Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-13 / 104. szám

NÖGRÄD 1964. június 13. íaombat Nagyjelentőségű okmányokat írnak alá Moszkvában A szovjet-német tárgyalásokról pirityi Sándor, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: nak eredményeit ös*- szefoglaló okmányok. kodó külügyminisztere jelentette, hogy azok kl­Befejezéshez közeledik majd este. az SZKP Köz- Walter Ulbricht látogatása ponti Bizottsága, a Szovjet- a Szovjetunióban. A német unió minisztertanácsa és a vendégek nagygyűlésen ta- Legfelső .Tanács elnöksége a Kremlben nagyszabású 1 álkoztak Moszkva dolgo­zóival. A Kreml kongresz- , ,, ,, szusi palotájában rendezett bucsufogadast adott Walter nagygyűlésen Nyikita Hrus- Ulbricht és felesége, vala- esov és Walter Ulbricht mint a kíséretükben lévő mondott beszédet. Aláírásra kerültek az NDK-küldöttség moszkvai tárgyalásal­személyek tiszteletére. Az aláírásra került ok­mányokról Lothar Bolz, az „nagyjelentőségűek lesznek a német föld békéjének és a két né­met állam békés együttélésének megszi­lárdítása szempontjá­ból, ami fokozatos közlekedé­sük és egyesülésük egyik legfontosabb előfeltétele”. Hírek szerint Walter Ulbricht és kísérete szom­baton délelőtt vesz búcsút NDK Moszkvában tartóz- a szovjet fővárostól. Tuomioja: Cipruson helyreáll a rend George Ball amerikai a helyzetet — tette hozzá, elnöknek Papandreu görög kúlügyminiszterhelyettes Matszasz, Görögország miniszterelnök levelét. A csütörtökön este hazaérke- washingtoni nagykövete megbeszélés tartalmáról és zett görögországi és török- egyórás megbeszélést foly- Papandreu leveléről a Fe- országi látogatásáról, ahol tatcvtt Jonhson elnökkel s hér Házban semmiféle Johnson elnök személyes ez alkalommal átadta az részletet nem közöltek, megbízottjaként tárgyalt________________________________________________ _ v ezető politikusokkai. Washingtonban kijelentet­te, reméli, hogy sikerül megoldást találni a ciprusi kérdésre, de .addig fennáll az összetűzések és a kon­fliktusok súlyosbodásának veszélye. Hozzátette, az Egyesült Államok nem akar közvetítőszerepet ját­szani Cipruson, de „igyek­szik minden tőle telhetőt megtenni”. Tuomioja, a Ciprusra ki­küldött ENSZ-közvetítő Nicosiából New Yorkba utaztában Londonba érke­zett, ahol Butler külügymi­niszterrel és Sandys-szel, a nemzetközösségi ügyek mi­niszterével találkozik. Tuo­mioja kifejezte azt a re­ményét. hegy Ctpnisor helyreáll a béke. de hoz­zátette. hogy ehhez bizo­nyos idő kell. Stikker lelépő NATO-fő- títkár Athénből Ankarába érkezett Itt elmondotta, hc|ty az athéni vezetőkkel folytatott megbeszélések so­rán úgy tapasztalta, hogy kedvező a légkör a megbe­szélésekre s reméli, hogy ugyanilyen körülményekkel találkozik Ankarában is. A cuprusi probléma meg­oldásának elhúzódása csak még veszélyesebbé tenné Ausztráliai „szakértők' Dél-Vietnamban A Dél-vietnami Népi Felszabadító Front képvi­selője csütörtökön Berlin­ben nyilatkozatot adott ki, amelyben a dél-vietnami Végül a UPI jelenti Sai gonból, hogy ausztráliai „szakértők,, érkeztek csü­törtökön Dél-Vietnamba. Feladatuk állítólag a gaz­szabadságharcosok a világ dasági ségítségnyújtás