Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)
1964-06-05 / 97. szám
1*84. Június 5. péntek «N 0GRÄD 5 Tsz-tanácsadó i A szellőztetéses széhaszárító üzemeltetéséről Mégis tizennyolc lakás épül - olcsón Kinek használt a romhányi presztízs-háború ? A jóminőségű szénaké- szités alapfeltétele, hogy a takarmányt fiatalon, még zöldbimbós állapotban kaszálják le a gépek, a termelőszövetkezeti tagok. A korai kaszálás előnye, hogy jól szervezett, gyors betakarítással tápanyagban és vitaminban gazdag, kevés nyersrosttartalmú szénát nyerhetünk. A sarju gyorsan fejlődik, s még az aratás előtt befejezhetjük ' a második kaszálásu lucerna betakarítását is. Kedvező első kaszálás idején általában a rend sodrást követő napon, ha a harmat már felszáradt, hordjuk a takarmányt a szárítóra. Ekkor a takarmány már fonnyadt, de nem száraz, levelei nem peregnek. Az előfonnyasztás álta- ládban egy-két napig tart, de rossz idő esetén tovább is elhúzódhat. A lekaszált ta- takarmányt általában hatvan százalékos víztartalommal, kedvező időjárás esetén aznap este amikor kaszáltak, vagy másnap, ha a harmat már felszállt, szabad rendsodrózni. Nedves, átázott vagy harmatos takarmányt ne hordjunk be, mert igy sok felesleges vizet viszünk a kazalba, ez pedig egyenlőtlen száradást eredményez. Az a leghelyesebb ha a szénaszáritóra 40-45 százalékos víztartalmú, fonnyasztott takarmány kerül. Rakodásnál a kazlat ne nagyon tapossuk. Tömődött foltok ne keletkezzenek, mert azt a levegő kikerüli, nehezen szárad. Az ilyen foltok helyén a legtöbbször bemelegszik a széna, ezért helyes, ha az elevátor leraA SALGÖTARJÄNI járás termelőszövetkezeteiben nagy gondot fordítanak a jó minőségű és megfelelő mennyiségű szarvas- marha állomány kialakítására. A termelőszövetkezetek az idén már ennek megfelelően alakították a takarmány termelési tervüket is. A járás területén a szarvasmarha-állomány meghaladja a kétezret. Ez a szám a múltévinél 1,5 százalékkal magasabb. Ebből a termelőszövetkezetek 4055 szarvasmarhát tartanak számon, s többi a háztáji gazdaságokban van. Már maga az is figyelemreméltó, hogy a háztáji gazdaságokban háromezernél több szarvasmarha van. Néhány évvel ezelőtt a háztáji gazdaságok egymásután eladták az állatokat, ma pedig aktív szarvasmarha-tenyésztők, és a borjúkat a termelőszövetkezetnek adják el. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a tsz-gazdaságokban az idén három százalékkal emelkedett a szarvasmarhaállomány. Emellett a tsz- ek természetesen tehenet is vásárolnak. Ebben az évben már 99 szarvasmarha került vásárlás útján a termelőszövetkezetek istállóiba. Somoskőújfaluban, ahol a tejtermelés mindig jelentős volt, 16 tehenet vásároltak. Nagy gondot fordítanak kó helyet az egyik dugónál jelöljük ki, hogy ezek a tömődött részek több levegőhöz jussanak. A kazal minden egyes részét egyforma magasan kell felrakni. Az egyenletes rétegvastagság igen fontos a takarmány egyenletes szárítása érdekében. Ahol vékonyabb a réteg ott kisebb a levegő ellenállása, s az mindig az ilyen helyeken igyekszik elszökni. A vastagabb szénarétegeket így elkerüli, nem szárítja. Az egyszerre felrakható rétegvastagság általában négy méter. Ahogy azonban a kazalréteg emelkedik úgy húzzuk felfelé a dugót. A dugónak soha sem szabad kiállni a kazalból, még újabb réteg felrakása közben sem álljon ki fél méternél jobban. A dugó jól zárt legyen. Ha repedés van rajta, belsejét tömjük ki száraz szénával, s úgy zárjuk, le a tetejé't, repedések ugyanis elvezetik a levegőt. A kazlat kissé domborúra rakjuk, hogy a ráteritett ponyváról a viz lecsoroghasson. Gondosan ügyeljünk arra, hogy a dugók mindig függőlegesen álljanak, s a kazal