Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-07 / 99. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MOZDULJON MEG AZ EGESZ FALU Gyakran elmondtuk az utóbbi években és nem is ok nélkül, hogy az ara­tás, cséplés, begyűjtés már megközelítőleg sem kíván olyan erőfeszítést, mint még tíz esztendővel ezelőtt is, amikor a falu apraja- nagyja azon fáradozott, hogy megmentse a verej­tékkel megtermelt kenyér- nekvalót A kézikaszák elől nagyteljesítményű gé­pek hódították el a terüle­tet s az idén már ott tar­tunk, hogy a kalászosok csaknem nyolcvan százalé­kát megyénkben is gépek aratják- Tovább hódít a kombájn is, amit szemlél­tetően bizonyít gépállomá­saink terve: megyénkben huszonegyezer holdon akar­ják arató-cséplőgépekkel betakarítani a gabonát. Mindez azonban nem je­lenti azt, hogy a kenyér­kérdés, így az aratás és betakarítás már nem az egész falu ügye. Az idén pedig különösen mindany- nytunkat érintő társadalmi megmozdulássá válik. Szö­vetkezeteink, állami gazda­ságaink, gépállomásaink, de a mezőgazdaság minden munkása egy kicsit tekin- télyi kérdést csinál abból, hogy sikerüljön felülkere­kedni a tavalyi hibákon és bebizonyítsuk, hogy össze­fogással és szakszerű mun­kával meg tudjuk oldani az ország kenyér ellátását, anélkül, hogy drága im­portbúzát kellene vásárol­ni. Tetézi gondjainkat, hogy az idén nagyobb területen vetettek kenyérgabonát Nógrád megyében is, és a terméskilátások mindenütt jobbak az előző évek ter­mésátlagánál és ha az idő­járás bele nem szól ter­veinkbe, az idén mennyi­ségileg is sokkal több bú­zát és rozsot kell betaka­rítani. De nemcsak a szem, hanem a szalma is több­nek ígérkezik. Azonkívül a tavalyi fogyatékosságok is arra intenek bennünket, hogy gyorsabb munkára készüljünk fel, augusztus 20-ig minden körülmények között végezzünk a csép- léssel is. Márpedig ez ak­kor sem lesz könnyű do­log, ha az időjárás kedvez a rendszeres, folyamatos munkának. Az aratás idő­szaka tehát azt kívánja, hogy adjuk össze erőin­ket és mozduljon meg az egész falu a kenyérgabona termés veszteségmentes be­takarításáért. Megyénkben már nem egyszer bebizonyították a mezőgazdaság dolgozói, hogy van erejük és képes­ségük a rendkívüli, nagy feladatok megoldására. Az őszi szárítás-vetés időszaka, a kenyérgabonaterületek tervszerű és szakszerű vegyszerezése, a tavaszi ve­tések jó elvégzése mind eit bizonyítja. Számos pél­dát ragadhatnánk ki nap­jainkból is, amikor szinte az egész falu megmozdul a termelőszövetkezetek egy- egy fontos, időszerű, ha­laszthatatlanul fontos mun­kájának elvégzésére. Va- nyarcon a héten asszonyok és férfiak sokasága szed­te a zöldhagymát, Palotá­son a koratavaszi zöldbor­só szedése szinte népünne­pélynek számít, olyan nagy tömegek mozognak a szö­vetkezet kétszázholdnyi borsótábláin. A kapálás, sarábolás, egyelés munkáit a legtöbb szövetkezetben késedelem nélkül végezték el. Gondosan és időben végzik el szövetkezeteink­ben a lucerna, a vörösiie- re és a réti széna betaka­rítását is, Egyházasdenge- legen a község felnőtt la­kosságának nagy része ki­vonult a boglyázáshoz. és hat szekér, három pótko­csis vontató hordta az ér­tékes szénát a tsz-major szérűjére. Egyelőre van még idő ahhoz, hogy az aratásra min­den mezőgazdasági üzem idejében megtegye az elő­készületeket, hogy szerve­zetten végezzék majd az augusztus 20-ig terjedő időszak tennivalóit A he­lyes munkaszervezéshez tartozik, hogy idejében" ki­jelöljék a kombájnok, ara­tógépek munkahelyét és a kézzel aratandó területre megszervezzék az aratópá­rokat, de tartalékról is gondoskodjanak, mert a legjobb gépjavító szolgálat mellett is