Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-09 / 100. szám

6 KÖGRÁD 1964. június 9. kedd. Jogi tanácsadó Kinek kit kell eltartania? V AZ EMBERIESSÉG egy­értelmű erkölcsi törvény­ként követeli meg, hogy a szülők felnevelték gyerme­keiket ; a felcseperedett gyermekek pedig jószdvvel gondoskodnak elagott szü­léikről. A gondoskodás kö­telezettsége természetesen érvényes unokákra és nagy szülőkre, feleségre és férj­re, sőt a testvérekre is. Az eltartási kötelezettségről el­sősorban a Családjogi Tör­vény intézkedik. A tartási kötelezettség elvi jelentősége olyan arányban csökken, amint a társadalom a szocialista fejlődés útján halad. A fejlődés ütemének' megfe­lelően mind többen jutnak nyugdíjhoz, mind többet áldozhat az állam a gyer­mekekre, munkaképtele­nekre. Napjainkban még mellőzhetetlen, hogy az el­tartás kötelezettségét jog­szabályok határozzák meg —, a kommunizmusban er­re természetesen már nem lesz szükség. ELTARTÁSRA az jogo­sult, aki önmaga fenntar­tására fiatal vagy öreg ko­ra, szellemi vagy testi fo­gyatékossága, betegsége miatt nem képes. A tartás­ra jogosultak rokonai kö­zül első sorban leszárma­zol — gyermekei, unokái — kötelesek eltartani. Az a rokon, amelyik a tar­tásra jogosulthoz a leszár­mazás rendjében közelebb áll, a tartás kötelezettségé­ben a távolabbit megelőzi. Az örökbefogadott gyer­mek eltartására elsősorban örökbe fogadói, vérszerinti szülei csak emezeket kő­vetően kötelesek. Azt a kiskorút, akinek tartásra szorítható egyenesági roko­na nincsen — egyes korlá­tozások mellett — nagy­korú testvére köteles el­tartani. A gyermekek el­tartása mindkét szülő egye­temleges . kötelessége. A gyermek javára a bíróság által megállapított tartás- díjról az azt kézhez vevő szülő nem mondhat le, hi­szen annak fizetése a gyer­mek érdekében történik. Gyakran hallott tévedés: gyermektartásdíjat csak a gyermek tizenhatodik élet­éve betöltéséig kell fizet­ni, a kötelezettség ekkor automatikusan megszűnik. A Családjogi Törvény 60. §. (2) bekezdésében fél­reérthetetlenül kimondja: „Tartásra a munkaképes leszármazott is jogosult, ha erre szükséges tanulmányai érdekében rászorul.” A tartási kötelezettség­ről számos, terjedelmi kor­látáink miatt nem közöl­hető szobszabály intézke­dik. Konkrét kérdésben a bírósági panasznapon díj­mentesen kaphatnak jogi tanácsot, felvilágosítást az érdeklődők. NAPJAINKBAN gyako­ri, hogy idegen személyek kötnek tartási szerződést. Ennék többnyire az a lé­nyege, hogy megfelelő ke­resetű emberek munkakép­telen, öreg emberekkel ál­lapodnak meg abban: gon­dozzák, táplálják őket an­nak fejében, hogy öröksé­gül rájuk hagyja lakását, házát. A szerződésben fog­laltak teljesítése becsület­beli kötelesség —, de e mellett a Polgári Törvény- könyv szakaszai is biztosít­ják. A tartási szerződése­ket — mindkét fél érde­kében — be kell mutatná a községi, városi tanács­nál. A tanács kötelessége, hogy a szerződés teljesíté­sét ellenőrizze. A szerző­dést célszerű állami köz­jegyző előtt megkötni ne­hogy olyan tévedés csúsz- szék bele, amelyből később perre kerülhet sor. A köz­jegyző munkadíja szabott, és — netn is magas. Jó kezdeményezés: A cigám/a&s%0Mif0k ntegyeí tastácBkozásai A nőtamáes megyei iro­dáján most fehér abroszok tedik a három, egymás mellé tolt íróasztalt. Kö­rülötte ünneplőbe öltözött cigányasszonyok, . Baila Sándomé