szélével párhuzamosan haladjanak felfelé. A szellőztetést azonnal meg kell kezdeni, amikor a berendezést teljesen széna fedi. Az első nap éjfélig járjon a ventillátor. Azután már csak nappal dolgozzon,ha a levegő relativ páratartalma nem haladja meg a 80-85 százalékot. Ha lég-nedvességmérő nem áll rendelkezésünkre, akkor sem járassuk a ventilátort a gümőkóros állatok elkülönítésére. Egy-egy termelőszövetkezetben fertőzésmentes állományt alakítanak ki. Erre azokat a termelőszövetkezeteket jelölték ki, ahol a feltételek biztosítva vannak. Ka- rancslapujtőn, Kisterenyén, ahol újonnan épített istállók és jó takarmányozási lehetőség van, fertőzésmentes állományt helyeznek el. Újabban Nagybá- tonyban is végrehajtották a beteg állatok szelekcióját. Dicséretre méltó a kar zári termelőszövetkezet állattenyésztési munkája is. Jól gondozott állományuk van, és technikumot végzett állattenyésztő irányítja a munkát. A gondos állattenyésztés már érezteti hatását. Az elmúlt évi 6,1 literes fejési átlag ebben az évben 7,2 literre emelkedett. De vannak már olyan termelőszövetkezetek. mint a ka- rancslapujtői, ahol a fejési átlag 12,5 liter, Kazáron 12,2, amelynek a jelenlegi viszonyokhoz képest nagyon jók. SZÉPEK A hízómarhák is. Mátramindszenten például 20 hízómarhát nevelnek, amelyből egy az I. osztályú, 19 pedig osztályon felüli, úgynevezett extrém. Cereden, ahol szintén 20 hízómarhát nevelnek 10 első ozstályú, 10 osztályon felüli marhát hizlalnak. korán reggel és késő este, éjszaka, esős időben, ködben és harmatnál. Ezeket a szábályokat azért helyes betartani, mert amit nappal megszáritunk azt éjszaka benedvesiti a levegő, s feleslegesen fogyasztjuk a villanyáramot. Kivételt képez az az eset, amikor a takarmányt nagyon nedvesen hordjuk be, s a kazal hőmérséklete 35 C fok fölé emelkedik, akkor be kell kapcsolni a ventillátort, de csak addig, mag a takarmány lehűl. Beázás ellen a kazlat ponyvával védjük egészen addig, mig be nem tetőzzük. A ponyvát mindig kössük le, hogy a szél el ne vigye. Nappal azonban ha az idő jó és a ventillátor működik, a ponyvát le kell venni, mert a víz kicsapódik alatta, s akadályozza a száradást. Egy egy réteg száradási ideje általában egy hét, ez azonban függ a behordott takarmány víztartalmától, a szárítás alatti időjárástól, a réteg vastagságától. Pintér Sándor megyei szaktanácsadó Évente mintegy 2 milliárd forinttal terheli az államháztartást az ipari-, építőipari munkások, az üzemi műszakiak ide-oda- vándorlása, munkahelyük cserélgetése. Évente az állami ipar dolgozóinak közel 40 százaléka változtatja munkahelyét, keresi jobb anyagi boldogulását, képességeinek megfelelőbb beosztását, az emberségesebb bánásmódot, a gondosabb törődést ügyes-baj os dolgaival. Ez az országon belüli népvándorlás a kétmilliárdot kitevő veszteségidőkön, termelési kieséseken, a betanítással járó, valamint a fel-, és leszerelések költségein túlmenően azzal a súlyos kárral is jár, hogy, összetanult munkaegyüttesek felbomlanak, a belépők és az ottmaradtak kizökkennek a termelés kialakult ritmusából, a személyek cserélődése átmenetileg magához vonzza a közfigyelmet. Miután ez a helyzet hovatovább komoly zavarokat is okoz vállalataink tevékenységében, a munkaügyi és személyzeti osztályok mind gyakrabban vizsgálják a munkaerőhullámzás okait és azok elhárításának lehetőségeit. A vizsgálatok megállapításai két csoportba sorolhatók. Az egyikbe azok tartoznak, amelyeknél a kilépések okainak kiküszöbölése általában meghaladja a helyi vezetés hatáskörét, vagy legalábbis nem kizárólag a helyi vezetésen múlik. Ilyen például a kooperációk hibáiból következő hullámzó anyagellátás, az üzem gépberendezésének