Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)
1964-06-12 / 103. szám
1984. Június 12. péntek. NOG R A D A lábadozó szövetkezet Ahol vegyszer és gép műveli a földet A karancskeszí főkönyvelő, a fiatal Barta Andrásié egyáltalán nem látszik harcias asszonynak. Annál nagyobb meglepetésnek hatott, amikor a szerkesztőség nevének hallatára mosolygós arca elkomorult és bőbeszédűen, d.e őszintén kifejtette véleményét. — Nagyon haragszom az újságra. Évek óta csak a bírálatot kapja a szövetkezet és a vezetőség. Mintha nem a tagság érdekében dolgoznánk any- nyit! Ha más szerv kpvet el hibát, mint például az SZTK, akkor is bennünket hibáztatnak a késlekedésért. Pedig ha tudná, hogy most is a bankból jövök, ahol már kiadtam a mérgemet, mert nem akarják folyósítani a szükséges pénzösszeget a havi tízforintos előlegre! De ha nem fizetnénk időben, nem csak a tagok, még njaguk is bennünket hibáztatnának! Minderre Dénes József, a szövetkezet immár másodéves elnöke megértőén mosolyog. Igaz ugyan, hogy hamarosan kiderül: a bank a pénzt különböző feltételekhez köti és bizony vannak olyan feltételek, amelyeket egy gyengén gaz- dálkozó szövetkezet nem mindig tud időben és hiánytalanul teljesíteni. S az is tisztázódik, hogy a bírálatokat sem a kisújjá- ból merítette az újságíró, hanem az irányító felügyeleti szerv, a salgótarjáni járási tanács jegyzőkönyveiből, egyéb okiratokból. Az viszont teljesen igaz, hogy az állandó bírálgatás helytelen képet ad, mert Karancskesziben sem minden fekete és a karancs- keszi tsz-tagok igyekezete megérdemli az elismerést is. A közös összefogás eredménye A szövetkezet két évvel ezelőtt még valóban betegeskedett, a munkaegység értéke és az egy tagra jutó jövedelem nagyon alatta maradt az átlagnak. Tavaly azonban már a prémiummal együtt meghaladta a huszonöt forintot az egy munkaegységre jutó jövedelem és a tagok átlagjövedelme megközetítette a 6300 forintot. Nem nagy változás ez még, de híven tanúsítja, hogy a karancs- keszi Március 15 Tsz megindult az új úton, már lábadozik. Még jobban bizonyítja ezt, hogy egy év alatt kilenc millióról tizenkét millió forintra nőtt a közösség vagyona és már kétszázezer forintot tartalékolniuk is sikerült. Márpedig ez a vezetők é_s tsz- tagok közös összefogása és szorgalma nélkül aligha sikerülhetett volna. A zárszámadó közgyűlésen a vezetők és tsz-tagok azt tűzték ki célul, hogy az idei munkájukkal kikerülnek a gyenge szövetkezetek sorából. S a karancskeszí tsz-tagok eltökélt szándékát eddig végzett jó munkájuk igazolja. Alkatrész és alkatrész A szövetkezet majorjában a szerelőműhelybe érkezünk először. Az eszköz- hordozót „reparálják,, a szerelők és a traktoros. A munkát Gyalog János műhelyvezető és Bakos Ferenc kovács, a szocialista címért küzdő brigád feje irányítja. A brigádnak tizenegy tagja van: két szerelő, nyolc traktoros és egy tanulófiú. Amint az alkatrészellátásra terelődik a szó, a műhelyvezető és a kovács olyan arckifejezést ölt magára, mintha temetésen lenne. — Az alkatrészellátás országos probléma — mondja Bakos Ferenc. — De nekünk helyi nehézségeink is vannak, amióta a Ka- rancskeszi Gépállomás beolvadt a Kisterenyei Gépállomásba. Ha Résziben nincs tartalékalkatrész mehetünk Terenyére, s ha ott sincs, akkor már csak a Balassagyarmati AGROKER-ben bízhatunk. — De az AGROKER csak a gépállomás pecsétjére adhat kedvezményes áron alkarészt. S az a bosszantó, hogy sok olyan alkatrészért is Gyarmatra kell kocsiznunk, amely egyáltalán nem hiánycikk... A szövetkezet magtárában Bacsó Sándorné magtáros a tsz