előfordulhat, hogy helyenként a kézi­kaszáknak is be kell segí­teniük. Tudvalevő, hogy kombájnnal a gabonát a teljes érés kezdetén lehet aratni, kézikaszával és ara­tógéppel pedig a viaszérés állapotában aratható a bú­za. A kézi kaszálásra kije­lölt területen tehát már a viaszérés idején meg kell kezdeni a munkát és nem szabad a gépekhez, főleg a kombájnhoz igazodni, er­re ugyanis tavaly me­gyénkben is akadt példa. A felkészüléshez tartozik azonban az is, amit egyes helyeken szeretnek mellé­kes feladatként kezelni, bár jelentősége egyenran­gú a felkészülés többi munkájával: az aratás, cséplés, begyűjtés munká­sairól való gondoskodás. Oldják meg a meleg étellel történő ellátást és a mozgóboltok árusad ne a számukra kifizetődőbb szeszesitalokból, hanem a több helyet elfoglaló, ol­csóbb frissítőkből vigyenek ki többet. Az ősszel a termelőszö­vetkezeti tagok, gépállo­mási és állami gazdasági dolgozók áldozatos, szor­gos munkával megvetették a jó termés ágyát Nem engedhetjük meg, hogy egy év munkájából felkészület­lenség és mulasztások .mi­att bármennyi is kárba- vesszen. L. Gy. Akéthónaposjubileum Kevesebb indokot, több szenet Balázs Béla emlékezete Ipari fórum Családi kör A Salgótarjáni Bányagép gyárban naponta ezer darab bánya-béléslemez készül (Fotó: Koppány) Együttes ülés Galyatetőn: Mérlegen a képviselői munka Á pedagógusokat köszöntik a Nógrád- és Heves megyei képviselők Egy kis országgyűlés! — így jellemezték a Nóg­rád és Heves megyei kép­viselőcsoport szombati Időben végezni a mezőgazdasági építkezésekkel Sürgős a magtárak és a dohány­pajták elkészítése hánypajták építését. Most az építési anyagokat úgy csoportosítják, hogy a sür­gősebb munkáknál lehető­leg ne legyen hiány. Ebben a munkában is a rétsági építő brigád tűnt ki. Öt dohánypajtát kel­lett felépíteniük, ame­lyekből négy már át­adás előtt áll az ötö­dik pedig két hét múl­va elkészül. A bujáki építőbrigádnak legnagyobb a feladata. Tjz dohánypajtát kell a kitű­zött határidőre elkészíteni­ük. Három pajta építésé­hez még hozzá nem kezd­tek. A termelőszövetkezeti gazdaságok jó munkájának fontos feltétele, hegy megfelelő gazdasági épüle­te, — istállók, magtárak, pajták — rendelkezésre áll­janak. Eddig legfontosabb feladatnak tekintették an­nak a negyven darab szá­rítónak az elkészítését, amelynek a most levágott pillangósokat hideglevegős módszerrel szárítják. A szénaszárítók elkészí­tése után most minden erőt a magtárak és a do­hánypajták elkészítésére fordítanak. öt termelőszövetkezet­ben építenek magtárt, 160 vagon gabona tá­rolására» Érsekvadkerten, Ecsegen, Bánkon, Sóshartyánban és Litkén. Az eddig elvégzett munkákból arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a műsza­ki átadásra július első fe­lében kerül sor. Az idő nagyon sürgeti a dohánypajták építésének a meggyorsítását is. Hat hét múlva meg­kezdik a dohány töré­sét és akkorra a 30 do­hánypajtának el kell készülni, hogy a 300 katasztrális hold dohánytermését tárolni tudják. A dohánypajtákból eddi!» 23 már olvan stádi­umban van, hogy rövidebb időn belül műszaki átadás­ra kerülhet. Hét építésé­hez azonban még hozzá sem fogtak. A munkát az anyaghi­ány gátolja és nem utolsó sorban az, hogy a szerfaki termelésre kijelölt termelőszövet­kezetek, mint például a nagybátonyi, a szer­ződésben vállalt fa- kitermelési kötelezett­ségét nem teljesítette. A kitermelt fa minősége is rossz és ez lassítja a do­együttes ülését, amelyet a galyatetői SZOT-üdülő ol­vasótermében tartottak. A vendéglátók nevében előbb Barta András, a He­ves megyei, majd Czottner Sándor, a Nógrád megyei képviselőcsoport elnöke foglalta össze