Hugyagról, Pu- porka Józsefné Rétságról, Oláh Gábomé Endreíal vá­rói, Pálmai Ferencné Sal­gótarjánból, és Bangó Zsig- mondné Pásztóról. Arról beszélgetnek, hogyan illesz­kedhetnének be jobban ők, a cigányasszonyok is a tár­sadalom életébe. Seres Vladimimé, a nőtanács megyei titkára beszél ar­ról, mennyire fontos a ta­nulás, terveket, javaslato­dat mond el, amiről az­tán lassú sodrással ugyan, ie kibontakozik a vita. — Tanulás? így szól el­sőnek Bangó Zsigmondné — Hát sajnos közülünk nég kevesen szereznek íyolc általánost. Most nem s csak a felnőttekről be­telek, hanem a gyerekek­ül is. Én jelesre tettem e a vizsgáimat. Akartam ovább tanulni, de nem le­hetett, mert jött a gyerek. Aztán dolgozni szerettem volna, a gyereket pedig bölcsödébe adni. Két éve nem tudom elintézni. Min­dig azt mondják, nincs hely. Más gyereket mégis felvesznek. — Verebélyen ilyen nem létezik — szól közbe rög­tön Puporka Bertalanné. — A tanítók jnaguk akar­ják legjobban, hogy tanul­jon az ember, a gyerekek is mind tanulnak. Nekünk azonban más a bajunk. Nyolcvanegyen laknak a ci­gánytelepen. de nincs víz, messziről kell hordani. Ezl szeretnénk mielőbb elintéz­ni. Nem is magam rét be­szélek, - hiszen én három- szobás lakásban lakom benn a faluban. De a töb­bieknek a legelemibb dol­gok is hiányoznak. — De jó magának, mi meg nem tudunk házhelyet szerezni. Pedig szerintem ott kezdődik az egész, hogy ne legyenek cigánytelepek. Még hétezer forintért is csak alig adnak — szól közbe a hugyagi asszony. — Az a baj, az is a mi tudatlanságunkból fakad — veszi át ismét a szót Ban- góné —, hogy sok a gye­rek a cigánynak. Megijed­nek a falusiak a hat nyolc gyerekes szomszédtól. Az anya többnyire nem dol­gozik, az apa keveset ke­res a nyolc gyerekre és csavargóvá válik legtöbb­je. Itt kellene szerintem elkezdeni a mi művelődé­sünket. — Hát ami azt illeti, van ahol már sok cigány­asszony is dolgozik. A va- nyarciak például kétszáz, háromszáz egységet is meg­keresnek a tsz-ben. Én ti­zenegy éve dolgozom a ta­nácson, és nem tapaszta­lom, hogy ne becsülnének — vélekedik • Puporkáné. Szerintem a munka a leg­fontosabb biztosítéka, hogy haladjunk előre. — Én is járok kapálni, nem mondom, nemcsak azért mert kell. Az uram két gyerekre megkeresné a szükségest. De hogy vala­mivel jobb, meg több jus­son, azért megyek. És én- velem sem érezteti senki azt, hogy cigány vagyok — magyarázza a vertbélyi asszony. Folyik tovább a vita, a beszélgetés. Még a falu, a közösség fontosabb ügyei alig kerülnek szóba. De azt már valamennyien látják, hogy nekik tovább kell fejlődniök. Munka kell, ta­nulás kell, más életmód. Nagyon dicséretes ötlet volt a nőtanácstól, hogy megrendezte a megye ci­gányasszonyainak , találko­zóját. Fehérjetakarmány kőolajból A mezőgazdasági fejlesz­tésről szóló februári párt- határozat fontos feladatok­kal bízza meg a vegyipart. Többek között azzal, hogy gondoskodjék az állatok takarmányozásához szűk-. séges fehérjepótló és ki­egészítő anyagokról. A vegyipar a mezőgazdasági szakemberek javaslatai alapján megkezdte tervei kidolgozását az állatte­nyésztés szintetikus fehér­je-, vitamin-, aminosav- és egyéb igényeinek ellátásá­ra. Foglalkozik a dologgal az országos műszaki fej­lesztési bizottság is, amely erre vonatkozólag már több tanulmányt készített. Meg­könnyíti az ipar munkáját, KGST Vegyipari