vezetőségi tagja éppen az abraktakarmány kiadásával foglalkozik. Érdekességként elmondja, hogy bár a község ipari jellegű, mégis több a férfi-tag a tsz-ben, mint a nő. — Két női brigádunk van — magyarázza. — A kertészeti brigád hattagú, a növénytermesztési brigádnak pedig nyolc tagja van. Azonkívül 17 nő dolgozik Marakodi-pusztán . .. — Ki műveli akkor a kapásnövényeket? járáson. Mert a Karancs völgyében talán ez a tsz a legmostohább: májusban és júniusban eddig a legkevesebb esőt kapta. — Pedig nem kicsi a szövetkezet — mondja Telek Tibor. — Az összes terület meghaladja a 2300 holdat és ebből 1458 hold a szántó. Megtekintjük a szövetkezet két hideglevegős szénaszárítóját. Mindkettő üzemképes és az egyiken már nagy kazalban nehezedik a friss széna a légjáratra. Büszkén mutatja a gazA szocialista címért küzdő brigád már az munkákra készíti elő a gépeket aratási Előbb egy könnyed mosoly a válasz. — A vegyszer és a gép — mondja aztán. — A kukoricát mind hungazinoz- zuk és dikonirtozzuk. A 65 hold burgonyából csak tizenöt holdat kapálunk kézzel. Cukorrépából, mákból, burgonyából mindösz- sze 270 négyszögöl megművelése jut egy tagra. A majorudvaron találkozom össze Telek Tiborral, a szövetkezet párttitkárával és Ellenbach István tanácselnökkel. Ok is megerősítik, hogy adva vannak a további fejlődés anyagi feltételei, most már a vezetés következetességén és a tagság szorgalmán a sor. Azután az idődaság fehér hússertéseit Varga István, az állattenyésztő agronómus. A harcnak értelme van — Rátérünk a táppal vaAz év végére pótolják az elmaradást A Forgács-aknán húsz forinttal csökkentették egy tonna szén önköltségét Alighogy beérkezett a ányzott a 2300 tonnás első munkás járat, összeült a negyedévi többlet és még- „vezérkar” a bányavezetői is maradt 4456 tonna. Hiáirodában. Itt volt a bányavezető, Hadusovszki Jenő, Máthé Zoltán '►bányamester, az éjszakás és délelőttös aknászok. Először helyzet- jelentést adtak. Ezen a napon is 112,5 százalékos ba, 29 napig nem tudtunk termelni. Azóta ebből már sokat letörlesztettünk és úgy számolunk, hogyha naponta csak 4 vagont sikerül is terven felül termelni, — ami számításunk tervteljesítést sikerült el- szerint nem okoz nagyobb érniük, a Forgách-aknaiak- megerőltetést, — félév vénák. Hónap elejétől a hét gén márcsak 242 vagon munkanap alatt 280 tonna marad. Ezt a második félszenet adtak térvén felül, évben letörlesztjük, és va- ami csaknem egynapi tér- sárnapok nélkül teljesítjük melést jelent. az éves tervet — válaszol — Rázócsúzda kellene a a bányavezető, sikló mellé — — Hogyan sikerült rendbehozni a lejtős aknát? — Hatvanegy méter hosszúságban már átépítettük TH gyűrűvel, 40 méteren pedig fával ácsoltuk át. Ez a munka elég jó ütemben, folyamatosan' halad. Szeretnénk még háromszázhatvan méteren át építeni, hogy egész biztonságban legyünk. Ez persze még több mint egy évig tart, de hiába ez a legfontosabb Forgács-aknán. — — Hogyan dolgoznak a csapatok? — Nehéz lenne különbséget tenni közöttük. Nincsenek nagyon kiugró tel— Sínért két embert. jesítmények. de elmaradók azonnal indítani kell Mar- sincsenek. Igazán elégedst- git-táróra. Megrakják a pá- tek lehetünk, mert tapasz- lyakocsikat és végig kell táljuk, hogy mindenki kisérniük ‘az egész útvona- akarja, hogy az adósság Ion — hangzik az utasí- eltűnjön. Nemesi Gyula tás a külszíni felvigyázó csapata elővájáson példán’ részére. 