Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)
1964-06-07 / 99. szám
NŐQEÁD 1964. Június 7, víí. TUDOMÁNY - TECHNIKA - TUDOMÁNY - TECHNIK cA HLD ej a (Aldi élet titka irts: V, Fesseokov, szovjet akadémikus A FÖLD és a Vénusz annyira szomszédos egymással, hogy az ember azt •árná: ez a két bolygó ha- onlít a legjobban egymásba. Am a Föld és a Vénusz fizikai sajátosságai endkívüli módon eltérnek gymástól. Vajon miért? •s miért van az, hogy olygónkon tengerek és •eánok képződtek, hogy asodlagos légkör jelent leg, végül pedig kialakult z élet, míg a Vénuszon -indez másként van? zekre a kérdésekre vála- zolt V. Feszenkov szovjet • kadémikus, akinek írását íz APN sajtóügynökség bo- 'sátotta rendelkezésünkre. Nemrég megállapították, - ogy a Vénusz felszínének •ömérséklete mintegy 300 Celsius fok. A kutatókat 'eljesen váratlanul érte, hogy a hőmérséklet azonos i bolygónak mind a Nap •Ital megvilágított, mind pedig árnyékban lévő ol- ialán. Ennek a jelenség- ►>.*•% csak az lehet a magya- ■:-ísata, hogy a bolygót valami belülről hevíti, vagy vedig a felületén rendkívül ntenzív a légtömegek i ramlása. Gondoljuk csak meg, hogy ez a 300 Celsius fok olyan hőmérséklet, amelyen könnyen olvad az ólom. Nyilvánvaló, hogy ez a magas hőfok kizárja bármiféle szerves élet lehetőségét. Műszerekkel megállapítást nyert, hogy a Földdel ellentétben a Vénusznak nincs mágneses tere, amely a cseppfolyós állapotú központi, magmával kapcsolatos. Másfelől, az az úgynevezett napszél, amely az ionizált részecskéket hordja,- a Vénusz körzetében nem változik. De nem változik a Vénusz körzetében a kozmikus sugárzás intenzitása sem. E rejtélyes bolygó körül nem lehet fellelni olyan porfelhőnek még a legcsekélyebb nyomát sem, amely legalább távolról emlékeztetne a Földünk körüli kozmikus porfelhőre. A Vénusz tömegénél és helyzeténél fogva a naprendszer bolygói közül a leginkább hasonlít^a Földre. Miért, hogy ez a bolygó, amely a Földdel egy- időben, azonos anyagfelhőből képződött, mégis any- nyira különbözik a mi égitestünktől, hogy nincsen rajta élet7 A Vénusznak soha nem volt holdja, nem úgy, mint a Földnek. Márpedig bármilyen különösen hangzik is, éppen a Holddal kapcsolatos, hogy Földünkön megjelent a szerves élet. G VERMEK- FEJTÖR VÍZSZINTES: 1. Mennyegző. 4. Csacsi-nyilatkozat. 5. Nagy Britannia betűjele, gépkocsikon. 5. Világtalan. 8. Maró anyag. 0. Azonos mássalhangzók- 11. Leányka-név. . 5. Nem igazi. 16. Aranka. . 7. Gyarapszik. .8. Juttat. 20. 099 római számmal. 21. Való. 2'f. Tudományos társaság rövidítése. 24. Kecsesség. FÜGGŐLEGES: 1. Pihenés ideje. 2. Sporteszköz. 3. Adriai-tengeri város. 6. Vendéglátó vállalat. 7. Elem. 9. Határozott névelő. 11. Pest megyei község 12. A nátrium vegyjele. 13. Előkelő. 14. Férfi név. 19. Csökönyösség. 21 Vissza: te és ó. ' 22. Kettős mássalhangzó A HOLD biztosította, hogy Földünk az eredeti anyaghalmaz gyors forrása ellenére is stabil maradjon. Enélkül bolygónk nem alakulhatott volna szilárd és egységes tömeggé, amelynek felületén a nehézkedési erő számottevően meghaladja a centrifugális erőt. Földünknek létezésének első időszakában négy-öt órás volt a tengely körüli forgásideje. Később éppen a Hold hatására a földi napok hossza fokozatosan mind nagyobb lett. A Hold eltávolodott Földünktől, s napjainkban is tovább távolodik, amit közvetlen csillagászati megfigyelések bizonyítanak. Ezeket a megállapításokat nemrégben igazolták a koráll mikrostruktúrájá- nak elemzései is. A koráitok mikrostruktúrája ugyanis, akárcsak a fák /évgyűrűje, lehetőséget nyújt arra, hogy nyomon kövessük rajtuk a földi napok hosszának törvényszerűségeit. Az elemzések során kitűnt, hogy a kaem- brium idején egy év több mint négyszáz napig tartott. Ebből viszont az következik, hogy egy-eqy nap csupán mintegy húsz óra volt. A Vénuszon azonban egészen másként alakult a helyzet. Miután ennek a bolygónak soha nem volt holdja, forgási időtartama mindig igen nagy volt. Ma megállapított tény, hogy napjainkban a Vénusz tengelykörüli forgási időtartama száz földi napéval egyenlő. Tehát a Vénusz sokkal lassabban forog, mint a Föld. Ez döntő különbség a két bolygó között, ami keletkezésük körülményeivel függ össze Ezeknek a körülményeknek az elemzése révén fogalmat alkothatunk arról, hogy ezek a viszonyok hogyan