Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-12 / 103. szám

1984. Június 12. péntek. NOG R A D A lábadozó szövetkezet Ahol vegyszer és gép műveli a földet A karancskeszí főköny­velő, a fiatal Barta And­rásié egyáltalán nem lát­szik harcias asszonynak. Annál nagyobb meglepe­tésnek hatott, amikor a szerkesztőség nevének hal­latára mosolygós arca el­komorult és bőbeszédűen, d.e őszintén kifejtette véle­ményét. — Nagyon haragszom az újságra. Évek óta csak a bírálatot kapja a szövet­kezet és a vezetőség. Mintha nem a tagság ér­dekében dolgoznánk any- nyit! Ha más szerv kpvet el hibát, mint például az SZTK, akkor is bennünket hibáztatnak a késlekedé­sért. Pedig ha tudná, hogy most is a bankból jövök, ahol már kiadtam a mér­gemet, mert nem akarják folyósítani a szükséges pénzösszeget a havi tízfo­rintos előlegre! De ha nem fizetnénk időben, nem csak a tagok, még njaguk is bennünket hibáztatnának! Minderre Dénes József, a szövetkezet immár má­sodéves elnöke megértőén mosolyog. Igaz ugyan, hogy hamarosan kiderül: a bank a pénzt különböző feltéte­lekhez köti és bizony van­nak olyan feltételek, ame­lyeket egy gyengén gaz- dálkozó szövetkezet nem mindig tud időben és hiánytalanul teljesíteni. S az is tisztázódik, hogy a bírálatokat sem a kisújjá- ból merítette az újságíró, hanem az irányító felügye­leti szerv, a salgótarjáni járási tanács jegyzőköny­veiből, egyéb okiratokból. Az viszont teljesen igaz, hogy az állandó bírálgatás helytelen képet ad, mert Karancskesziben sem min­den fekete és a karancs- keszi tsz-tagok igyekezete megérdemli az elismerést is. A közös összefogás eredménye A szövetkezet két évvel ezelőtt még valóban be­tegeskedett, a munka­egység értéke és az egy tagra jutó jövede­lem nagyon alatta maradt az átlagnak. Tavaly azon­ban már a prémiummal együtt meghaladta a hu­szonöt forintot az egy munkaegységre jutó jöve­delem és a tagok átlagjö­vedelme megközetítette a 6300 forintot. Nem nagy változás ez még, de híven tanúsítja, hogy a karancs- keszi Március 15 Tsz meg­indult az új úton, már lá­badozik. Még jobban bizo­nyítja ezt, hogy egy év alatt kilenc millióról tizen­két millió forintra nőtt a közösség vagyona és már kétszázezer forintot tarta­lékolniuk is sikerült. Már­pedig ez a vezetők é_s tsz- tagok közös összefogása és szorgalma nélkül aligha sikerülhetett volna. A zárszámadó közgyűlé­sen a vezetők és tsz-tagok azt tűzték ki célul, hogy az idei munkájukkal ki­kerülnek a gyenge szövet­kezetek sorából. S a karancskeszí tsz-ta­gok eltökélt szándékát ed­dig végzett jó munkájuk igazolja. Alkatrész és alkatrész A szövetkezet majorjá­ban a szerelőműhelybe ér­kezünk először. Az eszköz- hordozót „reparálják,, a szerelők és a traktoros. A munkát Gyalog János mű­helyvezető és Bakos Fe­renc kovács, a szocialista címért küzdő brigád feje irányítja. A brigádnak ti­zenegy tagja van: két sze­relő, nyolc traktoros és egy tanulófiú. Amint az alkat­részellátásra terelődik a szó, a műhelyvezető és a kovács olyan arckifejezést ölt magára, mintha teme­tésen lenne. — Az alkatrészellátás or­szágos probléma — mond­ja Bakos Ferenc. — De nekünk helyi nehézségeink is vannak, amióta a Ka- rancskeszi Gépállomás beolvadt a Kisterenyei Gépállomásba. Ha Részi­ben nincs tartalékalkat­rész mehetünk Terenyére, s ha ott sincs, akkor már csak a Balassagyarmati AGROKER-ben bízhatunk. — De az AGROKER csak a gépállomás pecsét­jére adhat kedvezményes áron alkarészt. S az a bosszantó, hogy sok olyan alkatrészért is Gyarmatra kell kocsiznunk, amely egyáltalán nem hiánycikk... A szövetkezet magtárá­ban Bacsó Sándorné mag­táros a tsz vezetőségi tag­ja