Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-28 / 117. szám

(5 NÖGEÄ5 1964. június 28. vasárnap. Az 1964-©s nyári divatvonalak Az iáéi nyári divat olyan egyszerű/ hogy szinte fel sem tűnik De felhívjuk olvasóink figyelmit a divatvonalak vál­tozásira és azokra az apróságokra, melyek 1964. divatjának a lényegét adják. A RUHAFORMA: derék­ban enyhén karcsúsított trapéz (nem divat a bő szoknya!). A ruhák gyak­ran készülnek ujjatlanul, kicsit vállra szaladó kard­vágással — esetleg kiska- bát egészíti ki az ilyen ru­hát. A nyári kosztümök csinos újdonsága a béléssel és gallér-borítással azonos anyagú mintás selyemblúz. * AZ ÖV ÉS A GALLÉR: fontos részletek az újvona­lú ruhán. A derék nincs kihangsúlyozva (a ruhák nagyobb része derékban nincs is elvágva). Az öv rendszerint a ruha anyagá­ból készül, vagy egészen keskeny, sima angolos. Az idén az öv mindig a derék­ra kerül, öv helyett a gal­lér lett a ruha hangsúlyo­zott része. Figyelem! For­májuk teljesen megválto­zott. A hosszú, keskeny csúcsban végződő gallérok is divatosak (emlékeztet­nek az 1930-as évek divat­jára). Gyakran készülnek a ruhától elütő színből, de mindig a sötétebből (ez is újdonság). A DIVATOS SZOKNYA: már nem szűk és nem rö­vid. Fedi a térdet és eny­hén trapézvonalú. A twist­szoknya két oldalhajtása elől van Vj vagy szembe- hól a szoknyán, melyet gyakran hangsúlyoznak tű­zéssel, paszpolozással. hu tud fűk Kristályedényt ne mos­sunk forró vízben, mert megfakul. Leghelyesebb ké- kítő és keményítő keve­rékével ledörzsölni, és az­után gyapjú ronggyal szá­razra törölni. Az aratás az orvos szemével Itt van az aratás ideje. Néhány megszívlelendő jó tanáccsal szolgálhatunk azoknak, akik a tűző nap­sütésben végzik az „élet”, termés betakarítását. Látszatra talán jelentékte­len apróságok, amelyekről írunk, de ha megfeledke­zünk róluk, komoly bajok­nak lehetnek a forrásai. 1. legyen külön pohara, bög­réje A szomjúságot termé­szetesen nem szabad mér­téktelen ivással oltani. Különösen a hirtelen meg­ivott hideg víz lehet ká­ros. Rekedtséget, torokfá­jást és még tüdőgyúlladást is okozhat. Ajánlatos az ivás előtt kiöblíteni a szá­jai, majd apró kortyolga- tással ízlelni a vizet. Ugyancsak kellemesen üdít az arc lemosása is. 4. A tűző napsütés ellen kalapot kell viselni. Ha széles a karimája, a tar­kót és a nyak környékét is beárnyékolja. Ha elmu­lasztjuk a fejünk védelmét, bizony könnyen mi is a napszúrás áldozatai lehe­tünk. Ez az orvosi beavat­kozást igénylő kellemet­len betegség fejfájással, szemkáprázással, eszmélet- vesztéssel járhat. Addig is, amíg orvos látja a bete­get, vigyük árnyékos hely­re, és félig ülő helyzetben tegyünk a homlokára és a tarkójára hidegvizes boro­gatást. A nagy hőségben gyak­ran megszomjazunk. Az előrelátók idejében gon­doskodnak ivóvízről és ar­ról is, hogy . mindenkinek 3, A gyakorlott aratók jól tudják, milyen fontos a lábbeli jó megválasztása. A leghelyesebb szellős ba­kancsot viselni, mely a bo­ka tájékát is megvédi a friss tarló karcolásaitól. De nemcsak a saját egész­ségére kell ügyelnie a ka­szásnak; arról sem sza­bad megfeledkeznie, hogy a nyomában serénykedő marokszedőt ne érje sérü­lés. A kaszát a sor végez­tére! a vállán heggyel fel­felé vigye. Különösen a szederindás talajon veszé­lyes a bukdácsolás. A sok­tüskés indát óvatosan el kell vágni, és letekerni a lábról. Megéri a pár per­ces fáradságot, mert a kór­házi naplók a megmondha­tói, hogy a buktató gazok. hány embert juttattak ara­tás idején a kórházba. A marokszedők