Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-30 / 118. szám

6 NÖGRÄB 1964. június 30. kedd. CÁ mni TOuudiiziz Képünkön a legújabb Lengyelországban gyártott ze­negépet, a „Wurlitzert” láthatjuk. Különösen a fia­talok kedvelik. Egy gombnyomás és kezdődhet a tánc... G\OKSLISTA ! Strand a vár alatt - víz nélkül a lotto megyei tárgy­nyereményeiről Készült 1964 július 29- én a Lottó tárgjnyere- mény-sorsoláson, rrelyen a 24. heti Lottószdvények vettek részt: 503 704 motofcerékpár 508 735 külföldi tísas uta­zás 510 325 televizó 522 499 villanytűzhely 2 34 986 óra 2 364 869 rádió 2 399 105 teáskészlet 2 3981.09 tele­vízió 3 334 219 táskéSzlet 3 334 244 éléskamra utalv. S 337 338 aranyér 3 337 350 zenegép 3 346 96 rádió 3 359 395 rádió 3168 076 rá­diós 371 664 háztrtási kis­gép 3 372 827 éléskamra utalv. 3 395 344 kerékpár 3 398 025 televíá 3 414 388 külföldi társasuizás. A fenti gy&lista köz­vetlenül a húzs után tör­tént, ezért a esetleges számhibíkért felelősséget nem vádlalun] A HÍRES hollókői vár délkeleti oldalán, közvet­lenül a Sárhegy tövében húzódik meg a helybeli strandfürdő.^ Védőn ölelik körül a történelmet látott hegyek. Ügy búvik meg a hirtelen szakadt völsvb»n. mint egy elhagyott gyerek. Kicsi medence, hideg a vize. Aki nem tudja, hogy Hollókőn strand is van. nem találja meg. A híre annyira eltörpül a váré mellett, hogy csak a benn­szülöttek, meg a közelebbi községek lakói tudnak a fürdőről. A harmincas években szenet kerestek ezen a vi­déken is a vállalkozó szel­lemű üzletemberek. de csak vizet találtak. Ogy gondolták, ebből igazán nem lehet hasznot húzni. Hagyták, hadd folyjon el a határba. Egy Bakay neve­zetű főjegyző azonban, aki Nagylócon működött, kita­lálta a fürdőépítés gondo­latát. így épült fel 1936-37- ben a hollókői strandfürdő. Kíváncsian kerestük fel az idén az elhagyatott für­dőhelyet. Az odavezető mély utat itt-ott még sár és víz borítja. Az esőzés nyomai. Már messziről halljuk a divatos slágere­ket: harsog a hangszóró, mintha legalább ezer em­bernek szólna. A MEDENCE megpillan­tásakor két meglepetés is fogad A viszonylag tiszta, rendezett környezet, a fel­újított medence az egyik; a másik pedig az, hogy nin­csen víz a medencében. Vendég ugyan egyetlen sincsen, de közeledésünkre előkerül egy ember a hegyoldalba épített törpe­vízmű udvaréból. Tüstént kiderül, hogy Nagy Lajos UJ KÖNYV bedő istvAn: Yialö%Qk a Balatonon a strand gondnoka, pénztá­rosa, fürdőmestere egysze- mélyben. — Kár érte. hogy kijöt­tek! Ide csak érdeklődés után érdemes jönni, mert nem biztos, hogy lehet fü­rödni — mentegetőzik, mintha az ő hibája lenne, hogy nincsen víz. Éppen tegnap tisztította ki a medencét, mert a hegyről lezúduló víz tele­hordta iszappal. Azóta meg nem folyt bele elég víz. Valamikor a vár kútjának a forrása táplálta vízzel a strandot. Ezért aztán hi­deg nagyon. Most kevés a kútban a víz. A vízmű sem adhat, mert először a község huszonhárom köz- kútját kell ellátni. — Jártak-e itt fürdőzők az idén? — Jöttek a községből, meg Rimócról, Nagylócról. Az egyik vasárnap autó-' val pestiek is betévedtek.; Lenne itt forgalom, csak több víz kellene, meg egy kicsit járhatóbb út. Meg ha nem fenyegetne minden esőzés alkalmával az iszap! — sorolja. Á devizagazdálkodással kapcsolata egyes korlátozások megszüntetéséül Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet, a pénzügyminiszter pedig végrehajtási rendeletet adott ki a devizagazdálko­köteleze tőségüknek e határ­időn belül pótlólag tegye­nek eleget. A rendelet így figyelem­be veszi azokat a változá­dással kapcsolatos egyes gokat is, amelyek a kül­korlátozások megszünteté­séről. A rendelet hatályon kívül helyezi azt a tilal­mát, amely kimondotta, hogy személyenként, illet­ve családonként nem sza­bad ötszáz grammnál több aranytárgyat birtokban tartani. A rendelet szerirt azok ellen sem lehet eljá­rást indítani, akik koráb­ban ezt a tilalmat megszeg­ték- Az úgynevezett devi­za-belföldiek vagyis a ha­zánkban lakó magyar á1- lampolgárok és a huzamo­sabb ideig nálunk tartóz­kodó külföldiek