az egyéves munka tapasztalatait. Szakasits Árpád Heves megyei képviselő a Magyar Űjságírók Szövetségének elnöke javaslatára mindkét képviselőcsoport, amellett foglalt állást, hogy a kép­viselők rendszeresen tájé­koztassák a Hazafias Nép­front migyei titkárságát az általuk elvégzett, vagy esetleg elmaradt feladatok­ról. A két képviselőcsoport első együttes ülésének je­lentőségét méltatta, és a két szomszéd megye közös mezőgazdasági problémái­nak, mint a domb és hegy­háti gazdálkodást súlyo­san érintő talajerózió elhá­rításának együttes megol­dása lehetőségét vetette fel Jakab Sándor képvise­lő, a Nógrád megyei párt­bizottság első titkára. Mint mondotta, a Mátra-vi- déki üdülők és. a dél-nóg­rádi tájegység regionális vízrendezésének megoldási problémái is a két kép­viselőcsoport egy későbbi együttes ülése elé kíván­koznak. A két megye 21 képvi­selője amellett foglalt ál­lást, hogy a mostanihoz hasonló együttes ülések hasznosak és a jövőben több. a két megyét érintő közös problémát tűznek üléseik napirendjére. Ja­kab Sándor javaslatára a képviselőcsoportok úgy ha­tároztak, hogy a pedago- gusnap alkalmából áldoza­tos és nagy fáradsággal, felelősséggel végzett neve­lő-oktató munkásságukért köszöntik Nógrád- és He­ves megye sokszáz pedagó­gusát: az óvodák, általá­nos és középiskolák,, továb­bá az Egri Tanárképző Fő­iskola nevelőit. Az ülés második napi­rendjén Czottner Sándor képviselő a képviselőcso­portok elnökeinek buda­pesti értekezletéről tájé- 'koztatta képviselőtársait. B E Ünnepség a Pedagógus Nap alkalmából Kitüntetések, jutalmazások Salgótarjánban Tegnap délelőtt tartották meg Salgótarjánban. a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa helyiségében a 13. Pedagógus Nap megyei ün­nepségét. Az ünnepségen N'ádasdy András, az SZMT megyei vezető titkára üd­vözölte a megjelenteket, majd Juhász Béla, a Pe­dagógus Szakszervezet me­gyei bizottságának titkára mondott köszöntőt. Az ün­nepi beszéd után kitüntet­ték, illetve megjutalmazták megyénk kiváló pedagógu­sait. A kitüntetéseket, ju­talmakat Géczi János, a megyei Tanács VB. elnök­helyettese* adta át. Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést kap­ták: Mátyás József, rétsági járási tanulmányi felügye­lő, Jászberényi Frigyes, a karancslapujtőí általános iskola igazgatója, Leszen­szky Lászióné, a pásztói ál­talános iskola igazgató-he­lyettese, Pál Sándor, a zagyvapálfalvi általános is­kola tanára és Kollárovits Lászióné, a balassagyarma­ti Petőfi általános iskola igazgató-helyettese. Dicsérő Bklevelet kapott Herold László, a salgótar­jáni Madách Gimnázium igazgatója. Kiváló Dolgozó kitüntetéssel jutalmazták Káka Miklósnét, a salgó­tarjáni Furák Teréz kollé­gium alkalmazottját. A központi pedagógusna­pi ünnepségen Budapesten Kiváló Tanár kitüntetést kapott Alaxay Béla Nógrád megyei szakfelügyelő. A Megyei Tanács Műve­lődésügyi Osztálya, a Pe­dagógus Szakszervezet me­gyei bizottsága által hir­detett 1963—1964. évi pe­dagógiai pályázat helye­zettjei: Első helyezést Túrái Fe­renc, mérnök-tanár, a Sal­gótarjáni Gépipari Techni­kum tanára nyerte, a „Ne­velés tervezésének vizsgá­lata a műszaki oktatás tük­rében” című munkájával. Kéthetes szovjetunióbeli utazást nyert. * A második helyezést meg­osztották Hódi Mihály, a salgótarjáni Rákóczi úti iskola tanára és Kovalcsik András, a balassagyarmati Balassi Gimnázium tanára között. A harmadik helye­zést Kondacs Jánosné, a salgótarjáni baglvasaljai iskola nevelője nyerte. Ezután Kaszás Ambrus megyei úttörő-titkár adott át a kiváló KISZ és úttörő munkát végző nevelőknek kitüntetéseket.

Next

/
Thumbnails
Contents