korszerűtlensége, a szociális beruházások egynémelyiké- nek elodázása, az anyag- mozgatás féjletlensége. Az okok Ezek a helyileg objektív körülmények azonban 1962. áprilisában hagyta határozatikig jóvá a Nóg- rád megyei tanács végrehajtó bizottsága, hogy Romhányban tizennyolc lakást építsenek.. Mintául a 132/60. számú típusterv szolgált. Ennek rajzai egy kétemeletes, kétlépcsőhá- zas épület csinos képét mutatják. Mivel a két lépcsőház szerkezetileg azonos, és mivel az épületszekciók tűzfalban végződnek —, semmi sem szólt a beruházónak az ellen az ötlete ellen, hogy igényekre és anyagi lehetőségekre tekintettel háromlépcsőházas megoldást válasszon. A megyei tanács vb tervosztálya jelentette az Építésügyi Minisztérium Műszaki Fejlesztési Főosztályának, hogy mi módon kívánja hasznosítani a típustervet. Az ÉM az engedélyt furcsa indoklással tagadta meg; azzal, hogy a földszintes házak szomszédságában rosszul festene a kétemeletes épület. Az, hogy a telektől mintegy száz méternyire már állnak emeletes épületek, az indokolás szerkesztőjét, aláíróját nem befolyásolta. A főosztály ugyanakkor többnyire csak akkor vezetnek elvándorláshoz, kilépéshez, ha az üzem dolgozóinak nem adnak ésszerű magyarázatot arra, hogy átmenetileg vagy tartósan, miért kell hátrányosabb feltételek között dolgozniuk, vagy a körülmények egyénileg és egyesekre nézve válnak oly nyomasztóvá, hogy nem tudják és nem akarják belátni az üzem átmenetileg hátrányos adottságait. Az okok másik csoportja az előzőnél szélesebbkörú és többrétű. Arról ad képiét, hogy az adott üzemben, gyárban mi mindent tehetnének a helyi vezetők az elvágyódás, elvándorlás — és másik helyi üzem híján — az elkedvetlene- dés ellen. A helyüket cserélők igen jelentős része ifjú munkás, 18—25 éves. Van közöttük, aki már második munka- könyvvel lép be új helyére, mondva, hogy az elsőt „elvesztette”, maga is res- telve a túlsók bejegyzést. Ez a nyugtalanság, csapon- gás kizárólag életkori sajátosság? Nem vitás, hogy a könnyű szívvel lebonyolított munkahely-cserélgetésben ez is közrejátszik. De a fiatal vándorlókról ösz- szeírt oknyomozó adatok azt is feltárják, hogy nagyon sok helyen tisztázatlanok a fiatal munkásokkal kapcsolatos nézetek. Az Alföldre. települt egyik szerszámgyárban például kegynek tekintette a fiatalok oktatója, hogy foglalkozik az üzemi életben még járatlan, a gépekkel még kutya-macska barátságban lévő félig paraszt-fiatalokkal. Türelmetlensége és azonnali kemény szigora következtében többen annyira elrettentek, hogy a sokat- ígérő szakmunka helyett, inkább a szomszédos gyarazt javasolta, hogy építsenek inkább négy egyemeletes lakóházat Romhányban. Az az apróság (?), hogy így kettővel kevesebb lakás épülne, szintén nem esett latba. A tervosztály tájékoztatta a minisztériumot, hogy a tizennyolc lakás tervezése már majdnem befejeződött. A műszaki fejlesztési főosztály 1962 július 11-i keltezéssel a megismételt jogos kérelmet éppúgy elutasította, mint nem sokkal később a Miniszter- tanács Lakás- és Kommunálispolitikai Főosztálya. Lakás kell, nem vita Ez volt az álláspontja ezek után a megyei tanács vb-nek és megkötötte a kivitelezési szerződést az ÉM Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalattal. A minisztérium persze tudomást szerzett a megállapodásról, és — mint „köznyelven” mondják — befagyasztotta a bankhitelt. Mivel a kivitelező vállalat vezetősége bízott abban, hogy előbb-utóbb mégis győz a népgazdaság és a ba mentek segédmunkásnak. Kéz kezet mos Másutt viszont a gyakorlott fiatal szakmunkás képiességeiben nem bíztak, alacsonyabb kategóriájú, gyengébben fizetett munkával tömték és amikor ez kedvét szegte és szóvá