­telességük volna ezen a problémán javítani, erre már nem figyelnek fel. Egy másik kiváló orvo­sunk harmadik éve nem tudja megoldani, hogy sza­badságra menjen, hébe- hóba tud kivenni egy-két napot, mert nem lépnek közbe a felettesei, hogy segítsék a pihenését. orolhatnánk továhb a példákat. De azér a dolognak ez csak az egyik oldala. Nézzük most a másik oldalát. Az orvos­nak az ő nagy társadalom­politikai és a gazdasági tervek megvalósításában elfoglalt speciális helyze­téből adódóan részt kelle­ne vennie a község életé­ben, ott lenne a helye a község fejlesztését megálla­pító tanácsüléseken, egyéb rendezvényeken. Vannak ilyen orvosain!^, szerencsé­re a többség ilyen is. Van aki menne, de nem hívják. És van egy rész amely nem törődik a rendelőajtón kí­vüli dolgokkal. Nógrád ma már nem az a sötét elmaradott megye, ahogyan emlegették régen a/ országban, és aminek hatására húzódoztak is az orvosok attól, hogy ide ke­rüljenek. Az errtberek mű­velődnek, olvasnak és ér­deklődnek, véleményük van, s a legfontosabb kér­désekhez hozzá is tudnak szólni. Az orvos, ha szíve­sen teszi, társadalmat for­málhat, alakíthat a körü­lötte, a vele egy-egy köz­ségben élőkből. ' Még kevés az orvos, ugyanakkor a korszerű, gyógyító munkában szere­pük fontossága egyre csak nő. A segítő társak, védő­nők, ápolónők szerepével együtt. Mégis némely köz­ségi tanács elutasítja a vé­dőnő, vagy betegápolónő la­kás és letelepedés iránti kérelmét. Ez szerencsére nem általános. Nagybár- kányban az orvos segítőtár­sának könyvelik el az egé- ségügy névtelen katonáit. Lakást építenek nekik, hogy ez a volt viharsarok is mielőbb felzárkózhasson az egészséges feltételek között élő és dolgozó fal­vak ^sorába. /rlrömünkre szolgáljon w az a helyzet, amit a most idekerült legfiatalabb orvosokkal tapasztalatban elmondhatunk, ök már bi­zakodóan tervezgetnek elő­re, és a megyében képzelik el további pályafutásukat. A megyei kórházban dol­gozó fiatal orvosok elisme­réssel szólnak feletteseik­ről, azokról a főorvosok­ról. akik' minden régen ta­pasztalt szakmai féltékeny­séget és gőgöt mellőzve, se­gítik őket fejlődésükben. Valóban arról van szó, hogy az osztályos és járá­si, városi főorvosok, a ta­nácsi és tömegszervezeti, társadalmi vezetők, össze­fogjanak annak érdeké­ben, hogy itt is korszerű körülmények között lehes­sen gyógyítani. Hogy itt a mi megyénkben is szíve­sen, tervezgető számítások­kal, sok akarattal és kedv­vel munkálkodjanak egész­ségügyi dolgozóink. Újlaky Mária

Next

/
Thumbnails
Contents