Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)
1964-06-09 / 100. szám
4 nögrad * 1964. június 9. kedd. Pedagógusok az iskolán kívüli nevelésben Osztrák kulturális küldöttség* érkezik Salgótarjánba A NEVELÉS egyre inkább társadalmi üggyé válik. Természetesen e tevékenységben fontos szerep jut & szakembereknek, a pedagógusoknak. Járásunkban — a szécsényi járásban — 25 általános iskola, egy mezőgazdasági technikum és egy a múlt évben indult gimnázium és szakközépiskola működik. Ezen intézményekben 186 pedagógus tanít, beleértve az óvónőket, illetve a képesítés nélküli nevelőket is. Legtöbbjük jelenleg igen elfoglalt ember. Sokan töltenek be társadalmi tisztséget, s az úttörőmozgalomban is tevékenykednek. Iskolán kívüli tevékenységüket is elsősorban az úttörő mozgalomban fejtik Ki Általában a csoportvezetői és rajvezetői tisztségeket látják el. Bátran elmondhatjuk, hogy járásunkban az úttörőmozgalom és az iskolai munka kölcsönhatása mind az úttörőcsapatokra, mind az iskolákra nézve kedvező. Különösen jó munka folyik Nógrádszakál, Nagy- lóc. Rimóc és Nógrádsipek községekben. A csapatvezetők tevékenységéből különösen kiemelkedik Demus Gyula. Rács Katalin. Horváth Sándorné, és Szekré nvesi Mária munkája. Elismeréssel szólhatunk azokról a pedagógusokról is. akik a községekben a művelődési házak vezetését, vagy műkedvelő művészeti csoportok irányítását, látják el. A KISZ járási bizottsága és az alapszervezetek tőlük evenként főleg a kulturális szemle megrendezéseiében várnak segítséget BIZOTTSÁGUNK egyik legfontosabb feladata a KISZ korosztályú fiatalok ideológiai, erkölcsi és politikai nevelése. A tizennégy-tizenhat éves fiatalok körében e célt mindenekelőtt a KISZ-oktatás szolgálja. A különböző oktatási formák vezetése mind több felkészültséget követel. Játékos módszertani elemeket kell összekapcsolni komoly tartalommal, éppen ezért sok esetben pedagógusokat kell felkérnünk a propagandista tisztség betöltésére. Ez oktatási évben 17 pedagógus propagandista vezetett valamilyen oktatási formát. Melega Ernő ludányhalá- szi pedagógus munkája külön szót érdemel. Az oktatás beindulása után bizony kissé magára maradt. A község vezetői sem adták meg a kellő segítséget, a szervezés gyengült, a hallgatók száma csökkent. Az idős, de a fiatalokat szerető propagandista a járási bizottságtól kért ekkor segítséget. Beszélgettünk a község vezetőivel. Segített a művelődésügyi osztály és a ludányhalászi tantestület is. Ezután minden előadáson résztvett legalább három pedagógus, nőtt a hallgatók száma, sikeresebbé váltak az előadások, eredményesebbé a viták. SZERETNÉNK, ha a ludányhalászi példa másutt is hatna. Szeretnénk, ha minden község minden tantestületéről a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozhatnánk. Hisz az iskolán kívüli nevelésben nagy feladat vár a pedagógusokra. Virág József a KISZ szécsényi járási bizottságának nevelési felelőse Salgótarján nyári kulturális programjában kiemelkedő érdekességé eseményre számíthatunk június első felében. Június 12-én Magyarországra, illetve Salgótarjánba érkezik a kőnigsbergi vasművek szakszervezetének 70 tagú fúvószenekara és kultúrküldöttsége s az Acélárugyár vendégeként öt napot tölt körünkben. A kőnigsbergieket Kovács József, az acélárugyári művelődési ház igazgatója fogadja a határon s kalauzolja Salgótarjánba, ahol a vendégzenekar június 13-án délelőtt 11 óraPárizsban június 2-án nyitják meg a Galerie de Elysée-ben az év „legnakor térzenével köszönti a várost. Délután 2 órakor az üzem főkapujánál külön az acélárugyáriaknak kedveskednek zenével a vendégek, este 7 órakor pedig a Zója-ligetben a königsbergiek és az acélárugyáriak nagyszabású közös hangversenyére kerül sor. A vendégek ötnapos itt- tartózkodásuk során hangversenyeznek a galyatetői üdülő vendéginek. ellátogatnak a Mátra-vidék