hatottak a bolygók fejlődésének más elemeire. NAPJAINKBAN a koz- mogóniának bizonyítékok állnak rendelkezésére, hogy a naprendszer bolygóinak és magának a Napnak keletkezési folyamata meglehetősen gyorsan ment végbe. Feltételezhető, hogy azok a részecskék, amelyek végül a Vénuszt alkották, körpályán mozogtak. Ezek a részecskék csekély viszonylagos sebességgel és még csekélyebb pályamozgási energiaveszteséggel egyesültek, Az eredmény: meglehetősen hideg bolygótömeg képződött, amelynek forgási nyomatéka igen csekély. A későbbiek során azonban a rádióaktív bomlás hatása következtében a Vénusz felmelegedett, sőt ebben a Földet is túlszárnyalta. Nézzük meg mi történt a Föld esetében? A bolygó kialakulása előtti idő-, bői származó pór- és gázfelhő tömörülések minden bizonnyal nyújtott ellipszis pályán mozogtak eredetileg, s így számottevő szögben és nagy viszonylagos sebességgel találkoztak egymással. Ez tehát már a kezdet kezdetén odavezetett. hogy a jövendő Föld egész tömege erősen felmelegedett. De ugyanez okból a Föld forgása már eredetileg is gyors volt. A két bolygó további fejlődése eltérő módon ment végbe. Földünk, miután jelentősen felheviiltj hamarosan elvesztette eredeti légkörét. Később azonban másodlagos légkört képezett, amelyben nagymennyiségű vízpára volt. A nehéz elemekből alakult ki a Föld központi magja. A könnyebb szilikátok és a velük lekötött rádió- aktív elemek a külső rétegekbe kerültek. Az eredeti felhevülés után a Föld lehűlt és egymilliárd év múlva már szilárd kéreg képződhetett rajta. NEM ÍGY * VÉNUSZ. Ez a bolygó eredetileg hideg testként képződött, nem veszítette el eredeti légkörét, tehát másodlagos légkör sem képződhetet rajta, vízpárákkal, mint a Föld esetében. Feltételezhető, hogy a Vénxísz rádióaktív elemei ezért továbbra is egyenletesen maradtak elosztva a bolygó egész tömegében. Ennek következtében az anyagában végbemenő rádióaktív bomlás odavezetett, hogy a Vénusz sokkal jobban felmelegedett, mint a Föld. A Vénusz felszíni rétegei szárazak és élettelenek maradtak. Ezek a rétegek igen nagy hőfokra melegedtek fel, függetlenül a Nap melegétől. Ezt bizonyítják a legújabb asztrofizikai kutatások is. A raktári anyagmozgatás gépesítése A gépi emelőberendezés a nehéz fizikai munkát igénylő raktári anyagmozgatást könnyíti és gyorsítja meg. Működése a következő: a hosszanti irányban folyosó- szérűén elhelyezett állványok tetejére erősített sínpályán kisméretű daruhíd flexibilis gumikabel kapja. Az emelőberendezés célszerű kihasználása érdekében szükséges a már világviszonylatban is jól bevált, meghatározott men.v- nyiségű anyag befogadására alkalmas rakládák vagy raklapok elkészítése. mozog. A daruhídra, a folyosó irányára merőlegesen, á padozatig lenyúló emelő oszlopot szereltek, melyen az emelőkocsi felle mozgatható. Az emelőoszlop az emelő villával együtt körbe forgatható. Az emelőkocsira helyezték el a működtető elektromotort, amely csorlőn keresztül drótkötéllel emeli, vagy süllyeszti a terhet, A kapcsolótáblát az ewielő oszlopra szerelték. A motor az elektromos energiát Az újítás lehetővé teszi a raktárban dolgozók létszámának minimálisra való csökkentését. Az émber: munkaerő gépierpve! való helyettesítését. A raktári alapterület maximális kihasználását. Az esetleges új raktár építésénél az építkezési költségek jelentős csökkentését, mivel kisebb alapterületű raktár szüksges azonos vagy nagyobb mennyiségű raktározandó anyag esetében is. A SEBRE IS ÍR A VITAMIN Különféle állatkísérletek során kimutatták, hogy a szervezet aszkorbinsav, C vitamin tartalma rendkívüli mértékben befolyásolja a szövetek regenerálódás! folyamatát. Ha a szervezetben kevés a C-vitamin, a regenerálódás lelassul. A szervezetben a hormonok hatására végbemenő bonyolult folyamatok egyik fontos szereplője az aszkorbinsav. A szövetek aszkorbinsav tartalma azonban a külső körülmények, behatások nyomán számottevően ingadozik. , A tudósok azt is megvizsgálták, hogy milyen Ösz- szefüggés van a szervezet aszkorbinsav koncentrációja és a sebek gyógyulása között. Kitűnt, hogy ha a szövetekben a szokásosnál több aszkorbinsav van, a sejtek rohamos növekedésnek indulnak és az egészséges sejtek mintegy benépesítik a sérülés helyét, úgy, hogv a seb gyorsan beheged. KÉP, SZÖVEG NÉLKÜL f.T. Klopicki) rajza)
