Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)
1964-06-02 / 94. szám
1964. június 2. kedd. NÖGSif) 5 Fény és árnyék a Vöröshadsereg úton AMI JÓ: Nekilódult az építkezés, napról-napra, mint főidből a gombák, nőnek a házak. Verébélyi Pál szocialista kőműves-szerelő brigádja éjjel-nappal rakja az előregyártótt salakbeton elemeket. Az elsővel végeztek, hamarosan elkészül a kettes és a hármas épület. Varga Gyula szocialista címért küzdő kőművesbrigádja most Verebélyiék „szálláscsinálója” — a. négyes épület első szintjének falazását múlt héten befejezték, hogy a salakblokkot szerelő munkások egy percig sem panaszkodhassanak munkaterület hiányára. Jobb együttműködést, több előrelátást, következetességet kíván az építőipari párthatározat végrehajtása Vita volt, méghozzá olyan, amely jól tükrözte a köz érdekeiért munkálkodó emberek felelősségérzetét, alaposságát, hozzáértését és segítőkészségét. A Nógrád megyei Építőipari Vállalat párt, szakszervezeti- és gazdasági vezetői, a velük kapcsolatban ailo beruházók találkoztak a megyei és városi pártvezetőkkel, hogy megvitassák, mit hajtottak végre a Központi Bizottság építőiparral kapcsolatos határozatából, milyen problémák akadályozzák a munkát, kinek mit kell tenni. Sok az üresjárat Kell a lakás, szükség van kórházra, a diákok várják az új iskolákat, de nagy figyelemmel kisén a város lakossága a távfűtés építőinek és a regionális vízműnél tevékenykedőknek munkáját. Hogy milyen gyors lesz azután a tempó, az nemcsak a munkásoktól, hanem a vezetőktől is függ- mennyire tudják összehangolni irányító munkájukat. E tekintetben azonban nincs minden rendben. Sok idő vész el a gyakori terv- módosítások miatt. Előfordul, hogy ahány bejárás, ahány ülés van egy-egy feladat elvégzésére, annyi elképzelés szül .5 k. Ez aztán határozatlanságot, bizonytalanságot szül. Ugyanakkor kárba vész sok ember ideje és energiája. De a gyakori változtatások gátolják az építőmunka folyamatosságát, fékezik az operatív irányitó készséget. Ha rendszeressé válik ez a munkastílus, akkor egyesekben kialakíthat egy olyan rossz felfogást: nem fogok hozzá a munkához, mert legközelebb úgyis másképp lesz.' Ezt és ag ebből táplálkozó munkamódszert csak egy módon még pedig előrelátó, szervezett munkával lehet megelőzni. Egy nyelven A várost annak vezetőivel, teljes összhangban, és egyetértésükkel lehet csak átépíteni. Nélkülük minden erőfeszítés elfecsérelt időt jelent. Ezért szükség van arra. hogy amikor tárgyalásokra kerül a sor, egy nyelven beszéljen a város vezetősége, a beruházó, de az sem „baj”, ha a kivitelező is. Szükséges ezt megemlíteni, mert előfordult, hogy az az egyik tárgyalásra érkező tervező az eszmecsere előtt azt mondta a vitatkozó feleknek: előbb döntsék el maguk között, hogy mit akarnak és utána tárgyaljunk. Egy másik esetben megkértük az Április 4. Gépgyár vezetőit, hogy ne nyolc, hanem három hónap alatt szereljék be a távhőellátó központ berendezését. Ugyanakkor építőiparunk az ígéret ellenére a létesítményt nem készítette el az előírt határidőre. Ellentmondások jelentkeznek a létesítmények sorrendjét illetően , is. Egyesek szájuk íze szerint vagy egyéni elképzelések alapján sorodnak, holott ebben már döntés született. Egyes létesítmények átadását illetően is megoszlanak a vélemények. Mást mondanak a központban, mást az építésvezetőségeken, megint mást