65 centiméter helyett 73 _ Ma gépkocsi megy centiméteres műszakteljeK isterenyére és hoz TH sítményt. ért el. Kovács — Kapunk-e már légcsövet? Tegnapra ígérték... — Sint is kérnénk, Mar- git-táráról Ígértek, de nekünk kell átmenni érte. — TH gyűrű is fogytán van .Intézkedni kell. Nem panasz . Rövidek a jelentések és kérések. A hangsúly először azon van, hogy hol mi hiányzik. Az aknászok, ahogy egymás után előadják mondanivalójukat, úgy érzi az ember, mintha panasznap lenne. Pedig nem arról van szó. csupán a mindennapi raportozás megy. gyűrűt, addig kitart még a készlet. — — Csuzda sajnos nincs egyelőre, de ahogy javításból kikerül be lehet állítani — László Kossuth-díjas vájár csapata nagyobb szelvényben 5 centiméterrel teljesítette túl az egy fő e°.y műszakra eső normáját. Tóth ifjú Pál fronjbrigád- ja a múlt hónapban 147 ló etetésre Amióta'Vármai I i • A kérdéseket tisztáz- tonnával termelt tö.bbet a 1 -LS™??.!?£? tak- azutá" szinte vala- tervnél, de általában haetetjük a malacokat, azóta tizenkét kilóról tizennyolc kilóra emelkedett a választási súly. A malacoktól az itatásos borjúnevelőbe megyünk. — A célunk a szarvasmarha-létszám növelése. Ezt azzal is igyekszünk elérni, hogy a környékből mindenhonnan ~ felvásároljuk a háztáji borjakat. Még néhány pillantás a szaraz, de gyommentes határra és búcsút mondunk Karancskeszinek. Nyugodtan mondhatjuk, hogy mindenütt szorgos munkát találtunk s ha az igyekezet nem csappan, akkor a tervek is teljesülhetnek. De addig még sok rövid éjszakája lesz az elnöknek, sok gondja, harca a főkönyvelővel, sok fáradsága az agronómusoknak és még több a tsz-tagoknak. Mindenesetre: megéri. Lakos György mennyi munkahelyet sorba vesznek, hogy hol mi újság. Csaknem ácsolatról — ácsolatra számon kérik a területet. Hol duzzad, hol van a megszokottnál nagyobb nyomás. Mi az, ami sürgősebb, jobban kell hajtaniuk. Nemsokára végeznek a raporttal. azután az éjjelesek hazafelé indulnak. a délelőttösök meg befelé a bányába. Egész más itt most a légkör, mint két hónappal ezelőtt volt, amikor a lejtős aknai 30 méteres szakadás egy hónapra megbénította a termelést. — Mennyi a tartozás? — teszem fel a kérdést a bánya vezetőinek. Értik, hogy az egész évi esedékesre célozok. Vasárnapok nélkül — Amikor a szakadás kijavítása után megkezdtük a termelést, már hiNéhány, az Hatásosan nevelt borjak közül (Foto: Koppány) Tanácskozás a legelőgazdálkodásról A szakszerű legelőgazdálkodás legfontosabb teendőit vitatták meg a megyei, a járási és a szövetkezeti szakemberek Salgótarjánban, a megyei tanácson. Jellinek Tibor, a megyei főmezőgazdász vitaindító előadása után a 16 termelőszövetkezet szakembere, amelyeknél az idén kísérletképpen mintalegelőket létesítettek, a rendelkezésükre álló több. mint há- romillió forint leggazdaságosabb felhasználását vitatta meg. tervpél, de általában hasonlóak a többi csapat teljesítmények is. Milyen gondjaik vannak? — A legnagyobb, hogy átlagosan naponta 10 emberrel több hiányzik, mint amit terveztünk. Szabadságon ugyan kevesebben vannak, do a 20 helyett 31 a beteg. Ez a tíz ember naponta másfél-két vagon szenet jelent. — magyarázzák. Komoly ígéret Forgács-aknán a gondok ellenére is nagyon sokat változott a helyzet. Ma a Tröszt^ legjobb, legegyenletesebben termelő mélyművelésű bányája. Júniusban az első naptól kezdve fokozatosan túlteljesítik a tervet. Nem mindenáron termelnek, hisz májusban közel 30 forinttal nagyobb árbevételt értek el tonnánként, mint amit a tervük előírt. Az önköltségből minden tonna szénnél 20 forintot sikerült megtakarítaniuk. Ezek a számok ékesen bizonyítanak, komolyan vették két hónappal ezelő« az ígéretet: év végére pótolják az elmaradást, az élenjárók közó kerülnek. /