munká­ja sem könnyebb az ara­tókénál, s ráadásul rend, szerint nők végzik. Fárasz­tó munkájukat megkönnyí­ti, ha sarlót' vesznek igény­be; mert minél mélyebbre hajolnak, annál többet szívnak be az érett, levá­gott szárak lehullott porá­ból; ehhez a porhoz kór­okozó gombák is kevered hetnek. A levágott gabonaszár sem veszélytelen, éles met­szésfelületű, karcol és szúr. Egy rövid írás kereté­ben még a legfontosabb tanácsok sem férnek be Aki egészségének védelmé­ben körültekintően akar a mezőgazdasági munkák so­rán eljárni, hasznosan for­gathatja dr. Varsányi Ist­ván, „Egészséges falu” cí mű füzetecskéjét, mely a napokban jelent meg, és minden könyvkereskedés­ben megvásárolható. Dr. V. P. A korsók, virágvázák fa­lára és aljára száradt üle­déket könnyen eltávolít­hatjuk olyan ecettel, amely­be konyhasót keverünk. Gombostűt, varrótűt, vagy egyéb fémtárgyat ne tartsunk kristálytálban, mert a fémek rozsdafoltot hagyhatnak maguk után az üvegen. * Üjra friss lesz a meg­keményedett, kiszáradt1 mustár, ha egy kevés fe­hér bort csepegtetünk be­le és jól összekeverjük. A fürdőkád mindig tisz­ta lesz, ha a mosószappan oldatához egy kis szódát keverünk, s ezzel az ol­dattal mossuk rendszere­sen. A rozsdás foltokat ecettel könnyen eltávolít­hatjuk. * Néha a tojás fehérje ne­hezen verődik fel. Ezt el­kerüljük, ha miközben ver­jük, óvatosan néhány csepp citromlevet adunk hozzá. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ VI. 28. Gyermekszáj A napokban úgy hozta a véletlen,, hogy 10 éves kislányom egyedül ment el ebédelni a Salgó étterem­be. . Este aztán — beszá­molt az étkezésről, s ismét egy újabb oldaláról 'mutat­kozott be. — Képzeld édesanya, egyedül ültem egy hatsze­mélyes asztalnál, étlapról bécsiszeletet rendel­tem. .. Egyszeresek arra le­szek figyelmes, hogy egy „sima menüs” bácsi ült az asztalomhoz. Ha tudnád milyen udvariatlan volt. Meglepett egy kicsit e kijelentés, s megkérdeztem ugyan miért? — Mert mégcsak meg sem kérdezte, .szabad-e? \ — tj — vízszintes: 1. Népszerű is­mertető kiadvány (folyt. függ. 28.. vízsz. 38.) 13. Égési ter­mék. 14. Ragadozó állat. 16. Félig esik. 18. Mulatság. 19. Jó eredmény. 20. Szintén. 21. A pók igéje. 23. Vissza: nem rosszak. 25. Hím állat.. 26. Ban párja keverve. 27. Szín. 29. Pinceszag. 31. Európai város. 32. Nem nagy teher számára. 34. Házikó. 36. Nógrád megyei község. 37. Vissza: vigyázó. 41. Vajon szenvedés? 43. Közép­határ! 44. Német kérdőszócs­ka. 46. Törleszt. 49. Kegye­lem. 52. Aipszilon. 53. Ilyen a jó gyümölcs, 54. Nagyobb edény. 55. Angliai folyó (ki­ejtve). 57. Asztalitenisz-játéko­sunk. 59. Majdnem utas. 61. Töredék. 62. Dísze. 63. Néve­lők. 65. Szita m. hangzói. 67. Vissza: béke oroszul. 68. Egyiptomi napisten. 69. Nö! becenév. 70. Szélhárfa.. 72. Vissza: patakocska. 73. Hiva­tali helyiség. 74. Nemes gáz. 76. Bizonyos betegség. becenév, so. Szappan oldat. 31. Félig bekenő. 33. Középen bír­ható. 35. Orvosság-fajta. 39. Csiga-fajta. 40. Semmi — id. nyelven. 42. Vajon származik? (5. Szükség németül. 47. Női név. 48. Középen kotor. 50. Akadály. 51. Bátor. 32. Névelő- Vei: élelmiszer. 56. Súlyt álla­pít meg. 58. Korholó. 60. Egye­sület. 63. Fontos nemzetközi megegyezés a béke érdekében (folyt függ. 15.) 64. Névelővel: hím állat. 66. Régi ; római vi- seiet. 69. Arc-rész. 71. Ről párja fordítva. 73. Dunántúli csatorna m. hangzói. 74. Pára. 75. Indulatszó. Az oó, illetve az öő betűk között nem teszünk különbsé­get! • Beküldendő: vízsz. 1. (folyt, függ 28, vízsz. 