bő közvéleményéhez fordul- vítési lehetőségeinek tanul­nak: Ítélje el élesen az mányozása. A csoport igazi amerikaiak agresszióját, feladatára azonban fényt vet, hogy vezetőjük W. J. A nyilatkozat adatokat Crosby ausztráliai ezredes, sorakoztat fel, amelyek bi- aki a második világháború zonyítják. hogy idén ápri- idején „tanulmányozta,, az lisban, egyetlen hónapban indonézek ■ gerillaháborúját 4000 amerikai tiszt és ka- a megszálló japánok ellen, tona érkezett Dél-Viet- ps később Laoszban volt namba az ottani amerikai Ausztrália katonai atasé- csapatok erősítésére. ja. Pőrére vetkőztetett diktátor Évforduló a „huszonöt esztendős béke“ mezében A spanyol gyerekek tör- na. Olaszország nem felej­tette el a spanyol polgár- háború tapasztalatait.” A náthás hadvezér ténelemkönyvében szóról- szóra a következő szöveg áll: ,,CaudiHónkat, aki tün­döklő katonai pályát futott be, s fajtánk legszebb eré­nyeivel ékes, a Gondvise­lés ajándékozta nekünk. így vében aJkart járni, aíki an­nak idején személyesen is tiltakozott a spanyol ál­lamfő könyörtelensége el­len. A Caudillo akkor durván rendreutasítobta a bíborost. Amikor Montini- Franco hadvezért ból pápa lett, Franco, hogy hogy egységbe forrassza képességeit akkor csillog- feledtesse a régi incidenst népünket, s hazánkat győ- tathatta utoljára, amikor £s elnyerje a pápa támo- zelemről-győzelemre vezet- az olasz és német interven- gatását, bejelentette: mes­ve kiragadja a marxizmus ciósok vezérkarának tervei fegyelmez az elítélteknek, karmaiból és elinduljon ve- szerint, a külföldi csapatok Az amnesztiát azonban le a dicsőség felé vezető segítségével birtokába vet- csak meghirdették, a sok­úton.” te az ország fővárosát, ezer elítéltből A tankönyv szuperlativuszai Franco ígéretei ellenére — alig né­vissza „A dicsőség felé..." Spanyolország tejhatal­mú diktátoráról a felnö­vekvő nemzedéknek azt is Madridot. Ahogy a törté. ____________ n észek feljegyezték, ezek- hány száz nyerte ben az órákban Franco szabadságát, náthával küszködött, s igy amikor segédtisztje hírt adott a győzelemről, vá- Ez a szuperlativuszokban laszolni nem, csak prüsz- fogalmazobt rövid jellemzés kölni tudott, arról a férfiúról íródott, oe az iskoláskönyvek akit ezelőtt 25 esztendővel szuperlativuszai sorában egy véletlen: az elleniorra- legalább annyira hazug az meg kell tanulnia, hogy a daími erők vezetésére ki- is, hogy a bértolnok a spa- „dicsőség felé vezető úton” szemelt másik tábornok, j.vol nép legkiválóbb ere- viszi „gyózelemről-gyöze- Sanjurjo halálos kimene- nyeit tulajdonítja Franco- lemre az ország népét, telű balesete dobott Spa- nak_ mint a katonai tálén- Erről a „dicsőségről" azon- nyolország első emberének turnéról szóló hízelgés. A 1011 kiábrándító képet fest posztjára. Francisco Fran- vhág ugyanakkor nem fe- co katonai talentumának e] Francónak azt a ki­ekkor mán fényes bizonyí- jeientését, amely a polgár- tékáit szolgaitatta: ttzsze- háboni kezdetén hangzott na^gMadndb^ rés túlerővel sikerült meg- _i - naíxn íviaariaoan, Mondo” című római lap Madridban járt tudósítója: 1 el, s szinte egész élete mot- leckéztetnie a függetlense- jójaként