éppen az abraktakar­mány kiadásával foglalko­zik. Érdekességként el­mondja, hogy bár a köz­ség ipari jellegű, mégis több a férfi-tag a tsz-ben, mint a nő. — Két női brigádunk van — magyarázza. — A kertészeti brigád hattagú, a növénytermesztési bri­gádnak pedig nyolc tagja van. Azonkívül 17 nő dol­gozik Marakodi-pusztán . .. — Ki műveli akkor a kapásnövényeket? járáson. Mert a Karancs völgyében talán ez a tsz a legmostohább: májusban és júniusban eddig a legkeve­sebb esőt kapta. — Pedig nem kicsi a szövetkezet — mondja Te­lek Tibor. — Az összes te­rület meghaladja a 2300 holdat és ebből 1458 hold a szántó. Megtekintjük a szövetke­zet két hideglevegős szé­naszárítóját. Mindkettő üzemképes és az egyiken már nagy kazalban nehe­zedik a friss széna a lég­járatra. Büszkén mutatja a gaz­A szocialista címért küzdő brigád már az munkákra készíti elő a gépeket aratási Előbb egy könnyed mo­soly a válasz. — A vegyszer és a gép — mondja aztán. — A ku­koricát mind hungazinoz- zuk és dikonirtozzuk. A 65 hold burgonyából csak ti­zenöt holdat kapálunk kézzel. Cukorrépából, mák­ból, burgonyából mindösz- sze 270 négyszögöl meg­művelése jut egy tagra. A majorudvaron találko­zom össze Telek Tiborral, a szövetkezet párttitkárá­val és Ellenbach István tanácselnökkel. Ok is meg­erősítik, hogy adva van­nak a további fejlődés anyagi feltételei, most már a vezetés következetessé­gén és a tagság szorgal­mán a sor. Azután az idő­daság fehér hússertéseit Varga István, az állatte­nyésztő agronómus. A harcnak értelme van — Rátérünk a táppal va­Az év végére pótolják az elmaradást A Forgács-aknán húsz forinttal csökkentették egy tonna szén önköltségét Alighogy beérkezett a ányzott a 2300 tonnás első munkás járat, összeült a negyedévi többlet és még- „vezérkar” a bányavezetői is maradt 4456 tonna. Hiá­irodában. Itt volt a bánya­vezető, Hadusovszki Jenő, Máthé Zoltán '►bányamester, az éjszakás és délelőttös aknászok. Először helyzet- jelentést adtak. Ezen a na­pon is 112,5 százalékos ba, 29 napig nem tudtunk termelni. Azóta ebből már sokat letörlesztettünk és úgy számolunk, hogyha naponta csak 4 vagont si­kerül is terven felül ter­melni, — ami számításunk tervteljesítést sikerült el- szerint nem okoz nagyobb érniük, a Forgách-aknaiak- megerőltetést, — félév vé­nák. Hónap elejétől a hét gén márcsak 242 vagon munkanap alatt 280 tonna marad. Ezt a második fél­szenet adtak térvén felül, évben letörlesztjük, és va- ami csaknem egynapi tér- sárnapok nélkül teljesítjük melést jelent. az éves tervet — válaszol — Rázócsúzda kellene a a bányavezető, sikló mellé — — Hogyan sikerült rend­behozni a lejtős aknát? — Hatvanegy méter hosszúságban már átépítet­tük TH gyűrűvel, 40 mé­teren pedig fával ácsoltuk át. Ez a munka elég jó ütemben, folyamatosan' ha­lad. Szeretnénk még há­romszázhatvan méteren át építeni, hogy egész biz­tonságban legyünk. Ez per­sze még több mint egy évig tart, de hiába ez a legfon­tosabb Forgács-aknán. — — Hogyan dolgoznak a csapatok? — Nehéz lenne különb­séget tenni közöttük. Nin­csenek nagyon kiugró tel­— Sínért két embert. jesítmények. de elmaradók azonnal indítani kell Mar- sincsenek. Igazán elégedst- git-táróra. Megrakják a pá- tek lehetünk, mert tapasz- lyakocsikat és végig kell táljuk, hogy mindenki kisérniük ‘az egész útvona- akarja, hogy az adósság Ion — hangzik az utasí- eltűnjön. Nemesi Gyula tás a külszíni felvigyázó csapata elővájáson példán’ részére. 