a brigádoknál. A különböző, egymást keresztező vélemények nem vetnek jó fényt egyik-másik vezető-testület munkastílusára sem. A „hogyan...” Több olyan probléma is felmerült, amelynek megoldása valóban meghaladja az építőipari vállalat erejét. Ilyen, es csakis ilyen esetekben ad segí1 - séget a megyei- es a va rosi pártbizottság. De nem végzi el a gazdaságvezetöa munkáját. Nem árt ezt hangsúlyozni, mert van olyan veszély, hogy a könnyebb megoldást választva olyan feladatokhoz is segítséget kérnek, ami: egy kis ötletességgel, utá: járással könnyen meg le hét oldani. Aki ma 10-1! milliókkal gazdálkodó annak bizo.ny részleteibe és több változatában kf ismemi a megoldások r gyanját. Vagyis ahhoz, hogy' élet adta követelménye hez felzárkózzak meg,, építőiparunk, az eddigin nagyobb szerepet kell kai ni azoknak, akik nem fé nek az újtól, bátran ke- deményeznek, határozol ta, megkövetelik a fegyelme zett munkát, előrelátnak Támogatás az újnak Sajnos, nem dicsekedhetünk azzal, hogy az építőipari vállalatnál nagy a lelkesedés az új építési módszerek bevezetéséért. Még az olyan kezdeményezés sem részesül kellő támogatásban, mint a folyamatos épitésszervezés, amelyet Luda László, építésvezető akart megvalósítani. De kevés segítséget kap Telek Imre építésvezető is, akik az általa elkészített technológiai terv alapján akarja a munkát megszervezni, a főtéri 13- asnál. Sa*noe elképzelésük sokszor törést szenved, pedig ők is a hagyományostól meg csak egyet léptek előre. Venesz Károly AMI ROSSZ... az a hitetlenség. Ugyanis a vállalat központjában egyesek nem hiszik, hogy a hatos es a hetes számú épületek helyén még nagymennyiségű — az építésvezető becslése szerint mintegy ezer-ezerkétszáz köbméter komisz, sziklás föld hever mozdítatlanul. Szolgáljon most bizonyítékul a helyszínen készült felvétel. A kép egyébként bizonyos hitetlenséget bennünk is ébreszt: nem hisszük, hogy csákányokkal hamarosan el lehetne takarítani ekkora földmennyiséget. Robbantás kéne, légkalapács kéne, szállítóeszközök kellenének. Nehogy a földmunkák miatt megtorpanjon az építkezés, szépen kibor*- takozó lendülete! Szöveg: Csizmadia Géza Foto: Koppány György t^z>) íaS*» CaS’*! taS*» ta^> Ca5*l ta5"> ta^> íaí** ^5** 1 Á Pásztói Járási Tanács VB napirendjén Hétfőn délelőtt ülésezett akcióban eredményesnek a Pásztói Járási Tanács bizonyult. A tsz-vezetők Végrehajtó Bizottsága. Na- munkájának is köszonhe- pirenden a pénzügyi ősz- tőén különösen szép sike- tály irányító és felügyeleti reket értek el Héhalom- munkájának értékelése; a ban, Vanyarcon és Kállón. járás anya- és csecsemővé- A járás szarvasmarhaállo- delmi helyzetének ismerte- mányát egy év alatt majd- tése szerepelt; ezek mel- nem tíz százalékkal sike- lett felülvizsgálták, milyen rült növelni. Lényegesen intézkedések történtek az javult az állatállomány — állattenyésztési feladatok különösen a baromfiak — megvalósítását célzó hatá- gondozásának, takarmányo- rozatok után. zásának színvonala. A A vb megállapította, hogy tsz-ek eddig majdnem hat- a községi vb-vezetők fára- száz holdnyi réten és lege- dozása az üsző kihelyezési lön műtrágyáztak. m § Messzire látni a buják’ ^várhegyről. Mozgó, hullám í! zó zöld szőnyegen sikli!