Állandó Bizottsága, valamint szak­értői értekezlete a fehérje- kiegészítő anyagok gyártá­sát felosztotta a tagorszá­gok között. így nem min­det kell itthon előállítani, egy részüket készen kap­hatjuk a baráti országok­ból. Előrehaladottak a Gyógy­szeripari Kutató Intézet és az Agrártudományi Egye­tem arra vonatkozó kísér­letei, hogy kőolajból állít­sanak elő .fehérjetakar­mányt. BITUMENFÉLESÉGEK A BITUMENNEK SZÁMTALAN FELHASZN ÄLÄSI TERÜLETE VAN. A KÜLÖNBÖZŐ BITUME­NEKET FELHASZNÁLÁSI TERÜLETÜK SZERINT CSOPORTOSÍTJUK. MEG­KÜLÖNBÖZTETÜNK ÜT ÉPlTÖ, ÉPÍTŐIPARI, BRIKETTIPARI ÉS EGYÉB KÜLÖNLEGES CÉLOKRA FELHASZNÁLT BITUMENT. AZ ÉPÍTŐIPAR ARÄNYLAG SOK BITUMENT IGÉNYEL. A BITUMENNEK AZ ÉPÍTŐIPA­RI FELHASZNÄLAS SZEMPONTJÁBÓL SOK KEDVEZŐ TULAJDONSÁGA VAN A nedvesség elleni szigetelésnél a bitumen és bitumenes gyártmányok nélkülözhetetlenek. A BITUMEN UGYANIS NEMCSAK NEM ENGEDI AT A NEDVESSÉGET. I» VALÓSAGGAL TASZÍTJA MAGÁTÓL A VIZET. Aránylag alacsony fajsúlyú, tehát a súlya Emiatt világszerte. HÖALLÉKONYSAGA KIELÉGÍTŐ, KÉPLÉKENY GYAKORLATILAG SZAG­TALAN, VÍZZEL SZEMBEN ELLENÁLLÓ Családi ház építkezéseknél magánosok, a TSZ-ek a saját erőből végzett beruházásaiknál, istállók, raktáraképítkezéseinél SZINTE NÉLKÜLÖZHETETLEN A BITUMEN, MERT AZ ÉPÜLET ÉLET­TARTAMA SZOROS ÖSSZEFÜGGÉSBEN VAN A HELYESEN ÉS JÓL VÉG­ZETT SZIGETELÉSSEL. AZ ÉPÜLETEK LEGNAGYOBB ELLENSÉGE A VlZ ÉS A NEDVESSÉG, A NEDVES LAKÄS EGÉSZSÉGTELEN ÉS A BITUME­NES SZIGETELÉS ETTŐL ÓVJA, VÉDI A HAZAT. MAGYARORSZÄG RÉ­GEBBEN BITUMENBÓL IMPORTRA SZORULT, DE A NAGYLENGYEL) OLAJMEZŐ FELTÄRÄSA ÓTA MEGVÁLTOZOTT A HELYZET. A NAGY­LENGYEL! KŐOLAJ UGYANIS KITŰNŐ BITUMEN ALAPANYAG A BE­LŐLE KÉSZÍTETT BITUMENEK MINŐSÉGE A VIILÄG LEGJOBB BITU­MENJEIVEL FELVESZI A VERSENYT. Ma már a világ legkülönbözőbb tájaira exportálunk bitument. ELMONDHATJUK, HOGY A NAGYLENGYEL! BITUMEN HAZÁNK EGYIK LEGÉRTÉKESEBB ÄSVÄ NYI ANYAGA. Természetesen az export mellett a hazai fogyasztók részére is biztosítják a szükségletet. SZÉLESKÖRŰ FELHASZNALASI LEHETŐSÉGEIT AZONBAN KI KELL AK­NÁZNUNK, MERT EZ FONTOS NÉPGAZDASÁGI ÉRDEK. (—) 90 méhcsalád eladó, részle­tekben is. Dobó István Balas­sagyarmat, Rincsem puszta. 350-es zöld IZS üzemképes állapotban eladó. Pintér Jä- nos Nemti, Szabadság u 1. A Szécsényi Tangazdaság egy mezőgazdasági gépek javí­tásában jártas Diesel-motor szerelőt keres. Fizetés kollek­tív szerint. Jelentkezel- mun­kanapon a gazdaság központi irodájában jelentkezhetnek. Lakást egyelőre munkásszállá­sunkon tudunk biztósítani. Apróhirdetések Felveszünk azonnaW belépés­éé középfokú vizsgával rendel­kező gépkocsivezetőt, személy és tehergépkocsi vezetésben gyakorlattal rendelkező, zagy- vapálfalvai lakos előnyben ré­szesül. Fizetés a 103/1963 Mü. M. sz. rendelet szerint. Je­lentkezni lehet É. M. Üveg­ipari Országos Vállalat salgó­tarjáni Síküveggyár Munka­ügyi Osztályán. Felvétel ese­tín útiköltséget téritünk. Jávor telehálő, festmények góbiéin képek eladók. Salgó­tarján Damjanich ü 16. Rok­kant-telep. A Iiisterenyei Állami Gazda­ság azonnali belépéssel felvesz i hálózati villanyszerelőt, 5 eves gyakorlat szükséges, űze- és kollektív szerint. Felvesz 1 gépkocsivezetőt, legalább 5 éves gyakorlat szükséges. Fi­zetés a gazdaság bérszabályza­ta szerint. Jelentkezés a Gaz­daság központjában Kistere- nyén.

Next

/
Thumbnails
Contents