között megszüntették az aranytár- =>vak ajándékozásának kor­látáit is, de továbbra is 'enn.marad azonban az a rendelkezés, hogy arany­tárgyak adás-vétele, készít­tetése, javítása, zálogba- sdása csak az erre a célra kijelölt vállalat útján tör­ténhet. Itt is enyhítést je­lent azonban, hogy az ipar­engedéllyel rendelkező órá­sok a jövőben aranyórák szerkezeti javítását megkö­töttség nélkül vállalhatják Mentesülnek az eljárás alól A törvényerejű rendelet mentesíti az eljárás követ­kezményei alól azokat, akik külföldi fizetőeszközök (va­luták, devizák (arany), színarany, rúdarany, aranyérme stb.), külföldi követelések, külföldön le vő vagyontárgyak bejelen­tési. illetve felajánlási kö­telezettségüknek eddig nem Tettek eleget. A mentesí rés feltétele fz. hogy az érdekeltek a tilalom alá eső értékeket a rendelet megjelenésétől számított 60 napon belül • vételre ajánlják, bel-, illetve a kül­földi vagyonra és követe­lésre vonatkozó bejelentési földre és onnan Magyaror­szágra irányuló utazási for­galom nagymérvű növeke­déséből álltak elő. Engedély nélkül szabad elidceníteni. To­vábbra is halyban marad az a lehetős«, hogy a kül­földre utazó húsz forint­nál nem rgyobb címle­tekben kéts.z forintot vi­hetnek majkkal a visz- szaérkezésk felmerülő költségek főzésére. A két­száz forint meghaladó összeg külldre vitele és kivitt baíjegyek ottani értékesítés az ország ér­dekeit séi Ezért bünte­tendő csebmény. A külföldre utazó ma­gyarországi lakosok ezen­túl külön engedély nélkül, az eddiginél szélesebb kör­ben vihetnek magukkal személyes használatukra szolgáló arany- és egyéb szám itt, vagy a értéktárgyakat, ezeket 123-371 -«telefonon ad fel- azonban külföldön nem világosin. Az új gszahályokról a Magyar Imzeti Bank de- vizaengeóyezési osztálya, V. kér. zabadság tér 8 A balatoni mólókon fur­csa jelenségekre figyelnek fel a fiatal vitorlázók Itt egy hajóalkatrész tűnik el, amott egy másik felszere­lési táryg: mindenütt va­lami nagyon fontos holmi, amire a „hajózó” népnek szüksége van. Hogy lehet­séges ez? Mindenkit mozgósítanak és fortélyos hadicsellel in­dulnak el a homályos, ritka nyomokon. ... Eközben a Balatonon egy titokzatos kalózvitorlás bukkan fel. Három isme­retlen kamasz vezeti: hol itt, hol amott látják őket, a legváratlanabb időpon­tokban és mire üldözőik a nyomukba érnek, már el­tűntek. Temérdek izgal­mas és veszélyes kalandot élnek át vitorlázásuk so­rán. Viharba kerülnek, majd alighogy megmene­kültek, éjjeli vitorlázások során barangolják végig a tavat. Kik ezek a kama­PÉTER és PÁL npja a kalendáriumban <74 éter éj Pál — nap- t' tárunk egyik leg­fontosabb dátuma. A nép­hit szerint erre a napra beérik a búza, és így megkezdődik az aratás, amelynek eredményétől függ betevő falatunk, jövő évi kenyerünk. A magyar­nak évszázadokon át a földművelés volt a főfog­lalkozása s ezért érthető, hogy a mezőgazdaság ese­ményei közül alakult ki a legtöbb régi hagyomány és burjánzott legdúsabban a babona. Különösen gaz­dag ilyenekben Péter és Pál napja. Még nagyapáink nemzedéke is tisztelte eze­ket a minden alapot nél­külöző, ma már avult és túlhaladott íratlan szabá­lyokat és nem vétett elle­regjen szem”. De tiltotta a régiagyomány az új- holdko és Illés napján való aást is. Azt mond­ták, ky „ezeken a na­pokon >nyen villámcsapás érheti aratókat”. Munka előtt iérfiak és nők két gabonárat szoktak a derékra kötni — „fájás ellen”ezeket később a mesterendára akasztot­ták. kaszálás mindig csendi történt, míg ma­roksas közben, kötélcsa­varás vagy kévekötésnél szólt äal és tréfa járta. Értés szokás volt a holdigon aratás, legin­kább Erdélyben dívott Ami'besötétedett, a gaz­da háznépe szekérre ült zene- meg énekszó mell végighajtott a fa- lun.plhangzott a jól is­nük. Ezek közé a szokások men épdal: „Megérett a közé tartozott, hogy pénte- tisz* búzakalász, le kel! ki napon soha nem kezd­tek aratáshoz, mert. a ba­bona szerint „ilyenkor üres a búza feje”. Ha halottat ravataloztak a faluban, akkor sem volt ajánlatos munkába fogni, „nehogy a bánatos kalászokból kipe­máiratni . ..”, meg az. hog „Ha ; legény vagy. gy? velem kaszálni, ne- csá>tthon a lányokkal cici”. Mindig akadtak lefek és leányok, akik cskoztak a háziakhoz. Többnyire éjfél felé járt, mire végeztek az aratással s ahogyan jöttek, dallal, zeneszóval szekereztek ha­za. Azelőtt a halászok is vé­dőjüknek, Szent Péternek napján ünnepelték a nyári halászat megindulását. Elő­ző este sorra felkeresték a gazdákat, bekopogtattak házaikhoz. A menet élén ünneplőbe öltözött leányok rúdra kötött, virágfüzérek­kel díszített pontyot vittek. A gazdák kaláccsal, borral kínálták őket és jó haljá­rást kívántak. Másnap, mi­se után a víz partjára vo­nult a falu és a halászok halpaprikással meg túrós­csuszával vendégelték meg a többieket. Utána az esti órákig vigadtak és táncol­tak. r-jL zt mondják. hogy ^ Péter Pál napján legízesebb az eper. Ezért ezen a régi szokásokban és népi hagyományokban gaz­dag napon szüretelték leg­szívesebben ezt a pompás gyümölcsöt. (b. b.) szók, honnan kerülnek elő? Hanem az üldözők töb­ben vannak és ügyesebbek És egy adott pillanat­ban a fiatal vitorlástársa­dalom legjobbjai egyetlen lendületes összefogással rajtaütnek a menekülőkön. A tettesek valójában nem bűnösök, minden egész másképp tisztázódik, mint ahogy "feltételezték! A három kamasz „lo­pott” ugyan, de mégsem lopott... Hanem?! IGAZA VAN Nagy La­josnak, de mindez pénzt kíván. Sokkal többet mint amennyit az idei idény elején ráköltöttek a fürdő­re. Mert az új gazda, á Víz és Csatornamű Válla­lat ezt a fürdőt Is használ­ható állapotban hozta. A lehetőségek azonban vége­sek. Persze sokat segíthet­nének a fiatalok is, mert a szép környezet, a kirán­dulásokra alkalmas törté­nelmi hely csinosítása meg­érné a fáradságot. P. A. A vasalt szoknya Felszállók tzz autóbuszra, tekintetem végig hordo­zom a bent ülő utasokon, szabad ülőhelyet keresek.. A kocsi hátsó részében megakad a tekintetem egy üres széken. — Kérem, szabad ez a hely? — Tessék, parancsoljon — válaszol egy udvarias hang. Kényelembe helyezem magam, hogy majd nyu­godtan élvezhessem a mellettem elsuhanó tájat, is­merkedjek a vidékkel. Mikor végre kellemes pózba helyezkedem, föllép a kocsiba egy hölgy, és már in­dul is a kocsi. Egy pillanatig megáll az ajtóban, körül­néz, aztán hátra jön. Kényelem ide, kényelem oda, meg kell menteni a férfi nem becsületét, fölállok, és udvarias hangon felkínálom az ülőhelyemet. — Tessék, parancsoljon. — Köszönöm szépen, de nem ülök le. Aztán mégegyszer kísérletezem, de ez a kísérte* is kudarccal végződött. Így újra leülök. A hölgy át­állt fölöttem és én ülök. Kellemetlenül éreztem ma­gam. Nehezen telik az idő, nem tudom élvezni a mel­lettem elsuhanó tájat. Beszélgetésbe kezdek a hölgy­gyei. Egy-két mondat után kerestünk egy közös té­mát és egészen jól elcsevegtünk. Már nem tőre 'löm a tájjal, nem idegesít az, hogy ő áll és én ülök, csak csevegünk. Egy pillanatra leveszem tekintetem új­donsült ismerősömről, szétnézek a kocsiban, szúrós tekintetek szögeződnek rám. A szó a torkomon akad, homlokomon izzadtság cseppeket varázsol ez a külö­nös szituáció. Egy negyven év körüli hölgy hangosan magyarázza szomszédjának. — Hát igen, ilyenek ezek a mai férfiak. Egy szikra udvariasság nincs bennük. — A szavak értel­me eljutott az agyamig. Egy pillanat alatt átláttam helyzetet. Szerettem volna felugrani .hogy torkon ragadjam, belefojtsam a következő mondatot, de erőmből csak annyira tellett, hogy remegő lábbal felálltam és újra felkínáltam a helyem. De útitár­sam hasonlóan az előző esethez, nem fogadta el. Sze­rettem volna megfogni és lenyomni, de én magam süllyedtem vissza. A hölgy ott áll fölöttem és ma­gyaráz. Nem néztem az utasokra, csak ót figyeltem. — Vajon foglalkoznak még velem? — Tekintete­met az előzőleg hangoskodó hölgyre vetettem. Meg­dermedt bennem a vér, mikor meghallom cinikus sza­vait. — Biztos a főnöke, azért udvariaskodik vele. Nem *»meri maga a mai nőket — Idegzetem a pat­tanásig feszült. — Miért nem akar leülni? — Nem akarom, hogy a szoknyám összegyűrőd­jön. Szenográdl Ferenc \

Next

/
Thumbnails
Contents