tekinthető: gükért küzdő marokkói törzseket, s mór csapatai­vagy az ország bármelyik városá­ban tölteni, s az ember tiszta képet alkothat ma­— Ha szükséges, fél Spa- val^egyL'évtizeddel'^később nyolországot agyonlövetem! gának V spa^oT muntó- 1934-ben vérbefojtotta az __ .'bányászok helyzeté­aszturiai bányászok felke váltotta be, mert a polgár- háborúban a 30 millióból sítások szerint 5000 vesztette akkor életét. Több laoszi várost ért amerikai bombatámadás A Laoszból érkezett leg- városok fölött is. Mind- újabb jelentés szerint csü- három városra több bomba törtökön nem csupán hullott — jelenti a Laosz Khan Khayt érte bombatá- Hangja rádióállomás. — A madás — az amerikai re- bombázásnak sok áldozata pülőgépek megjelentek a van és az anyagi károk Is laoszi hazafias erők terüle- jelentősek, tén fekvő Phong Savang, ről. A külvárosokban nyo­licAf a korabeli laDtudó- naiuoruuan a numuwi morúságos, düledező, sze­leset. A korabeli áptuM j>mindösszfi„ j millió em- métdömbOWkal körtilvett bér vesztette eletet, de az viskók állnak, nincsenek időközben eltelt negyedszá- iskoláik, kórháziak, gyógy- Amikor átvette a Spa- zad alatt vérbíróságai, szertárak. A csatornárat- nyol Köztársaság megdön- csendőrei ugyancsak megti- ]an. piszkos utcákon mun- tésére indított akció veze- zedelték az országot. \ kanélküliek ezrei ödönge- tését, mint Cianó gróf, Genfben székelő Nemzet- nek vagy ülnek órák hosz- Mussolini külügyminiszte- közi Jogászbizottság adatai szat’ a földön, a kutyák re később elmondotta —, szerint például 1939 és és a tyúkok között. Űem Franco nagyhangon fogad- 1944 között 192 684 halálos kérnek alamizsnát senki- kozott: néhány nap alatt Ítélet kegyelmi kérvénvét tői, de könyörgő szemmel megnyerné a háborút, ha utasította vissza a Caudil- néznék azokra, akiken ing 12 szállító vagy bombázó lo. A halálrakinzott, és nyakkendő van...” repülőgépet kapna. A12 re- agyonvert, őrületbe kerge- pülőgépből azonban ezer tett hazafiak számát az repülőgép, hatezer olasz időközben eltelt húsz esz­halott és 14 milliárd Ura tendőben nem ismerjük, lett. Csak egy-egy eset híre jut Az ENSZ 1962-ben köz­zétett adatai még vádolób- bak: a spanyol munkások reálbére alig egyharmada „ iBcrföhh na trón II e* hozzánk, mint legutóbb a közepesen fejlett orszá­Franco legfőbb patromu Snanvol Kom- gCkk dolgozóiénak. A pa­és Mussolini Grimau. a spanyol som rasztsáe helyzete is ««,)- - — - mun ista Párt egyik veze- asCTSag neiyzete is smat­sai, Hitler ezért nem kívánták a Ca- udillo közreműködését — katonai vonatkozásban — a második világháború ide­jén. Mint a már idézett olasz külügyminiszter ki­fejtette: „A Duce és a Führer azoktól tőjének halálos ítélete. De ’T1®®' Af...u.tols<5. tudjuk azt is. hogy egye- dőben több mint félmillió dűl a burgoszi börtönben ott faluját, 9000 évre Ítélve 424 poli- aho ugyanolyan kórulmé­tikai fogoly szenved. koztítJ élnek. “ berek. mint egy évszázad- Amikor VI, Pált pápává dal ezelőtt, egyformán tartott koronázták, Franco nagy- a nehézségektől, hangon amnesztiát hirde­Xien Khoang és Cau Sing líjabb botrányper Olaszországban Rómában — mint isme- zal