65 centiméter helyett 73 _ Ma gépkocsi megy centiméteres műszaktelje­K isterenyére és hoz TH sítményt. ért el. Kovács — Kapunk-e már lég­csövet? Tegnapra ígérték... — Sint is kérnénk, Mar- git-táráról Ígértek, de ne­künk kell átmenni érte. — TH gyűrű is fogytán van .Intézkedni kell. Nem panasz . Rövidek a jelentések és kérések. A hangsúly elő­ször azon van, hogy hol mi hiányzik. Az aknászok, ahogy egymás után előad­ják mondanivalójukat, úgy érzi az ember, mintha pa­nasznap lenne. Pedig nem arról van szó. csupán a mindennapi raportozás megy. gyűrűt, addig kitart még a készlet. — — Csuzda sajnos nincs egyelőre, de ahogy javí­tásból kikerül be lehet ál­lítani — László Kossuth-díjas vájár csapata nagyobb szelvény­ben 5 centiméterrel telje­sítette túl az egy fő e°.y műszakra eső normáját. Tóth ifjú Pál fronjbrigád- ja a múlt hónapban 147 ló etetésre Amióta'Vármai I i • A kérdéseket tisztáz- tonnával termelt tö.bbet a 1 -LS™??.!?£? tak- azutá" szinte vala- tervnél, de általában ha­etetjük a malacokat, azóta tizenkét kilóról tizennyolc kilóra emelkedett a válasz­tási súly. A malacoktól az itatásos borjúnevelőbe megyünk. — A célunk a szarvas­marha-létszám növelése. Ezt azzal is igyekszünk elérni, hogy a környékből mindenhonnan ~ felvásá­roljuk a háztáji borjakat. Még néhány pillantás a szaraz, de gyommentes ha­tárra és búcsút mondunk Karancskeszinek. Nyugod­tan mondhatjuk, hogy mindenütt szorgos munkát találtunk s ha az igyeke­zet nem csappan, akkor a tervek is teljesülhetnek. De addig még sok rövid éjszakája lesz az elnöknek, sok gondja, harca a fő­könyvelővel, sok fáradsá­ga az agronómusoknak és még több a tsz-tagoknak. Mindenesetre: megéri. Lakos György mennyi munkahelyet sor­ba vesznek, hogy hol mi újság. Csaknem ácsolatról — ácsolatra számon kérik a területet. Hol duzzad, hol van a megszokottnál nagyobb nyomás. Mi az, ami sürgősebb, jobban kell hajtaniuk. Nemsokára vé­geznek a raporttal. azután az éjjelesek hazafelé indul­nak. a délelőttösök meg befelé a bányába. Egész más itt most a légkör, mint két hónappal ezelőtt volt, amikor a lejtős aknai 30 méteres szakadás egy hó­napra megbénította a ter­melést. — Mennyi a tartozás? — teszem fel a kérdést a bánya vezetőinek. Értik, hogy az egész évi esedé­kesre célozok. Vasárnapok nélkül — Amikor a szakadás kijavítása után megkezd­tük a termelést, már hi­Néhány, az Hatásosan nevelt borjak közül (Foto: Koppány) Tanácskozás a legelőgazdálkodásról A szakszerű legelőgaz­dálkodás legfontosabb te­endőit vitatták meg a me­gyei, a járási és a szö­vetkezeti szakemberek Salgótarjánban, a megyei tanácson. Jellinek Tibor, a megyei főmezőgazdász vitaindító előadása után a 16 terme­lőszövetkezet szakembere, amelyeknél az idén kísér­letképpen mintalegelőket létesítettek, a rendelkezé­sükre álló több. mint há- romillió forint leggazdasá­gosabb felhasználását vi­tatta meg. tervpél, de általában ha­sonlóak a többi csapat teljesítmények is. Milyen gondjaik vannak? — A legnagyobb, hogy átlagosan naponta 10 em­berrel több hiányzik, mint amit terveztünk. Szabadsá­gon ugyan kevesebben van­nak, do a 20 helyett 31 a beteg. Ez a tíz ember na­ponta másfél-két vagon szenet jelent. — magya­rázzák. Komoly ígéret Forgács-aknán a gondok ellenére is nagyon sokat változott a helyzet. Ma a Tröszt^ legjobb, legegyen­letesebben termelő mély­művelésű bányája. Június­ban az első naptól kezdve fokozatosan túlteljesítik a tervet. Nem mindenáron termelnek, hisz májusban közel 30 forinttal nagyobb árbevételt értek el ton­nánként, mint amit a ter­vük előírt. Az önköltség­ből minden tonna szénnél 20 forintot sikerült megta­karítaniuk. Ezek a számok ékesen bizonyítanak, ko­molyan vették két hónap­pal ezelő« az ígéretet: év végére pótolják az elma­radást, az élenjárók közó kerülnek. /

Next

/
Thumbnails
Contents