- ytpva a pillantás. A vártól 5 északnyugatra, a Fekete- ffhegy gerincén, a Sasbércen sáli az egykori grófi vadász- 3 lak, Pappenheim Szigfrid § feleségéé, gróf Károlyi Er- rzsébeté volt valamikor, r — Tudta a grófnő, hová S építkezzen — emlékezett §egy idős bujáki ember, aki K többi között elmondta azt r is, hogy az erdő és a benne 3 rejtőzködő vad „büntetés § terhe mellett” megközelít- ^ hetetlen volt a szegénynek. § Az egykori grófi úton indulunk a Sasbércre. Var- § ró János mérnök ten»>i § szerint átépítik ezt az utat. § Ezen szállítják majd egy . távolabb lévő kitermelő- ^ hely faanyagát. S még tali Ián a Sasbérci vadászlak | kényelmes megközelítését 3 is szolgálhatja valamikor § az út. § Óvatosan lépkedek az er- S1 dészet vezetője után, aki s — bár alig két éve van 3 Bujákon — majd minden ^ zugát ismeri már az erdö- nek. Átvágunk az úton, be s a buja aljnövényzetű lá- 3 baserdőbe Elfog valami § különös izgalom. Minden - bokor mögül vadat várok. 5 Eszembe jut, hogy az előző A SASBÉRC ALATT 5. r()ad£Mip(Uúii nap a Források tájékán tizenkét szarvast láttak. Ám hiába képzelődöm, mert hosszú járkálás után sem pillantunk meg mégcsak egy rókát sem. Később újra felcsap az izgalom. Nyomokat találunk. Egy helyen leheverte a füvet a vad. A pos- ványos mélyedés körül tisztán kivehetők a szarvasok nyomai. Felérünk a Sasbércre. A szél tépázza az egykori vadászlak tetőzetét. A négyemeletes, masszív, teljesen ép falú épületben hiányoznak, leszakadtak az emeletek. Az ablakokat és ajtókat merész vállalkozók hurcolták el. Pár évvel ezelőtt megvolt itt még minden. Kérdezem az erdészet vezetőiét; miért nem hozzák rendbe? — Nagyon szeretnénk, mert a lehető legszebb helyen áll az épület. Ehhez hasonló vadászlak nem lenne még egy a megyében. Csak pénzünk lenne hozza. Ilyen lehetőséget elmulasztani eddig is kár volt. Az erdő, a vadászat szerelmeseit fosztotta meg sok szép élménytől. Pedig az erre fordított pénz hamar megtérülne. Lehetne ide hozni még külföldi vadászokat is! — ^Egyelőre erre nem kerülhet sor — válaszolja Illyés József. — Gyenge a vadállomány. Egyes „vadászok” nagyon súlyos szabálytalanságokat követtek el. Előfordult, hogy tilalmi időben vadásztak, kíméletlenül, válogatás nélkül lőtték a vadat. A sorozatos szabálytalanságok elkövetése miatt állami kezelésbe vettük a területet. Rezervátumot alakítottunk ki. Szép vadászsikereket csak pár év múlva lehet itt elérni, aryűkórra rrjegerősö- dik a vadállomány. Hazafelé még elővigyázatosabban haladunk. Meg- tnegállunk kémlelni, de úgy- látszik nem lesz szerencsénk. Leereszkedünk egy mély völgyben húzódó vízmosásba. Innen jól belátni a szemben lévő fiatalost. Alig érünk a vízmosás peremére, még kettőt sem lépünk, a fiatalos szélébe’ nyúlánk, nagytestű fiata! őzbak szökken fel. Eg' szempillantás alatt el iá tűnik az erdőben. Végre eg- vad — és milyen gyönyörű! Az erdészet vezetője is elégedetten néz utána. Megában már osztályozza, rm nősíti a bakot. — Sok ilyen kellene — jegyzi meg. Igazít a puskáján, tovab'. megyünk. — Akadnak-e még rapsi- cok? — kérdezem. — Nemrég jelentetté!. hogy lövéseket hallottak az erdőn. Néha felbukkan més egy orvvadász. De egyre ritkábban. Régen tele volt az erdő ilyenekkel.. Erősen szürkül, mire a grófi útra térünk. Tücskök sokasága cirpel. A Feketehegy felett vékony sávban még pislákol, a fény. Meghitt az est hangulata. Csendesen lélegzik az erdő. Illatoktól terhes a levegő. Még a félelmes sötéten meredő hegyek is barátságossá szelídülnek. Pádár András (VégeJ