vádolják, hojry vissza- retes — csütörtökön meg- élt hivatali helyzetével és kezdődött Felice Ippolito állami pénzeket törvényel- professzornak, az Országos jenesen használt fel. A Atomero Bizottság volt fo- , . titkárának*bűnpere. Apró- pernek tovabbl kllenc vai' fesszort, az olasz közélet lőtt ja van. köztük a pro- egyik közismert alakját az- fesszor apja is. Kubai tiltakozás A kubai kormány jegy­zéket intézett az Egyesült Államokhoz és ebben tilta­kozott a június 9-én leját­szódott amerikai provoká­ció ellen. Az említett na­ben teljesített szolgálatot. A csehszlovák nagykö­vetség közvetítésével át­nyújtott jegyzék rámutat, hogy nem ez az első ame­rikai provokáció, hiszen a támaszpont pon egy, a guantanamói gUantanamói támaszpontról leadott lö- . ............................ vés meggyilkolta Jósé Ra- területéről mar több ízben mirez Reyes kubai katonát, nyitottak tüzet kubai terü- aki a támaszpont közeié- letre. / Miközben az amerikai 'mmbázók folytatják táma- saikat laoszi békés váro­sok ellen, az amerikai sze­nátusban Wayne Morse szenátor isméletlen bírálta a washingtoni kormány la­oszi politikáját. amelyeket Spanyolország tett. Ezzel a lépéssel az hadbalépése magával hoz- egykori milánói érsek ked­Titokzatos hadianyag-robbanás Dominikában Hatalmas fobbanás rázta meg a dominikai fővárost a péntekre viradó éjjel. Mint a hírügynökségi tu­REPÜLÖK Fészekrakók — Tűzfészekr akók (Szűr-Szabó József rajza) dósító jelentik, a detorá- ciót a várostól tiz kilómé­terre is hallani lehetett A belvárost az Ozama fo­lyó választja el egy kato­nai kiképzőteleptől: a robbanás időpontjában itt láttak égbeszökő hatalmas lángnyelveket. Az összeköt­tetés a kaszárnyarendszer­rel, ahol egyébként hadi­anyagraktár is volt, nyom­ban megszakadt, s a tábort katonai őrszemek többszö­rös gyűrűje zárta el a kül­világtól. , Órákkal a robbanás után még mindig tombolt a tűz. A lakónegyedekben üveg­cserepek borították az ut­cákat, számos épület rom- badőlt. Az anyagi károkról és áldozatokról nincs érde­mi közlemény. A baleseti kórház felvilágosítása sze­rint százával szállították be a sebesülteket. Az elmúlt hetekben kel­lett Spanyolországban megünnepelni Franco uralkodásának 25. évfor­dulóját. Hogy a megünnep- lendő időszak tartalmát kissé megszépítsék, a „25 esztendős béke,, jegyében hívták az utcára a népet, s ugyanakkor ismét és újra ígérgetések hangzottak el — az életszínvonal emelé­sére, az alkotmányos jogok biztosítására. Az ünnepsé­gek azonban nem úgy si­kerültek, ahogy a mér öre­gedő diktátor elképzelte. Egy embert be lehet csap­ni, egyszer, több embert is. de sok embert sokszor fél­revezetni nem lehet... A zsarnokságot és a zsarno­kot, támogassa bár vagyon és csendőrszurony, s hí­zelegjék körül a megfize­tett életrajzírók, a nép nem fogja tisztelni becsül­ni. Franco negyedszázados uralkodása is úgy él ma, s úgy is marad meg az em­berek emlékezetében, ezt bizonyítja, a sok tüntetés, sztrják, s a Franco-rezsim ellen egyre szélesebb mó­retekben kibontakozó tö­megmozgalom, mint a nyo­mor és a terror, Spanyol- ország legszörnyűbb évei­nek időszaka ... önody György

Next

/
Thumbnails
Contents