legszebb helyeire, megtekintik Budapest nevezetességeit és tanulmányozzák a salgótarjáni üzmek életét. gyobb kiállítását”, amelyen mindössze hét képet mutatnak be: Cézanne, Gauguin. Van Gogh, Bonnard. Valminck, Soutine és Derain festményeit. Értéküket több mint egy milliárd régi frankra becsülik. A kiállító Alex Maguy nem „közönséges képkereskedő”: a háború előtt szabó volt, de 17 éves kora óta szenvedélyesen gyűjti a festményeket. Első Soutine-képét 1945- ben 45 ezer frankért adta el egy képcsarnoknak, amely néhány évvel később 7 millióért sem volt hajlandó neki visszadni. Ez elég biztató kezdet volt. A kiállításon bemutatásra kerülő Héo remekmű közül csak négyet szánnak eladásra, de Alex Maguy nem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy mind a hetet bemutassa a nagyié zönségnek. Hét kép, amelyet még nem látott a világ _ c.' t M1K1TOB Első fejezet VIHAR — EGYELŐRE EGY POHÁR VÍZBEN alszanak. Szinte élettelenek. Hiába, munkahelyek, nem lakóházak. Csak a Televízió Központ kivétel. Itt ebben az időben is folyik a munka. Erről árulkodnak a kivilágított ablakok is. Egy első emeleti kis szobában nagyot ásított az ügyeletes, és kényelmesebben dőlt hátra a székén. .. Csendesnek, nyugalmasnak Ígérkezik/ ez a mai este. A mezőgazdász baj nélkül lement, és most a filmközvetítés is zavartalanul folyik. Igaz, kicsit Megfigyelték, mennyire niás egy-egy városrész hangulata a nap különböző időszakában? Álljanak meg egyszer például a Szabadságtéren, ilyenkor kora őszi nap délutánján, mint amilyen a mai. A parkokban néhány áramvonalas gyermekkbcsi, meleg mackóba bújtatott, hancúrozó apróságok, a padokon kismamák és nagymamák. Négy óra múlt pár perccel. A hivatalokban véget ért a munka, ember-áradat önti el a teret. Van, aki hazafelé igyekszik, mások a gyerekért a napközibe, vagy bevásárolni az üzletekbe, vagy a fodrászhoz. Ezren ezer felé. Az úttest autókkal teli. Sűrű egymásutánban degeszre tömött tizenötős autóbuszok totyognak az egyik oldalon a Szemere utca, az átellenes oldalon a Kossuth Lajos utca irányába. Nyüzsgő, zsibongó, lüktető itt most az élet. Búcsúzóul rögzítsék magukban ezt a pillanatfelvételt, aztán térjenek visz- sza kilenc óra tájban, és vessék össze fényképüket a mostani látnivalóval. Néptelen, kihalt a hatalmas tér. A higanygőz lámpák fénye nem oldja fel, csak sárga körökkel pettyezi a sötétséget. Mintegy véletlenül, befut egy kedvetlen, fáradt autóbusz, szusszan picit, aztán éppoly üresen, amiként jött, tovább áll. Az impozáns épületek dermed t-komoran öreg, és unalmas ez a „Szivek a viharban”, de úgy látszik, a nézők lassan beletörődnek a meg- változhatatianba.. . Helyesen teszik...Ha nincs ínyükre a műsor, legfeljebb kikap, csolják a készüléket. Lefekszenek szépen. Az nagyon egészséges dolog. Aludni... alukálni... szundizni. . szundikálni. .. haj- csizni... hajcsikálni... Dúdolgatás közben elbóbiskolt. Szemhéjai még megrebbentek néhányszor, aztán tartósabban is lezárultak. Megesett ez már mással is... Éktelen lármára ébredt. Csörgött, csörömpölt, csilingelt mind a három városi telefon. Mielőtt a legközelebbi hallgatót füléhez emelte volna, gyorsan az ellenőrző képernyőre tekintett. Semmi különös... A lány és szerelmese, egymást gyöngéden átölelve, éppen nekiindult a horizontnak. Távolodó alakjuk egyre kisebbedik... Ez már a finálé.. . De mi történhetett közben? Filmszakadás? Vagy kétszer pergették ugyanazt a jelenetet? Ismét olvashatatlanok voltak a. feliratok? Mindjárt kiderül. — Halló. .. igen... Hogyan ... Mikor?... Ne tessék tréfálni, kérem... Hihetetlen!. .. Az egész család látta?... Utána nézünk. .. Köszönöm... A viszontlátásra. — Ez teljesen bezsongott — dörmögte, és már hallózott is a másik kagylóba: — .. .Jó estét kivánok... ön is?... Igen... Biztos, hogy nem szellemkép, vagy egyéb torzulás?... Hogyne, feltétlenül