tette, „rámásztak”, mígnem odébbáll.t. A magunk nevelte fiatalság igazságérzetét az idősebbeknél is jobban bántja, ha „kéz-kezet mos”- klikk-szellemet lát maga körül és ha ebből anyagi, erkölcsi hátránya származik, ha ellene szólását Sfm- mibe veszik. Az idegenbe, más tájra költözést is hamarabb vállalja, semhogy ettől szenvedjen. De efajta jelenség nem csak a fiatal munkásokat, hanem az idősebbeket is helycserére készteti. Nemcsak pénzkereset Az eddig említetteken kívül még igen sokféle olyan oka van a munkaerőhullámzásnak, amelyet ki lehet helyileg küszöbölni, ha azt a nagyon lényeges körülményt megszívlelik a termelés irányítói, a személyzeti és munkaügyi Vezetők, hogy a legkezdetlegesebben gondolkodó ember is eljutott a tizenkilenc év során odáig: a munkahelyében nemcsak a pénzkereseti forrást látja. Igénye és jogos igénye van arra, hogy gondjaiban, bajaiban, becsvágyai tjan a munkahelyének támaszát, segítségét meglelje. Ahol úgy tapasztalja, hogy ezt nem kapta meg, onnan elmegy, mert hiszi és tudj ', hogy valahol lenni kell olyan üzemnek, ahol már ilyen szellemet talál. Nyerges Agnes lakosság érdeke, folytatta az építést. E közben az amúgy sem sovány aktacsomó tovább hízott Az ügy megjárta a Miniszter- tanács Tanácsszervek Osztályát is, ahol az illetékesek — az ÉM-hez hasonlóan — négy egyemeletes, különálló ház építése mellett törtek lándzsát. Hogyan számoltak? Ekkor utazott a fővárosban a megyei tanács vb elnöke. Dr. Szabó János, az építésügyi miniszter helyettese meghallgatta a megyei vezetőt, s úgy döntött, hogy a két lehetőség közül természetesen a gazdaságosabbat kell választani. A miniszterhelyettes elé az ÉM. Tervezési Főosztályának véleménye került. E szerint a kétféle lehetőség realizálása között a költségekben lényeges különbség nincs. A szakvélemény nem volt tekintettel arra a „csekélységre”, hogy az alapozás és egyes szerkezeti elemek elkészítése akkorra már háromszázezernél több forintba került. Az ÉM. még egy adut kivágott: közölte, hogy a kiszemelt telek feltöltött területen fekszik, ahol alá- pincézésről nem lehet szó. A tizennyolc-lakásos elgondolást méginkább háttérbe szorította a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának és az ÉM. megbízottéinak véleménye, amely szerint a népgazdaságot csak (!) ötvenezerfo- rintos kár érné, ha a tizenhatlakásos elképzelés győzedelmeskedne. Ez már igen! Valóban érdemes kidobni ötvenezer forintot a még el sem készült ház ablakán ahhoz, hogy két lakással — kevesebb épüljön... Pontosabban számolt a. megyei tanács tervezőire-' dája és a Központi Döntő- bizottság, mely egyértelműen kereken fél mii iára becsülte az esetleg keletkező kárt. Tárgyalást tárgyalás követett, míg végül bebizonyosodott, amit a megyei tanács vb. tervosztálya az időpocsékoló vita első másodpercétől állított: a tizennyolclak ásos megoldás az ésszerűbb, a gazdaságosabb. Oktalan csatározás Főbb ütközeteiben ismertettük csupán a pmesztizs- háborút, amely nélkül a lakók már tavaly ősszel beköltözhettek volna tizennyolc lakásba. A csatározás miatt legjobb esetben is csak jövő júniusban. .. Sokba került a hadakozás. Az építkezés színhelyére kiszállított anyagok megőrzéséről gondoskodni kellett. Az erre fordított pénz éppúgy az állam zsebéből került ki, mint kerül majd az, amelyet az építő vállalat ismételt felvonulására költenek. Veszteséget okoz a kénytelen- ségből tárolt anyag értékcsökkenése. A késedelmeskedés miatt még most is sokan fizetnek méregdrága albérletet azok közül, akiket az állam gondoskodása mielőbb lakáshoz kívánt juttatni. Kinek használt mindez? Senkinek! csak ártott! Borváró Zoltán Szarvasmarha-tenyésztés a salgótarjáni járásban Miért vándorolnak?