38. függ. 12., függ S3, folyt: függ. 15.) vala­mint a VASÁRNAPI FEJTÖ­RŐ szelvény. Beküldési ha­táridő: július 2. Az eleven kalap — Hová? 0ili, a cica, a fiókos­’— szekrény alatt üldö­gélt és legyekre vadászott. A szekrény legszélén volt egy kalap. Egyszer csak lát­ra Cili, hogy a légy ráte­lepszik a kalapra. Nagyot ugrott és karmaiv'l be le­kapott a kalapba. A kalap lecsúszott. Cili-cica vissza­esett, lezuhant a padlóra, a kalap meg-zsupsz! - rá- pottyant, úgyhogy egészen eltakarta. A- szobában ott ült Laci és Sanyi is. Kifestőképeket színezgettek, s nagy buzgal­mukban észre sem vették, hogy Cili a kalap alá ke­rült. Csa éppen valami zu­hanást hallottak a hátuk mögött. Laci hátranézett, hát ott látja a padlón a kalapot. Odamegy, hogy felvegye, de hirtelen na­gyot kiált: —Jaj—jaj—jaj! —és elrohan a kalap köze­léből. — Mi leli? — kérdezi Sanyi. — M... m... mozog! — A. . . a... ka.. . lap! — Mit beszélsz! Mióta mozog a kalap? — Eredj, nézd meg ma­gad! Sanyi nagy bátran köze­lebb lép a kalaphoz és fi­gyelmesen nézni kezdi. Hát a kalap hirtelen megindul feléje. Most már Sanyi kiált nagyot: — Jaj! — és hopp! fennterem a díványon. Laci utána. Onnan né­zik az eleven kalapot. A kalap meg, mint egy nagy barna csiga, szépen bekúszik egészen a szoba közepéig, azután megáll. A fiúk csak nézik, s csak úgy vacog a foguk a félelemtől A kalap meg hirtlen for­dul egyet, és megindul egyenest a dívány felé. — Jaj! Jaj! — kiáltoznak a fiúk. Leugranak a díványról, s ki a szobából, de rohanvást. Kiszaladnak a konyhába, még az ajtót is becsukják, s mögötte meglapulnak. — Én e... e. . elmegyek — mondja Laci. — Haza. — Miért? — Fé.. . félek a kr laptól. Sose láttam még kalapot a szobában sétálni... — Talán madzagon rán- g tja valaki? — Eridj, nézd meg. — Menjünk együtt. Vi­szem a piszkavasat is, ha a közelünkbe jön, rácsapok. — Várj, én is viszek egy piszkavas' t. — Igen ám, de csak egy piszkavasunk van. — Akkor viszek egy bo­tot. Fogták a piszkavasat meg a botot, egy kis rést nyitottak az ajtón, és beles­tek a szobába. — Hol van? — kérdezi Sanyi. — Ott, az asztal mellett. — Mindjárt úgy rácsapok a piszkavassal, hogy no! — mondja Sanyi. — Csak jöj­jön közelebb! De a kalap most mozdu­latlanul pihen az asztal alatt. —Ahá, megijedtél! — ör­vendeznek a fiúk, — Félsz a közelünkbe jönni! — Mindjárt megijesztem — szól Sanyi, s a piszka­vassal ütögetni kezdi a padlót: — Hé, te kalap! De a kalap meg se moccan. — Gyere, hozzunk be krumplit, és vegyük célba —mondta erre Laci. Kimarkoltak a kosárból egy csomó krumplit, és do­bálni kezdték vele a kala­pot. Egyszerre csak Sanyi eltalálta. Mekkorát ugrott a kalap! — Miau — kiáltotta va­lami. És nézd csak — a kalap alól kibújt egy szürke far- kinca. C anyi felkapta Cilit és ölelgetni kezdte. •— Cili, te huncut, hogy kerültél a knlap alá? De Cili nem felelt, csak prüszkölt, és hunyorgatott a hirtelen támadt világos­ságban. Függőleges: 2. Igevégződés. 3. Fut ikerszava. 4. Gödör. 5. Város oroszul. 6. Betű kiejt­ve. 7. Zuhan. 8. Nem beszél folyamatosan. 9. Díszes. 10. Évszak (1. kocka kettősbetű). 11. Ieekötő. 12. A világ haladó népei harcolnak érte. 15. (Utolsó, kocka kettős betű). 17. Gyümölcs. 20. Helyhatáro­zó szó. 22. Bői párja keverve. 24. Nem fizetett rá. 26. Női Múltheti fejtörőnk helyes megfejtése: A német fasiszta csapatok orvul megtámadták a Szovjetuniót. Könyvjutalmat nyertek: Sal­gói Józsefné Salgótarján, Var­ga László Zagyvaróna, Mák József Patak. A könyveket postán küld­jük el!

Next

/
Thumbnails
Contents