kivizsgáljuk ... Minden jót. — Várj sorodra! — nézett dühösén az első készülékre, amelyik újra csengetett. A harmadik után nyúlt, homlokát apró izzadság cseppek verték ki. — Halló, itt a központi ügyelet... Kérem, gorombáskodással nem jutunk semmire... Itt például normálisan befejeződött. — Hogyan?. . . Az volt a vége, hogy a lány és a fiú megindul az országúton. . . Igen. .. Fix, hogy egymásé lettek... Nem, azt spéciéi nem mutatták... Boldog vagyok, hogy sikerült megnyugtatnom, kedves asszonyom. . . Nem tesz semmit, máskor is szívesen. Most már ügyet sem vetett az együttes erővel újfent felcserrenő masinákra, hanem a házi készüléken izgatottan hívta a lebonyolítási osztály vezetőjét. — Mondd, Ferikém, valami (zűr volt a film közben?. .. Szünet nélkül futnak be a reklamációk! Azt állítják, hogy a vége előtt megszakadt a történet, és kéit-három percig egy hálószobát láttak... Há-ló-szo- bát!... Egy kövér férfi enyelgett egy láthatatlan nővel... Igen, ezt mondták. .. Kövér férfi, láthatatlan nő... Már megbocsáss, szolgálatban én soha nem iszom... Nem, a telefonálók sem voltak berúgva. .. Szervezett beugratás? Látod, erre nem gondoltam... Rendben van, majd érdeklődöm a nevük és a lakáscímük iránt... Világos.. i Jó, majd referálok. A Jelenkor júniusi száma Színes és változatos tartalommal jelent meg a Jelenkor című irodalmi és művészeti folyóirat legújabb száma. A folyóirat — többek között — Csorba Győző, Vészi Endre. Rákos Sándor, Takács Gyula és Vidor Miklós verseit közli. Olvasmányos és érdekes novellával Thiery Árpád, Granasztói Pál és Kampis Péter jelentkezik. Lemle Géza egy dunántúli termelőszövetkezet történetét írta meg. Bakó József hagyatékából egy dokumentum értékű riportot publikál a folyóirat. Változatos a folyóirat Jegyzet rovata is. Itt Lengyel József írását találjuk' az „őszinteség lépcsői” címmel, valamint Illés Endre Kellér Andorról írt arcképvázlata, Várkonyi Nagv Béla „Költészet és fiatalság” című jegyzete kapott helyet. A Művészet rovatban Shakespeare négyszázados évfordulójára írt cikket, a Royal Shakespeare Com,pany budapesti vendégszerepléséről szóló beszámolót, Sartre két drámájának elemzését, valamint a Pécsi Balett legújabb produkcióiról szóló kritikát Időzöl a Jelenkor. A folyóirat legújabb számát Ferenczy Béni, Kühnel- Szabó József és Keserű Ilona rajzai díszítik. A szerkesztőség bejelenti, hogy a folyóirat júliusban — a tavalyihoz hasonlóan — balatoni különszámot ad ki. Falusi gimnáziumok Kedves olvasó, légy szíves jöjj most velem és1 együttesen kopogtassunk be a néhai való tisztes és nagyszerű egri remetéhez, Gárdonyi Gézához, a hajdani néptanítóhoz, aki végül az egész nemzet nagv tanítója lett. Kérdezzük ■ meg az preg urat. vagv . még inkább velünk levő V szellemét, mit szól ahhoz a X hirhez, hogy országszerte. I ha még nem mindenütt, de már sok magyar faluban: gimnáziumok épülnek? Gárdonyi, a titkok titkainak ismerője, nyilván letenné hosszúszárú pipáját és álmodó, átható, mindent látó szemével ránknézne és í azt mondaná: „Tudtam. V Bíztam én mindig a mi né- l pünkben. Azért írtam le ? olv nagv szeretettel Az én o falum minden egyes sorá- X ban a tisztességet, az alko- \ tásvágyat és a Pöhölvék V könnyeiben csillogó jövőt.” 0 így szólna. Mi pedig rábó- j lintanánk. ö Az egy szobából álló és | az egy szobában hat osz- í tálynyi egybezsúfolt kis- X diáksereg iskolája végkéo- pen álomköddé foszlik. El- X száll a szomorú mesékkel, í szürke pára lesz belőle X a múlt egének legsötétebb 0 peremén. És az élet napjá- $ ból, vagy ha úgy jobban I tetszik: a felszabadult népi alkotóerő nagy fényességeiből — falusi gimnáziumok nőnek ki az új kultúrából. Bizony, izgalmasabb mese ez, mint az, amit Aladdin gyerek élt át a nagy varázslóval. Izgalmasabb mert azt a mesét csak álmodták, de ezt — élik __. ( folytatjuk)
